Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Crystal radio - detektoros rádió
Lapozás: OK   66 / 153
(#) Saggitarius válasza hagerferi hozzászólására (») Jan 29, 2012 /
 
toltsd le a Detektoros.rtf-et, winword, a sorok linkke alakitasa, es menni fog Nekem mukodott.
Tetszik a sajat gyartasu forgokondi
(#) Saggitarius válasza Gábor1970 hozzászólására (») Jan 29, 2012 /
 
Regisztralj a http://imageshack.us/-on, ingyenes es senkinek nem lesz gondja a letoltessel sem!
(#) kadarist hozzászólása Jan 29, 2012 /
 
Az fsx-es link működik, csak kattintsatok a lassú letöltésre.
(#) Gyantáscin válasza Gábor1970 hozzászólására (») Jan 30, 2012 /
 
A fiatalokban megvan még a harci kedv Saját készítésű forgókondenzátor, ez igen!
A nem működő linknek azért megvan a hozadéka, szépen a rég elfelejtett saját albumomba irányított

Még egy kérdés! Hol szerezted a kristályhallatókat?
(#) Gábor1970 válasza Gyantáscin hozzászólására (») Feb 1, 2012 /
 
A kristályhallgatót a Conradban vettem. Úgy néz ki hogy egy kicsit jobb mint a régi fejhallgatók, érzékenyebb.
Egy hibájuk van silány a minőségük nem bírtak ki gy évet sem, a hallgatók belül kontakthibássak lettek és nem lehet szétszedni őket. A régi hallgatók 40-50 évesek és még mindig jól működnek.
Ha nincs más jó a kristályhallgató de sokkal jobbnak találom a régieket Most már csak azokat használom.
Üdv
Gábor
(#) Gyantáscin válasza Gábor1970 hozzászólására (») Feb 2, 2012 /
 
Köszönöm!

Más
Lehet, hogy a hőmérséklet is befolyásolja a terjedést?
Nemrég mellékeltem e gy hangfelvételt a fülhallgatóból. Nekem is feltűnt, hogy nyoma sincs benne a középhullámon szokásos 9kHz-es cincogásnak. Naívul azt gondoltam, hogy ennyire szelektív a rádióm.
Ma hajnalban viszont nagyon jól hallatszott ez az interferencia. Az lehet, hogy a szomszédos adók egyszerűen nem jöttek be. Most viszont igen.
Mértem a detektor által előállított egyenfeszültséget. A solti adó eddig 50-70 mV körül produkált, most 180-250 mV !!!
(Most éppen -17 fok van nálunk)
(#) pucuka válasza Gyantáscin hozzászólására (») Feb 2, 2012 /
 
Középhullámon a hőmérséklet önmagában nem befolyásolja a terjedést, a levegő páratartalma, és a föld vezetőképessége viszont igen. A hőmérséklet annyiban befolyásolja a terjedést, hogy a levegő páratartalma a lehűléssel kicsapódik a talajra, annak megnő a vezetőképessége, ezzel pedig javul a terjedés.
(#) Gyantáscin válasza pucuka hozzászólására (») Feb 2, 2012 /
 
Bocs, hogy a kérdőjel után kihagytam a vigyorjelet
Én is az abszolút nedvességtartalom drasztikus csökkenésére gondoltam, mert ami 20 fokon 15g/kg, az -15-nél csupán 1g/kg.
(#) pucuka válasza Gyantáscin hozzászólására (») Feb 2, 2012 /
 
Ezen a frekvencián a lényeg a föld vezetőképességén van.
(#) Nanok hozzászólása Feb 3, 2012 /
 
Ilyen Crystal FM Rádiót probált már valaki építeni, működhet ez?: Crystal FM
Esetleg BAT42, BAT43-al működhetne, vagy tranzisztoros kapcsolásban?
(#) Gábor1970 hozzászólása Feb 4, 2012 /
 
Üdv
Lehet hogy egy kicsit késő de ma és holnap a Budafok-Tétényi művelődési házban a Campona mellett Ásványbörze van 10-18 óráig. Aki kristálydetektorhoz Piriet akar venni annyit vehet amennyit akar 150ft-tól felfelé. Lehet Galenitet is venni de az sokkal drágább és nekem nem vált be annyira.
Gábor
(#) Gyantáscin válasza Nanok hozzászólására (») Feb 4, 2012 / 1
 
Kellő térerő esetén biztos, hogy működne.
Itt egy másik megoldás, ehhez valahogy több bizalmam van.
(#) Antennaman válasza Gyantáscin hozzászólására (») Feb 5, 2012 /
 
Hát igen! Már ránézésre is nagyobb jósággal rendelkezik a rezgőkör. Még ha nem is olyan "dizájnos".
(#) Nanok hozzászólása Feb 6, 2012 /
 
Pontosan mi határozza meg a rezgőkör jóságát, a tekercs ellenállása? Hogyan kell optimálisan méretezni?
(#) Gyantáscin válasza Nanok hozzászólására (») Feb 6, 2012 /
 
Kár, hogy tőlem okosabbak nem válaszoltak, megpróbálom, ami tőlem telik.
Hát igen, a tekercs ellenállása nagyban befolyásolja a jóságot. Figyelembe kell venni a bőrhatást, ami azt jelenti, hogy a frekvencia növekedésével az áram egyre inkább a vezető felületén folyik. Ez 100 MHz-en azt jelenti, hogy az áram a vezető kölső, mindössze 0,006mm vastagságú rétegében folyik. Az általad mutatott képeken látszik is, hogy a tekercs ezüstözve van, ezzel valamelyest csökken az áramvezetésben résztvevő rész ellenállása.
Befolyásolja ezen kívül a rezgőkör jóságát a kondenzátor szigetelőanyagának a vesztesége is, az antenna és természetesen a dióda által bevitt terhelés is.

A tekercs jóságának a méretezéséhez már tényleg tőlem okosabb ember kéne
(#) _BiG_ válasza Nanok hozzászólására (») Feb 6, 2012 /
 
A rezgőkör jóságát a az induktivitás-kapacitás aránya is megszabja.
Minél nagyobb a kondi (ugyanakkora rezonanciát feltételezve), annál kisebb a jóság, de annál szélesebb a rezonanciagörbe, nagyobb a sávszélesség.
Tudni kell hogy mekkora sávot kell átvinni.
Természetesen a laposabb görbe lassabban is laposodik, rontva a szelektivitást.

Ezért például műkapcsolással módosították a sávszélességet (sávszűrőknél): például, egy másik, csatolt tekercset is bekötöttek a rezgőkör mellé és arra a tekercsre kötött potenciométerrel lehetett szabályozni, hogy mennyire csillapítson a rezgőkör. Mondjuk ezzel az érzékenység (leadott feszültség) is csökkent.
De egyéb módokat is használtak.

A sávszélességet befolyásolja a rezonancia rezgésszáma. A magasabb frekvenciák felé a körjóság romlik, a sávszélesség nő.

Ezért is jobb a rezgőkört forgókondival hangolni, mert a rezonanciafreki növeléséhez csökkenteni kell a kondenzátor kapacitását, tehát a körjóság állandó marad. Azért nem javul, mert a fentebb említett frekvencia-jóság összefüggés nem engedi.
(#) gkari válasza _BiG_ hozzászólására (») Feb 7, 2012 /
 
A rezgőkőr(L,és C külön,és együtt) jósága eléggé bonyolult kérdés. Akit érdekel, javasolom, hogy tanulmányozza át a "Rádióamatőrök kézikönyve", "Makai:Rádióamatőrök Zsebkönyve" c. könyveket. Letölthetők:Bővebben: Link, "Elektronika" mappából(egyenként!)
(#) sz_ferko válasza gkari hozzászólására (») Feb 7, 2012 /
 
"Magyari Béla: Rádióamatőrök zsebkönyve"
(#) _BiG_ válasza gkari hozzászólására (») Feb 7, 2012 /
 
Csak nagyjából akartam vázolni, mi a helyzet.
A szakirodalom tanulmányozása javasolt az érdeklődőknek, miként írod.
(#) gkari válasza sz_ferko hozzászólására (») Feb 8, 2012 /
 
Igaz, a szerzőt rosszul idéztem!
(#) Antennaman válasza _BiG_ hozzászólására (») Feb 8, 2012 /
 
Csak nagyjából is lehet vázolni, mert csak a rezgőkörök lelkivilágáról még leegyszerűsítve is komplett könyvek vannak írva. Ennek a témának igen nagy terjedelmű topikja lenne hasonlóan az örökzöld Antenna témához. Persze dióhéjban és elég érthetően azért levázolták a már említett könyvekben. Magyari Bélának a Rezgőkörök egyszerű számítása c. könyve is 190 oldal terjedelmű. Tehát van mit tanulnunk.
(#) Antennaman hozzászólása Feb 21, 2012 /
 
Van egy ötletem, Litze! Adott egy jelfogó vagy mágnes kapcsoló sokmenetes behúzó tekercse, jó kis vékony zománc huzal. Kijelölök "V" alakban 2x9méter távon három pontot és el-vissza haladva letekerem a vékony huzalt a pontokon persze rögzítve. Majd akkus fúrógépbe fogom az egyki végét és jól meg csavartatom aztán a másik végét szintén. Szokásos módon tisztítom a végeket és leónozom. Lehet, hogy nem hoz annyit Közép hullámon mint a sima de érdekesség képen ki fogom próbálni ilyen litzével a rezgőkört.
(#) Gyantáscin válasza Antennaman hozzászólására (») Feb 21, 2012 /
 
Nem rossz ötlet, de valahol olvastam, hogy a litzében ravasz módon úgy tekerik a huzalt, hogy az egyes elemi szál egyszer a köteg belsejében, másszor a köteg külsejében haladjon, mert ha simán csak párhuzamosan futnak a huzalok, akkor a skin hatás miatt csak a köteg felületén futó szálak viszik az áramot. Talán megoldás lenne, ha először kevesebb szálat, mondjuk ötöt sodorsz össze, majd vagy négy ilyen ötös sodratból sodrod össze a végleges litzét.
Valamikor a néprádiók kf tekercse ilyen külső pamutborítás nélküli "kopasz" litzéből készült.
(#) tomi52 válasza Antennaman hozzászólására (») Feb 22, 2012 /
 
Az ötlet jó, működik. Titenéves koromban (60-as évek) én is csináltam így litzét. Nagybátyám rádió-TV szerelő volt, tőle megkaptam az eldurrant malomkerék tekercseket, abból nyertem ki a 0,1-es zománc-huzalt. És "csak" kézi amerikánerrel (fúróval) tekertem meg, akkor csak az volt, az is a nagybátyámé.
Ha elég vékony huzalt tudsz szerezni, lehet akár 10-nél több szállal is próbálkozni. Ezt ugyan régen nem próbáltam, de 1-2 éve valódi 10 és 30 eres litzével próbálkoztam ferrit rúdon, és a több eres "hangosabb" volt.
(#) Antennaman válasza tomi52 hozzászólására (») Feb 22, 2012 /
 
OK Tomi és Gyantáscín!
Köszönöm az instrukciókat. Látom van szempont amire érdemes figyelni és lehetőség is a próbákra. Sokan kidobják az említett tekercseket nekünk meg kincses bánya.
(#) gkari válasza Gyantáscin hozzászólására (») Feb 22, 2012 /
 
A litzehuzalban a külön szálak mindegyike a saját "felületén" vezet,mindegy, hogy sodorva van-e,ill. pamutborítása van-e, vagy sem, ezek a kiviteli formák csak a könnyebb kezelhetőséget (pl.méhsejttekercselés)célozták.
(#) pucuka válasza gkari hozzászólására (») Feb 22, 2012 /
 
A méhsejt tekercselés, és a pamutszigetelés mind a nagy menetszámú tekercs önkapacitását csökkenti. A sok száll összesodrása pedig a tekercs veszteségi ellenállását.
(#) Gyantáscin válasza gkari hozzászólására (») Feb 23, 2012 /
 
Igazad van! Fölösleges a sodrással való trükközés.
Valamelyik régi könyvemben olvastam ezt, onnan maradt meg a "másszor" kifejezés is. Ugyanakkor tanultam, hogy a skin hatást a vezetőben kialakuló örvényáramok okozzák, valahogy így:
(#) Marczilla válasza pucuka hozzászólására (») Feb 23, 2012 /
 
Sziasztok! Egy kérdésem lenne, milyen multiméterrel lehet megnézni az ellenállásokat?
(#) pucuka válasza Marczilla hozzászólására (») Feb 23, 2012 /
 
Majd mindegyik multiméterben van ellenállásmérő opció. Azért multiméter.
Következő: »»   66 / 153
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem