A HIKI 2. élete:  RADELKIS TR-9174.

A RADELKIS – nem tudni mikor – átvette a HIKI terveit, és jó Magyar szokás szerint próbálta annak felvázolt gyengeségeit javítani. Legfontosabb, hogy a feszültségét kiterjesztette 40 V-ra, 10 A terhelhetőség mellett. Gondolt a gépkocsi tulajdonosokra, egyedülálló módon kialakított egy akkutöltésre „szakosodott” csatlakozót is, amellett, hogy a 4 vezetékes táplálás lehetőségét is megtartotta. Persze a szakembör az szakembör, így ennek ellenére találkoztam több – akkutöltés miatt – szétégett panelú tápegységgel. Sőt, olyannal is, ahol a felhasználó átvariálta a csatlakozók bekötését, és „azért is” leégette a tápegységét. A HIKI megoldása szerintem – ebből a szempontból - jobb, mert bár fel van tüntetve az akku csatlakoztatásának mikéntje, azért is a "+U/–U" kimeneti pontokra rakják. Lehet, hogy azért, mert a dióda nyitófeszültsége kivonódik a töltőfeszültségből, így az „igazi” kapcsokon nagyobb áramot lát, mint az „akku” jelűn.

Már a HIKI is 1 kOhm-os helipotokat használt, ez itt sincs másképp. Ott a 30 V-hoz 30 mA áram tartozott, itt már 40 mA, és ezt bizony már látványosan beleméri az A-mérő, főleg 1 A-es méréshatárban.

Az áteresztők itt már -  a FOK-Gyem-től „ellesett” módon - többszörös emitterkövetők, amit 1 kOhm-os ellenállással nyitásba vezérlünk. A hibajel-erősítők is ugyanúgy, negatív irányba húzzák le a bázisokat egy-egy diódán keresztül. A LED-ek alkalmazása sem lenne itt kivitelezhetetlen, azonban ragaszkodtak a HIKI 3 lámpás kombinációjához (CC-OV-CV). Mivel a hibajel-erősítők nem pozitív kimenőfeszültséggel dolgoznak, ezért a lámpákat nem lehetett ezzel kapcsoltatni. Itt az IC1 negatív tápágában elhelyezett T6 tranzisztor kapcsolja rá a negatív tápfeszt az L3 CV izzóra.

Az áramkorlát elérésekor az IC2 negatív tápágában elhelyezett T5 kapcsolja be az izzót, ha „CUT OUT” kapcsoló nincs benyomva (ezen keresztül kap testet). Ha a „CUT OUT2 gomb be van nyomva, az izzó csak 1kOhm-os ellenálláson kap testet, értelemszerűen ilyenkor nem világít. viszont T7 bázisára ad negatív feszültséget (Emittere a „RESET” gombon keresztül testen van), ettől kinyit, bekapcsolja az L2 OV izzót, ami negatív tápfeszültséget kap. Ha T7 bekapcsolt, a kollektora is majdnem testpotenciálon van, így a soros R48-D10-en keresztül a T5 bázisát lehúzza, ami viszont a kollektorán megjelenő negatív feszültséget a T7 bázisára továbbra is küldi a CC izzón keresztül. Ez egy stabil állapot, mivel a tranzisztorok egymás nyitását hozzák létre. Megszüntetni a „RESET” gomb megnyomásával lehet, ekkor a T7 emitteréről elvesszük a testpotenciált, az öntartás megszakad. A tirisztor-vezérlő ugyanaz áramkörileg, mint ahogy a túlfesz védelem is, kivéve, hogy beletettek egy 1 Ohm, 5 W-os ellenállást is, ami szétégeti a panelt….  

A „karosszéria” jóval nagyobb (magasabb), mint a HIKI. Többek állítása szerint ez az eddig készült legjobb hazai tápegységünk. Szakmai szemmel nézve még egy hiányossága van. A negatív 723-as T12-es BC212 áteresztője nem akkora terhet visz, mint a HIKI-ben Az áttervezés miatt a negatív ágba kerültek át az izzók, érdemes a T12-t BC303-ra kicserélni, és hűtőcsillaggal ellátni, mert az eredeti BC212 megfoghatatlanul forró. Cseréltem már ezt a tranzisztort a hozzá tartozó 723-assal együtt. Pedig a negatív tápban a szűrőellenállást szándékosan nagyobbra választották, hogy ezzel is csökkenjen a stabilizátorra érkező feszültség.