Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Digitális forrasztóállomás
Lapozás: OK   66 / 96
(#) proli007 válasza mr.Cara hozzászólására (») Máj 30, 2020 /
 
Ezek szerint ebben PTC van (elég kis ellenállású). Az LM358 egy egyszerű lelkületű OPA, aminek offset feszültsége 3..5mV körül van, míg az OP07 egy precíziós, és 0,1mV offset feszültségű. Tehát az OP jobb választás, mert a mért feszültség sajnos már erősen összemérhető az Offset-el.. Cserébe viszont negatív táp is kell az OP-nek.
(#) sdrlab válasza mr.Cara hozzászólására (») Máj 30, 2020 /
 
Ahogy Proli007 is írta, feszültséget kell mérned, nem ellenállást elsőre!
Mivel a hőelem is termel feszültséget, az sorbakötve az ellenállásmérővel, hőfokfüggő értéket fog adni! Viszont feszültséget csak a hőelem fog előállítani a kettő közül...
A hozzászólás módosítva: Máj 30, 2020
(#) t4nt1zjeee válasza mr.Cara hozzászólására (») Máj 31, 2020 /
 
Én most építek egy saját egyedi állomást. Nagy segítségemre van egy kedves 3D nyomtatós kolléga is. Nekem eddig úgy néz ki, hogy a trafó egy 63VA-s magyar gyártmány. 24V kimenővel. Ezt egyenirányítom egy szintén saját táppal szépen felpufferelve majd. Van több darab LM2575HVT DC/DC konverterem. Egy darabból csinálok 12V-ot az UNO-nak. Az UNO egy LM358N műveleti erősítőről kapja a jelet a páka hőeleme felől. Ez már be is van kalibrálva (szobahőn plusz 550°C-on. Most az IRLZ44N MOSFET részét csinálom, mert majd ez kapcsolja a pákát ki és be. Szerintem a MOSFET verzióval semmi gond. Az OPTO-ban több a hibalehetőség szerintem. De ez csak az én véleményem. Viszont kíváncsi lennék, hogy miért lenne jobb az OPTO megoldás mint a FET.?
(#) proli007 válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Máj 31, 2020 /
 
Hello! A páka fűtéséhez teljesen felesleges az egyenirányított feszültséget pufferelni. (Ha jól értem erre készülsz.) Mert a 24V váltót csak egyenirányítva 24V egyent kapunk. A Fet-nek meg meg a pákának mindegy hogy hullámzik-e az áram vagy sem.
(#) t4nt1zjeee válasza proli007 hozzászólására (») Máj 31, 2020 /
 
Nos ez igaz. A trafó 220V-ra volt tervezve anno. Akkor 24V a kimenője. Na de mostani többlet miatt 27V a kimenő mert ugye nem 220V van a konnektorban. Ráadásnak ezt a 27V-ot meg is kell ugye szoroznunk a négyzetgyök 2-vel mert úgy lesz meg a 38V egyenáram. Na ennek mindenhogyan kell egy tápegység. Ha meg már építek, akkor ne legyen gagyi. Persze én a 38V-ot rá tudom küldeni a DC/DC konverterre. Ott csinálok belőle 12V-ot az Arduino-nak. Majd ezt követően szintén kell az egyenáram, mert a FET csak azt kapcsolja. A pufferelésen 2200µF-ot akartam érteni. Az bőven elég lesz szerintem. Nyilván lényeges, hogy ne kelljen túl nagy doboz sem az elektronikának. Bár azért kell a hely arduino-nak meg a 16x2 soros kiejelzőnek is.
(#) Massawa válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Máj 31, 2020 /
 
Ne bonyolitsd a dolgot feleslegesen. Az arduinonak jobb egy DC/DC konverter ( eleget füt a páka nem kell egy ujabb fütötest). S akkor nagy kondi sem kell a 24 V-ra. A pákát jobb talán triaccal kapcsolni. Söt ha az UNO-t NANOra cseréled még több helyet tudsz megsporolni.
(#) t4nt1zjeee válasza Massawa hozzászólására (») Máj 31, 2020 /
 
Uno marad. Ez van itthon. Nem veszek emiatt nano-t Uno csak áll a fiókban. Így hasznosítom. meg jobban szeretem mint a nano-t. Így is egyre kisebb a világ. Másrészt meg shieldként lesz megcsinálva a panel. Tehát csak rádugom uno-ra és kész. Meg spórolni kell mert költséghatékonyság a lényeg.
(#) Massawa válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Máj 31, 2020 / 1
 
Akkor nézd meg a belinkelt oldalon a profi auyoe állómás kapcsolási rajzait. Az egész tápot elintézték egy zener diodával.... ( és müködik, nekem is van olyan állomásom).
(#) proli007 válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Máj 31, 2020 / 1
 
Nem egészen értetted meg amit írtam. A 24V váltó és az egyenirányított de szűretlen 24V effektív értéke ugyan akkora. A pákának felesleges szűrni, a Fet egyenáramot fog kapni csak lüktető egyenáramot. A további áramköreidnek a fogyasztása kicsi, így kis puffer elég hozzá. Nincs itt semmiféle gagyi. Egy műszaki megoldás nagyszerűségét nem a felhasznált elemek bonyolultsága, vagy egyszerűsége határozza meg, hanem az hogy hogyan oldja meg a feladatot.
(#) mr.Cara válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Jún 1, 2020 /
 
Korábban olvastam... Valami felmágnesedés miatt nem ajánlották az egyen feszt . A Sholomonhoz csináltam egy digitális cuccost abban optotriakkal van hajtva a triak és semmi gondja. Csak most a Weller halála miatt akarok egy "szükség" pákát és ahhoz kellene ezt a Hakko utánzatot felélesztenem . Amúgy a Sholomonhoz csinált egységben először én is ilyen hatlábút (LM25xx ?) próbáltam, vagy hármat cseréltem azután a panelt és egy kis trafót kapott . (Néhányszor túlfeszt kapott a Mega8....) Így szuper.
A hozzászólás módosítva: Jún 1, 2020
(#) t4nt1zjeee válasza mr.Cara hozzászólására (») Jún 1, 2020 /
 
Akkor mi a jó megoldás, hogy ne legyen baj?
(#) mr.Cara válasza mr.Cara hozzászólására (») Jún 1, 2020 /
 
Rámértem a "tartalék" fűtőkre... hát azok is ilyen alacsony impedanciásak. Segítenél abban, hogyan méretezzem át az OP07 környezetét hogy nagy valószínűséggel jó legyen a Mega8-hoz.
Az OP kimenetén 0...4V között azt hiszem jó lenne a fesz. Ha azt is leírnád mi miért változik talán később kevesebbet kérdeznék... Köszönöm szépen !
(#) mr.Cara válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Jún 1, 2020 /
 
Nekem nem jött be az egytrafós táplálás , néhány triak kapcsolás után a táp IC (ránéztem 2796-os volt) kipurcant. Kapott egy kis trafót. Csak a Sholomon hőelemes az érzékelője...
A hozzászólás módosítva: Jún 1, 2020
(#) tbarath válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Jún 1, 2020 / 1
 
Két út van: egyenfeszt kapcsolgatsz FET-tel, vagy váltót triakkal, mindkettő működik. Nekem nem volt megfelelő trafóm itthon, újból pedig egy 24V/3A ún. "LED tápegység" olcsóbb volt. Nem tudom milyen mágneses jelenséget okoz, de nekem még nem okozott problémát, és sokan mások is elégedetten használnak mindenféle DC-ről hajtott pákákat.
(#) t4nt1zjeee válasza tbarath hozzászólására (») Jún 1, 2020 /
 
Így is lesz. Köszi!
(#) t4nt1zjeee hozzászólása Júl 3, 2020 /
 
Sziasztok!

Nos nagyrészt kész a forrasztóállomásom. Egy probléma ugyan van vele amire nem bírok rájönni, hogy mi lehet. Tudtok segíteni? A problémáról itt egy kis videó. Az LM358 tápja 5V tehát a VCC az 5V
A hozzászólás módosítva: Júl 3, 2020

asd.jpg
    
(#) ferci válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Júl 3, 2020 / 1
 
Szia!
Ha egyre gondolunk..
Talán túl nagy a hiszterézis ( R6, 210 k )... növelni kéne az ellenállás értékét.
(#) pipi válasza ferci hozzászólására (») Júl 3, 2020 / 1
 
A hiszterézis a szoftverben kell legyen. Az R6 mivel a neg. visszacsatoló ágban van, az erősítést adja...
T4-nek: nem lehet hogy a páká-elektronika között közös a hőelem, és a fűtés földje? Amikor fűt, a fűtőáram elviszi a hőelem feszültségét a közös vezetékem...
(#) Johnny0004 válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Júl 4, 2020 / 1
 
Nekem akkor jött elő ilyen probléma hőelemes pákával mikor nem volt csillagpontos a GND. Tehát a kiindulási GND pontból külön menjen a kontrollerhez, az OPAhoz, stb. , ahogy pipi írja.
A hozzászólás módosítva: Júl 4, 2020
(#) t4nt1zjeee válasza Johnny0004 hozzászólására (») Júl 4, 2020 /
 
Neem. Nos a GND az mindenhol közös. Az Arduino-val, a vezérléssel, a FET-el. Ha külön veszem, akkor nem működik a fűtés. Ezt végigjátszottam. Most amivel egyik kollégával próbálkozunk az az, hogy kap külön tápot (12V) a műveleti erősítő. Így kizárom a vezérlésből. Ellenállásokkal pedig megoldom, hogy ne menjen 5V-nál több az Ardu A0 bemenetére.
(#) Johnny0004 válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Júl 4, 2020 /
 
A csillagpontos GND nem azt jelenti, hogy külön van, nézz utána. Ugyanaz a GND-jük, csak egy közös pontból indul, nem egymáson keresztül, ez a nem mindegy.
A hozzászólás módosítva: Júl 4, 2020
(#) t4nt1zjeee válasza Johnny0004 hozzászólására (») Júl 5, 2020 /
 
Az oké. De alapból a GND mindennel össze van kötve. Nem? Ezért nem kell annyit maratni a panelon.
(#) proli007 válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Júl 5, 2020 / 2
 
Hello! Látom nem érted.. A lényeg, hogy a páka fűtőárama nem folyhat ugyan ott, ahol a bemeneti jel testpontja vezetve van. Ezt néha elég nehéz átlátni, de létezik alapszabály.
Egy GND "csillagpontot alakítanak ki, és minden áramkör testvezetéke ebbe a pontba csatlakozik. Az hogy a "GND mindennel össze van kötve" (teleföld), az nem segít ezen a gondon, maximum nehezebben lehet az áramutakat nyomon követni. Gondolj bele a hőelem egy fok változásra mindössze 40.6 mikróvolt feszültséget ad. a pákán meg kb. 2A áram folyik át. Ha a közös vezeték ellenállása csak 1 milliohm, akkor azon a szakaszon, 2mV feszültség esés lesz, Ez már 50 fok hőmérséklet változásnak fele meg. Teljesen meghülyítheti a szabályzót ez a visszacsatolás.
Ahhoz hogy valaki segíteni tudjon, látnia kell az áramkört és a vezetékek nyomvonalát. Látatlanban nem lehet segítséget adni, főleg ha nem látod át a lényegi dolgot..
(#) t4nt1zjeee válasza proli007 hozzászólására (») Júl 5, 2020 /
 
Csatoltam.
(#) pipi válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Júl 5, 2020 / 1
 
nem látom hol a betáp +, betáp GND, páka +táp.
R12 alatt átmenő földfólia elég vékonka, ha ezen át kell menjen a páka gndje a feten keresztül.
Próbáld ki
1. hogy a hőelem gnd-je ne a sorkapocsba menjen, hanem közvetlen a 358 4-es lábára.
2. A betáp GND is direktben az lm358 4-es lábára
Nem nagyon látok tápszűrő kondit sem, kellene az lm358 táplábaira közvetlenül kerámiakondi 100n környéke
Ne hanyagold el a rézfólia ellenállását, hiába van az összes föld összekötve, a "földek" között igenis hogy jelentős potenciál különbség lehet a hőelem-lm358 szempontjából
(#) gyulank hozzászólása Szept 1, 2020 /
 
Mi az az ITBH, és jobb mint a PID?
(#) Skori válasza gyulank hozzászólására (») Szept 1, 2020 /
 
Utána olvastam a kedvedért, és mert érdekelt a dolog. A vezérlő jel a hibajel integrálja alaphelyzetben (mint a PID-nél az I). Ezen kívül figyeli, hogy mikor vált előjelet a hibajel. Amikor az előjelváltás megtörténik, akkor az aktuálisan kiszámolt vezérlőjel, és az előzőleg kiszámolt (a még ellentétes előjelű hibához tartozó) vezérlőjel (azaz a TBH) átlagát számolja ki mint új vezérlő jel.

Szerintem nem jobb mint a PID, legfeljebb kicsit egyszerűbb, mivel csak egyetlen együtthatót (a hibajelhez tartozó erősítést) kell beállítani.

Az általad belinkelt fórumtémában levő páka hőmérséklete a grafikonok szerint ránézésre kb. 10°C-ot leng a célhőmérséklet környékén. Nekem a T245 páka PID-el maximum olyan 3°C-ot (és a D alig szól bele a játékba, tehát akár PI is lehetne).
(#) Skori válasza t4nt1zjeee hozzászólására (») Szept 1, 2020 / 2
 
Valószínűleg már nem aktuáis, de azért megemlíteném, hogy egy 41µV/°C nagyságrendű feszültséget adó termoelem jelét, nem egy az adatlapja szerint tipikusan 2mV offszethibájú műveleti erősítővel kellene erősíteni. Szerintem ez alapvető tervezési hiba, mert így csak a szerencsén műlik, hogy jól működik-e, vagy éppen közel 50°C hibát visz be csak emiatt. Pláne, hogy lehet is kapni megfelelő műveleti erősítőt erre a célra, és még csak nem is drága.

Nem túl régen tettem fel az általam tervezett (jelenleg félkész állapotú) forrasztóállomásról egy kis cikket a weblapomra - esetleg érdemes lehet akár csak ötletet meríteni belőle. Forrasztani már lehet vele, csak az "extrák" hiányoznak részben.
Itt egy rövid video a működéséről.
A hozzászólás módosítva: Szept 1, 2020
(#) gyulank válasza Skori hozzászólására (») Szept 2, 2020 /
 
A PID-es grafikonon. De az ITBH-son egyenes, 3 fok sincs.
(#) Kovidivi válasza Skori hozzászólására (») Szept 2, 2020 /
 
Nem biztos, hogy ez hiba, mert 50°C alatti értéket nem hiszem, hogy be szeretne bárki is állítani, plusz mivel mikrokontrollerrel lesz az egész szabályozva, ezért az offszet hiba a kalibráció során ki fog esni.
Következő: »»   66 / 96
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem