Alkatrészlista:

• C1 - 1 µF
• C2 - 22 µF
• C3 - 1 nF
• C4 - 4,7 nF
• C5 - 47 µF
• R1, R3 - 470 kohm
• R2 - 47 kohm
• R4 - 68 kohm
• R5 - 1,5 kohm
• IC1, IC2 - LM324

A kapcsolás egyszerű és nagyszerű (a hangja is nagyon jó), 3 és 32 volt közötti egyenfeszültségekről táplálható, nem igényel szimmetrikus tápellátást. Az R1/R2 ellenállásosztónak a bemeneti impedancia beállításában van szerepe (kb. 50 kohm), valamint egy folyamatos egyenáramú előfeszítést ad a műveleti erősítő bemenetének. A C1 kondenzátor a bemenő jel egyenfeszültségű összetevőjének leválasztásáért felelős, úgyanúgy mint a C5 a kimeneten, hiszen az IC kimenetén folyamatosan egyenáram lesz majd. R3, R4, C3 és C4 felelősek a korrekcióért, az általuk alkotott hálózat impedanciája hol nő, hol csökken, ennek függvényében a mély hangokat erősíti inkább az áramkör, a magasakat meg "elnyomja". C2 elhagyható, így R5 szabad lábát egyből a földre köthetjük. Az egyenáramú erősítés értékét az R3, R4, C3, C4 hálózat impedanciája, törve az R5, C2 tagok impedanciája adja meg. Középfrekvenciákon C2 rövidzárként, C4 meg szakadásként viselkedik, így az erősítés elméletileg R3/R4, azaz 470 kohm/1,5 kohm = kb. 300 lesz, ez a valóságban 100 körül mozog majd (kb. 20 dB). Célszerű az áramkört két fokozattal felépíteni, így az első a korrekcióért lesz felelős, a második meg szintillesztőként működik majd, hogy ne az első fokozatra háruljon ez a feladat is. Továbbá célszerű LM324-es IC-t használni, így négy műveleti erősítőből tudunk gazdálkodni és az IC elég lesz a stereo verzióhoz is.

Az áramkör élesztése nem igényel különösebb figyelmet. Figyeljünk az IC helyes, és C1, C2, C5 elektrolit kondenzátorok polaritáshelyes beültetésére. Kapcsoljunk tápot az áramkörre, de se a bemenetére se a kimenetére ne kössünk még semmit. Ha az IC közvetlen bemenetén a tápfeszültség tizedrészét mérjük, akkor nagy eséllyel működőképes az áramkörünk. Az élesztést célszerű áramkorlátos labortápról végezni, a nemkívánt füstjelenség elkerülése végett, hiba esetén.