Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Orbán József irtam pm
Az előbb rossz helyre címeztem, egyetértek a megállapítással zenekari vonatkozásban...
Szerintem nem érdemes nyákra tenni.
Egyszerű, áttekinthető, szépre forrlécre meg lehet, vagy lábtól-lábig módszerrel.
Janika féle, azért mindig visszatér időnként A + 250V értelemszerűen egyen, a 6,3V fűtések váltók.
A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2015
A becsatolót akár el is hagyhatod, még akár az 1M-ást is. A kicsatoló jó lehet, attól is függ, mekkora a kivetkező fokozat bemenő ellenállása.
Igen, először úgy próbáltam, naná. De a poti forgatásakor a hangszóró membránja szépen mozgott ki-be... a pc kimenetéről ment akkor.
A meghajtóből nem, de rácsáram lehet. Ilyen kis anódfeszültségnél nem túl gyorsak az elektronok. A recsegéshez pont elég.
A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2015
Lehet, de a 100k-s potin nem kéne neki jelentős feszt ejteni. Főleg, ha az alsó tartományban van.
Még azt is el tudom képzelni, hogy az előfesz nélküli üzem miatt - különböző kivezérlés hatására - tolódik a munkapont. Lehet, hogy túl nagy a 3,3 µF a kimenetre, feleslegesen alacsony az alsó határfrekvencia, a hangszórót nem kéne tologatnia ki-be....
Nem a 100 kohm -on, hanem a csúszka kontaktuson eső pici egyenáran okoz gondot. Ezért nem szeretem a potméter csúszkáját közvetlenül a rácson, mert több kevesebb rácsáram mindíg van, az pedig recsegést okozhat a potméter csúszkáján. Ha nincs az csak minőség, és szerencse kérdése.
Persze a feleslegesen alacsony alsó határfreki sem túl jó ötlet. 47 - 100 nF bőven elegendő, de a kolléga akár vehetné a fáradságot, és ki is számolhatná, hogy mekkora kell oda. Ha túl alacsony az alsó határfreki, bizony gerjedhet is az erősítő, és az alacsony frekvenciás gerjedés, (lengés) biztos tologatja a hangszóró membránját. A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2015
Annak idején, mikor tanultuk az elektroncsövek alkalmazását, ('60 -as évek eleje) tanárunk óva intett a potméterek ilyen alkalmazásától.
Én is szoktam tenni, de Mayan kolléga mindig is ragaszkodott a lehető-legegyszerűbb megoldásokhoz.
Ezt követően valamiféle félvezetős erősítő lakozik, aminek látatlanban megsaccolni sem tudjuk a bemenő ellenállását. Ez a fokozat nem hiszem, hogy önmagában - külön táppal - lebegne. Hamar ki lehetne deríteni, mi a gond, de nem vagyunk ott.
Anak a következő erősítőnek legalább 100 kohm bemeneti impedanciával kellene rendelkeznie, tekintve a csoves nagyjáből 50 kohm -os kimeneti impedanciájára. Ehhez képest tényleg nagyon sok a 3,3 uF, pláne elkóból.
Dehát tényleg nem vagyunk ott. Idézet: „hta-30 végfokkal” Ehhez nem sok a 3u3 kondi.
Ha néhány kohm -os az erősítő bemenete, az eleve gáz. Ahhoz már katódkövető meghajtó kéne.
Igen, a csöveket nem arra tervezték, hogy szédelegjenek benne az elektronok. Még az igen alacsony tápfeszültség igényű telepes csöveknek is 40 V -nál nagyobb tápfeszültségre van szükségük, és igencsak nagyimpedanciás környezetben működnek egyáltalán. Még a tértöltés rácsos csöveknek is 20 V -nál nagyobb tápfesz kell.
Én márhallotamm ehhez hasonló táppal működő fejhalgató erősítőt és egyáltalán nem volt zajos. Inkább építene ilyet, minthogy a munkaegyenes görbe szakaszán üzemelteti a csövet.
Bemenőkondenzátor?:o Az mire jó? Remélhetőleg, a rajztól eltérően, a kicsatolód nem elkó, és van a kimeneten -megaohm körüli- levezető ellenállása is. A kondis csatolás alsó határfrekvenciája f=1/(2*pi*R*C) , melyre rendszerint -a végfok bemenő ellenállásától függően- 220nF-4µF tartományban jön ki értelmes érték. A kondi (hang)minősége is fontos.
Ha a "csendes" tápod árnyékolt, a másik kettő pedig nem (vagy nem jól), akkor az észlelt zavarjelenségeket valószínűleg földhurok okozza. 12V-ról az is kisebb csoda, hogy szól. 47k anódellenállás első közelítésben maradhat, katódellenállás viszont nem ártana A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2015
Léteznek különlegesen kis anódfeszültséghez kifejlesztett típusok, az ECC86 pl. 10V alatt is működik; nuvisztorok és miniatűrök között többet is találunk, de ezeknek csak a kisjelű linearitása elfogadható, és az is csak az ajánlott munkapontok környékén. Előfokba egyik se lenne korrekt választás.
A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2015
Ezt én is megépítettem, varázsszemhez és nixie csövekhez .
Kis anódfeszültségre meg lehet próbálni, de én nem nagyon foglalkoztam a kérdéssel, egy-két próbát leszámítva. Eddig nem volt megfelelő torzításmérőm a teszteléshez, a görbék meg itt már erősen értelmezhetetlenek. Most már van mérőm, csak időm nincs. A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2015
Idézet: No ne má' Uraim, ne ötleteljünk. Ez egy több sebből vérző kapcsolás. Legfontosabb, hogy nincs katódellenállás, a munkapontot az 1M ellenálláson kicsi rácsáram állítja be. Ha a cső rácsárama megfelel katalógusbeli értéknek. Ez általában nem szokott teljesülni, ráadásul időben kiszámíthatatlan. Használt csöveknél meg hatványozottan. Ráadásul törpefeszről megy. Ezen a kukás kapcsoláson kár rágódni. Keressen másikat. „A becsatolót akár el is hagyhatod, még akár az 1M-ást is.”
Én ís már kétszer.
Csak azért írtam, hogy megfelelő szűrés/pufferelés mellett eg ilyen DC-DC converter is használható, bár én óckódom az ilyen kapcsolóüzemű dolgoktól egy erősítőben.
Én is, de nem zárom ki az életképességét. Magas kapcsolófrekvenciát nem hallasz, de hogy le tudod-e szűrni rendesen, az jó kérdés. Itt általános vélemény az, hogy kapcsolóüzem + csöves nem elfogadható párosítás (és amúgy általában a normális HI-FI cuccokban sem).
Minek vigyünk be egy zajforrást, amikor amúgy is a legtisztább DC a cél. Csöves cuccokban meg helymegtakarításból amúgy sem számít sokat, ha már tele van nagy csövekkel meg trafókkal, a hatásfoka meg egyenesen borzalmas.
Közben beugrott, mi az a HTA
Jópáran próbálták megépíteni, de a jó dokumentáció + H. Zs. segítőkészsége ellenére keveseknek sikerült megközelíteni akár csak a legkisebb Ion Obelisk színvonalát (a miértekről hosszan lehetne írni.). Ahogy pucuka montda, oda "izmosabb" meghajtás kellene, katódkövető vagy kisebb belső ellenállású triódák párhuzamos kapcsolásban. Én viszont azt mondom, válassz! Ha neked sikerült a HTA, és bejön a karaktere, építs inkább egy jó tranyós előfokot. A csöves itt vakvágány.
Egy elég kompakt, zsebben elférő csöves fejhallgató erősítőről írtam, hogy ilyen alkatrészeket véltem látni a panelján. Bár én elég sznobságnak tartom ha egy törékeny, sokat fogyasztó cuccot hurcibálnak és berakják a telefon és a fejhallgatójuk közé.
Nem a sebek számával van a gond, ráadásul viszonylag egyszerűen gyógyíthatóak
Másikat keresni inkább azért kellene, mert Mayan végfoka elé egy ilyen anódkövető kevés, mint macisajtban...
Idézet: Hogy jól kiszörnyülködhesd magad, katt. ide „bár én óckódom az ilyen kapcsolóüzemű dolgoktól” Furcsa az ürge SMPS-mániája az 1930-as évek kapcsolástechnikája mellett. Bővebben: Link Még bővebben> Link /A hang olyan-amilyen... a DHT-s pozitívumok mellett bajok is vannak./
Mondom én, hogy van helye a világban. Zsebben elférő csöves fejhallgató erősítőnek sok értelme nincsen. El nem tudom képzelni, hogy átlagos felhasználás mellett (zajos utca) akkorát tudna domborítani egy sima tranyós/OPA-s/telefonba épített bármi mellett, amik eldöcögnek a csöves tápigényének töredékéről. Szóval az sznobéria szerintem. De ha nem csak utcán használod, telepről, hanem a hordozhatóság a fontos szempont, akkor látok benne rációt.
A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2015
|
Bejelentkezés
Hirdetés |