Hello!
- A PIC RA4 portája nem háromállapotú mint a többi, hanem nyitott Drain kapcsolású. Vagy is csak a GND felé képes lehúzni a kimentet. Ezért a felhúzó.
- A PIC kimenetét csak a meghajtó áramkör terheli. Annak terhelési adat a az adatlapján látható.

Köszönöm a választ, ebben az esetben viszont valamit nem értek. Az UDN2981A-ban elvileg PNP tranzisztorok vannak, ami azt jelenti, hogy ha a bázisára (jelen esetben) 9V-ot adok akkor nem vezet a kollektor és emitter között, ha 0V-ot akkor meg igen, tehát a 9V és 0V jelenti a nyitott és zárt állapotot. Akkor hogy tudja a PIC meghajtani, amikor az csak 0 és 5V-ot tud kiadni?

Ha megnézted volna az IC adatlapját, (ott a belső rajza) nem kérdeznéd ezt. Mert annak is NPN tranyó van a bemenetén, csak a szintillesztést végzi PNP tranyóval.

Köszönöm!

Megnéztem én, csak nem értettem.

Akkor itt az ideje, hogy megismerkedj a tranyók működésével, a három alapkapcsolás tulajdonságaival..

Rendben, így lesz. Köszönöm a segítséget!

Gyorsan végiggondolva, ha a kivezérlésjelző bemenetére 15,5V szinuszt kötök, beállítom rajta a "0' szintet, akkor az a 100W erősítőnél 8 ohmon 30W-ot jelent. Jól gondolom?

Pontosan! Ha nincs számottevő veszteség az erősítő és a hangszóró között, akkor készen is vagy

Uraim, ha egy 5v-os PIC-el szeretnék kommunikálni egy olyan cél chippel amely maximum csak 3.6v-on hajlandó működni oda milyen elő elektronika szükséges?
Azon kívűl, hogy külön 3.6v-os stabilizátor kell a cél chip-nek.
A kommunikációs vonalak közé kell valami korlátozó vagy más egyéb elektronika?

MAX 232, 3.3-os kivitelben (pont erre találták ki)...
Vagy jönnek az egy tranisztoros szintillesztők és Microchip appplication note-k olvasása...

Egy nRF8001 Bluetooth chipet akarnék kipróbálni, de az 3.6v max..

A PIC nem mehet 3,6V-ról?

Az a baj, hogy lenne még mellette egy halom elektronika ami szintén 5v-os..
Lehet meg lehetne oldani azokat is 3.6v-on hajtani, de én inkább maradnék az 5v-nál, így a meglévő kapcsolásokat nem kellene újra terveznem..
Ráadásul azt hiszem, ha csökkentem a PIC feszültségét úgy az órajele is csökkenni fog..

Világos, marad az illesztés.

Köszi szépen srácok. Akkor szintillesztés lesz...
Még nem tudom mennyire kell ennek a chip-nek gyors kommunikáció.
Mi a véleményetek mit használjak illesztőnek?
Feszültségosztót, szintillesztő IC-t? (74AHC244, SN74LVC14A, ADG3257)

Előre is elnézést kérek a nagyon buta kérdésért:
LED körtét vennék, az adatok:
8W 37 mA illetve
8W 86 mA
Azonos gyártó terméke mindkettő 600 lm-es fényerővel. A 37 mA-es régi típus aluminium hűtőbordákkal, a 86mA-es műanyag házas új típus. Mit jelent itt a 37 mA és a 86 mA?
Gondolom a 8W azonos fogyasztást jelent.
Köszönöm:
G.

Egyáltalán nem buta kérdés ez, inkább ez a feliratozás a buta.
Fényforrásokon mind a teljesítmény érték, mind az áramfelvétel villamos hálózatból felvett névleges értéket jelez, így ezek alapján a 37mA a reálisabb. Nem tartom valószínűnek, hogy a 86mA-es feliratúnak olyan pazarló lenne az elektronikája, hogy a valóságban 20W-ot fogyasztana.
Bár egyes noname gyártóktól bármi kitelik. Egyszer kollégám kérdően kezembe adott egy 11W kompakt fénycsövet, amire 470mA áram érték volt írva. Kíváncsiságból megmértem, és persze 47mA körül vett fel, ahogy annak lennie is kell.

Sziasztok, egy olyan kérdésem lenne, hogy LEDeket sorba, vagy párhuzamosan célszerű kötni? (Egy karácsonyi fényfüzérről lenne szó)
Előre is köszi!

Én vegyesen kötném a tápfesz optimalizálása miatt.

Attól függ, mekkora a tápfeszültség, milyen színű a LED. Ha vegyesen kapcsolod, minden egyes sorbakötött lánchoz külön ellenállást tegyél.

Mekkora ellenállást kapcsoljak hozzá?

Bővebben: Link

Li-po akksinak a kivezetése kb. 1-2mm-re az akksitól le van törve. Nem tudom vezetékkel sem összehurkolni. Egy pillanatnyi forrasztást meg lehet kockáztatni? Vagy robban?

Siman lehet. Csak az a baj, hogy nemigen lehet forrasztani, nem tapad hozza az on. En anno ugy oldottam meg, hogy eloszor a felszinet jol bekarcoltam, aztan ossze-vissza gorbitettem, belefoglaltam egy ongombocba es vegul ketkomponensuvel rogzitettem.

A végéhez ( kb. 10mm-re ) forrasztva van a vezeték, és ugyanaz az anyag. Akkor talán egy alapos csiszolás és tisztítás után talán megfogja itt is...

Nem tudom miből van a kivezetés (nikkelezett vaslemez vagy hasonló?) ,de tegyél rá forrasztózsírt és gyantás ónnal (ólmos ónnal) próbáld meleg pákával,pillanatforrasztóval befuttatni,kissé mozgatni a pákahegyet közben,mintha vakarnád.A forrasztó víz is jó lehet (sósavban oldott cink lemez),ezt vízzel utána le kell öblíteni,inkább az előzőt javasolnám.Ezután már rá lehet forrasztani az előre ónnal befuttatott vezetéket.Nekem szokott sikerülni NiCa akkuknál,elemtartóknál ez a módszer.
Bocs,ha elkalandoztam az eredeti kérdéstől!

Köszönöm, megpróbálom a gyantás ónt.

Laptop akkuból bontott cellákat már többször forrasztottam. Semmi gond velük. Nem kell kapirgálni,
savazni, meg hasonlók, pákát viszonylag nagy hőfokra állítani, így gyorsan nedvesíti az ón, nem fog túlmelegedni a cella.

Sziasztok!

Adott egy L165-ös IC-vel - az adatlapi kapcsolás szerint - megvalósított egyszerű invertáló erősítő. Ha rákötöm a szimmetrikus tápegységre, akkor gerjed: felvesz másfél ampert, a kimenete táptól tápig kalimpál. Ha viszont a három tápvezeték közül a földet kicserélem egy másik vezetékre, akkor tökéletesen működik a dolog. Gondoltam, hogy szakadt a vezeték, de nem! Sőt, a legérdekesebb, hogy ha a működő összeállításban az új földvezetéket párhuzamosan áthidalom a régivel, akkor megint gerjedni kezd. Van esetleg valakinek ötlete erre az anomáliára?

Köszönöm!