Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   1585 / 2208
(#) Zenner válasza gkari hozzászólására (») Dec 13, 2013
Pedig R646U. Kipróbálom majd kondik nélkül. Az egyik hiányzik is róla egyébként.
(#) FordPrefect válasza Szammer hozzászólására (») Dec 13, 2013
20-25 W, mint HIFI erősítő, hangosításra vagy hangszererősítőnek (basszgitár kivételével) 50 W körül tud a vasmag.
(#) Szammer válasza Gafly hozzászólására (») Dec 14, 2013
Köszönöm a tippeket, itt a rajz (olyan, amilyen, de szerintem érthető).
(#) Tomi94 hozzászólása Dec 14, 2013
Sziasztok!
Múltkor írtam ide a készülő EL84 Se erősítőm miatt, hogy a hangerőszabályzó két végállását kivéve van némi zúgó alapzaja neki... Nos, az a potméter egy kb. 45 éves rádióból származó, 1.5 MOhmos darab volt... most kicseréltem egy 100k-s logaritmikus potméterre (jóval újabb), és ezzel egyrészt teljesen megszűnt a zúgás, másrészt szerintem valamivel a max. hangerő is megnőtt. Nem tudom, a rádióban mi lehetett az oka a nagy ellenállású potméter használatának, de itt úgy tűnik, nem vált be, hiába csöves az erősítő...
(#) Orbán József válasza Tomi94 hozzászólására (») Dec 14, 2013
Szervusz!
Szerintem egyszerű a válasz. A rádió többi csöves részét nem lehet úgy terhelni, mint amivel most hallgatod az erősítőt, azok pl. CD, hangkártya néhányszor 10kOhm-mal vígan elvannak a rádió hangfrekvenciás része pedig nem terhelhető, csak a jelzett 1.5 MOhm-mal.
(#) Szpisti hozzászólása Dec 14, 2013
Sziasztok!
Kezembe került egy APT100 kimenő (TK222A), és az juttott eszembe, esetleg meg lehetne hajtani valami GU50 vagy hasoló izmosabb darabbal áttekercselés nélkül. Vagy ha nem eggyel , kettővel párhuzamosan, hogy az illesztés közelítsen az ideálishoz. Természetesen SE-re gondoltam.
Lenne valami javaslatotok?
(#) CIROKL válasza Szpisti hozzászólására (») Dec 14, 2013
100Volt -os illesztő trafó erre a célra nem alkalmas!
(#) Szpisti válasza CIROKL hozzászólására (») Dec 14, 2013
Mondjuk az anódfeszek értéke és a 100V engem is kicsit szkeptikussá tett.
Nem ismered esetleg ennek a trafónak a tekercsadatait? Mert nem sok mindent találtam a neten róla.
(#) CIROKL válasza Szpisti hozzászólására (») Dec 14, 2013
A légrést ne feledd , ezért is alkalmatlan , ha meg szét kell szedni akkor máris lehet áttekerni az adott célra !
(#) Szpisti válasza CIROKL hozzászólására (») Dec 14, 2013
Ránázásre M magos, reménykedtem volna hogy ott akad valami légrés
(#) CIROKL válasza Szpisti hozzászólására (») Dec 14, 2013
Nem akad ez nem az!
(#) Szpisti válasza CIROKL hozzászólására (») Dec 14, 2013
Ok, meggyőztél, akkor majd szükség esetén egy PP-nek áttekerem.
Köszi !
(#) Szpisti válasza Szpisti hozzászólására (») Dec 14, 2013
No, azért turkáltam még picit, és találtam is valamit, majd holnap ráméregetek.
Ha igaz amit írnak erről a TK222A-ról :
karakterhibákat ékezetesként kéretik értelmezni
akkor az "ezek közül az egyik középen kivezetve B-re" tartalmú sor nekem még ad némi bizakodnivalót egy PP-ben való felhasználásra az eredeti kivitelben.
A hozzászólás módosítva: Dec 14, 2013
(#) Szpisti válasza Szpisti hozzászólására (») Dec 14, 2013
Most látom, nem a 100V-os-ról jön a B közép kivezetés, hanem a primerről azaz a kisOhmosról.
(#) szili83 hozzászólása Dec 15, 2013
Szerintetek melyik jobb hangkimenőnek?
- Hagyományos EI lemezelt vasmag
- Vagy toroid

Az utóbbit hogyan kell méretezni hangkimenőnek?
(#) varttina válasza szili83 hozzászólására (») Dec 15, 2013
Nem a vasmag alakja, hanem annak anyagminősége, és lemezvastagsága számít. A toroid magok tudtommal csak hálózati frekvenciára készülnek, EI magokat viszont gyártanak (gyártottak) kifejezetten hangátviteli célra is.
(#) granpa válasza szili83 hozzászólására (») Dec 15, 2013
A toroid csak PP-hez alkalmas (nincs légrés), vagy nagyon(nagyon) kis SE-hez, ahol jelentéktelen az egyenáramú összetevő. Általában a toroidok már jobb minőségűek, ezért nagyobb gerjesztés engedhető meg (kisebb méret), továbbá vékonyabb (0.1mm, vagy még vékonyabb) szalagból tekercselik, részletgazdagabb a hangjuk, jobb az átvitelük, szinte sosem telítenek be. Csak nagyon macerás a tekercselésük. Méretezni ugyanúgy kell, csak nagyobb gerjesztés engedhető meg, torzítás nélkül. Biztos láttál már (legalább itt a képgyűjteményben) lánc/mag típusú kimenő trafót, az tkp. toroidként is értelmezhető (oroszok alkalmazták előszeretettel). EI-ből is az igazi, a 0.35-0.2 lemezvastagságú (minél vékonyabb, spéci).De hát örülünk, ha 0.5-ünk van, és a tekercselés osztásával 'gépészkedünk' a jobb hangminőségért.
(#) szili83 válasza granpa hozzászólására (») Dec 15, 2013
Köszönöm! Igen PP-hez kell. Egy GU50 400V anódfesz, és kb olyan 40W-os kimenő teljesítményre. Akkor vajon toroidból mekkora mag kell, ~120W körül?
Akkor nem vetem el, hanem tervbe veszem a lehetőséget. Nem én tekercselném egyiket sem.

A hálózati fronton már a toroid a biztos. EI-ből nagy és súlyos darab lenne ami kellene.
(#) szili83 válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Dec 15, 2013
Kösz Zoli. Hát szerencsém van, mert az Ő elérhetőségeit kaptam meg mástól.

Hangkimenőn még gondolkodok, meg beszélek róla a csöves ismerősökkel, hogy mit mondanak rá.
(#) Szammer válasza Szammer hozzászólására (») Dec 15, 2013
Sziasztok!
Nos djhans, Gafly, FordPerfect, kb. ok. amit írtatok a melléklet szerinti vasra?
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2013
(#) Orbán József hozzászólása Dec 15, 2013
Uraim! Én a végletekig laikus nem értem a mellékelt kapcsolást.
Az ECC83 körülött található feszültségek nekem értelmezhetetlenek.
Ha rossz a rajz, én nyertem, ha nem, akkor még annál is zöldebb a fülem, mint gondoltam.
Ez utóbbi elgogadott részemről, csak kérnék indokot, ha azok a feszültségek igazak, mit nem értek vajon...
(#) pucuka válasza Orbán József hozzászólására (») Dec 15, 2013
Miért lennének értelmezhetetlenek? Csak nagyjából számoltam utána, de jónak tűnnek a feszültségek.
A katód egy feszültség osztóra van kötve, ami durván 1:3 arányban osztja a -148 V feszültséget, ehhez jó lehet az osztásponton mért -90 V. A katódellenálláson durván 90 V esik, ez 0,6 mA katódáramot ígér, ha az anódellenálláson eső feszültségből számított anódáram 0,3 mA, ez ugyebár kétszer adja a katódáramot.
Az más kérdés, hogy a -0,6 V rácselőfeszültség mire jó, de ettől még működőképes.
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2013
(#) Orbán József válasza pucuka hozzászólására (») Dec 15, 2013
A katódellenállás osztói vége masszívan kap 490V-ot!!!
Ezt nem értem! Ott semmiféle osztás nem érvényesülhet, ha a rajz valamennyire is korrekt.
Ugyanis pár mm-el arrébb meg -90V van írva.
Ha el van rajzolva azt értem, de így nem. Arról nem beszélve, hogy az ECC81 rács+anód kötését utólag radírozták ki. Innéttől azt se hiszem el a rajznak, amit kérdez...
A rajz szerint a katódellenállás végén +490V van, anódellenállásán meg +160V???
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2013
(#) Orbán József válasza Orbán József hozzászólására (») Dec 15, 2013
Az a nyíl a Ch+B oda-vissza, na az csinálja a fesztivált...
Könnyű nektek, szakembereknek, nem vagytok hajlandók, csak jól látni, amin én fennakadok...

Gondolom, azért trükköztek a cső tápfeszével, hogy kiküszöböljék a komolyabb csatolókondi szükségességét.
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2013
(#) pucuka válasza Orbán József hozzászólására (») Dec 15, 2013
Meglehet elnézted. Ha jól látom, a katód osztó -148 V ot kap. A 490 V, a nyers anódtápfeszültség. Ebből a 700 k / 68 k osztóról kapja az ECC83 a feszültséget, durván 170 V -ot számoltam, ami jó a 160 -nak.
Valóban, azért van "belógatva" a differenciál erősítő a + és a - táp közé, hogy a rácsok földön lehessenek.
A katód osztó árama elég nagy, hogy a két oldali 0,6 mA -es terhelést elbírja. Pontosan nem számoltam, csak úgy nagyjából.
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2013
(#) Orbán József válasza pucuka hozzászólására (») Dec 15, 2013
Engem nem ez aggasztott, mert nézhetjük jól is.
Hanem ott van egy nyíl az osztóból lefelé és odaírva Ch+B.
Aztán egy kicsit tőle jobbra ott a nyers anódfesz (+490V) és egy nyíl, odaírva Ch+B.
Én a Ch+B-t egyenlőnek gondolom Ch+B-vel.
...és máris faramuci az egész.
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2013
(#) pucuka válasza Orbán József hozzászólására (») Dec 15, 2013
Persze, mind a kettőnek külön külön át kell mennie a másik oldalra. Persze lehetett volna precízebb is a rajz, de azért értelmetlen lett volna kétfajta tápfezültség funkció nélküli összekötése.
(#) tyraw válasza Orbán József hozzászólására (») Dec 15, 2013
CH-B -k szerintem nem kapcsolatot jelölnek, mert akkor összekötötték volna, hanem a Channel B jelölése, és a B oldalt kéne csak odakötni... az a két CH-B nem érintkezik egymással közvetlenül.
(#) Orbán József válasza tyraw hozzászólására (») Dec 15, 2013
Igen, így már érthető a dolog... Mindazonáltal lehetne azért jobb rajz. Én a tetejére írtam volna ch * A.
Az ECC 81-eseknél is megtévesztő a radírozás, egyik kollégánk ismeri az eredeti rajzot, amiből ezt a csonkoltat látjuk.
(#) Járai válasza Orbán József hozzászólására (») Dec 15, 2013
Szerintem a "B" csatornát akarja jelenteni mivel ch a csatorna rövidítése, és annak is nyilván kellenek ezek a feszek.
Következő: »»   1585 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem