Nem tudom mi a hivatalos neve, de ez nem amolyan "elolvadós" fajta, mint ami a ragasztópisztolyba kell.

Ismerem a szobahőmérsékleten térhálósodó szikilonokat, de nem használnám azt sem oda, pláne hogy csak ecetsavas van kéznél, az pedig oxidál. Eredeti megoldáshoz hasonlóan inkább csak megfesteném a csatlakozókat valamivel.

Hát akkor fesd meg körömlakkal, esetleg nem oldható menetrögzítővel,
(vagy marad a pillanatragasztó)...

A körömlakkra már én is gondoltam.
A nem oldható menetrögzítő miért lenne jó, ha nem oldható?

Csak gyanítom, az jobban kikeményedik, mint az oldható.
De próbálhatod mindkettővel is, csakhát elég borsos ára van...

A Tekasil nem ecetsavas, és zselés állagú, nem csorog le. De nekem még az FBS sem oxidált meg semmit.

Ismerem ezeket, van többfajtából is semleges, viszont nem fogok venni a szükséges pár csepp miatt még egy tubussal sem.
Viszont ha azt mondod hogy az ecetsavas FBS nem oxidál semmit, akkor teszek egy próbát.

Üdvözlet! Köszönöm,hogy időt szánt kérdésemre. A következő a problémám. Van egy jel generátorom és azon van egy fogyasztó (jelen esetben egy kondenzátor,ami ciklusonként ki is sül).
Erre az eszközre rá szeretnék kapcsolni egy olyan elektronikát,ami érzékeli,hogy jött-e impulzus. Idáig feszültség alapon próbálkoztam a méréssel,de sajnos a kondenzátor miatt ez esélytelen (Mivel rövid zárként is felfogható). A kondihoz nem férek hozzá,mert el van burkolva. A következő gondolatom egy áram mérő modul volt,viszont olyat nem találtam,ami mA tartományban képes mérni. Az fontos szemszög,hogy az áramkörbe vagy nagyon minimálisan vagy semennyire ne nyúljon bele a külső eszköz. Kimeneti jel pedig 0-5V-os PWM-nek kéne lennie. A válaszokat nagyon köszönöm!

Eléggé zavaros a kérdés. Ha egy jelgenerátor kimenetére van kötve egy kondenzátor, akkor azon az impulzusok hatására időnként csak megjelenik némi feszültség, nem?

Ezt a feszültséget lehet érzékelni, de ha az impulzus rövid, a feszültségemelkedés pedig viszonlyag kevés, akkor multiméterrel eléggé esélytelen a dolog, inkább egy komparátorral érdemes nekikezdeni, azon be lehe tállítani a billenési feszültséget. Vagy művelei erősítővel erősíteni a jelet. Ezek bemeneti 'ellenállása' viszonylag nagy, csak nagyon kis mértékben szólnak bele a folyamatba.

Ugyanakkor kell egy oszcilloszkópos mérés a jelről, amit "érzékelni" akarsz, anélkül a megoldások száma kb. végtelen lehet.

A kimeneti PWM jel hogyan viszonyuljon a mért feszültséghez? Mivel a mérendő feszültség változó, valamilyen 'szabályt' fel kell állítani a bemenet és a kimenet között. Illetve számomra az sem tiszta, hogy a berendezés mely részéhez férsz hozzá. A rajzon az ellenálláshoz? Azon is lehet feszültséget mérni, illetve jelalakot, oszcilloszkóppal.

Kezdem a végéről: akkor van értelme PWM jelről beszélni a kimeneten, ha a bemeneten is PWM van, ezt lehet reprodukálni jó esetben. Az áramimpulzust egy áramváltó trafóval jól lehet indikálni, minimális beavatkozással a jelalakba. A töltés kezdete jól detektálható tűimpulzust okoz a szekundert lezáró kis ellenálláson (pl. 1:50 menetes trafó, 500 ohmos lezárás), az impulzus lefutó éle viszont a csatolt rajzon nem áramot, hanem feszültségimpulzust kelthet. A kétféle impulzus erősítés után egy RS tárolót billentve szépen vissza is adhatja a jelet.

Amihez hozzáférek az a generátor és az összekötő vezeték. Képen csatoltam a jelalakot(Ez üres járási állapot,vagyis nincs le terhelve). A PWM jelet TTL szinten szeretném,vagyis például amint elérte a jelszint legalább felét,kapjak egy logikai 1-et,alatta pedig nullát.

Akkor neked nem PWM kell, hanem logikai egy vagy nulla. A feladatra elég egy komparátor. Nem tudom, mit mértél az oszcilloszkóppal, de igen fura a jelalak. Hiányzik belőle valamennyi? Úgy mérj jelalakot, mint ahogy a valóságban is működni fog. Igaz, lehet, hogy nem is fog kelleni. Egyszerűen a generátor kimenetére kell kötni a komparátort, beállítani a billenési feszültséget ahoyg szeretnéd és készen is vagy.

Kapcsolási rajzot perpillanat technikai okok miatt nem tudok készíteni...

Köszönöm a válaszokat! Utána járok ennek.

Amúgy nem hiányzik a jel alakból semmi se. Itt egy másik verzió.

Jobb lenne a valós állapot jelét megfigyelni. Plusz az áram jelalakot. Az áram AC komponense megfigyelhető egy áramváltó trafóval. Mivel itt a freki elég kicsi, jókora szekunder menetszám kell. Mondjuk egy kis hálózati toroid trafó, fordított irányban és 50 ohmmal lezárva.

Azok a parabolák nem túl bizalomgerjesztők, meg kell róla bizonyosodni hogy üzem közben mit is okoznak.

Rendben. Amint újra lesz rá lehetőségem,le mérem részletesen. Köszönöm a válaszokat!

Sziasztok!

Sajnos problémám akadt egy nyomtatóból kiszerelt kapcsolóüzemű táppal, epson eps-75e a típusa de talán nem is ez a lényeg. Annyi a baj vele, hogy nem működik valami miatt. Szívesen megjavítanám, mert nem túl bonyolult, és stabil kis szerkezet, van is hozzá már dobozom amibe bedobozolom. A szimptóma a következő: Tápfesz ráadása után pár másodpercig, (mondjuk 3) tartja a kimenetén a stabil +5,12,42, stb. voltot, aztán szépen egyenletes sebességgel nagyjából (lehet h exponenciális v.milyen kondi miatt csak nem veszem észre annyira), elkezd csökkenni a feszültség az összes kimeneten, és beáll mindegyik fesz . szintű kimeneten egy stabil, elég kicsi kb 1.5 körüli értékre, de mind különböző érték. Tudom, hogy ha pl egy zener dióda halt meg benne lehetetlen javítani inkább arra lennék kiváncsi, hogy nem ismer e rá valaki ebből arra, hogy milyen főbb alkatrésze mondhatta fel a szolgálatot? Esetleg valami mérés/ próba/ ötlet hogy hogyan lehetne megtudni több infót róla?


Én egyébként gyanakszom egy kondira, 3300µF/50V ami a kimeneten van, és a gyors egyenirányító dióda hűtőbordája mögött közvetlenül, nagyon közel..... Lehet, hogy a hő kiszárította volna az elkót?
Mondjuk elég hülyék voltak akik így tervezték, ha ez így van.... Persze ez nem biztos hogy magyarázat az összes kimenetre.... 230 megvan, 320 is, nagyfeszkondin graetzen, ennyit méricskéltem eddig.

Ez az, hogy lássátok hogyan néz ki: Bővebben: Link

Szia.

Más tápegységnél ez a probléma olyan volt, hogy elindult egy pillanatra, majd a szabályzókör le is állt. Ezért jelennek meg a feszültségek, majd a kondenzátorok szépen kisülnek.

Érdemes a kis elektrolit kondikat (optocsatoló környéke, szabályzókör) kicserélni mérés nélkül. Azonos kapacitás fontos, de nagyobb feszültségű nyugodtan lehet.
Ha minden kimenetén megjelenik a megfelelő feszültség, akkor zárlat talán nincs.
Kérdés, hogy nem-e kér valami terhelést vagy vezérlést a működéséhez.

Nem lehet, hogy terhelés kellene neki?

Manapság is érvényes: "Kétszer mérj, egyszer vágj!"

Fölöslegesen cserélgetni, kockáztatni a forrszemek éppségét nem érdemes. Nem annyira nehéz egy ESR mérés hogy ne lehetne megtenni. Szkóp, jelgenerátor kell hozzá, vagy megépíthető 2-3 ezer Ft-ból egy ESR mérő.

Hát igen már megcsináltam, igaz csak az egyik kimenetén, a 42 voltos kimenetére egy 18k bontott ellenállást tettem. A többit nem probáltam, de ugyan ugy viselkedett a terhelt kimenetén is a fesz. terhelés alatt....

Ha a B-E között és a B-C között jó, akkor szinte biztos, hogy a C-E között is jó lesz, legalább is én nem találkoztam még ilyen módon tönkrement tranzisztorral.

Az a 2-3 mA nem jelent terhelést.

Nem én mértem és írtam le az adatokat, de a 0 mV az akkor is zárlat a diódavizsgálatnál.

Nálunk csak bazárosnak hívott eladótól vettem de nem olvad a normál forrasztóval aminek nem lehet szabályozni a hőfokát. Mihez kezdjek vele? Fektessek bele egy komolyabb készülékbe?

Sajnos nem kaptunk választ arra, hogy a nulla rövidzárat vagy szakadást jelet a kérdező olvasatában.

Inkább dobd ki ezt az ólommentes vackot, mert gyakorlatilag használhatatlan hobbi célra. Hiába van ráírva a 63%, nem olvad rendesen.

A kérdező nem is válaszol, igazából nem is érdeklik a válaszok.

Ebben valaki tudna segiteni?

Ha még soha nem használtál szkópot, akkor nehéz, de ha a szkópot már ismered valamennyire, akkor csak kezdd el mérni bármelyik ponton a hibás csatorna szűrőjét! Ha gerjed, azt látni fogod! Ha elkezdted és nem boldogulsz, akkor írd meg hogy mit tapasztaltál eddig!