Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Ha lehet máskor a helyesírásra odafigyelni, lesznek akik nagyon komolyan szankcionálják eme problémát.
Szia!
Minden nagyobb kereskedő tart ilyet a raktárban.
Kísérlet 2:
Két kis magnómotort megfelelő távolságra egymás mellé helyezel, de úgy, hogy egy befőttes gumi közepesen feszüljön az ékszíjtárcsáikon. Az egyikre köss egy 4.5V-os elemet a másik kivezetésére meg dobj egy kishangszórót. Majd ezek után variálgasd az ékszíjtárcsák méretét. Sőt, ha belenyúlsz, lefogod és csúsztatgatod, érdekes jelenséget fogsz tapasztalni.
Sziasztok!
Van több darab régi 200µF/400V-os kondenzátorom. régebben olvastam olyat ,hogy ezeket formázni kell ,mert elveszítik kapacitásukat. Az lenne a kérdésem ,hogy ezt ,hogyan kell elvégezni?-Mármint a formázást?
Szia! Bővebben: Link
szia kadarist!
Tudnal segiteni nekem? Feltettem egy kerdest egy LED-es lepteto kapcsolassal kapcsolatban, most a 3LED-es villogo forum alatt talalod. Koszi
Üdv!Az lenne a kérdésem , hogy az alábbi kapcsolás hogy működik?Bővebben: LinkAzt látom , hogy van egy előerősítő (földelt emitteres kapcsolás), és egy bistabil kapcsolás.De nem értem , hogy a bistabil , hogy billen át , hiszen a mikrofon jel ami az előerősítőn keresztül jut a bistabil körre , az mindkét tranzisztor bázisára , rá van kötve , ezért nem értem , hogy így , hogy fog billenni a bistabil kör , hiszen ugyan azt a feszültséget kapja mindkét tranzisztor bázisa.Akkor azt se értem , hogy a két dióda mi célt szolgál , ami a tranzisztorok bázisával van összekötve illetve a 22kohm-os ellenállások , amik a tranzisztor bázisa és a föld közé vannak kapcsolva(esetleg zavarszűrés)??
Sziasztok!
Tranzisztort akarok megvédeni a motor önindukciójától. Ehhez egy 1N4007 diódát használok. Segítség kellene, hogy jól van egy a bekötése vagy nem?
A következőképpen működik:
A vezérlő jel az addig vezető tranzisztort elkezdi lezárni. Ettől elindul az átbillenési folyamat, és az addig vezető tranzisztor zár le, és az addig lezárt tranzisztor pedig kinyit. Vagyis egy vezérlőjel megcsinálja a váltást. A diódák feladata az, hogy a vezérlőjelet mindig csak az éppen vezető tranzisztor bázisára kapcsolják. A diódákat a 2,2 MOhm-os ellenállások segítségével kollektorok feszültsége kapcsolgatja. Ha a kollektor magas szintű, a 2,2 MOhm-os ellenálláson keresztül a hozzá kapcsolt dióda lezár, és nem engedi a (különben is lezárt) tranzisztor bázisára a vezérlőjeleket. A 22 kOhm-os ellenállások a tranzisztorok biztosabb lezárását segítik elő, de szerintem azok nélkül is működne a kapcsolás.
Üdv! Írtam a saját témájában 1 hónapja kb, de nem érkezett válasz rá úgyhogy a kérdésem egy bizonyos részét felteszem ide.
CNC-t építek a mechanika lassan elkészül viszont illene hozzá egy stepper-driver. A kérdés az lenne, hogy EZEN PIC-es driverben lévő LPT és a PIC közé illene e rakni optócsatolót vagy teljesen felesleges?
Üdv mindenkinek
Egy olyan kérdésem lenne, hogy a 25C16(Bővebben: Link) os SPI eeprom kiváltható e az M95128(Bővebben: Link)-as nevű eeprommal? Én az adatlapba a lábkiosztásig jutottam el, az passzol. Köszönöm válaszotokat. Üdv: Zoltán
Üdvözlök mindenkit! Olyan kérdésem lenne, hogy ez a párásító is ultrahanggal működik, vagy valami más technológia? Esetleg, ha meg lehet építeni, hogyan lehet és, hogy bonyolult-e?
Előre is köszi!
Igen ez is ultrahangos. Itt találsz rajzokat.
Ebből a rajzból semmit nem lehet tudni, de ált. szabály, hogy az induktív terheléssel a védődiódát záróirányban-párhuzamosan kell kötni.
Köszönöm, és még egy olyan kérdés, hogy én ezt egy ismerősnél láttam, és hogy miért fájt az ujjam, amikor a kis rézlemez fölé tettem az ujjam?
Két két táp van, tranzisztorral kapcsolva. Erre forog a motor arra forog a motor.
És a dióval akarom megoldani, hogy visszafelé nem legyen gond.
Nem rég harcoltál egy H híddal, azon szépen rajta vannak a diódák!
Hello!
Én nem tartom szerencsésnek, ha a meghajtó számgép galvanikusan közös a "nagyáramú" motortáppal. Azon kívül, hogy zavarokat vihet vissza, hiszen a motor működtetések vezeték hálózata kiterjedt szokott lenni egy gépnél, még az is problémát jelenthet, ha valamilyen hiba miatt a motorfeszültség visszajut a számgép felé. A számgép életvédelmi okból földelt, és a CNC gépnek is annak kell lenni, a kettő között, simán lehet potenciál különbség, így összekötve a kettőt simán kialakulhat földáram. Mivel a PIC is számgépnek minősül, én az elválasztást a PIC kimentek és a kapcsoló Fet bemenete között valósítanám meg. Ez ugyan cseppet költségesebb lehet, de akkor nyugodt lehet az ember a gépek épsége és megfelelő zavarmentes működése felől. (De én nem építek CNC-t..) üdv!
Sziasztok!
Sajnos teljesen kezdőként kerültem szembe egy általam generált problémával... Szeretnék készíteni egy zenélődobozt, viszont azt szeretném, ha nem a szokásos dallamokat játszaná le, hanem amit én szeretnék. Tudtok ebben segíteni ötletekkel? Már arra is gondoltam, h szétszedek egy mp3 lejátszót... Ez jó ötlet lehet? Előre is köszönöm a segítséget!
Szóval akkor a PIC után pakolhatok optocsatolót. Elég a pic kimenete az optocsatoló meghajtásához? Elvileg elég kell legyen.
Hello!
Meghajtó áram szerint elég, de sebesség kérdése is a dolog. Nem mindegy milyen optocsatolót használsz, a frekvencia szerint kell megválasztani. Figyelni kell az opto CRT paraméterét is, ne legyen alacsony de 300 sem, mert azokban már darlington tranyó van, nem fognak gyorsan kapcsolni. De legjobb megmérni, mert Fet - motoráram - kapcsolási sebesség adja a szükséges megoldást. (Nézz körül a saját topikjában, vagy a hálón, hogy másoknak milyen tapasztalatuk van.) üdv!
Sziasztok!
Olyan alap kérdésem lenne, amire nem találtam választ eddig sehol, pedig sok cikket átböngésztem már. Egyik könyvben azt olvastam, hogy: (diódáról van szó) : negatív irányú áram hirtelen megszűnésekor indukált feszültség hozzáadódva a hálózati feszültséghez záróirányban veszi igénybe a diódát, átlépheti a letörési feszültséget és tönkremehet a dióda. Ez ellen párhuzamosan kötött kondenzátorral védekeznek. Nagyon kezdő vagyok a témában, de ha a kondenzátor töltetlenül rövidzárnak tekinthető, ráadásul váltakozó áramú áramkörben vagyunk, tehát a dióda helyett így a párhuzamosan kötött kondin fog folyni mindig áram nem? Akkor miért jó ez nekünk? (nyilván rosszul gondolom, csak nem értem, így a megértést segítő kommentekért nagyon hálás lennék )
Sziasztok. TINA 8-ban hogyan tudom az áramkört váltakozó feszültséggel táplálni?
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, hogy végfok ic elé érdemes e vagy szokás e rakni műveleti elő erősítőt? Köszönöm!
Nem túl jellemző hogy sok plusz erősítésre lenne szükség az integrált végfokoknál.
Elég tág határok közt lehet állítani az erősítésüket a visszacsatolások állításával . Az adatlapjukon ott van a tipikus áramköri beállításokhoz tartozó érzékenységük. Ez általában 100-700mV, amit egy szokásos mp3 játszó, keverő, pc kimenet bőven tud biztosítani. Esetleg olyankor lehet szükség plusz előerősítöre, mikor hangszín szabályzót, vagy mikrofon erősítést szeretnél alkalmazni. A hozzászólás módosítva: Márc 9, 2013
Az eredeti tervben nincs optocsatoló, de az én meglátásaim szerint is illik tenni, még ha minden megfelelően működik is. Ránézésre jól tettem be az optókat?
Hello!
Általában szövegkörnyezetből kiragadott mondatokkal helytelen megállapításokhoz jutunk.. Ez a "negatív irányú áram", igen rosszul hangzik. Az áramirányát inkább ne kössük a polaritáshoz. Mint ahogy a diódának sincsen polaritása, csak anód és katód elektródája. Általában nyitóirányú áramról, és záróirányú feszültségről szoktunk beszélni. Amit írsz az igaz, csak éppen idealizált esetben. Mert egy töltetlen kondi valóban "rövidzárnak tekinthető", de meddig. A kondin átfolyó áram szempontjából, nagyon nem mindegy, a az áram kialakulásának sebessége. A váltakozóáram fel-lefutásának sebességét, a frekvencia fogja meghatározni. Így a kialakuló töltőáram nagyságát is. Vagy is hiába töltetlen a kondi, nem egy végtelen ugrással kapja a feszültséget, hogy végtelen nagy áram alakuljon ki. Egyébként egy kondi reaktanciáját váltóáramú körben az Xc=1/2*Pi*f*C képlet határozza meg. Tehát csak általánosságban szokás azt mondani, hogy a váltakozóáramú körben a kondi "rövidzárnak tekinthető", mert ahhoz a frekvenciának végtelen nagynak kellene lenni. Egy kondiban tárolt töltésmennyiség Q=C*U képlet határozza meg. Ahol a töltésmennyiség Q=I*t. Ha ezt az áramra rendezzük, akkor az I=(C*U)/t képletet kapjuk. Vagy is látható, mitől függ a kialakult áram nagysága. Ebből is látszik, hogy az áram akkor lenne végtelen nagy, ha végtelen kis idő alatt töltődne fel a kondi egy adott feszültségre. Tranziens áramváltozásnál, pedig a dI/dt időváltozáshoz tartozó áramváltozás a lényeges. A dt viszont nem lehet abszolút kicsi, mert azt az eszközök, (pld. a dióda zárási sebessége és a körben lévő egyéb eszközök ellenállása, induktivitása) is befolyásolja. Vagy is mindent összevetve, a diódával párhuzamos kis kapacitású kondin, jelentéktelen váltakozóáramú áram fog folyni, viszont ha az ellenindukált feszültség gyors felfutású, akkor a kondi rövid idejű töltőárama csökkentheti s diódán kialakuló zárófeszültség nagyságát. Így akár védheti is a diódát. A kondi töltőárama az egyenirányítót követő pufferkondi felé halad. Aminek relatíve nagy kapacitás révén, még ha abban a pillanatban oly nagy is lenne a dI töltőárama, a rövid dt idő miatt, nem jelent komoly feszültségemelkedést. Remélhetőleg így valamelyest érthető a dolog. Amúgy nem csak ilyen szempontból szoktak diódára kondit tenni, hanem azért, mert a dióda végül is "kapcsolgat" a transzformátor és a pufferkondi között. Ekkor a puffert töltő nagy tranziens áram, rádiófrekvenciás zavarokat kelt. Ami vagy a táplált eszközt, vagy kisugárzásával a környezetét zavarhatja. A diódával párhuzamos kondin keresztül nagyfrekvenciás szempontból a puffer és a transzformátor "állandó összeköttetésben van". üdv!
Köszönöm a kimerítő választ!
Üdv most találtam ezt a transzformátort, sajnos nem működik. Azt szeretném megtudni kb mekkora lehet a teljesítménye. Vagy hogyan lehet kiszámítani a vasmag méretéből ha lehet ilyet.
A hozzászólás módosítva: Márc 10, 2013
Kb. 16VA lehet. (Ökölszabályként magkeresztmetszet (cm2-ben) négyzetre emelve. Ennél lehet nagyobb vasmag anyagától, frekvenciától függően, ez 50 Hz-re vonatkozik, "közönséges" lemezelt vasmaggal.)
|
Bejelentkezés
Hirdetés |