Inverz pdf-et nem tud. Cam process-nél lehet a kijelölt layerekből inverz ps-t (postsript) csinálni, onnan már bármelyik progi átalakítja pdf-é. Cam process-nél olyat is tud, hogy a forrfülek ki legyenek e lukasztva vagy ne, ez az először fúrok utána furatgalvanizálok és csak ezután marok módszernél kifejezetten hasznos.

Hivatalos oldal: http://www.cadsoft.de/

Be kellene rögzítenem pár új alkatrészt eagle-be. Tipikusan IC-k. Pár adatot (hole és pad-okhoz a drill) ki kellene vadászni már meglévő libekből. Hogyan tudom ezt megtenni ?

Nem komplett okozások kellenek? Mert azok könnyen kit tudod másolni egy másik mappába. Ha csak a furatok adatai kellenek akkor lépj be az IC könyvtárába, keresd ki az tokozást, kattints az " i " betűre, majd bökj rá egy PAD-re, a megjelenő ablakban megtudsz minden információt.

Egy kicsit részletesebben plz. Szóval Eagle indít, Library kinyit, IC kiválaszt. "i" ott nem csinál semmit.

IC PAD-nek egy fontos mérete van, ne érjen össze a mellette levővel, a lyuk meg 0,8mm

Elfiloztam ilyesmin én is. De nem túl jó ötlet. Ha mindig hasraütögetnék, amikor majd le kell gyártani a cumót, fél tucat féle furat átmérő lesz azon a nyákon. A gyártás körbe fog röhögni. Mindenképpen ellenőriznem kellene azokat az átmérőket.

Nyisd meg az alkatrész könyvtárat
Válaszd ki azt az IC-t amit vizsgálni akarsz (package) ikon
szerkesztőben megnyílik a tokozás
Info ikon és kattint a PAD-re.

Nem igazán értem a problémád.... miért nem használod a meglévő IC tokozásokat? Azoknak teljesen jók méretei.

Azért nem használom a meglévőt, mert nem tudom használni. Az a bizonyos "szerkesztő" vagy nem is létezik nálam, vagy csak én vagyok nagyon kezdő (ami egyébként igaz), szóval kezdésnek azt lenne jó megtudnom, hogyan is fog "megnyílni a szerkesztő".

Eagle elindít, projectek lezár, bal ablakban libraries lenyit, 7400-ás IC kiválaszt, és akkor az alanti kép fogad. Szerkesztő viszont nem.

Eagle munkaablak.

Freeware eagle korlátozásról lenne szó?

Eagle elindít, projectek lezár, bal ablakban libraries lenyit, 7400-ás IC kiválaszt de jobb gombbal katint és ott megnyitás. Utána PACKAGE ikon és kiválaszt a megfelelő tokozás, Info ikon kattint, utána az alkatrész PAD-re kattint....

Ebben nincs freeware korlátozás.
Nem jó helyen keresed a szerkesztőt.
Azt itt kell megnyitni:
A Control panelen: File - Open - Library.
Majd a felugró párbeszédablakban kiválasztod a megfelelő alkatrészkönyvtárat.
A Library párbeszédablakban a nyomtató ikonjától jobbra a három ikonból (device, package, ill. symbol) válaszd ki melyiket akarod szerkeszteni.

Helló Mindenkinek.

Nincs meg véletlenül valakinek az UAA 170 lib-je?

Köszönettel.

Helló Mindenkinek.

Köszönöm, de már elkészítettem.

Köszönettel.

Oké, megvan a szerkesztő, köszönöm mindenkinek.

Megnyitottam a 4000-ást a könyvtárból, dil-8-as tok, és nézem, drill 0,032, de ez csak a Pad-ra. Hole-t nem is találtam. Amikor letöröltem a Pad-ot, ha volt ott Hole is, annak ott kellett volna maradnia. Én szúrtam el valamit, vagy éppen kiszúrtam egy olyan tok típust, ami "viccesen" volt berögzítve?

Szia!
Jó helyen keresed, PAD-re jobb gomb -> Properties -> Diameter = PAD átmérő; Drill = PAD furat; Shape = PAD alak

Minek lenne egy PAD alatt még egy HOLE is?

Pld mert az a tokozás furatos nyákba való. Lábai vannak az IC-nek, amiknek furat kell. Új vagyok még ebben, hogyan megy ez?

Ha valaki elkészít egy nyáktervet, és odaadja egy cégnek legyártásra, honnét fogja tudni az a cég, hogy hova kellenek furatok a nyákra? Csak a pad-ok alapján automatán elkészítik saját maguk azt a furat listát akkor is, ha én nem pakolok majd hole objektumokat a nyákra? Ezen a gyártási lépésen valahogy mindig csak keresztül siklottam. De most feltűnt.

Valaki okosítson ki plz.

Kell adnod egy drill filet amit az eagle a cam processor-nál tudsz előállítani. Az az összes furat méretet tartalmazza olyan formátumban amit a fúrók megértenek.
A nyákrajzról sem a képet adod, hanem gerber formátumú file-t.

A PAD tartalmazza a saját furatát is, amit drill-nek neveznek. A Hole az egy egyszerű furat, amely pl. egy alkatrész csavarral való rögzítésére szolgálhat.

Pontosan így, persze ez alól kivételek a felületszerelt SM alkatrészek. De persze nem azokról volt szó..

Azt nem lehet valahogyan megcsinálni, hogy egyes bekötésekhez megadott vastagságú sávot tervezzen?
Magyarán amikor 3 féle vastagságú vezetőre van szükség akkor meg lehet valahogy magyarázni, hogy melyiket milyen vastagra tervezze minimum az autoroute?

A másik kérdés, hogy schematic editorban a BUS, WIRE, és a NET között mi a különbség?

NET: Ezzel kötöd egymáshoz az alkatrészeket a kapcsolási-rajzban. (És csak ehhez használható)

WIRE: Ez inkább rajzolásra való, de ha a NET rétegen használod lehet használni az előzőhöz, de nem javasolt!

BUS: Ez több egy-irányba menő NET-et fog össze (mint a számítógépben az ATA kábel) pl ha egy mikrovezérlő teljes portját el akarod vezetni pl. LCD-re vagy sortüskére vezetni akkor nem kell egyesével behúzogatni mind a 8 vezetéket hanem egy BUS-szal megoldható, esztétikusabb és átláthatóbb lesz a rajz. Persze megfelelően kell címezni a BUS-t és a NET-eket is.

Vezetővastagság állítás: Csak kézzel tudod állítani, automatikusan nem lehet.

A felületszerelt alkatrészek "padjait" SMD-nek nevezik a programban, ezért nem említettem. A kérdésben csak a PAD-ról volt szó, az meg csak furatszerelt.

Ez igaz, de a sch-ban beállíthatod rajzolás közben, hogy majd milyen szélességű vezetősávot használjon.
(Net Class)

Ha kész a BRD és még nincs routolva, vagy ha igen akkor rip-up all, gumikötéllé változtatva mindent, vagy csak a módosítandókat.
Az Edit - Net Classes párbeszédablakban meghatározod (elnevezed) az egyes vezetősávokat, azok szélességét, a furatokat és a szigeteléstávolságot (clearance). Majd az egyes gumikötelek Net Class tulajdonságát a Propertiesben átnevezed az általad megadott Net Class névre. Az Autorouter az szerint fog routolni.
A panelen való módosítás felülírja a sch-ban megadott net class-t.
Bővebben az angol manual 117. és 179. oldalán.

Ha csak egy egy vezetősávot akarsz változtatni, akkor a change width xxxx (vagy a villáskulcs az eszköztáron) után a vezetékre kattintva xxxx méretűre változtatja, persze innen neked kell vigyázni, hogy ne érjen össze valamivel.

Ez természetes, az utólagos kisebb módosítást így lehet megoldani, de az eredeti kérdés az volt, hogy 3-4 szélességet akar megadni úgy, hogy az autorouter automatikusan azokkal routoljon előre meghatározva, mely vezetősávot milyen vastagra routolja.

Ha a NET rétegre rajzolsz WIRE eszközzel olyan helyen ahol nem tudja indítani az eagle a route-ot, de szabályosan kötöd össze a részeket, erre rányomsz egy RASTNEST-et, utána a hozzá kapcsolódó "gumikötés" eltűnik. De csak ha konzisztensen rajzolsz.
Ha észszerűen használja az ember a WIRE eszközt, akkor hasznos tud lenni nagyonis. Természetsen normál esetben "gumikötések" véglegesítésére a ROUTE parancs való.

Sziasztok.
Hogy tudnám ennek a panelnak a méretét meg változtatni? Kicsit nagyobb kellene. És persze pár furatnak is arréb kellene mennie. Soha nem használtam még ezt a progit.