A FreeCAD szenvedéshez egy kis adalék, amit én szenvedtem össze most vele... Persze a fórumba is beírtam a kérdésem, mert nagyon nem akart működni, míg végül most úgy tűnik rendben van a dolog.
A 3D modell elkészítése nem volt gond, az pillanatok alatt sikerült (egyszerű negyedgömb néhány kivágással), de a kimaráshoz az útvonal elkészítése nem akart menni sehogy se.
A fórumozók segítségével sikerült kideríteni, hogy a 3Dpocket eszközt kell hozzá használni, de úgy, hogy legyen talpa annak, amit ki akarok marni és az minden oldalán legyen nagyobb a kimarandó darabnál.
Ezen kívül viszont belefutottam egy bogárba (bug) is, ami abból ered, hogy mi magyarok vagyunk. A FreeCAD alapértelmezésben magyarul jelenik meg (legalábbis nagyrészt), viszont így nem jönnek elő azok a választómenük, amik ahhoz kellenek, hogy finomhangolni lehessen a generálást. Sőt! Még a generálás alapját se lehet kiválasztani, így nem jó útvonalat generál. Ha viszont átállítjuk a nyelvet angolra, akkor minden úgy jelenik meg, ahogy kell és működik az útvonal legenerálása.
A szomorú, hogy erre nem jöttem volna rá, ha nem akarok olyan képernyőképeket beszúrni a FreeCAD fórumába, amiken a menük nincsenek lefordítva, hogy ők is biztosan megértsék...

Köszi, ez jól jött, éppen gondban voltam, hogy a hozzánk látogató külföldi hallgatóknak hogyan tudom elmagyarázni a magyar menük értelmét, funkcióit.

A Mach3 nem igazán szereti a párhuzamosan futó ráadásul erőforrás-zabáló szoftvereket. Ma már nagyon olcsó egy akár magas órajelú P3-as gép - szinte ingyen van - a CNC-hez viszont bőven elegendő. A gép még nem volt szűk keresztmetszet eddig. Hál istennek elég jól bírja. A hálózat is direkt - a vírusok miatt lett likvidálva. Nem olyan sokat kell "vödrözni" egy-egy fájllal, hiszen úgyis javarészt ezen a gépen állítom elő ami kell 2D-ben, a 3D-s fájlokat szerkesztem csak erősebb gépen - notebookon. Ha kell a CNC csak bekapcsolom, pár mp alatt bebootol. Ennél még jelszó és beléptetés sem kell. Persze ma már - főleg a linuxcnc előretörésével akár egy Rasberry PI is elég lehet, vagy valami egyéb mini PC.

Hátha másnak is hasznos lesz: G-code optimalizáló
Nekem a FreeCAD-ben generált 4242 soros kódból 3630 sorosat készített, a szimulátorok alapján ugyan azzal a végeredménnyel.

Nem is a sorok száma itt a lényeg, hanem a megmunkálás sorrendje, kevesebb gyorsmenetet végez a gép, hamarabb elkészül a munkadarab. Vajon a fúrófájlt is optimalizálja?

Üdv.
Belefutottam abba a hibába,amiben szinte biztos voltam ,hogy nem tudom kikerülni,de egy próbát megért.Arról van szó ,hogy egy darab menetes szárral szerettem volna az Y tengely ,vagy kocsik mozgatását megoldani.De a két kocsi között több mint 1000 mm van,így ha kézzel visszafogom az egyik kocsit,késik a másikhoz képest 0.30 mm ,miközben forgatom a menetszárat.Így marad a B terv kénytelen leszek két menetes szárral meghajtani az Y tengelyt.Fa marásra szeretném használni ,egyszer ha elkészül .Fa megmunkálásához mekkora az a" késés" a két kocsi között ami még használható?

Észreveszed egyáltalán fánál azt a 0.3mm-t? Mit akarsz vele csinalni? Gravirozni, gyalulni..

Mint felül is írtam marni( dombormű stb).Mivel nincs lehetőségem bármilyen(gyári,saját építésű) ,gépet közelenbről megvizsgálni,ezért a kérdés,mi az ami még fa megmunkálásnál belefér a tűrésbe?

A biztosabb megoldás, az ha mindkét oldalra teszel hajtást. Itt ütközik ki a mechanika gyengesége, amit egyébként házilag igen nehéz megoldani, hogy erőhatás miatt nem tudjon a híd elcsavarodni. Ehhez bitang merevítés kell, hogy a két oldal ne tudjon elfordulni egymáshoz képest.

Egy próbát megért,addig úgy sem nyugodtam volna még meg nem bizonyosodok róla.Az a kis plusz esztergálás meg belefért.Jönnek a további kérdések ,két léptető motrot egy step/dir jellel lehet korrekt módon üzemeltetni,erről mi a vélemény?Esetleg megoldás ként valami javallat?

Persze, hogy lehet. Egy vezérlés kell ami az Y tengely step/dir jeleit adja, ezt kell két motormeghatóra kötni. Így ugyan az a jel hajtja a két motort. Vagy ha combos a motormeghajtód akkor párhuzamosan is lehet kötni a két motort.

Értem,köszönöm!

Vagy ha kevésbe combos, akkor sorosan, viszont ekkor a max sebesség csökkenni fog.

A hiba a tervben van. Ha 1000mm-en több párhuzamos lineáris vezetéked van - ez nem fordulhat elő. A menetes szár (vagy menetes szál soha nem tudom ,melyik a helyes?) csak a mozgatásért felelős - a kottyanás annál is kivédhető, mondjuk így, vagy így, vagy így. A nem párhuzamos futáshoz viszont semmi köze. Láttam sok helyen, ahol meglévő anyagokból építkeztek és pélkdául vékonyabb lineáris vezetéket használt az illető, hogy megduplázta - 2 helyett 4-et alkalmazott és így elég volt az egy mozgató tengely. Neked a linsín kialakítása görgős lenne? Mert akkor én ott javítanék inkább. Az nem jó konstrukció. A két motoros megoldás fánál nem a legszerencsésebb lesz. A mechanikádat elnézve és tekintve, hogy faipari gépnek szánod, nekem a lineáris vezetéked és a menetes szárad is pilinckának tűnik. Még egy megjegyzés. Nekem trapézorsó van a gépemen és nem fát marok, de ez is kap rendesen és kopik. A menetes szár még jobban fog kopni. Én nem biztos, hogy ezt az utat járnám. Igaz - olcsóbb a javítás, csak majd sűrűbben kellhet. Nekem a "kis" műanyagra épített gépemen a lin sínek 20-as átmérőjűek. Ez párhuzamosan fut. nincs nyeklés, pedig egy tengely és egy motor hajtja csak az irányokat. A 3D nyomtatómon 2 motor is van, de egy olcsó rétegelt lemezes kasztni és bizony volt, hogy megszorult az egyik motor és csúnyán elkezdett ferdülni. Az menetes száras megoldás. Olcsóbb, de nyűglődősebb. Egy barátom - ipari gépeket használ - Kínából rendelte az első lézervágóját. Olcsóbban - majdnem harmadáért meg tudta venni, boldog volt, annyira, hogy első éjszaka el is indította. Hiba volt. Ugyanis ugyanolyan csavarok voltak használva az összeszereléshez és a szállítás közbeni rögzítéshez is. Nem vette észre, hogy az egyik ilyen rögzítőcsavar benne maradt. Két motor tekerte, csak az egyik oldal le volt csavarozva, megtekeredett az egész. 1 évig javította utána a gépet. Nem lebeszélni akarlak semmiről, csak gondoltam leírom a tapasztalataimat.

Azért az is megér egy próbát, hogy egy ilyen pontos zártszelvény hegesztvényen hogyan mérted ekkora távon a 0,3 mm(!) késést, pontatlanságot, 1000 mm -n ez a keret akár többeh is hajolhat kedve szerint különösebb erőbehatás nélkül. (- egyébiránt a kocsik duplázása és minél merevebb összekötése biztosan csökkenteni fogja ebben a kiépítésben is a "késést", vagy a kétoldali hajtás, mint ahogy írták, de ott is akad lógás - véleményem szerint.)

Én volnák a legboldogabb,ha olyan felszerelt műhelyem volna,hogy ilyen dolgokat 1000 mm át tudnák mérni, ellenőrizni.De sajnos nincs,meg ilyet nem is írtam!A két kocsi közötti távolság több mint 1000mm.Mérőóráim 0-tól 9-ig,illetve 0-tól-12 mm- ig mérnek,a mérés ebben a tartományban történt.(csatolt képen ,jobb oldalt, látszik a mágnestalpal rögzített mérőóra,)

Képen nem látszik jól,de az egy 22x5 trapézmenetes orsó.Mi a hátránya fa megmunkálásnál a dupla ,vagy két motoros megoldásnak?Eddig, erről nem volt tudomásom,kifejtenéd bővebben?

Ha feszül, erőlködik a motor és - tegyük fel nem egyformán feszül, asszimetrikussá válhat a két motor meghajtás - lépéstévesztés miatt. Nyilván ez motor függvénye is, hiszen ha kellően erős a motor és könnyen jár a mechanika, akkor ez nem feltétlenül következik be. Én martam itthon fát is a gépemmel. Nyilván jól kikalkulált megmunkálási sebességgel és fogásokkal megint nem feltétlenül fordul elő. De ha nagyobb nyomatékkal és nagyobb anyag ellenállással (keményebb anyag) dolgozik a gép - akkor előfordulhat hogy téveszt a motor. Minél nagyobb a gép mérete, annál nagyobb a kényszer a megmunkálási sebesség növelésére is. Ha növelem a sebességet, ezek a folyamatok is instabilabbá teszik a teljes rendszert, megint megnövekedhet a lépésvesztés esélye. Én ezt a hátrányt látom, mint gyakorlati felhasználó. Amúgy igazad van, a képen tűnt inkább pilinckának az orsó. A kocsikat - lineáris tengelyeket - továbbra is azt mondom, hogy ha jobban kialakítod, nem fordulhat elő ez a párhuzamtalanság. De nyilván te dolgozol vele, a te géped és a te döntésed. Én azt mondom csak, hogy minél több dolgot építünk be egy berendezésbe, minél jobban bonyolítjuk - annál több a hibalehetőség. Két párhuzamos motor, két driver, nagyobb táp stb. Egyszerűbb egy jobb mechanikát kialakítani. Habvágónál, 3D printernél sok helyen látom a párhuzamos motor működtetést, de jóval kisebbek az erőhatások, mint marásnál. Olcsóbb az anyag is amit a gép tönkretehet. Gondolom nem véletlenül nem használják faipari gépeknél előszeretettel.

Nézem a képet, de annál inkább nem tudom mit mértél. Egyébként, ha a kocsik azokon a rudakon "szaladgálnak", akkor bizony szerintem "Z" irányban jóval nagyobb hiba lesz mint 0,3 mm- ugyanis a saját súlytól is behajlanak. Hosszabb távokon lehet kisebb keresztmetszetű zártszelvény is használni "rácsszerkezetű" kialakításban, növelve a mechanikai stabilitást relatív süly csökkenés mellett. Persze a hegesztés által okozott görbület komoly ellenség tud lenni ebben a témában. ( Az elemek egymáshoz való csavarozása kisebb problémát okoz, mint a hegesztés.)

Ez üresjáratban ennyi,terhelve lényegesen több lesz.

Lehet ,hogy nem jó képet csatoltam,nem volt a megfogalmazásom se jól értelmezhető.Csatolok még egy képet ezen látszik a két mérőóra.Valamint a rudakról (fi 20mm),ezek elrendezéséről."Z" irányba a hibát ki tudom küszöbölni akár az általad felvázolt módon is.Viszont az Y kocsik nem párhuzamos futására ,még ki kell találnom valami megoldást.Ahogy kameleon2 is írta,minél több dolgot építünk be ,annál nagyobb a hibalehetőség,valamint nő a súrlódás,kopó alkatrészek,egyéb hiba lehetőségek.Most itt válasz út előtt állok,vagy maradok a fórum nevéhez hű "házi alkatrészekből"számolva a hibalehetőségekkel, vagy gyári csúszókba fektetek be.(Két mérőórás képet nem engedi feltölteni,nagyobb mint 2MB )

Kösz a kimerítő választ.

Na, ezen a képen látom, amit kell. A rudak így biztosan nem lógnak/hajlanak be. Még mindig nem értem mi az, hogy késnek egymáshoz a kocsik. Gondolom össze lesznek kötve a kocsik, az legyen valami jó "széles" és biztosan együtt mozognak. Az orsó is lesz valahogy csatlakoztatva, az köti össze a kocsikat (vagy nem?). (ez azért lehet, hogy hobby, DY, barkács miegymás ,de úgy néz ki átgondolt...:bow

Össze lesz,kötve persze,alul felül a két kocsi.De szerintem bárhogy kötöm ,ilyen megoldással nem úszom meg két trapézmenetes szár beépítése nélkül a hiba kiküszöbölését.Lehet üresben meghajta ,egy menetes szárral elmegy ,viszont ha csak az egyik felét terhelem (pl.marás közben,jobb oldalt marok)akkor ezt a nyíró,vagy csavaró erőt részben a t.menetes szár kell, hogy elviselje,pont a kocsikon lévő kerekek kialakítása miatt.Remélem értelmezhető amit írtam.

Jól gondolkodsz, 1000mm távolságban lévő kocsik bizony hajlamosak egymáshoz képest is elmozdulni, még nagyon merev összekötő híd esetén is. A házilag készített egyenesbe vezetés nem ér fel a gyári köszörült sínekkel sajna. A képről nem tudom megtippelni mennyi lehet a két egymás mellett lévő görgő távolsága, de vegyük~100mm-nek. Ha a kocsi két görgöje egymáshoz képest lóg 0.01mm-t, akkor az 1000mm távolságra vetítve máris a 10x-ét jelenti,(és tuti, hogy sokkal több a lógása). Szóval kell a két orsó ilyen széles asztal esetén.Fogazott szíjjal összekötve egy hajtással sok ilyen famegmunkáló gép épült már.

"...10x-ét jelenti..." - kicsit badarság, az annyi marad. Amennyiben tényleg csak 0,3mm a különbség és marad is szerintem az fa esetén elhanyagolható. Ugyanis az orsó középen mozgat - ahhoz képest elő/hátra ill. jobbra vagy balra (kinek hogy tetszik) lesz eltérés az elmozdulásban A l kocsi lógása úgy csökken, ahogy növelni tudja a görgők feszességét a rúdon. Ügy láttam ezt állandósította rugós megoldással - nagyon helyesen. A görgök egymástól való távolsága bizony befolyásolja a lógást/kotyogást/lötyögést a rúdon-sínen, csökkentve az erre való érzékenységet. Tehát a távolság növelése (nyilván a hasznos munka út rovására) és a rúgós előfeszítés nagy mértékben megnöveli a stabilitást (, de ne feledkezzünk meg a felületek minőségéről sem, mint a gördülési ellenállás problémája, ha már itt tartok.)

Tudod, ez azért sértő, hadd ne mondjam bunkóság...

Pedig ha összekötöd a két kocsit és párhuzamos marad, valamint még átlóban is tudsz merevíteni, vagy a sarkokban egy- egy háromszöggel, akkor ennyi anyagnak már nem lehet ferdesége és elégnek kellene lennie egy orsónak. Ha kézzel könnyedén szalad a kocsi, akkor az már jó. A görgők is csapágyazottak? Úgy láttam a feszítést megoldottad. Ha a görgők íve kisebb, mint a rudazaté, akkor eleve csak két ponton szabad érintkezzen a görgő és a vas, és szinte nincs mi szoruljon, viszont nem hagyja el a pályáját. Tehát örömmel kellene szaladgáljon mindkét kocsi. Mex-nek is van igazsága, hiszen nem mindegy az a sín és kocsi, milyen körülmények között készült. Könnyebb ipari termelésben pontosságot tartani - de mint tudjuk a legtökéletesebb munkát megfelelő kézügyességgel is el lehet érni. Csak több idő és megfelelő szerszámok kellenek hozzá.

Szerintem a badarság az nem sértő, de bunkózni érte... - és akkor legyen hülyeség, mert a hiba nem adódik össze, csak azért mert 1000 mm -t is elmozdul. Amennyiben lépések lennének és minden lépéstől új hiba keletkezeik, akkor elvileg összeadódhat, de gyakorlatilag meg differenciálódik - így lesz átlag.

Ezek szerint az sem volt számodra tiszta mire vonatkozott, hogyan is kellett volna értelmezni az 1000/100 hányadosát. Nem írtam olyat, hogy 1000mm-t is elmozdul, pusztán a gépépítő fórumtárs aggályait, sőt a tapasztalatát erősítettem meg, vagyis: a mumkaasztal szélein történő marás bizony okoz "késést,illetve sietést" a szembelévő kocsihoz képest,egy középtájon elhelyezett orsó esetén. Ezért használnak kettő orsót a nagy munkaterületű famegmunkáló gépeknél is. Fémmunkára alkalmas gépekről nem is beszélve.