Üdv!

Valaki nem tudja esetleg hogy az újabb telefontöltőkben mi van hogy sokkal kisebbek és könnyebbek mit a trafós elődeik?

Én átkötném a triac (hűtőbordára szerelt nagy tranyó) két lábát, és kész...
De igazából annyira nem érték az ilyen kapcsolásokhoz, szóval valaki erősítsen meg

Ick,kondik,tekercsek,teljesítmény félvezetők.
Lásd: Kapcsolóüzemű tápegységek

Kapcsolóüzemű tápegység. Nem a hálózati 50-60Hz-t használja a trafója, hanem kHz-s frekvenciát, így sokkal kisebb transzformátor is elég bele.

Helló! Tud valaki egy prellmentes nyomógombot 4093-al.
Köszönöm: nagyhoho

Elvileg ez itt egy ilyesmi, bár pont a 4093 nem szerepel, de szerintem megfelel az is. (Nekem ebben nincs rutinom. Egyszer nekifutottam, de nem csinált semmit a fránya kijelző. Persze nyilván én csináltam roszul.)

A nyomógombbal párhuzamosan köss egy kondit. Áramkörtől függ, hogy mekkora kell. 10nF-1µF jó lehet.

Szia! Köszönöm spikknek és Sir-Nyetegnek is. Az a gondom ,hogy egy megépített áramkőr részét képezi a prellmentesítés.Ez egy 4093 három kapuját használja bár a harmadik kapu csak invertálja az előző jelét. Az első kapu még működik aztán semmi. Természetesen próbáltam különböző értékű kondikkal és ellenállásokkal.

Ezt holnap kipróbálom

A második kapu bemenete változik?
Lehet hogy túl gyorsan vált a kapu. Esetleg ha kiveszed a 4.7nF-os kondit? A kondi miatt elvileg csak egy tüske jön létre. Lehet hogy túl rövid a kimeneten a tüske, ezért nem észleled... Bár nemtudom mihez van kötve...

Sziasztok!

Lenne egy 24V-os rendszer, kb. 10-15A terheléssel. A fogyasztó akkuról (2x12V) menne, amire rá van kötve folyamatosan egy 12A-es töltő

Maradhat a töltő folyamatosan az akkun?
Terhelhetem az akkut miközben rajta van a töltő?
Egyáltalán mi a véleményetek?
A cél hogy tápláljam a rendszert, bónusz hogy így "szünetmentes".

A második kapu bemenete 9 volt és 12 volt (tápfesz) között változik pedig 0 és 12 volt között kellene. Növeltem a kondit 1 µF-ig . Egyébként egy 4017 bemenetét vezérli. Az működne rövid idejű impulzusról is.
Ezt a kapcsolást évekkel ezelőtt megépítettem és tudom, hogy működőképes, csak most makacskodik. Sajnos egy db 4093-om volt itthon a bolt meg oda vissza 80 km. Mert lehet, hogy az IC 2. kapuja halott.

Köszönöm szépen a kimerítő választ, és Zed-nek is a hasznos kiegészítéseket!

Lerajzoltam a kapcsolást, gondolkodtam egy kicsit rajta, és belátom, hogy nagyon jól ki van gondolva, és a legtöbb meglátásotokkal egyetértek.
Annyival egészíteném ki, hogy pl. rail-to-rail műveleti erősítőkkel a tápfesz-0,05 (-0,15) V-ig is ki lehet akár vezérelni a kimenetet. Találomra kerestem, az első, amire akadtam pl. MC33201. Ez szereti az aszimmetrikus tápfeszültséget (0-5V).

Még annyit kérdeznék, hogy úgy nem úszhatom meg a szimm. tápfeszt, hogy a referenciafeszültséget lejjebb méretezem, és az erősítést kisebbre állítom?
Egy példa:
3,5V-os referenciafeszültség, így ehhez képest az OPA bemenetén 0,1-0,7V között változhat a jel. 12k helyett pl. 3,57k-t használva kapunk a kimeneten 0,36-2,5V között változó jelet, ha az AD belső referenciafeszültségét használjuk AD átalakításhoz. Ha 5V-os tápfeszültséghez képest történik az AD átalakítás, akkor pedig 6,8k körüli értékkel 0,68-4,8V körüli kimenetet kapunk.
Majd később találom ki, hogy mihez képest történjen az AD átalakítás. Felbontás tekintetében ugyanaz, hisz kb. ugyanazt a tartományt képezem le 10 bitre, így a pontosság alapján mérlegelek.

Szóval rail-to-rail, 0-5V-os tápfeszültséggel a fenti megoldás is jó lenne? Vagy nem bíztok a rail-to-rail jelzésű OPA-k kivezérelhetőségében?
Erre persze az a logikus válasz, hogy ki kell próbálni Ki is fogom majd, most már, hogy támpontot adtatok.
Nem erősködni akarok egyébként az 5V mellett, hisz a szimmetrikus tápfesz is megoldható +1 IC-vel. De ezzel a módosítással nem csak alkatrészből kell kevesebb, de a jel is kevesebb hibát szedhet össze, nem kell így ellenállásosztó például.

A szöcske 5V-ról megy. Az egész áramkörnek 5V a tápfeszültsége a fránya légnyomásmérő miatt... (annak annyi kell).

Már nem tudtam szerkeszteni, de azóta rájöttem, hogy hülyeség, amit írtam, mert nem vettem figyelembe azt, hogy az erősítő ebben az elrendezésben invertál, meg egyébként is jól elnéztem dolgokat. Késő van már..... Az új elrendezésre vonatkozó részt vegyétek semmisnek.

Még ötletelek, és ha használhatónak tűnő ötletem van, megírom.

Ja, már tényleg nem fényes nappal van (khm, _még_ nincs fényes nappal ).

Az egyszerű és elegáns megoldás akkor kínálkozik, ha nem bedugaszolva van a tápfeszed, hanem trafó szekundertől kezdve a te kezedben van a meghajtás, pld szekunder 6V-os trafó tekercs.

Fogsz egy diódát + oldallal, rákötöd a szekunderre, - oldalt egy 2200µF kondi + ra, kondi - lesz a GND1, amit visszakötsz a szekunder tekercs másik lábára. Fogsz egy másik diódát is, - oldallal rákötöd a szekunderre, + oldalára egy 2200µF kondi - oldalát, és a kondi + oldalát meg belekötöd GND1-be. Ha lerajzoltad, hamar látni fogod, kvázi egy +/- szimmetrikus tápod van, és nagyjából +/- 7.7V lesz a fesz, ha nem terheled le tulságosan. A szöcske nem tudom mennyit eszik, de pld meg lehet növelni a kondikat is. Vagy azt is csinálhatod, hogy kinevezed a -7.7V-ot GND-nek, és stabkockára küldöd a +7.7-et, leszeded GND / +12-re. Azt tovább küldeni 5V-os stabkockára is, bár így legalább 100mA / 7V fűteni fog azon a stabon, szóval lehet egy kicsike hűtőzászló elfér majd neki. Nem a leghatékonyabb megoldás ebből a szempontból, ha gondolod feszültség regulátorozhatsz is.

Ha a trafó nem a te kezedben van, akkor persze ez felejtős. Marad a DC-DC, de az meg drága, nem jön ki 1500 hufból. Vagy legalábbis nem biztos. Építhetsz saját magad is ilyesmit, egy NE555-el megszaggatni a tápfeszt, átzavarni az áramot tekercsen, diódával határolni az áram visszafelé csordogálását, túloldalon meg tölteni egy kondit. Ilyen elven működő kapcsolás simán kijön olcsón, és lévén az OPA amúgy se kajál sokat, bőven beleférhet (olyan 300 huf lesz a vége).

Amelyik jólesik.

A rail-to-rail meg olyasmi, hogy mindig felvetődik elméletben, de végül mégis mindenki inkább normálisan feszültséget szerez a cumónak, a rail-to-railt meg hagyja a fenébe. Akárhogy is történik, valahogy jellemzően ez a vége.

És most már én is meek aludni.

Rail-to-Rail-t még én sem használtam és tényleg én is úgy vagyok vele, hogy inkább plusz dolgokkal megoldom, hogy "kommersz" műv. erősítőt használhassak. A rail-to-rail addig az, amíg meg nem terheled a kimenetét. ( Tapasztalatom nincs, csak ezt hallottam egy kollégámtól. ) Az adatlapja szerint viszont jó lehet neked!

Ha jól emlékszem, akkor az atmeganak van belső 1.1V-os referencia feszültsége. ( Vagy 2.56V-os? )

Na, megnéztem az adtlapját: 2.56V-os belső ref. feszültsége van! Nos, innentől nagyon egyszerű a dolgod, ugyanis ennek a kontrollernek van egy marék diff. bemenetű AD lába! Nézd meg az adatlapját te is! Van benne egy erősítő, aminek a negatív lábára bekötöd a műszered negatívabb végét. A másikra a műszer másik végét. A belső erősítő tud 1x, 10x, 200x erősítést. Ha szükséges, bekapcsolod a 10x erősítést ( amikor nagyon kis értékeket kell mérni )

Szerintem ez a legegyszerűbb megoldás, így nem kellenek külső eszközök!

Sziasztok!
Frissen regisztrált tag vagyok, és azért regisztráltam, mert remélem, hogy tudtok segíteni. A munkahelyemen kaptam egy megoldandó feladatot:
Egy SD kártya hosszabbítót kéne csinálnom, ami egy műszerből kivezethető a kezelőfelületre.

Szeretnénk a csatlakozót kihozni az előlapra úgy, hogy az eredeti csatlakozóba egy hosszabító kábelt rakunk, mely első oldala a micro SD kártya helyére csúszik be, a másik oldala pedig egy micro SD kártya foglalatot tartalmaz.

Egy SD kártya csatlakozó és egy foglalat, közte pedig kb 10 cm 9eres kábel. Utánanéztem sok helyen, külfüldön árulnak, nagyon drága. Kb 50 db műszert kéne megcsinálnunk így, tehát sok kell belőle.

A kérdésem tehát az, hogy hogyan lehet ezt legegyszerűbben kivitelezni több darab esetén.
(forrasztást próbáltuk, nem működött...)
Csatoltam egy képet, ilyesmi lenne az, ami kell nekem.

Ötletet, javaslatot, kérdést, segítséget várok.
Köszönöm előre is minden kollégának!

Inkább jpg kép, mint Word dokumentumba ágyazott, ha kérhetjük!
Frankye

Szia Stefan,

Köszi a segítséget a 527834-es kérdésemre.

Valaki megtudná erősíteni a megoldást, nem szeretném ha vmi baleset lenne vagy egyszer arra érek haza hogy leégett a ház, esetleg tönkretenném a vevőt teljesen.

Mivel forraszam össze a két lábat, egy normál rézhuzal megteszi?

Köszi szépen
csorlala

Ha csak ezen múlik, hogy leég-e a házad, akkor inkább ne csináld. Fogj hagyományos villanyszerelői cuccosokat, és azokkal old meg a dolgot, a gyári terméket pedig hagyd egészben.

Kellene nekem egy négyszögjel generátor UJT-vel. Lehetőleg 50%-al egybevethető kitöltési tényező kellene. Nyuszit nem lövök majd vele, de valami elméleti cuccos is jól jönne mellé, képletek és ilyesmik. Lehetőleg minél nagyobb elméleti anyag, olvasgathatnékom van, mert nagyon nem dolgoztam még UJT-vel.

Szia!

UJT-vel inkább impulzusgenerátort, lépcsőfeszültség generátort, monostabil billenőkört, tirisztor-triak gyújtó áramkört lehet csinálni.

Négyszöghöz nem a legjobb.

Szia!

Ez jó ötletnek tűnik, igen. Csak akkor én úgy képzelem el, hogy 3,6V-os referencia az AD - bemenetére, és a szenzor jele a + -ra, aztán jöhet az erősítés.
Nincs a műszernek negatívabb vége, 0V van neki, tápfeszültség, meg az analóg kimenet. Ha csak mérőhídből állna a műszer, akkor lenne + meg - kimenet. De van már benne jelkondícionálás, meg minden. Csak túl nagy légnyomástartományt képeznek le a feszültségkimenetre, nem barometrikus légnyomásmérésre tervezték.
Igen ám, de kérdés, hogy ez mennyire működne jól. Nekem az is rémlik az adatlapról, hogy erősítést használva viszont vesztünk a felbontáson, a 10 bites AD már csak kb. 8 bitessel lesz ekvivalens...
Szóval amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon.. Vagy hogy is van ez.

600Ft-os mikrokontroller sajnos csodákra nem képes. De kifogom ezt is próbálni.
Megmondom őszintén, hogy az egy dolog, hogy most gyűjtöm az infókat, de kipróbálni nem tudom azonnal a dolgokat... Talán csak a jövő héten.

Hali!
Nem hinném, hogy ebbe a topikba tartozik a kérdésed...
...de én nyáklapból csinálnám magát a kártya méretű adaptert, esetleg ha a hely engedi, akkor kicsit hosszabbra, hogy a vezetékek forrasztása már a csatlakozón kívülre essen.
Mit értesz az alatt, hogy a forrasztás nem működött?

Üdv!
Úgy tudod megcsinálni, hogy az UJT -vel megcsinálod az impulzusgenerátort, a szükséges frekvencia kétszeresére, az impulzuskimenetét egy bistabil ák -val osztod 2 -vel, ami tuti 50 % -os négyszög.

Igen, én is így értelmeztem az adatlapot. Viszont a műszered kimenetének földhöz közel eső pontját közvetlenül kötheted a kontroller AD diff. erősítő negatív bemenetére, a másik végét meg a diff. erősítő pozitívjára.

Egyébként ez a szenzor milyen jelet ad ki magából? Mármint milyen belül a jelkondícionálás? ( Iparban 0-5V, 4-20mA "dívik" ez nem felel meg valamelyik szabványnak? )

Gondolkodtam egy kicsit a dolgon, és az jutott eszembe hogy kellene egy áramkör ami a piezo által leadott feszt stabilizálja, négyszögfeszültséggé, majd egy léptetőregiszter negált kimenetére kötni az egészet. Szerintetek egy 7414-es Hexa Schmidt Triggeres Inverterrel működne-e a dolog?

Meg kéne mérni mit tud az a piezo jelszintben kiadni, mert addig nem leszünk okosabbak az ügyben. A méret a lényeg.

UJT tippeket köszi.

SD kártyánál az lehet a galiba, hogy nem bír annyit szállítani az a kábel. Nagy sebességgel tekeregnek ott a bitek két irányban egyszerre, és részint elveszik a jel útközben, részint kicsusszansz a protokol időzítési követelményeiből a kábel jelkésleltetése miatt. Valami kerülő megoldás fog kelleni.

Ipari rack szekrényekben szokott valaki matatni ? Ismerkedem a DIN sínek környezetében szokványos szerelési stílussal, és elkélne pár tanács.

Pld itt egy link DIN sínre pattintható tápegységekről. Rögtön az első 5V-os tápegységen nézem a fényképet, és nem teljesen egyértelmű számomra, hogy ott sorkapcsok vannak a doboz fedél alatt az előlapnál ?

Amennyire néztem ilyen DIN sínes dolgokat, mindenütt az a kábelezési style, hogy a szekrény hátlapjának síkjában (és ahhoz közel) vannak a doboz alján és tetején egymás mellett a sorkapocs csatlakozási pontok. De itt meg kvázi előlap síkjára van előre hozva. Szokványos ez?

Igazából nagyon sok jól látható fotó segítene a legtöbbet a témában szokásos szerelési megoldásokról. Valaki tudna dobni ilyesmi linkeket, örülnék neki.

Hello!
Jól sejted, ott egy nyákba ültethető sorkapocs van, ahova a drótokat alulról és felülről lehet bedugni, a lyukakon át, meg csavarozni.
A szekrényben a sínek (készülékek) között, kábelcsatornát szoktak betenni, és a vezetékeket abban vezetni. (Amúgy nem könnyű a különböző feszültségnemű vezetékeket egymástól "zavarmentesen" vezetni.)
Néztem linkeket, de csak ezt találtam, lehet kicsit segít eligazodni.
üdv! proli007

Köszi, valamennyi lényeget ebből is leszűrtem. Valami irgalmatlanul szerethetik a sorkapcsokat az ilyen szekrényekben.

A linken a pdf dokumentum számozása szerinti 18. oldalon van egy kapcsoló szekrény. Jobb oldalon felül vannak benne kékoldalú dobozok, amiknek a front oldalából valami kilóg. Mintha megszakított vastag vezetékek lennének. Lehet róluk sejteni, mik azok ?

Amúgy hogy a fenébe nem zavarodnak bele ilyen szekrényekben a kábel korbácsokba? Még ahol fentről lefelé rendezetten vezetik a dolgokat, ott okés, de amikor oldal irányban kell vezetni, olyankor mi a fenét csinálnak, ha több vezetéket kell egybefogni azonos célcsoportra? Különböző színekből kábel korbácsot csinálnak, mint a 60-as / 70-es években ?