Üdv
Király történet!Aki eddig nem épitett detektorost,ezek után reméljük kedvet kap

Persze nem eretnekség ez a technikai megoldás, csak ez igen csak ideális körülmények esetén működik.
Ahol van annyi energia amivel akkut lehet tölteni akkor ott inkább már direkt a hangszórós vételen is el lehetne gondolkodni aktív energia és erősítő eszköz nélkül.
Ha már a "vízbű kivett zoxigént" emlegettem , akkor a nedvesebb talajban(mint elektrolit) elásott 2 különböző fém lemezek között kialakult föld elemet lehetne használni energia forrásként adóktól távolban lévő aktív vevőállomások esetén.

Nagy feszültségű távvezeték(kb.:25-100kV) alatt ha egy glimmlámpás fáziskeresővel sétálsz akkor az is világít. Ha kezedbe veszed az egyik végét.Kb 10-15 cm a szára a másik vége pedig lóg a levegőben. Este látványosabb .

Üdv

Ritkán utazom vasúttal , Somogyszobon Vártam peronon csatlakozásra , ködös , esős napon , esernyő kihúzva , hallok valami pattogást , mivel közeledett a vonat előre vettem az esernyőt lehúzásra szikrázott a kezem és a fém szár között , kissé megijedtem . Az esernyő nyele műanyag , , a vasút ( E vonat ) 20-25 E Volttal megy . ?
Nálunk 400kV is van Nagyatád , Nagykanizsa .

1970 - 72 ben szőlőhegyben laktunk akkor építettem detektorost először , tűzbe a bronz/réz forrasztó eszközt (nem páka ) avval forrasztottam , padláson két porcelándió közé drót kihúzva ( kb 8 m ) földelésként szögvas leverve .
Orionton rádióból dióda ki , VIMes dobozra tekertem 50-80 menetet és amit nagybátyám szerzet katonai fejhallgatót avval összetákoltam , megszólalt , segítségem volt a " Fiuk évkönyve 196x " .
Most már bánom , telepes néprádiót is bontottam szét , érdekes akkor abban a készülékben nem pF jelölték a kondít hanem cm ben 100 pikóF = 100 centiméter .
Befejezem mert kifogy a billentyűzetemből a tinta .
Üdv

Khm, 100 pF = 90 cm

Sziasztok!

Ez a kapcsolás így, ebben a verzióban valószínűleg nem nagyon működik, mivel a rádió hallgatásakor az akkunak bent kell lenni, hogy a tranyós erősítő is működhessen, és az akku a jelzett polaritással pont lezárja a diódákat. és a rádió meg sem nyekken. De az akku legalább töltődik, ha a bekapcsoló ki van kapcsolva...!

Így maximum csak a nagy térerejű, közeli adó szólhat kissé torzítva. A kondiknál a k mértékegység a nF-ot jelenti. Ez régi jelölés.

Rádió hallgatásához szerintem nem kell mást módosítani, csak az 1nF negatívra töltődő pontja és a bal oldali trafó primerje közti vezetéket átvágni és betenni egy 10µF-os kondit (polaritás helyesen). Vele párhuzamosan meg egy kapcsolót, amit töltéskor be kell kapcsolni, a másik kapcsolót meg ki... Töltéskor a kapcsoló a kondit rövidre zárja, hallgatáskor meg a kondi leválasztja a diódákat egyenáramilag az akkuról, ilyenkor az a kapcsoló van nyitva.

Gyanítom, hogy ez a kapcsolás így, ebben a rajzbéli formájában a rajzasztalon születhetett és ott is halhatott meg. Persze a Rádiótechnikának és az Ezermesternek is voltak hasonló, halva született illetve betegeskedő projektjei. Pl. digitális frekimérő, ami elvi hibás volt.

Üdv.

Kezdö kollégáknak egy kis serkentö,hogy bátran fogjanak épitésbe.Olyan régen csináltam az elsö detektorost,hogy most mindjárt kettöt raktam össze
Szó szerint a "szemétböl"ahogy a képeken is látszik de pont ez volt a cél.A kimenötrafós változat alig
hallhatóan de müködik,szerencsére van egy 2000 ohmos fejhallgatóm,azzal jól szól.
Utána a másikhoz "hozzátettem" 1 tranzisztort erösitöként,meg egy napelemet.Igy tökéletes hang-
erövel fogja a Dankó rádiót,ha a tekercset mozgatom,a Kossuth is bejön de elég gyengén.
Antennának egy régi tv antennát használok.Ellehet vele játszani.

Gratula,újrahasznosítás!Én is szoktam művelni.

Köszi!

Ha már fölmerült a tranzisztor használata.
Érdekes lenne megpróbálni a gyakorlatban, hogy működne a detektoros, ha a rezgőkör jóságát egy tranzisztoros erősítővel "feltupíroznánk". Én mindenesetre ki fogom próbálni, csak azt nem tudom, mikor

Sziasztok!
Mivel engem is megcsapott a detektoros füstje (nem először) készítettem egy keretantennás vevőt.
A keret átlója 100cm, a menetszám 10, kb. 200uH, leágazás a 3. menetnél. A detektor OA1180. A forgó 500pF. A hallgató 4000 Ohmos.
Hát kéremszépen a Kossuth üvölt rajta. Én Besnyőn lakom, ez kb. 70Km Solttól, már ha onnan sugározzák, mert elég érdekes szögben hozza az antenna a maximumot. Jön még valami nemzetiségi adó is, szerényebb hangerővel.

Szia,
a keretantennán a menetek egymás mellett vagy egymás mögött vannak? (Ha szemből ránézel.) Szerintem abban lehet valami, hogy a rádióhullámok honnan érik legjobban a huzalokat. Egy képet tudnál felrakni?

Szia!
Rakok majd fel képet, de csak holnap este, mert ez egy gyors építés volt, 0,3-as zománc huzallal, amit még le akarok cserélni 72 szálas Litzére. Meg a forgót és a többi alkatrészt is fel akarom még szerelni a keretre.
A menetek szemből nézve egymás mögött vannak.
Amúgy ez egy elekronikai szakkör részére készül amit két hete indítottunk 7-ik 8-ik osztályosok részére.

Akkor a keret oldalát fordítva Solt felé a legérzékenyebb?

Igen, de közben rájöttem én is.

Én ezzel , így kivitelezve 5 - 6 állomást vettem összesen É-D és K-NY tájolással.
Igen litzevel sokkal jobb lenne, kb.: 1,5 - 2 szeres jóságúvá válik a tekercs kb.: 1 MHz alatti frekvenciák esetében, a tömör CuZhez képest.

Ha 36 méter huzalból van a keretantenna, akkor még jobb a vétel. Régi könyvben olvastam ezt az infót.

Képeket....kérünk, képeket.....

Végül 36x0,05-ös litzét tekertem a keretre. Most mértem egyet szkóppal a rezgőkörön: 1,2V_p-p 540KHz-en.
Viszont a litze huzallal nagyobb lett az induktivitás, jobban ki kell hajtani a forgót az MR1-hez.
Lehet, hogy leveszek 1 menetet.

Na jó, hogy mégsem vettem le azt az 1 menetet, mert csak a szkóp mérőfej kapacitása vitte lejebb a frekvenciát.

Egyszer régen csináltam "detektoros adót" Antennára kötve, rezonanciába hozva a tekercs környékén zsebrádióval megjavul a vétel a tekercs mágneses tere miatt, mert "kisugározza" amit az antenna összeszedett. Mivel a dióda a vivő miatt folyamatosan üzemel, az egyenirányító munkapontját meg némileg módosítgatja a fejhallgató által leadott feszültség, ezért a rezgőkörben kerengő rádiófrekvenciára rámodulálódik a fejhallgató (mint mikrofon) által szolgáltatott beszédáram. ---> a tekercs környékén a zsebrádióban hallható a beszéd.

Vagy a tekercset folyékony nitrogénbe mártanánk...

És ECH21
Én már kipróbáltam. Nem a folyékony nitrogént, hanem egy FET-es source követőből visszacsatolni a rezgőköri tekercs alsó megcsapolására.
Ugrásszerűen megnőtt egyrészt a szelektivitás, másrészt az érzékenység.

Nem tudom Te merrefelé laksz, nálam az MR1-en és a nemzetiségin kívül nem jön más.
Litzével sem.

Én Dunakeszin lakok, 10m hosszú antennával nappal is szól több adó, szépen hangolhatóan. A kossuth kikapcsolása után pl egy Román meg egy angol adót is fogtam. A tekercs egy KH-s rádióbol bontott ferritmagos tekercs, szintén egy rádióból származó kondenzátorral hangolva.

Lehet, hogy a keretantenna és a magas antenna+földelés között ennyi a különbség?

Nincs az olyan magasan, két épület közötti 3m magas tujára kihajítva. Nem próbáltam még a keretantennás verziót, nem tudom milyen jó az...

Ennyi. A magas, és kellő hosszúságú antennánál nincs jobb erősítő.

Az ilyen lehangolás ellen egy 5-10 pF-os kondin keresztül kell a mérőfejet csatlakoztatni - laza csatolás. Ez a kondenzátor sorba kapcsolódik a szkóp bemenő kapacitásával (20-40 pF) és így az elhúzó kapacitás lecsökken a csatoló értéke alá.

Köszönöm, ezt én is pontosan tudom, viszont az első mérés hevében nem ez ugrott be, hanem a tekercs cserére gyanakodtam, nem arra, hogy az 500pF-es forgót is észrevehetően el tudja húzni az a néhány pF.