Rendben. Köszönöm neked is a segítséget.
Amint időm engedi, neki is látok a megvalósításnak.

Ha nagyon ki akarnád hegyezni az illesztést, ami nagyobb teljesítményeknél már elengedhetetlen, akkor a kimenet, és az antenna közé illesztő tagot (matcher) kell tenni, ami többnyire egy PI tag (soros tekercs, előtte utánna két trimmer a földre). Ennek a hagolásával be lehet állítani a megfelelő illesztést, aminek a hatására az antennára a lehető legnagyobb teljesítmény jut. De az ilyen egyszerű áramköröknél nem nagyon van jelentősége, az amúgy is nagy veszteségek miatt.

Most jutott eszembe, hogy elfelejtettem megkérdezni, hogy szükség van-e arra, hogy a vevőm (ami jelen pillanatban a bolti rádió) is ugyanolyan antenna paraméterekkel rendelkezzen a legjobb vétel érdekében ?
Gondolok itt arra, hogy ha dipól antennát használok adónál, akkor a vevőnél is dipól kell, vagy lehet akár teleszkóp a. is ?

Ráadásul az alábbi linken található, alsó adó antenna botantennának minősül ?

Természetesen, minden rádióberendezésnek (adónak, vevőnek, és adóvevőnek is) szüksége van antennára. valamilyen antenna mindíg van, hacsak nincs minden lezárt árnyékoló dobozban. Azonban ennek az antennának a hatásossága erősen függ a kivitelétől. A teleszkóp "antenna" is egy olyan dipól antenna, aminek a másik fele a rádióvevő teste. Ráadásul a huzigálhatósága miatt szinte soha sincs a vételi frekvenciára hangolva.
Az antenna mindíg dipól. (monopol nem létezik) Az az antenna amit linkeltél (tripleg) annak is két pólusa van, az egyik a sugárzó, ami a függőleges (vastag)drót, a másik, a háromláb drót,ami az ellensúlyt (virtuális földet) adja.
Annál az adónál amit építettél ott a dipól egyik fele az a huzal, amit rákapcsoltál a kimeneti kondenzátorra mint sugárzót, a másik pedig magának az adódnak a "földje". Mivel ennek a méretei sokkal kissebbek a szükségesnél, a nagyobb sugárzási veszteség itt keletkezik, ami ezen a frekvencián 24 - 26 dB is lehet. Ha ezt a csillapítást levonod az amúgy sem nagy kimenőteljesítményből, (amit még a kicsatolás vesztesége tovább csillapít) végülis eljutsz ahhoz a bizonyos engedélyezett 50 nW kisugárzott teljesítményhez.
Ha azonban ezeket a járulékos veszteségeket csökkented, jól méretezett kihangolt antennával, igen jelentős kb. 30 dB kisugárzott teljesítménynövekedést érhetsz el, az előző esethez képest, és akkor már nem az engedélyezett SRD (kishatótávolságú berendezés) ről beszélünk. Ebben az esetben az adó zavaró sugárzásait is "erősítettük" 30 dB -el, amelynél már az antennakörbe mellékhullámok megfelelő mértékű csillapítására szűrőket kell(ene) beépíteni.

Annyiban igen, hogy egyezzen meg a polarizáció típusa ( egyenes, kör, ellipszis ), illetve iránya ( függőleges, vízszintes, balra forgó, jobbra forgó ).
Az egyszerűség okán a függőleges körsugárzó jó választás ( mint a http://garazs.de/radio/antennak.html oldalon is van.
Másik megoldás, nagyobb távolság áthidalására két sokelemes Yagi, egymással szembefordítva, pálcáik párhuzamosan ( pl. mindkettő vízszintesen ). Sajnos a méretei miatt szobában kényelmetlenül helyezhetők el.

Rendben. Köszönöm a hasznos információkat!

Azért 100 MHz -re az a "sokelemes Yagi" általában 3, a még éppen kezelhető méretei miatt.

Sziasztok!

Az említett antennámat elkészítettem, és most került a teszteléses fázisba, ahol felmerült néhány kérdésem; gondoltam megkérdezem, hátha megint tudtok segíteni.
Szóval ezt az antennát ( alsó kép) építettem meg.
Ott akadtam el, hogy:

- nem tudom, hogy mi a jelentősége a 45 fokos szögeknek és annak, hogy a lábak is 'L' hosszúak, mint az antenna? Miért vannak így kialakítva ?
- bár a linken található, kép melletti leírás nem mondja, de én "pucuka" segítsége alapján lekötöttem a táp földjére az aljzatot, a koax árnyékoló harisnyáján keresztül, viszont nem tudom kell-e az aljzat "megszélesítésére" fémpálca vízszintesen, mint ahogy a linken található első kép jelzi ?
- csak tippelek, de ez az antenna olyan félhullámú dipólusnak felel meg, melynek egyik félhullámhossza a fémpálca, a másik a földben van, vagy melyik típusba sorolható ? (Az aljzat leföldelése miatt következtetnék erre a típusra) Ha esetleg ilyen típusú, akkor gondolom van jelentősége annak, hogy milyen talajra állítom (pl fa v. föld)
- végül van-e esetleg egy ajánlott minimális távolság, melynél ha beljebb teszem a vevőt akkor torzul a vétel ?

Köszi a segítséget előre is!

Az antenna talpponti impedanciáját határozza meg.
Ha vízszintes, akkor 36 ohm, ha 45 fok, akkor 50 ohm, ha lefelé, akkor 73 ohm.


Ezek a sugárzó ellenpólusai. Lebegő földet alkotnak. Ugyanarra a frekvenciára kell hangolni, mint a sugárzót, ezért ugyanolyan hosszúak: 1/4 λ.


Nem. Az aljzattól rögtön indulnak lefelé az ellensúlyok.


Ground plane.
A groundplane-antenna
Negyedhullámú körsugárzó antennák


???

Műszaki ismeretek

Korrekt

Köszönöm a leírást -így már rendben van- és a hasznos linket is!

Már csak annyit kérdeznék, hogy van-e jelentősége, hogy az antenna ellenpólusainak megfelelő lábakat milyen anyagú talajra teszem ? (pl fa, fém, szőnyeg )

Elvileg van. Ez a fajta antenna azért ilyen kivitelű, hogy magasra (földtől távol) lehessen tenni. Ílyenformán a szőnyeg, a föld szóba se jöhet, a fa estleg mint árbócpótló, nem befolyásol semmit. Az a négy (de leginkább három) láb a földet helyettesíti, jó lenne helyette megfelelő méretű fém lemez is (mint az autó teteje), de hát azt 30 m magasra feltenni, hát az eléggé mutatványos lenne, már a szélterhelés miatt is. Ezt helyettesíti egyébként a lábak.
Az antenna hatásossága a megfelelő méretein túl leginkább a föld (környezet) feletti magasságától függ.

Rendben. Köszi!

Sziasztok!

Csak, hogy kérdéseimnek vége ne szakadjon, szeretném kérdezni, hogy az amphenol aljzat azon részét, melybe a lábakat rögzítem, ki szabad-e szélesítenem a mellékelt rajznak megfelelően, hogy az antenna tulajdonságai ne nagyon változzanak.
Ugyanis, sajnos a méretek miatt nem tud a "saját lábán" megállni, és így szükségem van egy kisebb állványra, hogy stabilan álljon, viszont ehhez kevés az aljzat furatokat tartalmazó lapja.

Méretek:
rézlap: 8*15 cm
deszka teljes mérete: 20*20 cm
lábak hossza: 84 cm

Ha esetleg van valami ötletetek, hogy miként oldjam meg a stabilitást az én ötletemen kívül, szívesen hallgatom.

Szerintem egy kicsit elbonyolítod. Jobban járnál, ha az egészet ráaplikálnád egy 3/4" -os műanyag vízvezetékcső egyik végére, bőven megteszi. (fadugó + lemezcsavar, a közepébe akkora luk, hogy a koax átférjen)

Azzal én is egyetértek, hogy nem túl egyszerű megoldás, viszont az a gond, hogy a lábak a hosszuk miatt lehajlanak, ha nincsenek alátámasztva vagy kifeszítve.
Ráadásul a 45 fokokat belőni még hasáb alak esetén sem egyszerű, nemhogy hengernél.

Megpróbálom azért ahogy írtad.

Vastagabb drót esetleg? Olyan átm 1.5 mm tömör réz már megtartja magát.

(Akkora átmérővel csináltam)
Nem vészes amúgy a lehajlás, csak pont elég ahhoz, hogy kb. 5-10 fokot essen a szög a láb végéig.
Persze ez a lehajlás nyilván attól is függ, hogy az alátámasztás mennyire nyúlik el a láb mentén. Ezért is választottam vastagabb fajta deszkát ( 3cm ).

Sziasztok!

Tervezek vásárolni egy 5 elemes yagi antennát URH sávra (88-108Mhz). Gyárilag 75 ohmra van leillesztve egy kis dobozba annál a résznél ahova rá köthetem a koax kábelt és ezt igazából át szeretném alakítani 50 ohmos leillesztésre. Azt szeretném tőletek megkérdezni hogy ennek mi a képlete, hogy tudom kiszámolni azt hogy 50 ohmos kábelből hány centiméter kell ahhoz hogy le tudjam illeszteni 50 ohmra az antennát? Vagy esetleg van e ennek könnyebb módja is? Előző hsz.-eket végig olvasva én erre a képletre gondolok, hogy ez lehet az amit keresek, de nem tudom : http://electroschematics.com/31/half-wave-dipole-antenna/
Sajnos leillesztésben még kezdő vagyok. Ezért is szeretném a segítségét kérni annak aki ért hozzá hogy pontosan hogy tudnám átalakítani a leillesztést 75 ohmos yagi antennánál?

Szia!
Ha jól értelmezem az eredeti balunt ki akarod szedni, és helyettesíteni egy 50 ohm-ra illesztő taggal.
Ehhez ismerni kell az antenna talpponti impedanciáját, ami feltételezem 300 ohm lehet. Erről úgy győződhetsz meg ha megnézed mi van a kis fekete dobozban. Ha az itt láthatóval megegyezőt találsz, akkor nyertél. Kiforrasztod a trafót és áttekered 6:1-es illesztésre. Ezen az oldalon megtalálod a sematikus rajzát. Az én Balun.jpg rajzomra lefordítva, a két külső tekercs 9-9 menet, a két belső pedig 11-11.
Ha nem szeretnél tekercselgetni akkor a 75 ohm-ot is átalakíthatod 50-re az alábbi linken látható módon (Twelfth-Wave Transformer), a kábeldarabok a hullámhossz tizenkettedével egyenlő hosszúságúak.

Köszi a választ!

Igen, pontosan így értelmeztem ahogy te is. Júliusra tervezem az antenna megvételét, akkor kiderül milyen a belseje, de igazából biztos sokan ismerik, szerintem te is. Sok antenna boltba kapható UKS5 név alatt jelölik. De az elmondottak alapján szerintem már menni fog. Ha nem boldogulnék majd írok.

Eddíg rendben van. DE miért is kell átalakítani az impedanciát? Ha műsorvevőt akarsz üzemeltetni, akkor felesleges, mert a vevő asszimetrikus (koax) bemenete (már ha van) úgyis 75 ohmos.
Ha meg adóantennának akarod használni, akkor meg az átalakítás vesztesége jelentős. Akkor már az antenna betáplálásán kellene módosítani, ami műszer és szaktudás nélkül nem fog menni.

Nem vevő antennának használnám azt jól látod. Nekem volt annó egy haverom aki szintén nem vevő antennának vett yagit és nála láttam hogy kábelből valamiféle hurkot kötött és úgy illesztette le 50 ohmra az antennát és egész jól sikerült neki. Műszere nemvolt, szaktudása volt mivel híradástechnikus volt, viszont az rég volt és már nem tud nekem segíteni sajnos mert messze van. Hmm, ha ekkora a vesztesége az átalakításnál nem vevő esetén akkor mit érdemes csinálni, mit javasolsz? Betáplálás alatt mit értesz amúgy? Esetleg valami segítséget tudsz adni, vagy támpontot ami segítheti azt hogy ezt esetleg műszer nélkül is megtudjam oldani? Egyáltalán milyen műszer jó ehhez? Mert ilyen multiméterem van, de gondolom nem ezzel mérik meg. Bocs, de még az antennák leillesztésében elég járatlan vagyok. Viszont szeretném megtanulni hogy adók esetén hogy kell eljárni ha 50 ohmra akarom leilleszteni.

Az a "valamiféle hurok" az csak egy szimmetrializáló hurok, (koaxiális balun trafó) mert az ilyenfajta antennák szimmetrikus felépítésűek, és ezt kell átalakítani asszimetrikussá. De ez a hurok, csak 75 ohmra illeszti a 300 ohmot (ami egyébként szimmetrikus hurokdipólnál 240 ohm, és 60 ra). Mivel a transzformáció nem pontosan 1 : 4, ezért ajánlotta Ferkógyerek a 6 : 1 illesztésű trafót. Még mindíg ez a legjobb megoldás, bár ha a trafó ferritet tartalmaz, az erősen korlátozza az átvihető teljesítményt. Az asszimetrikus csillapítóval felépített illesztőáramkör csllapítása 3.5 - 4 dB ami eleve megfelezi a teljesítményt.
Vevőantennánál ez a "kis" illesztetlenség nem nagyon számít kb. 1 - 1.5 dB járulékos csillapítást okoz, viszont adóantennánál probléma, nem csak a járulékos csillapítás miatt, hanem a kialakult állóhullámok miatt a végfok tönkremenésével is számolni kell.
Adóantenna méretezése, mérése nem kis feladat, legkönnyebben egy már megépített típus pontos másolásával lehetséges, ekkor a végső beállításához egy reflektométer elegendő. (a multiméter ilyen mérésekre nem alkalmas, csak mint esetleges alpműszer kiváltó)
Esetedben a megoldás az lehetne, hogy egy eleve asszimetrikus (gamma tagos) táplálású antennát kellene használnod amely lehangolható akár 50, akár 75 ohmra.
Műszerek, mérések nélkül nem megy, ezeket megépíteni eléggé babrás, (műadó, ütközési csillapításmérő, wobbler, mérővevő, vektorvoltmérő, a beállításhoz reflektométer)
További információkat találhatsz az Anennakönyvben, amit itt a fórum valamelyik rádiós topikjában már belinkeltek letölthető formában.

Még két kérdésem lenne evvel kapcsolatban. Az általad említett aszimmetrikus (gamma tagos) táplálású antennát hol lehet vásárolni? Vagy esetleg van neten házibarkács jellegű készítési rajz? Másik kérdésem, hogy neten találtam még régebben egy elvileg fm sávra használható yagi (építsd magad) antennát amin nem hurokdipól van hanem sima. Ez esetleg illesztések nélkül használhatóbb lenne adóantennának mint a hurokdipólos? Itt van a file (xls formátum) letölthető.

A megoldás a kezedben. A gamma tag állítgatásával lehet a talpponti impedanciát befolyásolni, ha a sugárzó és a parazita elemek megfelelők, akkor elegendő egy swr mérő a behangoláshoz. Erre úgyis rájössz, ha nem lehet 1.5 SWR alá menni.
A több direktornak, a még plusz kettönek nincs túl sok haszna, de a megépítés nehezebb.
Hogy ilyet hol lehet vásárolni azt nem tudom de gyártótól (Kathrein) rendelni aranyáron lehet.
Az adástechnikában ilyen antennát profi célokra nem nagyon szoktak használni, (régen a BRG gyártott ilyet) inkább dipólokból, dipólsorokból álló paneleket használnak, mert az ilyen yagi antenna ezen a frekvenciasávon se nem irányított, (nagyon) se nem kőrsugárzó, és a nyeresége sem túl nagy, a plusz két direktor kb 1.5 dB -t jelent.

Jól bírod, öreg! Kérdezel, aztán kapsz olyan "neszesemmifogdmegjól" válaszokat, hogy még! De te azért nem fáradsz, kérdezel, hátha valaki... És nemcsak te, többen is jártak így itt...
Kár, hogy csak olyanok válaszolnak, akik csak tankönyvből tanulták, de csinálni nem csinálták még. Mert ha csinálták volna, akkor használható választ kapnál/kapnánk, de csak okoskodást kapunk, meg utalgatást az antennakönyvre, amit pedig már többször átolvastunk, mint ők...
De tényleg többet értek, ha azt olvassátok, mintha itt...
Persze, olyan is van, aki csinálta már, véletlen sikerült egyszer, azóta is azt másolgatja, és osztja rettentő az észt...
Az Antennakönyv tényleg okos dolog, csak hát szeretnénk több forrást is, főleg, mert amióta azt kiadták, azóta vannak új dolgok, vannak a régiekben újabb tapasztalatok, amikről jó lenne olvasni, de hát nem adják közre már a megélhetésüket féltők. De azért remélem, hogy megszületett egy új Rothamel, és az a kiadó is létezik, aki kiadja az új, modernizált, a mai igényeket is figyelembevévő könyvet (pl: mikrohullám, HSDPA, stb), mert ezekről, a hozzájuk készítendő antennákról csak okoskodásokat olvashatunk, pláne magyarul.
Én is azért regisztráltam ide, hátha megtudok okos dolgokat, de hát csak tizenéves álmodozók féligazságait, meg megélhetésüket féltő szakik direkt félrevezetéseit olvasom nap mint nap.

Node, az antennádról: a hatvan-egynéhány ohm-os talpponti ellenállása a félhullámú egyenes dipólodnak semmi gondot nem fog okozni az ötven ohm-os kimeneten, főleg, ha elég hosszú koaxról csatlakozol. A koaxot is inkább koaxiális antennaként képezd ki a végén, kb 12-15 mm vörösrézcsőből, kb. 1420-1460 mm összhosszban. (próbálgatás, utólag vagdosás szükséges, meg egy kis billentés is, ha a Kossuth-ot is szeretnéd fogni)
De én sem antennagyáros vagyok, tehát ez csak egy a VÉLEMÉNYEK (nem szakértés, csak egyszer már én is csináltam, tehát osztom az észt ) közül.
(tehát: ne vegyél , csináld meg!)

Ha meg adni akarsz rajta (a ker. frekvencián), hát lelked rajta, de sokba lesz a végén...

Azért némi dolgot már megértettem abból amit beírt Pucuka és Ferkógyerek. De sajnos sok dolog van ami számomra még mindig ködös. Viszont nem szeretném tele irkálni a buta kérdéseimmel a topikot. Az a baj hogy aki személyesen tudna segíteni nekem messze lakik és nem jár erre. Amit viszont ő ajánlott hogy készítsek koax kábelből leillesztést. A méret elvileg meg is van amire nekem szükségem van, de hogy ezt elvbe hogy kell bekötni passz. Ugyan eddig már többen elmondták de amíg gyakorlatba nem látom (nem csak képen) addig félek hogy elszúrnám. Amúgy meg nem kell eget verő teljesítményre gondolni ha adót emleget itt bárki, viszont az antennát szeretném ha tökéletes lenne és nem körsugárzót akarok hanem irányítottat haverhoz átszólni. Tehát mindenképp yagi kéne, 3 elemes is megteszi, lényeg hátrafelé ne mennyen sok ki mert arra fölösleges lenne hogy mennyen a jel. Megnéztem a kathrein gyári oldalát és meglepődtem mennyi adó antennát gyártanak. Nekem rögtön ki is szúrta kettő a tetszésem. De sajnos elvi megépíthető rajzot nem találok sehol a neten. Próbáltam sima dipol antennát is már leillesztés nélkül, nem szált el az adó, zavar se volt sehol,mert jól meg van építve. Ami viszont zavar hogy nincs jól leillesztve az antenna és ez a fő gondom mindegyik antennával (amit pl. mutattam) hogy míg nem látom élőbe hogy kell nem tudom megcsinálni. Pl. ilyen antenna is megfelelne nekem: http://www.kathrein.de/en/bca/products/download/9362658.pdf
De méretek hiányába nem tudom megcsinálni. Pedig ez ahogy elnézem nem lenne körsugárzó, hanem 1/2 részt irányított lenne, ez meg is felelne nekem és még 3 decibel nyeresége is van és 50 ohm. Még amit meg szeretnék mindenkitől kérdezni, hogy az én általam belinkelt 3 elemes yagi antenna amit neten találtam xls formátumba azon a leillesztés 50 ohmos? Mert sajnos ezt sehol nem találtam meg mint infót a rajzhoz. Ha esetleg tud bárki kész antenna rajzot be linkelni ami 50 ohmra van leillesztve és yagi mondjuk 3 elemes nagyon szívesen venném a segítséget. Aztán nem is zargatok a hülye kérdéseimmel.

Szia!
Talán ez segít az összeállításban.

Hallod igen nagy arcod van. Visszafoghatnál magadból.
Attól hogy valószínűleg gányoltál valam antennafélét magadnak, és nem működött valami jól (az abból is látszik, hogy valami újra, új információra vágysz) még nem vagy nagy spiller. Venni akármilyen "antennával" lehet, legalábbis valahogyan, de adni nemannyira. Meglehetősen fontos az antenna PONTOS illesztése, a végfokozat egészségének érdekében. (és nem utolsó szempont a veszteségek minimalizálása sem)
Az antennák készítése, gyártása, komoly dolog akár hiszed, akár nem, és előbb meg kell(ene) ismerni, hogy mi a csuda is ez. Ne hidd hogy kenyerünket féltjük, csak aki már csinált tisztességes antennát, az tudja hogy nem egyszerű dolog, bármilyen egyszerűnek is látszik. Van még egy rossz hírem, az antennákról már szinte mindent kitaláltak, leírtak, (többek között az említett antenna könyvben) amit erről a témáról tudni lehet, és kell, már csak meg kellene érteni, és tanulni. Ez nem windows, hogy kéthetente upgradelni kellene.
Természetesen nem az antennakönyv az egyetlen, amiből tanulni lehet, de ez egy igen jó hasznos összefoglaló. Egyébként az irodalomjegyzékéből tudnál más ismeretforrást is kinézni, és rendelkezésedre állnak egyetemi tankönyvek, és ma már az internet is. A mikrohullámon alkalmazható antennák is benne vannak, az elv ugyanaz, csak a méretek és a kivitelezésük mások. A HSDPA (az ADSL vezetéknélküli megfelelője) egy adatátviteli eljárás, semmi köze az antennákhoz.
Az antennakönyvet (ami pedig igen jó gyakorlati szempontból közelítí az antennák építésének rejtelmeit) pedig itt a fórumon már többször, több topikban belinkelték, hadd ne nekem kelljen megkeresni hogy hol. Azzal, hogy megkeresi az akinek szüksége van rá, azzal is tanul. És ne állíts olyan badarságot, hogy nem kapott a fórumtárs segítséget, és ne is bátortlanitsd el, hogy ne is tegye fel a kérdéseit. Igen is tegye fel, de próbálkozzon, haladjon, és ha megakad, segítünk.
Egyébként ha Te ennek a területnek szakavatott ismerője vagy, miért nem segítesz másképp, a Te filozófiád, tapasztalataid szerint, lehet hogy eredményesebb lenne mint ha másokat degradálsz.