Az OA 1060 nem a legjobb választás, már ha az ember tud válogatni. Én kb. egy évvel ezelőtt kísérletezgettem, remélem idén télen is lesz alkalmam rá. Régi diódás-tranzisztoros logikai áramköri lapról termeltem le OA 1060-at, 1180-at, 1182-t. A két utóbbi (egyszerűen fogalmazva) lényegesen nagyobb hangerőt produkált. Én ferrit antennával játszadoztam, további tapasztalataim: egy határig számított, milyen hosszú a ferrit rúd, de 15 és 20 cm-es közt már nem igazán volt különbség. Próbáltam rádió roncsból kitermelt (a ferritre való) tekercset, ezek 10 eres litzéből készültek. Lényegesen nagyobb jelet (hangerőt) produkált a 30 eres litzéből készített tekercs. Érdekes, próbálkoztam a gőzgépész által bemutatott kapcsoláshoz hasonlóval (egy régi Ezermester kapcsolás), de nekem semmivel nem produkált nagyobb jelet, mint egy tekerccsel.
Ez ugyan más topicba tartozna, de nagyon kapcsolódik:
"Publikálni" azért nem "publikáltam", mert egyrészt csak "dugdosós" panelon raktam össze, másrészt normális antenna lehetőség hiányában általában megtoldottam egy germánium tranzisztorral. (Így viszont Budapest III. kerületben csak a ferittel állandóan élvezhető hangerővel jött a Kossuth.)

Nem tudom, olyanom nincs. Műszerrel nem mértem semmit, csak a "fülemmel". Az azonos típuson belül is akad egy-két gyengébben teljesítő példány.

Van egy régi könyvem, abból a mellékelt adatokat sikerült kibányászni.

Szia Gőzgépész!
Először is gratulálok a szuper méhsejt tekercselőhöz, kicsit még irígykedek is rá. Irod, hogy nem mindig veszed a Kossuth adását, holott azt nehéz nem venni. Milyen antennát használsz a vételre? Üdv Gábor

Köszönöm az elismerést.A Kossuth adót az udvaron kb.15m. magasan kifeszített antennával próbálom befogni.Csak ezt Nyíregyházán, Solt-tól kb. 260 km.-re a helyi 25 Kw. adótól csak3 km.-re teszem. Ezért aztán nem mindig-legtöbbször nem sikerül.
Üdv:Tibor.

Kedves Tibor!
Próbáld meg az antennát kihangolni 540 kHz-re. Az antenna kapacitása olyan 200-400 pF körül lehet, egy soros változatható induktivitásal, (110-150 menetesferritmagos tekercs a ferritmag mozgatásával rezonanciába hozható 540 kHz-en. Nekem csak így sikerül teljes biztonsággal fogni a helyi 17 kW-os adótól 6 km-re.
Szükség lehet az antenna csatolás "lazítására" mert nekem 4 menettel is már majdnem kétpúpú a rezonanciagörbe.

Vagy a másik módszer: a hullámcsapda, amit a helyi adóra kell hangolni. Ilyenkor az antennát induktívan kell csatolni a bemenő rezgőkörhöz. Az antennatekercs és az antenna közé egy jó minőségű párhuzamos rezgőkört kell beiktatni, ami a helyi adóra van hangolva.
Ez kiszűri a helyi adót, de a többit nem.
Ha mégis szükséges a helyi adó vétele, akkor egy kapcsoló párhuzamos beiktatásával áthidalható a hullámcsapda.
Persze a hullámcsapda kondenzátorának kapacitásába a kapcsoló érintkezőkapacitása is beleszámítódik, bár talán az elég pici.

Sziasztok! Még nem tudjuk az egyik lényeges adatot, az antenna hosszát, csak azt, hogy 1,5m magasan (mélyen) van. Én először is a lehető leghosszabb és lehető legmagasabban kifeszített antennát javasolnám és aránylag vékony pl.0,5mm Réz huzalból. Azért vékonyból, hogy legkisebb kapacitása legyen a talajhoz és a környezeti tárgyakhoz. Itt úgy sincs akkora skeen hatás mint pl.28Megán... Az antenna becsatlakozásnál egy soros kapacitás úgy 47pF a laza csatolás vagyis a rezgőkört, ne terhelje az antenna ezzel a szelektivitás is jobb lesz. A ferrit rudas tekercs elméletileg hosszabbít de ha megnézzük az valójában egy fojtó a rádió freki útjában valamint egy gyengébb ferrit elnyeli a pici jelünk nagy részét a vasmag vesztesége miatt. Nekem kb. 25m hosszú volt az első antennám egy "T" csupán 6m magasan 1mm-es horganyzott huzalból és remekül jöttek a külföldi adók is. Igy talán nem kell készíteni hullámcsapdát sem. Most dió héjban ennyit

15m !! amit Gőzgépész írt.

Nekem sajnos egy vacak kis padlásantennám van, kb 8 méter hosszú 4 párhuzamosan kötött rézvezeték, kb 6-7 m magasan. Próbálkoztam mindennel, végül ez a "hosszabbítás" jött be. Ezzel a tekerccsel, meg az antanna saját induktivitásával (ami olyan 10-20 uH lehet) az antanna-föld rendszer soros rezgőkörként viselkedik. A jóságát döntően a földelési ellenállás korlátozza , ezért célszerű a földelést összekötni a villamos hálózat nullájával, hogy minél kisebb ellenállás adódjon. A helyi adó így egyáltalán nem zavar, igaz, hogy 1116kHz, meg az 540 kHz elég messze van egymástól. Puszta kíváncsiságból az imént rányomtam a hallgatót a notebook mikrofonjára, mellékelem az eredményt.

Igen! Eléztem a 15m-t a kis 12 Czolos laptopomon és álmos szemekkel

Ez igen! Elég jól szól még ekkora antennávalis és nincs zavaró bekeveredés. Ahogy mondod- a jó földelés legalább olyan fontos mint a jó antenna. Én egy Horganyzott vasvödörre forrasztottam vastag réz drótot ,az elég jónak mutatkozott. Mondjuk a talajvíz is fenn van általában.

Ja! A vödör bő 1m- mélyre le van ásva körülötte szén salakkal, ami nyáron is nyirkos marad. Próba képen egy 220V-os izzót rákapcsoltam a fázisra és a elkészített földelésre és az izzó teljes fénnyel világított... Ugyan ezt nehéz tömbházakban megoldani, hacsak a víz vagy fűtés csőre nem kötünk.

Tiszta mázlid van, hogy nincs FI reléd. Az biztosan kioldott volna

Igen! Vidéken nem használtunk ilyet. De az a segéd földelés jobb lett mint a helyiségig elvezetett hálózat földelése. A detektoros vevő is szépen szólt, vele még telefon hallgató betéttel is.

Elnézést kérek, de 3 napig nem tudtam gépközelbe kerülni. Köszönöm Gyantáscin, Big és Antennaman vételjavító javaslatait.Ezek egy részét már próbáltam, de nem igazán javítottak a vételen.A közeljövőben még próbálok a javaslatok segítségével javulást elérni.
Hatvanasjocó- nak köszönöm a nevemben tett kiigazítást.Az antennám valóban 15 m. magasan van és kb. 25 m. hosszú egymástól 50 cm távolságban elhelyezett két párhuzamos szigetelt 2,5 nézet milliméter vastagságú sodrott réz vezetékből áll.Ha eredményes lesz a beavatkozás, közé teszem.

Végül is jó magasan van és nem túl rövid az antennád. Hogyan van megoldva a betáplálása, az-az honnan és milyen vezetéken jön le a jel a rádió felé?

Az egyik végén van közösítve a kettős antenna és a kifeszített vezetékkel megegyező keresztmetszetű a levezető szál.Ennek hossza az antennától a készülékig kb.30 m.Jó lenne ha ez rövidebb lenne, de hát a készüléket nem tudom közelebb vinni.

A témához kapcsolódó csemegeként említem, hogy valahol olvastam, hogy ezeknek az L antennák bizonyos mértékig irányítottak. Amennyiben a vízszintes rész az adó irányában áll, akkor a rádióhullámok mágneses komponense, mint egy tekercs nem teljes menetében feszültséget indukál az antennában, ami vagy hozzáadódik, vagy levonódik az elektromos komponens létrehozta feszültséghez -ből.

Szia Gőzgépész!
Egy ekkora antennának jól kell szólni. Ha jól értelmezem akkor ez egy inverted "L" antenna ahol a levezető szál is részt vesz a vételben adásnál pedig az adásban. Tehát nem baj ha hosszú a levezető szakasz. Gondolom a végeken használsz porcelán dió szigetelőket és a levezető szakasz sincs fém tereptárgy közelében.

Szerencsére egy detektoros rádióvevő ritkán szokott adni.

- volt már rá eset. Bővebben: Link

A szelektivitás növelésére köss be a diódával párhuzamosan egy 2-3 nF-os kondit (ezzel záródik a nagyfrekis kör), a dióda és a fejhallgató közé meg egy 22k - 10µF párhuzamos RC tagot sorosan. Ez meg hangfrekinek ad utat a fejhallgató felé.

Ezzel lehet csökkenteni a rezgőkör terhelését, amivel a szétlapult átviteli görbe kihegyesedik és ezzel a szelektivitás javul, meg nagyobb lesz a diódán a feszültség.

Szia Big!
Ha egy detektoros rádióban pont a demoduláló elemet a diódát rövidre zárjuk egy párhuzamosan kötött 1-2nF kondenzátorral akkor a vivő frekis jel legnagyobb részének esze ágában sem lesz a detektoron át, hanem a kisebb ellenállást képviselő kondenzátoron közlekedik....Tehát igen halkan fog szólni a rádió. Ha nem akarjuk a rezgőkört terhelni, valamint nagyobb szelektivitás a cél akkor ott a tekercs megcsapolásának lehetősége, (és) vagy egy kis értékű kapacitást sorba kötni az antenna bemenettel stb. A hangfrekvenciával sorba kötött párhuzamos RC tag esete hasonló. A 10µF elkó sokkal kisebb ellenállást képvisel mint a 22K ezen kívül itt nincs egyenáram amivel sorban a 22K-nak lenne szerepe. Hanem egyszerűen a detektor után a hallgatóval párhuzamosan lehet egy 1-2nF Blokk kondenzátort alkalmazni mely a felesleges vivőt vezeti földre a demodulált jelből a megmaradt hangfreki pedig zörgeti a hallgató membránját mert pont zivatar van.

Sziasztok!
Ezzel én is egyettértek!

Rossz a gondolatmeneted!

Saját tapasztalat is van! Anno a 60-as években általános iskolásként kezdtem detektoros rádióval kísérletezni. Történt egyszer, hogy a detektoros rádió fejhallgatóját rátettem a bekapcsolt csöves rádió tetejére és a hangszóróban hallottam a zaját. A hallgatót a hangszóró elé téve be is gerjedt a rendszer. A hallgatóba belebeszélve hallható volt a beszéd. Az egész csak akkor működött, ha a rádió a helyi miskolci rádióra volt hangolva (Már amennyire Rudabányán a 40 km-re lévő miskolci adó helyinek számít) A cimborákkal azután mindenféle műsort rögtönöztük, és ellenőriztük a közelben lakó ismerősöknél a vétel minőségét.A kb. 100 m-re lakó barátomék Pacsirta rádióján kiválóan jött az "adásunk". Annyira, hogy anyukája egy szál bugyogó-fürdőköpeny együttesben rohant át hozzánk, hogy leállítsa a projektet, merthogy a "villannyal játszunk". Esélyünk nem volt megmagyarázni, hogy a villanyhoz semmi közünk. Érdekes megemlíteni, hogy egy közelebbi néprádión viszont nem lehetett fogni az "adásunkat".
Utólag azzal magyarázom a jelenséget, hogy a hallgatóból kijövő hangfrekvenciás feszültség a diódára kerülve annak ellenállását modulálta, ilyenformán az antenna a modulációnak megfelelően befolyásolta a környezetében a rádiófrekvenciás villamos teret.

Jó kis emlékek Igen, a diódáknak eleve saját zajuk van amit talán a detektoros rádióba antennáról bejutó jel és persze a rezgőkörön táplál és akár oszcilláció is létre jöhet. Lásd. a Tunnel diódás oszcillátorok, vagy amikor egy dióda zaját felerősítve 2-3 fokozattal zajgenerátoros mérőhidat lehet létrehozni...

Ácsi! Meglehet nem e témába való, de tisztázzuk. Minden elektronikai elemnek van zaja. Egy demodulátor diódának, nem túl sok, talán a dióda típusok között a legkisebb. Létezik a diódáknak jónéhány speciális fajtája, mindegyikről illik tudni, melyik mire való, és nem szabad összemosni őket. A demodulátor diódák ugyan oszcillálni nem fognak, de négyzetes karakterisztikájúak lévén jelentős intermodulációt képesek létrehozni, amelynek termékei aztán ha a szelektív áramkör áteresztő tartományába esnek, ki is lesznek sugározva. Ehhez azonban több és ezekből legalább egy jelentős nagyságú bejövö jel szükséges.
Nyilván nem fogok varaktor diódával demodulálni, és tunnel diódával egyenirányítani. Az is a diódák sajátja, hogy a záróirányban előfeszítve a kapacitása feszültségfüggő, de nem mindegy hogy 10 V változásra 400, vagy 0,1 pF a változása.
Zajgenerátornak pl. a zéner diódák jók, de leginkább telítésbe vezérelt vákum diódák.
Demodulátor diódáknak a kis zárőkapacitású tűs diódák, OA1160, 1180, vagy shottky diódák jók. Utóbbiaknak létezik speciális változata, aminek a nyitóirányú krakterisztikája már 10 mV tartományban is négyzetes.

Kedves pucuka és antennaman!
Hozzáértő és szakszerű a hozzászólásod de úgy gondolom ahogy Te is "Meglehet nem e témába való". A speciális diódák és tulajdonságai, zajgenerátoros mérőhidak, stb témája meghaladja e fórum kereteit. Egy-egy rövid utalás azért mindig hasznos lehet.
Ami szerintem fontosabb lennne a hozzáértők részéről, hogy kijavítsák a szakszerűtlen, tapasztalat nélküli hozzászólásokat. Kezdőknek, kezdő szinten, profiknak esetleg egy erre alkalmasamm fórumon. Őszinte tisztelettel, sz_f