Fórum témák
» Több friss téma |
Cikkek » Fél magnóból egészet, avagy egy Revox C36 újraélesztésének története Fél magnóból egészet, avagy egy Revox C36 újraélesztésének története
Szerző: Abukodonozo, idő: Márc 3, 2022, Olvasva: 5682, Oldal olvasási idő: kb. 2 perc
Mindenek előtt azonban problémát jelentett, hogy a sasszinak az a része sem volt meg, amelyre gyárilag a csöveket erősítették, így azt is pótolni kellett. Nagy szerencsémre rendelkezésemre állt egy valamivel újabb (és működő!) D36, ahonnan le tudtam koppintani ennek a méreteit. A sasszi pótoló elemei 1,5 mm-es aluminium táblából és profilokból készültek, amelyeket popszegeccsel és csavarokkal rögzítettem. Erre került az eredetihez hasonlóan a csöveknek otthont adó lemezdarab, amelyre végülis hét darab lyuk került, mert akkor még nem tudtam, hogy egy cső fölöslegessé válik. A kivágott, háromszög alakú rés a beépített hangszoró miatt szükséges. Ennek a modellnek a másik sajátossága az, hogy a potenciométerek szintén egészen hátul vannak a sasszira fogva, és egy nagyon hosszú tengellyel vannak kivezetve az előlapra. Mivel ezek is hiányoztak, valami megoldást ki kellett találnom erre is. A helyi barkácsboltban találtam 6 mm-es külső átmérőjű vasrudat, amely pont akkora volt, mint az eredeti potik tengelye. Erre egy szintén 6 mm-es belső átmérőjű vascsövet nyitottam, amelynek a szabad felét épp egy keveset összeszorítva pont rá tud csúszni a potik recés tengelyére, úgy, hogy finoman megszoruljon. Az elektronikai rész előtt a mozgó elemeket szerettem volna rendbe tenni, az elsődleges cél az volt, hogy a magnón a lejátszás, gyorspörgetés funkciók és ezeknek mindeféle tartozékai működjenek. Mindenek előtt egy alapos tisztításra volt szükség. Annak különösen örültem, hogy a fejek beállításait nem piszkálták, minden állító csavaron ott volt még a gyári festékpötty. A fejeken látszik, hogy van már bennük kilométer bőven, de még bőségesen rendben lesznek ünnepnapi magnózásra. A motorokat már csak kézzel is megforgatva érződött, hogy a csapágyaik igen csak el vannak fáradva és jó koszosak is, ezért elsőként ezeket cseréltem ki újakra. Ezeket elég egyszerű szétszedni, a tengelyen való biztosító gyűrű eltávolítása után a forgórész tengelyestől lehúzható, majd az álló részből finoman ki lehet kopogtatni a csapágyat. Az új csapágyat a perselybe préselve marad egy kis váll, amelyet nagyon finoman minden irányból megkopogtatva rögzítjük véglegesen az új alaktrészt. Ezek után minden mehet szépen vissza a helyére. Második lépésként a különböző kapcsoló blokkok következtek, amelyeken, nem meglepő módon, mindenhol fekete oxidréteg volt. Ezeket egy nagyon finom smirglipapírral csíszoltam tisztára, majd újra összerakva őket, ellenőriztem, hogy minden kapcsoló teszi-e megfelelőképpen a dolgát. Miután ez is megvolt, jöhetett a motorok kondenzátorainak és a kisebb, 100 nF-os, kapcsolókkal párhuzamosított kondik bekötése. A motorok 2 és 3 μF-os, indításához szükséges fáziseltoló kondenzátorait szintén kicseréltem. Miután mindez a helyére került, jöhettett a nagyfeszültség a motorokra, valamit a 30 V a behúzotekercsekre, és láss csodát: vidáman felbúgott a capstan motor és a szalaghúzó motorok is jó irányba forogtak. A kapcsolóblokkhoz tartozó alkatrészek a kapcsolók fölé kerültek egy forrlécre, ahogyan az eredetileg is volt. Sajnos a nyomógörgő nagyon meg volt keményedve, ebből is kénytelen voltam egy újat szerezni. Meglehetősen jól esett, hogy az eladó egy kis csomag gumimacit is belecsempészett A cikk még nem ért véget, lapozz! Értékeléshez bejelentkezés szükséges! |
Bejelentkezés
Hirdetés |