A javításról a videó. Tanulságos.

Ponz ezért volt hogy már és sem az eredeti videót linkeltem be.
Én amúgy felnevettem amikor a javítás során a fószer előhúzott egy profin megcsinált, saját készítésű javítási útmutatót (tartalomjegyzékkel, blokk diagrammal, kapcsolási rajzzal). Pedig a visszafejtés, főleg javításhoz bevett dolog de úgy tűnik a gyártó megsértődött.

A szimmetrikus jelátvitel a professzionális technikában általános, és erősen megalapozott technikai okai vannak, és nem az hogy "ki mire gerjed". Ez utóbbit inkább pont az RCA dugókkal szerelt ezüst vezetékre lehetne mondani. Persze a "hittel" szemben, az ész érvek semmit sem érnek.

Az ellenállások csereberélése és az emiatti különbségek kimutathatók műszeresen, és az okainak 90%-a ismert, lehet misztikus dolgokat beleerőltetni, csakhogy jónéhány tapasztalatra ma már van magyarázat, ami mérésekkel is alátámasztható. Az audiofil technikában pl. a szimmetrikus jelvezetés elvetése, ma már inkább megmosolyogtató, ugyanis okkal használják, mérhetők és hallhatók is a különbségek (lásd pl. földhurok elkerülése).

A légszerelés sem értelmetlen, de csak akkor, ha jól csinálják. Sok jól működő kapcsolóüzemű, és RF áramkört is építettem anno légszerelten. Csöves áramkörökben, ahol nagy impedanciák vannak, hatékony megoldás - csak elég munkaigényes, sorozatgyártást nehéz ilyen módon végezni.

Kíváló példája az audiofil név mögé bújtatott lehúzásnak, vagy nevezhetjük egyszerűen átverésnek.

Érdekes, hogy azt feltételezed, hogy nem vagyok tisztában a szimmetrikus jelátvitellel...no de ez most lényegtelen
Hifistákról volt szó, nem professzionális technikáról. Az otthoni készülékek közötti szimmetrikus összeköttetéshez többnyire elég 30-50cm-es kábel. Ennek olyan nagy gyakorlati előnye lenne ? Egyáltalán nem. Ebben az esetben nem is maga az összekötés mikéntje, hanem a készülékeken belüli szimmetrikus áramköri ( szimmetrikus-aszimmetrikus és fordítva átalakítások, stb ) struktúra gyakorolja a legnagyobb hatást a véső hangzásra.
( véletlenül most pont szimmetrikusan van összekötve a dac és előerősítőm )

Az említett vizsgált ellenállásaim közül két típus, mindkettő ugyanolyan értékkel természetesen és ugyanúgy ± 0.1% értéktűréssel, és ± 15ppm/°C TCR-rel, és ugyanúgy precíziós vékonyréteg MELF technológiával ugyanattól a gyártótól.
https://www.vishay.com/docs/28713/melfprof.pdf
https://www.vishay.com/docs/20004/smm0204.pdf

Mit mérnénk itt, milyen hangúnak kellene ezeket hallani?

Légszerelésem, régebbről:

Nekem az a rész tetszett, amikor mutatott egy fotót "A zseni maga kemény munkában" címmel, ahol a tervező, gyártó a néhány műszert tartalmazó rack szekrény előtt matat a laptopján, majd huncut mosollyal megmutatta a saját műszerparkját.

Az előerősítő maga meg egy közepesen sikerült hobbi építésnek tűnik. Az alumínium hűtő lemezek meg valami kármentett hulladékból származhatnak.
Karesz 50 sokkal színvonalasabb munkákat tud összerakni.

De erre mondta régebben egy kollégám, hogy amíg lócitrom van, addig veréb is van.

Annak idején, amikor elkezdte komolyabban venni a "hifizést", hosszan informálódtam az aktuális lehetőségekről. Így találtam egy érdekességet, hogy egy CD játszót valaki földcsillagpontozott. Azaz, átvágta az illető az összes földelendő alkatrész fóliáját, és az alkatrészeket egy vezeték dzsungellel egy pontban földelte. Azt írta, hogy rá sem lehetett ismerni a hangjára. Nálam ez jelenleg csak alap, mert ezer más is van, ami ilyen eredményt hoz, és sok kicsi sokat jelent. A duál mono lehetőség analógban jelentős a térképzésben. A szimmetrikus kimenet nálam csak a DAC kimeneténél lehet jelentős, mivel mint írtam lehántóltam a panelről az eredeti analóg kimenetet, és sajáttal láttam el, ennek a panelnek a processzortól való távolsága úgy jó 10cm. Így nem árt neki, hogy ez szimmetrikus megoldás. Egyébként, egy jó táp, egy megfelelő földcsillagpontos kialakítás valahogy nem akar sem gerjedni, sem búgicsálni. De az sem árt, hogyha a lehető legrövidebb a huzalozás hossza. Engem taszít egy erősítőbe a bandázsolás. Sokan nem veszik komolyan az áthallási dolgokat, pedig ezek is befolyásolják a térhatást. Az építéseim során én erre komoly hangsúlyt helyezek. Tapasztalat, hogy milyen jó vevő egy fóliakondenzátor, ezért mostanság már árnyékolni szoktam őket. Ezért, és nem más miatt. És még lehetne sorolni hosszan azokat a tényezőket, amik miatt úgy építek, ahogy.

Mi már csak hallgatjuk a zenét, oszt kész... : )

Okkal feltételeztem (nyilván tévedhetek is), de olvasd el mit írtál előtte:

Ez teljesen úgy tűnik így olvasva, hogy pl. a szimmetrikus jelátvitel, az erre gerjedő hifisták miatt kell. Pedig nem. Ha nem ezt akartad sugallani, akkor fogalmazz pontosabban.

Igen! Még hozzá jól hallható. De itt ugye nem csak otthoni (házilagosan készült), hanem otthon használt, gyári készülékekről is beszélünk. Nagyon sok védővezetővel ellátott berendezés üzemel, sokaknak pl. a DAC is egy PC-ről van meghajtva. Asszimmetrikus jelátvitel esetén ilyenkor szinte borítékolható a földhurok kialakulása. Ha már drága és audiofil (azaz remélhetőleg minőségi) cuccokról van szó, akkor ennek igenis (minimum lehetőség szintjén) meg kellene jelennie a készülékeken, és nem kellene lespórolni.

Még az ellenállásos felvetésedre reagálnék. Nem állt szándékomban a két adatlapot alaposan végigböngészni (te áldoztál rá, és te kutatsz a témában - miért én dolgozzak helyetted ), de így átfutva azért feltűnt egy különbség: az egyik adatlapon szerepel az ellenállásra vonatkozó nonlinearitás értéke (korrekt hogy ilyesmit egyáltalán megadnak), viszont a másik esetében nem láttam ilyen adatot (nyilván ez rosszabbul szerepelne).
Az ellenállás nonlinearitása által okozott torzítás, megfelelő műszerekkel jól mérhető....
De lehet más oka is a dolognak, szóval ez csak egy elsőre beugró tipp, viszont méréssel is ellenőrizhető.

Mérnökként el szoktam csodálkozni azon, hogy az emberek nem olvasnak adatlapot.
Meg komoly emberek, mennyi energiát ölnek a részletek megmérésére.
Ugyanakkor persze, soha nem lenne például hal (úszás közben termel áramot) elemünk, ha komoly emberek nem vacakoltak volna annó ilyesmivel.

Azon meg én szoktam csodálkozni amikor komoly gyártók hibás adatokat adnak meg egy termékük adatlapján (mindegy, hogy szándékosan vagy véletlenül). Szóval adatlapot is kell nézegetni, de a mérés is ugyanolyan fontos.
Az még érdekesebb amikor olyan tervezési hibát találsz egy IC-ben, ami reprodukálható bármennyi darabon, egy egyszerű tesztáramkörrel, (és emitt időnként látszólag véletlenszerűen kinyiffan az IC) írsz nekik egy szakszerűen megfogalmazott levelet, és mellébeszélés a válasz (majd szépen fű alatt eltűnik az az IC verzió a kínálatból). Nem noname, hanem "nagynevű" gyártóról van szó...

PC - DAC összeköttetés: feltételezem, az USB átvitelre gondolsz. A fentebbi diy dacom USB bemenete galvanikusan leválasztott, nem keletkezik földhurok. Ugyanígy jónáhány gyári dac bemenete ilyen. Ha nem, akkor természetesen létezik audiofil USB izolátor is megoldásként, pl. az egyik legolcsóbb nekem is volt:
https://intona.eu/en/products/7055-c

Védőföld és jelföld nem ugyanaz, ezért is lehet a hálózaton keresztül kialakuló hurok hatását eliminálni aszimmetrikus átvitel esetén is.

"drága és audiofil (azaz remélhetőleg minőségi) cuccok" szimmetrikus csatlakozási lehetőségei: ezek a hifi készülékek esetében egyfajta szolgáltatásnak tekinthetőek, amely a drágább készülékekben jelenik meg...elvileg. manapság a kínai ipar ontja az olcsó "balanced" készülékeket, másrészt a legmagasabb-, highend árkategóriában egyáltalán nem magától értetődő a szimmetrikus csatlakozási lehetőség. Pl. a darTZeel , amellett, hogy az univerzalitás miatt lehetőséget ad szimmetrikus csatlakozásra, az aszimmetrikus átvitelt preferálja

Nem tudom milyen nonlinearitásra gondolsz. Alapvetően a TCR és VCR hatása okozhat leginkább itt torzítást. Ezek közül a TCR-nek van szerepe jelen esetben, vagyis az említett előerősítőm visszacsatoló hálózatának ellenállás tagjait illetően. Viszont itt, rendkívül alacsony az ellenállásra eső disszipációváltozás ( ha akarnám, akkor még csökkenthetném több db ellenállás használatával egy helyett), a ( szándékosan ) rendkívül alacsony TCR-rel rendelkező ellenállások okozta torzítás rendkívül alacsony.
Olyannyira, hogy az említett ellenállások cserélgetése a komplett berendezés paramétereiben semmilyen mérhető változást nem okoz a hangfrekvenciás sávban.
Nyilván, ha pl. bizonyos diyerek által favorizált szénréteg ellenállásokkal vetnénk össze, ott már lehetne mérni is valamit talán.
De itt pont nem erről volt szó

Zseniális. Semmi ezüstös ón meg ódák az alkalmazott műveleti erősítőkről és csatolókondikról? És több műanyag van benne, mint egy topmodellben. És sosem láttam ilyen sz.r árnyékolást MC előerősítőn, de lehet, hogy én vagyok tévedésben. A tápegységet még szét lehetett volna szedni, biztosan az is csemege.

Azon gondolkozott már valaki, hogy a kerámia rúdra gőzölt rétegellenállásoknál spirál köszörüléssel állítják be az ellenállások pontos értékét. Így a MELF, meg MINIMELF esetén is.
Ami önmagában egy parazita induktivitás. Láttam már olyan ellenállást is, ahol ez a spirál 6-8 menetes is volt. Ugyanez egy SMD ellenálláson kevésbé játszik, bár ott meg lézer trimmeléssel dolgoznak.

Ha már gondolkodunk, akkor azt helyettesítő modell, hálózat szintjén tesszük, meg a utánajárunk konkrét típusnak is, esetleg nagyfrekvenciás alkalmazásra szánt HF verziók szükségességének mérlegelése, stb...
https://www.ieee.li/pdf/essay/hf_resistor_application_guide.pdf

Köszi. Erről beszéltem.

Az szépen látszik a görbéken, hogy például egy nagyságrenden belül, ahogyan változik a köszörülés, érték beállítás során az induktív spirál hossza, ( hiszen nem fognak minden értékre más más összetételű ötvözetet használni ) úgy változnak a nagyfrekvenciás tulajdonságok.

Párszor már írtam egy lehetséges magyarázatot az alkatrészek hangjára de valahogy senki nem akarta megérteni, pedig semmiféle professzori végzettség nem kell hozzá csak józan paraszti ész.
Pont ugyanúgy működik ez szerintem itt is mint az élelmiszereknél, bornál stb. Ugyanaz a szőlőfajta más és más ízű bort fog produkálni attól függően, hogy egy olasz hegyvidékről, egy magyar faluból, vagy egy balatoni helyről származó szőlőből készült. Ugyanaz egy sima paradicsommal, amit a boltban veszek meg ami a kertben terem is pont úgy néz ki, talán még a vetőmag is ugyanaz, de a végeredményben ég és föld különbség van, és lehetne sorolni.
Na ugyanez van az alkatrészek esetében is. Hiába névleg hasonló vagy lehet akár ugyanaz a paraméter is két alkatrész esetében, ha az egyik a világ egyik végén készült a másik meg a másik végén, mert a felhasznált anyag sem ugyanaz ahogy a gyártástechnológia is lehet akár nagyon hasonló is, az sem biztos hogy ugyanaz, ergó a végeredmény sem lesz ugyanaz.
Ennek aztán lesznek olyan hozadékai amiket műszeresen ki tudsz mérni, meg lesznek olyanok is amiket meg nem.
Tehát más az az adott alkatrész, akkor is, ha semmilyen különbséget nem tudsz mérni köztük.
És akkor ott van az a sokat emlegetett szinergia ahogy sokan hívják. Az egyik, sokkal jobban megfelel egy adott közegbe (pozícióba) mint a másik, az ritkán szokott előfordulni, hogy minden egyes helyre ugyanazt az alkatrészt felhasználva máris eljutottunk a nirvánába. És általában a legtöbb diyer is úgy építkezik, hogy megveszem adott gyártó adott termékét, mert azt olvastam róla, hogy az jó. Jó persze, annak és oda aki és ahova használta, de neked egyáltalán nem biztos hogy az lesz a jó. Vagy jó lesz mondjuk a 20-ból 12 helyre, a maradék 8 helyre meg valami teljesen más típus lesz a jó.

Kevés kivételtől eltekintve kisebb teljesítményű erősítőket használunk szobai zenehallgatásra, tehát az ellenállások drasztikus hőmérsékletváltozásából eredő hibákat simán ki lehet zárni, egyedül a végfokozat emitter ellenállásai azok ahol komolyabb hőmérsékletváltozás van, máshol ahol nx10 vagy nx100uW-okat disszipál egy fél wattos ellenállás ott az abból adódó hiba gyakorlatilag figyelmen kívül hagyható.

Szuper példa a borkóstolás, mint a szubjektív megítélés ékes példája.

Végeztek egy kísérletet a borkóstolás hitelességének ellenőrzésére.
Persze nem arról van szó, hogy a tokaji félédes, és egy szekszárdi száraz bor közötti különbséget kellett értékelni, hanem azonos kategórián belüli értékelésekről volt szó.

A teszt úgy zajlott, hogy egy héten keresztül minden nap egy sor kóstolni valót adtak az alanyoknak, amik minden nap más más kóddal voltak azonosítva, és le kellett írniuk minden kóstolásnál az általuk érzékelt tulajdonságokat, általuk érzékelt minőségi sorrendet.

Nos minden kóstolónál naponta más más megfogalmazás, más más sorrend adódott a végig kóstolt mintákra.

A csavar az volt az egészben, hogy minden nap ugyanazokat a borokat kapták.

Ha egy képzett borkóstoló ennyire különböző értékítéletet alkot a pillanatnyi állapota, fáradtsága, időjárási és egyéb tényezők hatására, akkor mennyire lehet hiteles az értékítélet egy még szubjektívebb, a körülményekre még érzékenyebb érzet, a hallás tekintetében?

HiFi-nél elvileg van referencia, az eredeti hang. Ehhez képest hallgatva lenne jó a megítélés.

Igen. A hifi is pont ilyen mint a borok. Szinte soha nem szól egyformán.
Néhány (tíz-)ezer zenehallgatással eltöltött óra után azt gondolom, bár a hangulat is nagymértékben befolyásolja azt, hogy mikor milyennek ítélem meg (saját) rendszerem hangját, de egészen biztosan vannak külső tényezők is. Talán a légnyomásváltozást, a páratartalmat, a hálózati 50 Hz torzítását lehet okolni elsősorban emiatt. A hőmérséklet 1-2 fokon belül állandó (évszakoktól függően).
Kiragadok egy példát: legyen ez az XLR összekötő kábel az elő- és a végfok között. A (relatíve) sokból két olyan vezetékem van amik között választani tudok (a többi a műhelyben kötött ki). Az egyiknek az énekhangja természetesebb, a másiknak a felbontása (a sztereóképe) jobb. Nehezen tudtam választani közülük. Amikor nem tetszett a rendszerem hangja, visszadugtam a másik vezetéket, hátha mégis az a jobb. De a hangképük soha nem változik egymáshoz képest. Most azt tudom biztosan, hogy egyik sem elég jó. Ha valamikor véletlenül belefutok egy olyan XLR-be amelyiknél mindkét két kábel előnyei egyesülnek, azért hajlandó leszek olyan összeget kiadni amitől itt sokan kiakadnának.
Tehát ezek a "szubjektív" tesztek az én - és még sokan mások - szemszögéből nézve, nagyon is objektívek. Soha nem jön ki az hosszú távon, hogy a kocsisbor a legfinomabb.

Tegnap dőlt el, hogy nem kell a kezemet megműteni, most már tudok locsogni. Ha már innen indítok, hiába azonos több gyógyszer hatóanyaga, adott esetben azok felszívódása függ a beteg saját szervezeti adóttságának reakciójának mértékétől az adott kísérő anyagra. Ezért nem szerencsés mindenkinek ugyanazt felírni. De lehetne előtte elvégezni személyre szabott anyagcsere vizsgálattal megállapítani, hogy ki, mire, hogy reagál. Mivel ez drága, csak a puszisoknak a lehetősége. Az hangérzékelésben is vannak ilyen attitűdök(Karesz). A borkóstolás esetében kimaradt az egyéni biológia, és a mit ettek előtte fontossága. De hasonló a dolog a zenei teszteknél is. Anno volt egy Technics AZ6+PS7 párosom. Adtak hozzájuk vékony RCA kábeleket. Akkoriban kezdtem foglalkozni elmélyültebben a hifivel, így nagymellénnyel kicseréltem ezeket mutatósabbakra. Ezt követően gyorsan visszacseréltem a hallott eredmény miatt. Vagyis, véleményem szerint az egész kábelesdi rendszer, és egyén hallható viszonyán alapszik.

Részben egyetértünk, de nem hagynám ki, hogy kinél kinél mi számít élőhangnak? Így meg az egész elv (mert ez elvileg helyes lehetne) kérdéseket generál, ha általánosítani akarnánk.

Élőhang, lemaradt, Pénteken a Batyin jártam, amikor megszólalt a harang. Nem akarnék rá emlékezni mint élőhang az akusztikus torzítások miatt.

Az eredeti hang? Legtöbb esetben csak a felvételt rögzítő hangmérnökök hallják a stúdióban.
Aztán utómunka, egyebek, amiből elkészül a digitális anyag, amit ugyanez a csapat már jónak ítél. Nehéz ügy ez alapján ítélni.

Tehát, ez alapján a legoptimálisabb helyzetben is legfeljebb azt fogjuk hallani, amit a hangmérnök kiszenvedett egy felvételen.

Pont rossz példát hoztál, ugyanis, egy ember ízérzékelése nem naponta de akár óráról órára is változik, még az sem feltétlenül kell hozzá hogy különféle ételeket egyen előtte. Egy ilyen több napos kóstolásnál amiről írsz, ott minden egyes napon más és más ételt esznek, más és más fizikai és pszichikai állapotban vannak a kóstolók, tehát eleve butaság lenne tőlük ugyanolyan eredményt várni.
Tehát a teszt eleve nem lehet objektív, ha az alanyok közben folyamatosan változnak.

Ahogy a Karesz is írta, én pont így vagyok a zenehallgatással is, egyik nap tökéletesen meg vagyok elégedve a rendszerem hangjával, két nap múlva meg ha bekapcsolom zavar, és kapásból fel is tudom sorolni a "hibáit".
Sőt, még tovább megyek. Egyik nap arra van ingerenciám, hogy a zene amit hallgatok minél valósághűbben szóljon, pár nap múlva meg arra, hogy nem kell hogy valósághűen szóljon, inkább minél finomabban, lágyabban, hogy szinte simogassa a lelkemet.
Egyik esetben sem érdekel, hogy mit lehet vagy nem lehet a rendszer elemein mérni, kizárólag az érdekel hogy hogy szól (mit hallok), ha ehhez az kellene, hogy szárított és formázott tehénlepény lábakon álljon az erősítő akkor megcsinálnám, bár nagy eséllyel attól nem lenne jobb.

Na az biztosan nem, ugyanis, az már csak a felvételt hallja, ami már nem élő, nem eredeti. Az élő zenét kizárólag a hangszerek előtt helyet foglaló közönség (már ha van olyan) hallja. Azt meg a tudomány mai állása szerint reprodukálni biztosan nem lehet, megközelíteni így vagy úgy talán, de nem nehéz kitalálni, hogy aki ebbe egy néhány literes polcsugárzóval fog bele, az nyilván komoly hátránnyal indul azokhoz képest akik mondjuk 2m² frontfelületű dobozokat építenek.

Amiről írsz, na éppen az a lehető legnagyobb szubjektivitás az egészben, miszerint, "elkészül a digitális anyag, amit egy csapat jónak ítél". Ez olyan mint a reklám vagy a politika, hogy vannak akik majd megmondják, hogy neked mi a jó. Mint a filmben a szenátor: én mondom meg, hogy mi az igazság.