Fórum témák
» Több friss téma |
Ja, igen, még valami: A modellezői gyakorlatban azért viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy vonat fizikailag tolva közlekedik. Tehervonatok esetében szinte soha, személyszállító vonatok esetében csak az ún. ingavonatoknál (elővárosi forgalom, jellemzően).
Más kérdés a tolatási mozgások helyzete, de ezt - szvsz - amúgy is "kézzel" kell "levezényelni", több okból: - Bonyolult mozgássorok - Változó hosszúságú, sebességű, irányú, kocsimennyiségű mozgások - Leakasztási helyek változatossága - Rengeteg váltóállítási feladat (Hogy csak címszavakban mondjam el a legfőbbeket.) Idézet: Aszem a modellvasút építése, fejlesztése, karbantarása nem kis költségvetésű dolog. De itt most nem erről van szó. „Ha összeadom a költségeket...” ![]() Az a feladat, hogy minél kisseb költséggel adatokat bevinni és fogadni a mozdony(ok)ból, + egyéb vezérlések. Az statikus egyenáramú táplálásnál az Idézet: is megvalósítható lenne. Ja, szerelvének optikai összekapcsolása! Nem kell a vagonokba épített egységeknek túl intelligensnek lenni, SŐT az igazi feladatuk a valós idejű átvitel lenne. Csak a mozdonyoknak, hogy eldönthessék a mi a feladatuk...„optikai híd” ![]() Idézet: „Aszem a modellvasút építése, fejlesztése, karbantarása nem kis költségvetésű dolog.” Ez bizony - sajnos - így van. Ezt az "optikai híd" dolgot kifejtenéd bővebben? Milyen elven működne? Gondolom, minden kocsi mindkét végében lenne egy adó és egy vevő, tehát kocsinként 2 adó+2 vevő, köztük a jelátvitel, és valami olyan vezérlő, hogy ha a vevőre nincs jelsugárzás T ideig, akkor "vegye észre", hogy ott vége van a vonatnak, különben értékelje úgy, hogy ívben van, és időleges kihagyásról van csak szó. Még azt kell valahogy +oldani, vagy +határozni, hogy mekkora legyen az érzékelési távolság. (Egy vágányon álló, de egymáshoz nem kapcsolt kocsik esetén ne érzékeljék "egymáshoz tartozónak" magukat a kocsik.) Azért ehhez - gondolom - kell némi elektronika, alkatRACE, és ugyebár ezt minden kocsinál meg kell valósítani... Ez biza nem 2 fillér... ![]() ![]()
Ha SMD alkatrészekről van szó, akkor 2 fillér, mert azt tudok számotokra biztosítani. Ez a jó hír. A rossz az, hogy még senki hozzá se kezdett tervezni és konkretizálni
![]() Jópár db PIC-et is tudok szerezni, ha kell majd, ellenállásokról-kondikról ne is beszéljünk, az van dögivel (több ezer db, ha kell...). Szóval az alkatrészeket még egyelőre ne számoljátok, mert a rossz dolgok hallatán még a jó ötletek is eltávoznak a látogatók/olvasók fejéből ![]() Úgy látom, lassan kialakul egy elmélet, hogyan is kellene megoldani ezt a modell-vezérlés dolgot, de kellene valami gyakorlati fejlemény is, meg hogy mit is kell majd tudjon a rendszer...ez is fejtsétek ki, hátha ebben is tudnék segíteni :yes:
Összefoglalva: alaphelyzetben kellene egy mozdony vezérlés --előre-hátra, gyorsit-lassít--, vegye észre a jelzéseket, alkalmazza azokat, s lehetőleg az "asztal" központi vezérlőjétől függetlenül is lehessen irányítani, ne legyen se drága, se bonyolult. =moziba nem kell hogy elvigyél=
Szerintem ennyi.
Szerintem tulbonyolitjatok.
Kell egy vezerlo szamitogep (pic, pc, stb) A kezelo pedig csak jelzi a szandekat a vezerlo szamitogepnek, az meg felulbiralja a kialakult helyzetnek megfeleloen. Bemenetei: -a palya programja -a kezelo szandeka -a jelzok helyzetenek visszajelzese -a szerelvenyek helyzete a palyan. Vezerli: -a mozdonyokat -a jelzoket. Mozdonyvezerles: a palya ket sinszalan egyenfesz van, a vezerlo informacio ellenutemu valtojel rajta. pld rs485. Vezerloinformacio a mozdonynak: -mozdony azonosito (1 byte, 0 - 255) -sebesseg (1 byte, -128...+127) -egyeb vezerles ( 1byte) Ez eddig 3 byte + a hibajavito byteok. Legyen mondjuk osszesen 8 byte, 64 bit. Szukseges adatatviteli sebesseg: mozdonyszam * atvitt adatbitek szama * frissitesi sebesseg. 256kbit/sec -et valasztva 256 darab mozdonynak kuldheto 8 byte vezerloinfo 16-szor masodpercenkent. Mozdony sebessege a valos eletben < 160km/h, 1:87 aranyt figyelembe veve < 2km/h ~ 0.5 m/sec. Tehat 0.5m/16 ~ 3 cm -enkent minimum kap vezerloinfot minden mozdony. Szerintem ezzel a kontakthibakat nagyjabol kilottuk. Ha egy-egy atvitel hibas, akkor a mozdony tartja az elozo parancsot. X darab hibas atvitel utan veszfekez. Jelzovezerles: egy masodik rs485-el max 256 darab szemafor, stb. Kisebb palyara biztos eleg. Jelzok/szerelvenyek erzekelese: egy harmadik rs485-os busszal. Szerelvenyerzekeles: fogyasztas alapjan. Ez mozdonynal trivialis, ha a mozdony tolhat is szerelvenyt, akkor a kocsik kerekei koze kell kiloohmos nagysagrendu ellenallast tenni, igy minden kocsi fogyasztasat lehet erzekelni. A palyat szakaszolni kell minden jelzoberendezes elott, hogy erzekelhessuk a szerelveny fogyasztasat. Ha ezek megoldhatatlanok, akkor infrasorompo/kapacitiv vagy induktiv kozeledes erzekelo hasznalhato. Igy sem egyszeru megvalositani. Modulrendszeru felepitesnel ahany mozdony,jelzo,szakaszolo van, annyi rs485 ic + pic.>>
Szoval az elozo elkepzeles a totalis kozponti iranyitas volt.
Felotlott bennem az is, hogy a vezerlo szamitogep csak a jelzok allitasra ad parancsot, a jelzo megtagadhatja azt, ha veszelyes helyzetet erzekel, pld tul kozel van a vonat mar a valto atallitasahoz. A jelzo ad ki vezerlojeleket a szakaszolt sinre, ami vezerli a mozdonyt. Ebben az esetben minden utkozobak is jelzo, ami vezerli a fele kozeledo mozdonyt. Itt persze meg kell oldani azt, hogy az utkozobaktol elfele tavolodo mozdony vezerlesen ne kapjon ossze az utkozobak es a kifele haladast engedo jelzo ![]() ...szoval a palya igy elvileg konnyebben fejlesztheto, de bonyolultabb megoldani a vezerleseket....
No es ugye a vegso kerdes az, hogy milyen vezerlo tudja az alabbiakat megoldani. Beall egy mozdonnyal az elejen a Nyugatiba egy hosszabb szemelyvonat.
A mozdonyt + a 2 elso kocsit lekapcsoljak, majd bejon egy masik mozdony, rakapcsolodik a szerelveny vegere, majd elmegy vele. Kesobb az ott maradt mozdony + 2 kocsi kitolat.....
Csak hogy bonyolitsuk: 2 mozdony huzta a nagyon hosszu szerelvenyt. A vegere all a 3. mozdony es elviszi a kocsik egy reszet, a kocsik maradek reszet kitolja a 2. mozdony, kesobb elmegy az 1. mozdony.
Jo kis feladvany mi? ![]()
Nemtudom, ........nekem bonyolult.........de mi lenne ha távolságméröt tennénk be.Mint a tolato radar.Csak kicsiben.
Ha ez megoldhato lenne akkor minden gond megoldva,s egy komlett rendszert lehetne felépiteni,nagyon egyszerüen.
A szerelvényt mi irányitanánk mi is váltanánk,ám a bizt ber.-ek beleszolnának
Egy kérdés. Nagyon bonyolult egy ilyen távolságmérő megépítése? Max 5-30cm-ig kellene.
![]()
Szerintem aktív infrásan megtudnátok oldani. A robotoknál legalábbis ezt használják.
Továbbra is azt mondom, hogy egyszerűbb a sima infrakapukkal megoldani a helyzet-érzékelést. Sem a sínrendszerbe nem kell beavatkozni, sem a járműveknek nem kell elektromosan ellenállással szerelnek lenniük, és ráadásul - megfelelő beállítás mellett - a fel-le számolás is megoldható vele (ahány jármű belépett, annyinak kell kilépnie a másik végén a szakasznak, hogy szabaddá váljon).
Idézet: „aktív infrásan” Ez nagyjából mit jelent ![]()
Hova tennéd az infra kaput ?A kerkekhez vagy magasabban a vagon oldalához.
Csakis úgy, hogy a kocsi oldalát figyelje, a kapcso-szerelvények fölötti magasságban. Ha a kerekekhez teszed, ott bezavarhatnak az alacsonyabb építésű járművek, mozdonyok lelógó alkatrészei. A legalacsonyabb falú kocsit (pőrekocsi) figyelembe véve állítanám be, úgy, hogy a kocsiszekrény mindenképpen megszakítsa az infra-sugarat!
Ha nem vagyok indiszkrét érdekelne.hugy mire jutottál,esetleg hol tartasz a"projekt"-el,melyik megoldást választottad???? :integet2:
Eléggé "leült" ez a téma. Pedig - sztem - van benne fantázia!
Azt gondolom, hogy a sínszálakra adott feszültségek növelésével-csökkentésével (mint az eredeti modellvasúti környezetben) elég jól lehet manipulálni. A foglaltság-érzékelést a vázolt módon simán elképzelhetőnek tartom, azaz infrakapukkal a térköz (vágányszakasz) elején megszámolni a "belépő" kocsi (mozdony, jármű) darabszámot, a másik végén pedig kiszámolni. Lehet ugyan az a tároló regiszter, az egyik elkezdi 0-tól a számolást (ugye 0 az alaphelyzet, az első belépő lépteti a regisztert felfelé 1-re, aztán 2-re, stb.) Amikor a kilépő oldalon az első kilépő megjelenik, akkor az levon egyet a regiszter értékéből. Tehát belépő oldal: 0-1-2-3-4-5 Kilépő oldal: 5-4-3-2-1-0 Amikor a regiszter értéke 0, akkor a térköz üres. Ha ennél több, akkor foglalt, ha kevesebb, akkor "zavar" van. (Több jármű lépett ki, mint be, a belépő oldal valamit nem számolt, vagy valami volt még a szakaszon, mielőtt a rendszer elindult.) Ilyenkor egy zavar-oldás kell, afféle "reset". Az egyetlen gond, hogy a kikapcsolt érzékelő/vezérlő rendszer esetén a foglaltsági "térképet" el kell tárolni (pl.: EEPROM), és még így sincs megoldva, ha valaki "kézzel" beleavatkozik. (Mondjuk leemelek a pályáról egy kocsit.) Erre az esetre a hamis "foglaltság" jelzésre is be kell iktatni egy "reset"-et. Így, első ránézésre ez egy PICre termett feladat. (Hozzáteszem: Érzésem szerint a REED-csöves érzékelés még mindig szerencsésebb, mint az infrás. Gondoljatok csak bele: Egy váltókörzetben, ahol amúgy is nagy a zsúfoltság, még el kell helyezni - álcázva, persze - az infra sugárzókat is, meg a vevőket is, és azonak nem szabad egymást bezavarniuk, mert egy váltó foglalt vagy szabad volta nem jelentheti másik váltó foglaltságát.) No, és ezek után következhet a biztosító berendezési logika megalkotása, ami szintén nem kis feladat, ugyanis sok mindennek kell megfelelnie. Pl.: Ha a váltó foglalt, nem lehet állítani. Ha a jelző szabad állást mutat, az érintett (és csak az érintett!) váltók állítását meg kell akadályozni. A vonat elhaladása után a jelzőnek automatikusan vissza kell váltania tilos állásba, egyidejűleg a váltók "zárva tartását" fel kell oldania. Lehet azután bonyolítani a dolgokat azzal, hogy a mozdonyok ne azonnal álljanak meg és induljanak el, ha tápfeszt kapnak, hanem szépen, lassan gyorsuljanak fel és lassuljanak le. De ez már csak "hab a tortán", hogy úgy mondjam. Lehet különböző leszabályozásokat tenni, azaz, ha egy gőzös húzza a vonatoz, az ne menjen akkora sebességgel, még max. tápfesz mellett se, mintha egy modern, nagyteljesítményű mozdony vinné. Kinek mi a véleménye ezekről? Ötletek a megvalósításra? (Ps.: Lehet a dolgot "bonyolítani" vagy "egyszerűsíteni" a számítógépes vezérléssel, de szvsz. a PIC vezérlés tökéletesen megfelel, most, hogy Mspike jóvoltából tudom, mikre is képesek ezek a kis "kütyük"...)
hi all! elmendom az ötletemet mindentől föggetlenül ha nem gond...
Először is: minden mozdonyba raknék egy picet, valami kicsi 1*űt amiben van hpwm, H hidat a motornak. A sínben mindig 14V ~19V lenne, a küldött adattól függően. A mozdonyba zenerrel kiszednék belőle 13,5 V-ot és máris megvannak a logikai szintek a picnek. Ahhoz, hogy a mozdony motorja ebből ne vegyen észre semmit, lenne egy dióda, kondi, feszstab ic (pl: 12V) az említett zeneres kapcs után. A motort a pic vezérelné pwmmel a kapott adatok alapján. hát ennyi... ![]()
Igen, ilyen ötlet már merült fel a topikban
![]() Szal az ötleted nem új, de mivel már te is rájöttél erre a megoldásra, ez is azt bizonyítja, hogy több, mint valószínű, hogy működne...csak valakinek élesben ki kéne próbálnia... ![]() (Lehet, hogy én leszek az nemsokára, de lehet, hogy nem ![]()
Valóban, az ötlet nem rossz. Ha egy konkrét kapcsrajot valaki összedob, akkor én kipróbálom. (alkatrészeket beszerzem, a mozdony és a sínek, valamint a trafó adott...
![]()
Sziasztok, én ugyan eddig nem foglalkoztam modellvasúttal, de elolvasva ezt a fórumot valószínűleg belekezdek, de ennyi elég bevezetőnek. Az az ötletem támadt az infrás vonatérzékeléssel, hogy mi lenne ha a sinek között felfelé nézne az adó-vevő és a visszavert jelet figyelné a vezérlőelektronika.(csak ötlet)
A mási a Frankye által említett sin alatt elhelyezhető sugárzókábeles megoldás. Én is a "nagyvasútnál" dolgozom és ott is ezt használják, biztonság és használhatóság szempontjából teljesen tökéletesen működik , pedig ott elhihetitek ezek a legfőbb szempontok. Hangoztatom, hogy ezek csak ötletek a használhatóságukra nincs a modellvasútnál garancia Idézet: erre már én is gondoltam, szerintem megvalósítható, kell egy pici infraled 555-el 38kHz-n és érzékelőnek egy tsop4838, belesűllyeszteni a sínbe. szerintem működne...„hogy mi lenne ha a sinek között felfelé nézne az adó-vevő és a visszavert jelet figyelné a vezérlőelektronika.” Idézet: ez mi? mint a lámpás kereszteződésekben az asztfaltban? „sugárzókábeles megoldás.”
A felfelé világító IR is megoldás lehet. Ez esetben minden jármű aljára nagy visszaverő képességű felületet (fehér fólia, alufólia) kell elhelyezni. Ez - esetleg - egy többszintes pálya esetén lehet zavaró, ahol alá lehet látni a járműveknek. De nem feltétlenül.
A sugárzó kábeles megoldás hasonlít az aszfaltban lévőhöz, bár ott (ha jól tudom) az induktív elvet alkalmazzák, azaz ha a gk. a hurokba belemegy, akkor annak induktív jellemzői változnak. A vasútnál alkalmazott változat ehhez képest annyiban más, hogy ott a sugárzó kábel aktív, azaz jelet sugároz, amit a mozdonyra épített vevő vesz, és egy dekodoló egység alakítja át "használható" információvá. (Megjegyzem: Az IR jeladós rendszeren én is gondolkoztam, de a fentiek miatt elvetettem.)
Nem akarja senki megrajzolni a kapcsolást?
![]() ![]() ![]()
infra ado-vevo 555-el
itt van adó 555-el.. a tsop-nak meg sztem csak táp és gnd kell az outján meg ott a jel ![]()
OK, akkor hétfőn beszerzés, és a jövő héten építés+kipróbálás!
![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |