Mert, a paraszt ember elszórakoztatta magát, többedmagával, a szekéren hátul ülve, útban a kaszálóra… Hát még, ha megkapta hozzá a deci hangoló ”zsírt” is!

De az ember bekényszerült a városba, megszűnt társas lénynek lenni, és amikor egyedül beült autójába, egy hosszabb utazásra, igen csak hiányzott a jó társaság! (Hát még a „zsír”!)

Ámde jött a technikai fejlődés, megjelent a rádió, és minden, amit magunkkal vihetünk, az bizony fejleszthető, és eladható! Megindultak a fejlesztések, hogy egy 6V-os rendszerű autó-mobilba, hogyan is kerüljön bele egy csöves technikával készült rádióvevő készülék, ami ráadásul hangosabb, mint a menetzaj!

Eleinte, használtak külön anód telepeket, de a folytonos cserélgetés, nem túl egyszerű, és mobilis megoldás…

Így hát, meg kellett várni, a miniatűr, telepes csövek világát, és azt, hogy akár kis feszültségeken egy-egy cső képes legyen kapcsolóüzemben dolgozni! Mert, hát az elektroncsövek több tíz, vagy akár több száz voltos tápfeszültségről üzemelnek, nem 6V-ról… (6V-os, csak a fűtésük!)

A második világháborúban, a harckocsikban, forgó átalakítókkal készítettek az akkufeszültségből több száz voltot, ami egy azonos tengelyen forgó egyenáramú motor- nagyfeszültségű dinamó páros volt. Itt az autóban ez nem annyira megoldható…

Nos, viszont önrezgő autotranszformátoros megoldásokkal egy két cső segítségével tudtak a 6V-ból 60-70V-ot előállítani, amiről a miniatűr csövekkel már igen jó érzékenységű, és 0,5W-1W kimenő-teljesítményű rádióvevőket lehetett készíteni!

Ezek voltak az első „fejegységek”!

Nem kicsit később, megjelentek a germánium tranzisztorok, amiket először tápegységekben, majd hangvégfokokban is elkezdtek alkalmazni. Nagyfrekvenciás területre még nem tudtak betörni, és nem tudták onnan kitúrni az elektroncsövek fejlett típusait!

A csöves autórádiók is szert tehettek ilyen „végfokokra”, nekem is van egy a tulajdonomban, kemény 3W-os! Még a nagybátyámtól kaptam, egy moszkvics gyári rádió után volt kötve!

Talán ez a legrégebbi autós erősítőm…

Még a nagy amerikai gyártók 40-es 50-es években készült autói is csak 6V-os rendszerűek voltak…

Később megjelentek a tranzisztoros, majd a integrált áramkörös autórádiók, de a 6V-os tápfeszültség igen kicsinek bizonyult mindenhez, így a 12V-os áttérést nem kerülhette el semmi! Arról nem is beszélve, hogy az egyre több, és nagyobb teljesítményű fogyasztó igen nagy áramokat igényelt, és a sok vastag vezeték bizony súly, és költség!

Anno, még én is építettem 6V-os Trabiba 6V-12V-os átalakítót, az új 12V-os rendszerű egységekhez, főként az akkor teret hódító VIDEOTON, és a külföldről behozott autórádiók használhatóságáért…

Az átállás óta minden autós egység 12V-ról üzemel, így mivel ez áll rendelkezésünkre, ebből kell táplálkozzunk, a maga korlátaival együtt! (Megjegyezném, hogy az elmúlt 10-15 évben voltak fejlesztések az autók 42V-os rendszerre, történő átállítására, de a meglévő rendszerek nem válthatók le csak úgy, egy huszárvágással!)

A maximális tápfeszültség az autóban 14,4V, ami töltött akkumulátorral, és maximális generátor töltőfeszültség esetén áll rendelkezésünkre.

Az összes autós készüléknek ezt a feszültségtartományt kell elviselnie, 11V és 15V között feszültség függetlenül teljesítenie kell!