A 723 egy precizios analog tápszabályzo, ahol a visszacsatolással a kimeneti áramot lehet szabályozni. Ezért melegszik minden.

Lehet. A gond az, hogy ha a referenciának a GND-jét és a P1 GND-jét átteszem a sönt előttre akkor a söntön átfolyó áram függvényében mászni fog a kimenő feszültség, hiszen a R4/R2 osztó ami a kimeneti feszültséget ossza vissza a hibajel erősítő számára, nos ennek az osztónak a GND-je a sönt kimeneti oldalán van, ez azt fogja okozni, hogy a söntön eső feszültség a referncia GND és a visszamért feszültség GND-je között feszültségkülönbséget fog létrehozni ami ráadásul az átfolyó áramtól fog függeni. Ha viszont ez a R4/R2 GND-jét is átteszem a sönt előttre akkor meg lőttek a táp feszültségstabilitásának.

Van egy másik nagyon hasonló konstrukciójú tápom megépítve, konkrétan ez. Szintén a GND-ben van a sönt, majdnem ugyan az a konstrukció, ezzel is ki fogom próbálni, hogy jelentkezik e a gerjedés.
Sajnos a 723-al megépített tápom meghalt, és még nem volt időm megjavítani, pedig az is érdekelne, mert annál a pozitív körben van a sönt.

Keresek 10 lábú, kerek tokozású 723-as IC-t, az én könyvtáramban csak DIL14-et találtam.

Elkészült egy segédtápom. Az áramkorlát fix 1A, nem állítható ezért labortápnak nem nevezném, de arra amire szeretném (főleg műveleti erősítős kísérletezéshez dupla tápnak) szerintem így is tökéletes.

Maga a táp része egy gyári dupla fix feszültségű 723 + 2N3055 táp, ezt alakítottam át úgy, hogy 2..25V között együtt állítható a két oldal egy dupla 3 fordulatos helipottal. A két oldal együtt futása elég jó lett, néhányszor 10mV-on belül minden feszültségnél. A két rész földje gyárilag közös, ezért van csak 3 kivezetés eleve.

A dobozban volt egy 50mm-es ventilátor az előlapon e helyett hátra tettem egy nagyobbat, és kapott egy proli007 féle analóg ventilátor vezérlést.

Az előlapon tátongó lyukat pedig egy saját mérőegységgel próbáltam befoltozni. Ehhez a Conradban kapható nagy méretű LCD beépítő keretet használtam, ami szerencsére eltakarta a teljes lyukat, de ez a szokásosnál nagyobb (44x84mm-es) 2x16-os LCD modult fogad, amit köszönök pipi-nek.

Ma (tegnap) megnéztem mi van ezzel a NAS-ról lejátszással...
A NAS DSM 6.1 verziót futtat, rajta a "médiaszerver" alkalmazás ad DNLA szolgáltatást. Magán a NAS-on a tűzfal ki van kapcsolva, átnéztem az összes beállítást, érdemi változás nem történt (a nyelvet ha váltottam, akkor az változott, de amúgy nem láttam változást). Az új eszközök szűrésének kikapcsolása se hozott semmi változást és az azon belüli profilváltás (LG TV helyett általános, vagy LG Player, vagy akármi) se változtatott semmit. Az érdekes, hogy a tulaj szerint máshonnan a DLNA ezzel a tévével megy rendesen. Meg az is érdekes, hogy ugyan abban a hálózatban lévő számítógépen elindítottam a Windows Media Playert és simán ráállt a DLNA-ra, hibátlanul játszotta a tartalmat. Ugyan ekkor felraktam a DLNA Browser alkalmazást, ami megtalálta ugyan a lejátszót, de tartalmat már nem mutatott róla.
Kicsit meg vagyok lőve, hogy mit lehetne még próbálni, amikor látszólag minden jól működik, de mégse. Az újraindítás nem segített. Szóval fura, hogy elvileg a tévé tudja a DLNA-t és máshonnan működik is, a NAS tudja a DLNA-t és másik eszközön jól is játszik, de a kettő együtt nem akar működni.
A tévé useragent-je a NAS mediaserver logja szerint:
agent=Linux/4.4.84-723.13.1.kinglake.2 UPnP/1.0 LGE WebOS TV LGE_DLNA_SDK/1.6.0/03.33.14 DLNADOC/1.50

Ha jó akkor bármeddig kéne neki, de nem csak azt hanem induktív terhelést is. Az ócska 723-as labortápommal kellett ablaktörlő motort hajtanom 4 napon át (kimenőt tekertem) mert a saját tápja még nincs kész a motornak, aztán egyszer csak beesett a kimenő feszültség, nem is tudtam állítani. Mondom frankó, meghalt a tápban a végtranyó. Kiderült hogy semmi baja nem lett a tápnak, hanem a graetz híd adta meg magát. Gyáriban is sok olyan konstrukciót láttam ahol nincs a táp még az ellen sem védve, ha egyszer csak megjelenik egy néhány száz voltos tüske a kimenetén a terhelés felől.

Nem tudom mire gondolsz mert nem mutattál rajzot, csak tippelem hogy valami ilyesmire. Régen akartam valami hasonlót de több dolog is visszatartott tőle, nem volt ezek között egy sem olyan ami korrektül meg lett volna tervezve, főleg nem fettel, meg tele voltak segédtáppal ami nekem nem szimpatikus, de a szimulátornak se mindig, mert egyszerűen nem volt hajlandó egyben kezelni az egészet és amikor berajzoltam valami hasonlót akkor külön külön működtek de egyben képtelen volt kezelni a komplett áramkört. Pedig ugye a szimulációnak igazán úgy van értelme, úgy fogom látni hogy mire számíthatok majd a valóságban, ha nem ideális áramforrásról hajtom, hanem be van rajzolva a trafó, annak az ellenállásai, szórása, az egyenirányítás a kondikkal stb.
Ebbe is beletettek egy 723-at referenciának de minek. Lehet hogy amikor rajzolták akkor még nem volt más.

600W nekem bőven sok, jóval kisebbre is elég terveznem mivel 723-ra épülnek a tápmoduljaim amik átlagban 5A maximumra képesek, de gondolkoztam előszabályozott tápegységre is de időm nem engedi kicsit újragondolni a dolgokat.

Ez a 723-as kapcsolás miben módsul ha 30V váltót kapna? Elég egy 36V-os zéner hogy ne menjen tönkre az IC? Kb. mekkora előtét ellenállással?

A saját tervezetű 723-asomhoz jöttek nyákok, és mivel ismerősök kértek belőle nekik is legyártom, mivel az alkatrészek itthon megvannak a panel meg mellékes rendelés volt egy nagyobb project mellett így ennyiből jó dolog.

anno mintha építettem volna ilyennel onnét ugrott be, igaz azóta 723 párti lettem , most jött kínából 10 panel így újévi munkaként gyártok egy párat belőle.

Akkor az még egész baráti, nagyobb összegre gondoltam. Nyilván, a munka díja ennek a sokszorosa, azt tényleg nincs értelme számolni.

A zajt illetően úgy van ahogy írod. Elég ha alacsony és statikus terhelésnél kicsi a zavarszint (sőt itt lényeges is hogy alacsony legyen), de egy 300W-os terhelésnek már nem fog számítani ha megnő netán 2 nagyságrenddel is.

És hogy milyen apróságok számítanak. Van 2 teljesen egyforma labortápom 723-mal, minden teljesen ugyanaz bennük leszámítva a trafót, azok olyanok amit épp a fiókban találtam. Az egyikben egy toroid van,a másikban valami bontott orosz hiperszil, a feszültsége is csak feleannyi így kétszerezve van egyenirányítva. A napokban tekertem 2db kimenőtrafót, a "gépem" egy trabi ablaktörlő motor, a számlálóm pedig mezei TIL306, ezeknél azért nem kell több és jobb mert arra az évi 1-2 alkalomra nekem megfelel.
Emiatt hogy nagyon ritkán van használva, a számlálónak még saját tápja sincs, a labortápról szoktam neki adni 5V-ot, a számláló nyákján csak egy 100 nanós hidegítés van. És az van, hogy amikor a motort tápláló (hiperszil) trafót áram alá helyezem, akkor a labortáp kimenetén lévő számláló lenullázza magát! Ugyanazon az elosztón vannak. Az az induktív tüske végigmászik a labortápon és ilyet okoz. De, csak a toroidos, a másik nem! Ennyit számít, hogy egy a hálózaton lévő tüske mennyivel könnyebben megy át a toroid trafó nagyobb kapacitásán.

Igen nehéz egy kész dolgot ujra elövenni és átépiteni. Ugyanannyi energiával inkább ujat épitek a legujjabb technologiával vagy megoldásokkal.
A régiben még egy 723-s dolgozik ( hibátlanul).

A HIKI egy különleges állatfajta. A szabályzás visszaállása egy konstrukciós hiba, amire a tervezők is rájöttek, és megoldották - borzasztó bénán.
Következő a történet: A segédtáp a + kivezetéshez van testelve (+Us), ehhez képest csinál benne 2db 723-as +- 15V-ot. Ha megnézed a kapcsolást a 741-es IC-k (feszültség, és áram-hibajel erősítők) a főpuffere kötött T4 tranzisztornál könnyen előállhat az az állapot zárlat után, hogy a tirisztoros előszabályzó "túltölti" a puffert, így a szabályzás - ha 22.000 µF -en meghaladja a 15V-al a kimeneti feszültséget - a + 15V-ról nem tudja azt a tranzisztort nyitni, ami a T3 meghajtót zárásba vezérelné (alapból ez mindig nyitva lenne, mert a bázisát húzza le az R27 a puffer negatív kivezetéséhez). Ilyenkor az eredeti verzióban a táp kimenetén túlfeszültség jelent meg, amit a túlfesz védelem lekezelt ugyan, de ez tiltotta a referenciát, és gyakorlatilag újra kellett indítani a tápot. Ezért - borzasztó ötlettelenül megoldva - a HIKI azt találta ki, hogy utólag beépített egy tranzisztort (T18), ez Z diódát, és egy ellenállást, amivel gyakorlatilag addig, amíg túl magas a feszültség a pufferben, lezárja a meghajtót (felhúzza a T3 bázisát - az osztó közepén - a puffer pozitív pontjához). A HIKI tehát emiatt a konstrukciós hiba miatt "gondolkodik" néha. A RADELKIS TR-9174-es már mentes e hibától, (pedig szinte azonos áramköröket tartalmaz), de itt már a vezérlőtranzisztort vezérlik 1k-s ellenálláson keresztül nyitásba, és az IC-knek nem kell csak 4x a nyitófeszt, + a söntön eső feszültséget a kimenetére kivinni, ez pedig 3,5V körüli feszültséget jelent, ami bőven belefér a +- 15V-os tartományba.
A HIKI-nél nem is lenne jó, ha hirtelen tudnál szabályozni, mert a túlfesz-védelem 1,5V-os + feszültségre már beindul, ezt a kimeneten a 100µF megtartaná, ha hirtelen letekernéd normál potméterrel.

Szia zoly15,

a 723-as tápoddal kapcsolatos kérdésedet megválaszolták, annyit tennék hozzá, hogy eredetileg ez a kapcsolás az Elektor-ban jelent meg 1978-ban: Link, és az általad jelezett problémán kívül van egy másik is. Hiába van a 723-ban egy kellően stabil referencia, a kimenő feszültség stabilitását lerontja a Z2, ami azért van ott, 0V-ig le lehessen menni a kimenő feszültséggel.

Ha a stabilitás fontos, de a 0V-tól szabályozhatóság nem, akkor a negatív segédtáp elhagyható, és akkor kb. 2..30V között lesz állítható a kimenő feszültség.

Ha a 0V fontos, akkor a stabilitás javítható a Z2 kiváltásával, pl. TL431 esetleg 79L05 vagy LM337L-lel.

Lást még: Link

Körtokos 723?

Nekem ellenkező tapasztalatom volt, begerjedt a stabilizátor. Lehet, hogy csak belefutottam egy rossz példányba. Ettől kezdve mellőztem a megoldást, nem is volt több gond. Gyári kapcsolásokban sem találkoztam ilyesmivel javítás folyamán. Régen több stabilizátort is építettem félvezetőkkel, később 723 -al, mikor még nem léteztek "stabkockák". A 723 sokkal kényesebb volt.
Veszélyes is lehet, ha nincs terhelés a stabilizátoron. Kaphat az áteresztő fordított feszültséget, amitől előbb utóbb tönkremegy.

A trafó utáni diódák elvileg jók. Egyik irányban ~600 körüli értéket mutat a multiméter másik irányban OL mind a négy. Bocsánat azért írom le így részletesen, mert most lesem youtube-on hogy kell ezeket mérni. ... ha esetleg valamit rosszul csinálnék
Oké, akkor most várunk a rendelésre. Veszek 100µF 160V kondikat is (ezekből is kirakható ugye? sokkal olcsóbb, mint egy nagy), 723-as IC-ket és a biztonság kedvéért Bu806-os tranzisztort is.

Szia!

Jó helyette a 270µF/450V. A beépítést úgy végeztem, hogy a + kivezetésére egy huzalt forrasztottam. A huzalt átfűztem a furaton és segítségével a helyére húztam a kondenzátort. Vastag réz huzalból egy tartót készítettem ami a - kivezetést több helyen rögzítette a furat melletti fólia körhöz. A tartót úgy forrasztottam be, hogy feszítse a kondenzátort a panelhez. A + kivezetés vezetékét eztán be lehet forrasztani. Érdemes megnézni az áteresztő tranzisztort.
Ha C1 átüt, a 723 tápfeszültsége megszűnik, nem tud szabályozni, a kimenetére rá kerül a nyers feszültség.

Lekötöttem a 110V-os kimeneteket a panelról, kiforrasztottam a BU806-os tranzisztort, kivettem a 723-as IC1-et is de így is levágja a biztosítékot. Jól sejtem, hogy már csak a képen levő diódák vagy kondenzátorok között okozhat valamelyik rövidzárlatot?

A 110 voltos tápegységben lesz a hiba, zárlatos az áteresztő tranzisztor és valószínű a 723 IC is rossz.

Elég bátorítók a válaszok. Miután van itthon több 13 Volt körüli notebook táp, semmit nem vesztek vele, ha kipróbálom. Van analóg labortápom 723 és 2N3055 de csak 2 A összesen, majd összehasonlítom. A tirisztoros védelem viszont nagyon meggondolandó. Jó ötlet, köszi.

Oszd már meg légyszíves a nagyérdeművel, hogy mitől nevezhető az egyik annak, míg a másik nem. Azaz esetünkben, egy átalakított PC táp aminek pontosan ugyanúgy szabályozott és állítható mind a feszültsége mind az árama, azt mitől kellene másképpen nevezni, mint mondjuk egy 723-as analóg szabályozót?
Ki kell hogy ábrándítsalak, ha utánanézel fogsz találni több milliós árfekvésben is olyan gyári labortápot ami kapcsolóüzemű, sőt, manapság már analógot csak elvétve gyártanak. Szóval akkor várom a választ arra, hogy mitől labor vagy nem labor?

Mostanáig a 723-al és a C1 kondival foglalkoztunk a legtöbbet,"gkari" említette még a C3-at és a D16-ot is.MEV723-t nem tudom megitélni,nincs annyi tapasztalatom.A kondenzátort lemértam 235µF-t és 0,21ohm soros ellenállást mutatott,ez szerintem akár jó érték lehet vagy nem? A legutóbbi esetben amikor a 110v-nál hiba jelentkezett,a fesz.mielőtt kikapcsoltam 85-95V körül ingadozott,ez alapján nincs valakinek ötlete,hogy ezt mi is okozhatta?

A MEV 723 ilyen gyenge minőségű? Majd körülnézek milyen 723-as van otthon,Tesla gyártmány van sok de mind fém körtokban.Azonban egyenlőre bent hagyom a MEV723-t és először új elkót próbálok ki.

A MEV 723 nem bírja ott sokáig, keress más gyártótól ic-t.

Sziasztok!
Van egy EMG 1568/A (EMG4655/A) oszcilloszkópom,már többször segítettetek nekem de most újból kérem a segítségeteket.A 110V tápegységben aránylag rövid használat után tönkremegy a 723-as IC,már 5 darab elment belőde,cseréje után újra megy de nem túl hosszú ideig.Tudom,hogy "patrick" kérdésére ketten is írtatok,"Hp41C és VJ72".A C1 időnkénti átvezetését vagy az elkó anyájának meglazulását neveztétek meg a hiba lehetséges okaként.
Leforasztottam a + kivezetést és megpróbáltam megmozdítani az elkót de meg sem mozdult,szilárdan tart,úgy látom az anya nem laza.Lemértem a kapacitását,250 µF-ot mutat a mérő.Az elkó testpontja valószinűleg alul van,nem tudom ellenőrizni.Az anya körül nagyon kicsi a hely nem is tuhom,mivel tudnám meglazítani.
A kérdésem az,hogy hogyan lehetne kiszerelés nélkül leellenőrizni még jobban az elkó állapotát,a másik,hogy mi okozhatja még szerintetek a 723 IC gyakori tönkremenetelét?

Üdv.
A C1 csavaros elkó anyája meglazul és a testpont bizonytalanul érintkezik ezért szokott tönkre menni a 723 as IC.

Szia!
Vizsgáld meg a 723 tápfeszültségét. Ugyanis, ha a szabályzó bemenetén levő C1 (200uF) időnként átvezet, azaz a rajta levő feszültség alacsonyabb lesz, mint a kimeneten levő C3 (22uF), akkor a 723 tápfeszültsége megszűnik, a kimenet a TR1 tranzisztoron keresztül megkapja a teljes nyers tápfeszültséget. Ezek után a szabályzó működésképtelen.
A C1 ráadásul közvetlenül a cső mellett van, kitéve a melegedésnek.

Segítségeteket szeretném kérni. Van egy EMG 1568/A (EMG4655/A) oszcilloszkópom Nincs a képernyőn jel. +,- 15v. 40v. rendben 110v-s feszültséggel van bajom. 130-tól190v-ig mérem a feszültséget. Kicseréltem a BU806-t valamint a 723-s IC-t. Lekötöttem a csatlakozó huzalokat. A kimenő feszültség nem változik .A szabályzó potméterre nem reagál. A szabályzó áramkör valamennyi alkatrésze a kapcsolási rajz alapján rendben van.