Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Köszi a választ. Majd kiötlök valamit mert a félvezetöket szeretném kerülni a hangminöség végett. Félvezetövel nem kéne a csö nem dísznek akarom beépíteni. Ha megérted.
A hozzászólás módosítva: Márc 17, 2013
Nem lesz sem jobb,sem rosszabb hangja egy csöves erősítőnek attól,hogy félvezetőkkel van egyenirányítva.Halhatóan,meg biztos nem.Az egyenirányító cső is csak egy dióda,csak alá van fűtve.Az anódkésleltetés miatt szokták alkalmazni. Katódellenállásos SE -ben meg mindegy szerintem,hogy van,vagy nincs.
Tapasztalataim szetrint hallhatóan szebb lágyabb hangja van és ahogy mondod a késleltetés végett is fontos.
A Magyari-atlaszban elírhatták, a 18046 egy ipari végpentóda ("EL rendszerű") és az E83F lábkiosztása is másmilyen.
Ez egy kész helyzet. Nem hitvita a dolog. Mivel csak egy tekercsed van, nem tudsz normális csöves kétutas egyenirányítást készíteni. Megépítheted persze egyutasra is. De az olyan, mintha Trabanttal mennél hegymenetbe egy sportkocsi helyett.
(Van egy Ferenczi Ödön könyv tápegységekről, abban van táblázat az egyenirányítások jóságáról). A cső pedig nem dísz az utóbbi esetben sem, mert áteresztőként funkcionál, a rajta eső feszültség függvényében szűri a tápfeszt, mint egy ellenállás. Még PP-nél hagyján, de SE-nél egyutas egyenirányítással vesződni, úgy hogy még fojtót sem raksz bele, szerintem egyenlő a hallható alapbrummal. Ha ennyire ragaszkodsz a csöves témához, akkor ezt most készítsd el sima Si diódás graetzesre és ha már működik minden, akkor tekertess egy új trafót vagy szerezz be egy olyan csövet, ami egymaga elbírja az áramot és két Si didóával kiegészítve csinálj belőle egy hibrid egyenirányítást. A hozzászólás módosítva: Márc 17, 2013
Köszi szerintem készitek másik trafót csak nem volt kedvem vele szórakozni de szerintem az lessz a ége. A félvezetöket mindenképp mellözöm a bennük található szennyezések rontanak a hang minöségen. A másik dolog hogy ha már csöves akkor az legyen full csöves félvezetök nélkül.
A hozzászólás módosítva: Márc 17, 2013
Tényekről valóban nem érdemes vitatkozni. Együtemű erősítőnél a táp sorba van kötve a végcsővel. Belátható, hogy nem ideális esetben, klippeléshatáron dolgozó cső reaktív terhelésénél (hangsugárzó) méginkább "beleszól" a táp. És igen, ha emiatt visít, erőlködik, vagy mackós a hangja, akkor "újratervezésre", legalábbis módosításra szorul.
Ennyire szerintem nem kell ám meglépcsőzni. A 47ohm legyen inkább 5W.
A feszültség azért lett annyi, amennyi, mert elkövetted az t a hibát, amit ugyanezzel a kapcsolással anno én is. Nem a DC-re tekertetted a trafót, hanem AC feszültségre. A GU50 triódában 320V körül érzi jól magát. Nekem a különböző próbálkozások után olyan 370V környékén ment, de könnyen elkezdett vörösen derengeni és az anódáramát se tudtam az egyik oldalnak rendesen megfogni. Ha pentódaként kötöd, akkor más lesz a hangja (tényleg, próbáltam már régebben, ha visszanézed a fórumot, itt is fenn vagyok, de szerintem már 2 éves a dolog lassan). Bár olvastam olyat is, hogy triódaként mehet 500Vról is, szerintem oa már nagyon elborult előfeszültség szükséges. Ha pentódaként kötöd akkor olyan 3500ohm és e felett érzi jól magát. Triódaként szokták 2500ohmra illeszteni 320V körül. A segédrácsnak adhatsz zenerekkel megfogott 250V-ot, ekkor az anódfeszültség rögtön nem lesz kritikus. A müszi féle kapcsolást (ECC85) szerintem felejtsd el. Például itt van egy referencia kapcsolás a dologhoz: CIROKL GU50SE Én próbálkozásom Az enyémnek nincs fenn kapcsolási rajza, de megépítettem Müsziét, akkor az elektroncso.hu II. felvonását és végül egy 6N2P SRPP-vel hajtott verziót is. Mind másképpen szólt (a végére pentóda lett belőle, a képeim között láthatod a táp megoldását, amit Gubán Gabi talált ki, speciálisan az én trafómhoz, mert ezen volt 200V-os megcsapolás).
A 20V-os fűtéstől eltekintve kb = E81L (H81L)
http://www.mif.pg.gda.pl/homepages/frank/sheets/084/1/18046.pdf http://www.mif.pg.gda.pl/homepages/frank/sheets/009/e/E81L.pdf AB-o. pentódás vagy UL PP végfokba használható (Pki <= 5W) . A nagy meredeksége miatt két fokozat is elegendő lehet.
OK , köszönöm. Egyenlőre félre teszem, hátha valaki készít ilyen csövekkel egy erősítőt és megosztja velünk tapasztalatait.
Nekem van egy ELKIS hanggenerátorom (TR-0104), amiben E81L cső a végcső. Sajnos kapcsolási rajzot nem találtam még hozzá és egy kicsit rendetlenkedik is.
Köszönöm szépen az instrukciókat,ez alapján kicsit áttervezek. A CIROKL féle rajzot építem meg,amit linkeltél. A trafót visszaküldöm a Mesternek,aki készítette : már csak az kellene tudni,hogy mennyi legyen az anódfeszültség. A kapcsolási rajzon szereplő 380 V? Ha jól számolok,a rátartással együtt olyan 290 V körüli szekunder feszültség szükséges ehhez,amit a táp rajza is igazol.
A segédrács feszültsége kb 250 V. Nem látszik jól a rajz teteje sajnos (CIROKL rajza),célszerű ehhez külön tekercset használni? Nem értem,a kapcsolási rajzon 6H8C fűtésnek +90 V van rajzolva. Az adatlapon 6,3 V-ot látok. Valamit rosszul nézek? A segédrács-feszültség és az előfeszültség tekercseknek milyen terhelhetőségűeknek kell lennie? 1 csőre körülbelül milyen áramigények társulnak ezekhez? Illetve arra nem találok még választ jelenleg,hogy a 6H8C csőnek milyen foglalat szükséges? Csövet találtam már,jó lenne hozzá foglalat is. Köszönöm szépen! A hozzászólás módosítva: Márc 19, 2013
Üdv. Szeretném a tanácsotokat kérni. A katód áram beallítasa LM317-el van ezzel kapcsolatban valakinek tapasztalata? Mik az előnyei hátrányai ill, ront e a hangminőségen.
Itt az én erősítőm táp rajza ha minden igaz jól rajzoltam le ...
Sziasztok . Elkészült a QQE 03/12 -es monoblokk erősítőm ECC85 előfokkal és 6Z31 egyencsővel.
Köszönöm szépen a rajzokat! Így már kivehető minden. Áttanulmányozva egy dolgot nem értek csupán : Miért kell felemelni a 6H8C fűtését +90 V-ra? A +90 V előállítását látom,az világos. Viszont ugye az egy 'pozitív szál',egyenirányított feszültség révén. A fűtés pedig váltófeszültségről megy. Ez azt jelenti,hogy a szekunder fűtőtekercs egyik kivezetését rákötöm a cső megfelelő lábára, a másik lábra pedig rákötöm a szekunder tekercs másik odalát is,illetve a +90 V szálat is?
Köszönöm szépen!
Aztahédervári...Neked van egy ilyen rohambrigádod, mibe, hogy?
 Grat, szalonképesen néz ki a kicsike.
Amíg ideérnek a magasabb tudásúak, annyit már sikerült kilesnem a nagyoknál, hogy ez egy játék a potenciállal, felemelik oda a fűtés áramkörét ilyen módon és ez a búgás ellen van.
Nekem is van több rajzomon is és volt olyan kedves valaki, aki beavatott, mi végre is van ez...
Köszönöm szépen,ez már nekem segítség a miértre. A hogyan része nem teljesen világos,esetleg tudnál mutatni ilyen rajzot,ahol 'egyben' van a táp rész? Sajnos a bekötés nem teljesen világos nekem. Próbáltam keresni hasonló megoldást,de egyenlőre nem találtam.
Idézet: „Sajnos a bekötés nem teljesen világos nekem” Ott a mellékelt rajz mi ami nem érthető ?
Bővebben: Link
Nézd meg a tápot, 2/3-ra van emelve a fűtés... A saját fejemtől én se tudnám, van aki tudja, csak nincs itt, vagy csak nem mondja...
Idézet: „Mivel a közvetlen fűtésű csövek nél a fűtés és a katód el van szigetelve ezért ha a fűtést csak simán rákötöd a trafóra (egyenirányító kimenetére) akkor a fűtőszál lebeg. Ez brummot, hálózati zajt visz a rendszerbe. Alalpeseteben két egyforma ellenállással megközepelik a fűtést és lekötik a testre (jelföldre). használnak potit is, ekkor a csuszka van testen és a tekergetésével meg kell keresni a brumm minimumot. A következő lépcső az amikor ezt a közepelt fűtést nem testre kötik, hanem felemelik 60-70V-ra, vagy esetenként kisebb - nagyobb értékre. Ekkor még kevesebb zaj jut innét a rendszerbe mivel a fűtés - katód egy záróirányban előfeszített diódát képez. Ezt a feszültséget általában egy ellenállás osztóval állítják elő valamelyik tápfeszből. Mondjuk 100k - 50k megharmadolja a 200V-ot. A leosztott feszültséget le kell hidegíteni pár µF - párszáz nF kondival. A feszültség nagysága nem csak műszaki becslésből következik, a cső adatlapján megadják mekkora max feszültség jelenhet meg a fűtés - katód lábakon. Ezért pl egy SRPP, u követő stb, magas feszültségre beálló katódkövető esetén ezt figyelembe kell venni. Ha ez a feszültség pl 100V akkor egy 200V fkörüli tápú (a kivezérléssel is számolni kell) SRPP esetén kötelező alkalmazni.” A hozzászólás módosítva: Márc 20, 2013
Lapra szerelve nem árulsz ilyesmit?
Nem nekem, csak úgy...
Perfekt.
Idézet: „Mivel a közvetlen fűtésű csöveknél a fűtés és a katód el van szigetelve” Ebben nem lennék olyan biztos. http://www.elektroncso.hu/cikkek/csovek.php Idézet: Ha nem akkor nem ! „Ebben nem lennék olyan biztos.”  Ki állította hogy igen ? A hozzászólás módosítva: Márc 20, 2013
Köszönöm szépen nincs semmi féle brigád saját kezű munka
mire gondolsz? konkrét
Csak az elismerésemet fokoztam a megjegyzéssel, ügyes, gyors vagy.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
