Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Akkumulátor töltő
Hello!
Alapvetően használható, csak mivel itt van szabályzó elem (FET) szükségtelen a relés megoldás. A relét kihagyva, a tranyó kollektorát bekötheted a Fet Gate-re. üdv! proli007
Köszi!
Már megépítettem a kapcsolást és beraktam állandó üzemre a riasztómba!
- Elfelejtettem írni, hogy sajnos az áramköröm érdekes része a "kapuzott nullpont koparátor"-nak itt jelentősége nincs, mert a töltés egyenáramról megy. Tehát az X1-es pontra nem szükséges a váltófeszültséget rákapcsolni. (Nélküle is működik az áramkör, csak éppen megszűnik az "árammentes időbeni" figyelés. Tehát jobban fogja módosítani a lekapcsolási pontot a töltőáram és az átmeneti ellenállások.)
- Egyébiránt az optocsatoló használatának sok értelme nincs. Egy sima NPN tranyóval, ugyan ilyen "túláram korlátozás" elérhető, ha a tranyót az opto tranzisztorának helyére kötöd, és a diódára menő ellenállást meg a bázisára kötöd. üdv! proli007
Köszönöm a válaszokat ! Ha azt az 1000 mikrós kondit kiveszem, akkor sem fog működni a nullpont indikátor ?
A másik kérdés, hogy a Te kapcsolásodat egy labortáppal be kell 14,2 V-ra állítani és kész ?
Hello!
Ha kiveszed a kondit, elvileg akkor is működik a kapcsolás és a nullpont is. Viszont.. - érdemes a zénerre kondit tenni, hogy kisütésnél ne kapcsolgassa a Fet-et a hullámos jel - érdemes az egyenirányítót, kétutasra átalakítani, hogy ne csak a félhullám töltse az aksit. ( Az egyutas egyenirányítás, az eredeti kapcsolásban is béna ötlet, mert ha csak egy aksit töltesz vele, akkor félhullámban terheli a trafót.) - Gyakorlatilag igen, elég ha labortáppal beállítod a 14,2..14,5V ejtési feszültséget. De a nullpont működés is ellenőrizhető könnyen, mert ha az X1 csatlakozó bármely lábára is rákapcsolod a labortáp + pontját, akkor nem fog elejteni a relé a beállított feszültség felett, csak ha leveszed X1-ről a feszültséget. üdv! proli007
Köszönöm a tanácsaidat !
Üdv! sector99
Szükségem lenne egy egyszerűbb fajta de nagyszerű, ha lehetséges jobb hatásfokú fajtából tartozó akku töltőre 50-100Ah közötti 12V-os savas akkukat szeretnék tölteni vele. Nem riadok vissza semmitől jeligével. De úgy ajánljatok, hogy én egy asztalos vagyok.
Ez esetleg erősebb félvezetőkkel jó valamire, azon kívül, hogy macskát dobálni? http://users.otenet.gr/~athsam/car_12v_battery_charger.htm
Vagy jobban járok, ha veszek egy ilyen macsumicsu márkájú elvileg "mindent tudó" töltőt 8800Ft-ért? http://auto-motor.vatera.hu/alkatresz_felszereles_motorkerekpar/tartozekok/akkumulator_tolto_digit_6_12v_12v_1_2ah_120ah_ig_168274637.html
Időközben találtam egy másik kapcsolást http://www.freeweb.hu/majki/elektro/kapcs/akkutolto/tolto.htm, talán ez is jó lehet?
És megtaláltam azt amit régebben proli007 adott nekem, viszont ez egyenlőre "túl jó" nekem, pontosabban kellene segítség annak elkészítésében, mert első, sőt második ránézésre is még bonyolultnak tűnik nekem. Kaptam hozzá nyákrajzot is, de még így is magas nekem. Pedig ha jól emlékszem még az IC-ket is megvettem anno hozzá, csak nem kezdtem el az építését. Majd felkutatom. És várom a tanácsokat melyiket lenne érdemes megépíteni, mert egyre biztosan szükségem van.
Hali
szeretném a segítségeteket kérni a következőben... Szeretnék építeni egy autó aksi töltőt. A töltő 12v-os akku töltésére lenne tervezve, 50Ah körül. Választani lehetne hogy normál (lassú töltés), vagy pedig gyors töltés legyen. Ha az aksit a töltő feltöltötte, akkor lekapcsolna a töltő. A töltőbe lenne még egy aksi fesz. figyelő áramkör is. A töltést szerintetek hogyan lehetne megoldani? köszi a segítséget előre is
Hello!
Idézet: „első, sőt második ránézésre is még bonyolultnak tűnik nekem” Dehogy bonyolult. Ha egy kapcsolásban kicsit több alkatrész van mint amit elvárnánk, akkor az már komplikált? De mitől is? Ez is csak egy nyáklemez, amit el kell készíteni, és behuzalozni.. Azért tűnik kissé komplikáltnak a dolog, mert olyan eszközökkel terveztem, ami még a sarki fűszeresnél is kapható. Nézd meg itt, Rozsda nem lamentált rajta, hanem elkészítette, ráadásul 48V-ra és 15A töltőáramra. Hogy még könnyebb legyen a dolog, huzalozási tervet is készítettem számára. Első rúgásra működött neki a dolog. De ha érdekel a működése és a kritériumok is, akkor olvasd el a topikban, Rozsda és köztem folyó kis párbeszédet.. üdv! proli007
Na jó így már nem gondolkodok rajta, hogy megvan a huzalozási terv is. Összerakom és kész. Csak valami izmosabb trafót szerválok hozzá. És az sem volt tiszta, hogy milyen trafó kell hozzá, de így már tiszta, hogy 2 szekunder és kész.
köszi. Ha elakadok akkor kérdezek.
Ha szeretném a 10A-es töltést, akkor miylen teljesítményű trafóban gondolkodjak? 200W elég lesz hozzá? Nem fog nagyon melegedni? Jó igen ez így hülye kérdés...ez egy gyári toroid ami jelenleg huszonpár voltot ad le, abból letekernék néhány voltot, és máris jó lenne, aztán amit leszedek abból meg rárakom a 8V-ot még.
Elvileg azt a trafót impulzusüzemre tervezték mert valami ágyakba volt trafó ahol néha néha kellett valami motornak nagyobb áramot biztosítania.
Most alkatrészeket válogatok hozzá, az IC-ket meg is találtam amiket még anno vettem. A kérdésem az, hogy az X1 csatlakozónál lévő 4,7k áram állító potit cserélhetem-e 2,5k potira? Ilyen van itthon, illetve mit módosítsak ha cserélem erre?
Hello!
Elvileg jónak kellene lenni a 200VA-es trafónak. Bár a trafók nem igazán díjazzák a fázishasításos üzemet. De ha belegondolsz, egy sima egyenirányító is elég "kockásan" veszi fel az áramot. De toroiddal nem próbáltam, mert egy ruszki tekercselt vasmagúra tettem rá a kapcsolást, arról meg gőzöm sincs mekkora teljesítményű, de jó, ha "oroszosan" kissé túl van méretezve. De a tekercselt magoktól a toroid, már csak "egy ugrás".. Szóval ki kell próbálni, az a biztos. Ha nem melegebb a trafó 70foknál, nem igazán lehet gond. (De ez a trafó, nem "impulzus üzemű", hanem inkább "időszakosan terhelt". Mert az impulzus üzem itt, kissé félreérthető lenne.) üdv! proli007
Hello!
A cél, hogy a poti tetején, be lehessen állítani a shunt ellenálláson eső feszültséget, a maximális áram esetén esik rajta. Ez tehát 0,5V. Ezt a feszültséget a 2,5V referenciából osztjuk le, az előtte lévő 47kohm-os trimmer és a poti segítségével. 0,5V esetén, a 2.5kohm-on 0,2mA áram folyik át. Így a trimmerre, 2V feszültség és 0,2mA áram jut. Tehát beállítandó értéke 10kohm. Ezt gyakorlatilag a 47koh-al is be lehet állítani, de a 22kohm-os trimmer lenne a célszerű. Apropó, a Shunt ellenállást is a maximális áramnak megfelelően kell módosítani. Rs=0,5V/10A, tehát 50milliohm és jó ha 10W-os, mert 5W hő fog felszabadulni benne. üdv! proli007
Lehet, hogy hülye kérdés (de nulla elméleti tudás birtokában) a tirisztor helyett triak is megfelel, mert ilyenem van itthon: CQ220-25M Ez egy 25A-es triak.
És egy másik kérdés, hogy schottky dióda is jó e a sima dióda helyére? Azt tudnék most olcsón beszerezni a vaterán. MBR10200-at. Vagy keressek valami normál TO-220-as diódát?
Hello!
Triac nem jó, mert ez a kapcsolás, azt a tirisztort is gyújtja, amin éppen zárófeszültség van. A tirisztor nem gyújt be, de a triac igen, és nagy csatt lenne.. A Schottky jó lehet, ha zárófeszültsége megfelelő. Tehát a trafó csúcsfeszültségénél nagyobb. (De igazán az lenne megnyugtató, ha kétszer akkora lenne, mert a feszültségen a tirisztorral kell osztoznia, az meg nem fog kapkodni.. üdv! proli007
Akkor viszont kinéztem ezt a típusú tirisztort. Megfelelő?:
Bővebben: Link Ez pedig az MBR10100 adatlapja: Bővebben: Link Ez megfelelő lenne? Csak azért kérdem, mert nem tudom mi az, hogy megfelelő zárófeszültség, és azt sem tudom hol nézhetem meg ezt ezen az adatlapon. És azért váltottam a 10200-ról 10100-ra mert mindkettő 10A csak az előző magasabb feszt tudott, ez meg csak 100V-ot, de ide az is bőven elég.
Hello!
Alapvetően jó mind kettő. De a zárófeszültségből, mindig az "épp megfelelőt" kell választani, mert ha nem így lenne, akkor nem gyártanának több félét. A magas zárófeszültségű típusok, soros nyitóirányú vesztesége is magasabb szokott lenni. Egy híd-egyenirányítónál, - tekintve, hogy mindig két-két dióda működik- a zárófeszültség is két felé oszlik. Ezért elég az egyszeres csúcsfeszültség. (Az egyutas kapcsolással ellentétben, ahol ez kétszeres lesz. A trafó csúcsfeszültsége+a kondiban lévő feszültség) A dióda katalógusban a maximális zárófeszültség az első sorban van. (De ott van egyszerűség kedvéért a nevében is) üdv! proli007
Ha 2db 0,47ohm 5W-ot párhuzamosan összerakok az is megfelel söntnek? Vagy van még 0,33ohm 5W 2db és azt is tudom párhuzamosan kötni, de ha jók a 0,47-esek is akkor inkább azokat tenném be.
Már beültettem az alkatrészeket a ny a nyákba, 4-5 kivételével, amik épp nem voltak itthon valószínű hétfőn meg is veszem.
Észrevételeim, vagy kérdéseim vannak: - A 2db 1nF-nak kerámia is jó, abból csak olyat találtam itthon? - A listádban ahol felsorolod az alkatrészeket, van a 100nF kondi oda is és alá a 470nF-hoz is írod a C9-et. Gondolom ez elírás, mert a kapcsolási rajzon csak 1db C9 van és az 470nF. - Q4-es alkatrésznek a kapcsolási rajzon BC639-et írsz az alkatrész listában meg BD139-et. Elbírja a BC639-is azt amit ott kell kapcsolni az előlapi csatlakozónál? Ugye ez is csak elírás? A nyák rajzon abszolút TO-92-es tokozásnak van kialakítva a hely. Amiről írtam trafó abból van 2db-om itthon. Azt írja az adattáblája, hogy 250VA / 2min. Tehát talán 1db felejtős lenne, de ha kettőt kötnék párhuzamosan azonos feszültséggel akkor talán még tök jó is lehetne a végén. Kipróbáltam a trafót 6db 18ohm/50W ellenállást kötöttem rá párhuzamosan, 2,25ohm eredővel és 7A folyamatos áramfelvétel volt. Olyan 10 percig tudtam ezt így üzemeltetni, mert az ellenállások borzasztóan melegedtek, hiába a 300W...a trafó viszont kicsit melegebb volt mint kéz meleg. A 7A áramfelvételt 22,2V terhelt feszültség mellett adta le. Tehát 130-150W-ot talán egy ilyen trafó huzamosabb ideig is képes lenne leadni számottevő melegedés nélkül. Meg aztán valószínű teszek egy ventilátort is a dobozba majd. Érdekel még a sönt ellenállás kérdése is...
Milyen csatlakozókat érdemes használni ekkora áramnál?
A végét gondoltam csipeszesre, de a gépből meg csak lógjon ki a vezeték azt annyi? Vagy oda is tegyek valami csatlakozó félét? Egy sima banán aljzat is megfelelhet? Vagy ne agonizáljak ezen ennyit?
Hello!
Én a régi "műszercsavart" szoktam használni, az elég brutál a feladatra. Mint pld. itt. üdv! proli007
1,5k trimmer helyett 1 és 2kohmos van csak, melyiket tegyem be inkább, és 22k trimmer helyett meg csak 20k van de gondolom az nem akkora probléma?
Hello!
Ha most azt mondod, hogy aksi helyett, meg csak kondi van csak, akkor.. De mindegyik jó bele. Szerintem nem olvastad el, akit Rozsdának írtam, mert akkor magad is ki tudnád számítani. Ha jól emlékszem, ott a növelt áram és feszültség miatt, le van írva, mi miért van, és hogyan kell kiszámolni. :yes: üdv! proli007
Ekkora hűtőborda elég lesz neki ha 10A-rel töltök, ventilátor nélkül?
Egyébként 39,5X11X3,6cm
Hello!
Szerintem ezen még fázni is fognak a tirisztorok. Én 5A áramra, egy 4*4*6cm-es tirisztorra való bordát használtam, persze összesen 4db-ot. bőven elégnek bizonyult. Ezen mind összesen 6 lamella van. (Lefotóznám, ha lenne gépem, a telefonnal meg a "kék doboz" nem áll szóba.) Persze a hagyományos dióda és tirisztor kabátja, jobban kapcsolódik termikusan a bordához, mint a TO220-as tok. Hogy miért ilyen tokba teszik ezeket az eszközöket és Fet-eket, azért a guta ütöget. Lábakról nem beszélve. De azért is, hogy a TO3-as tok lábainak miért éppen a hűtőbordán kell átmenni? Fogalmam sincs, mikor van ellenkező számos példa is sokkal jobb tokozásra. És szerintem egy fillérrel nem drágább. Csak meg kell nézni, egy RD-91-es tokozású Triac-ot (600V40A) Olyan szép, hogy még nem is volt szívem beletenni semmibe.. Nem beszélve arról, hogy még grátiszban el is van szigetelve a hűtőfelülettől.. Jé, lehet így is?! Volt elvtársaink ezer éves TV-jében a sorvég tranyó így nézett ki... üdv! proli007 |
Bejelentkezés
Hirdetés |