Bocs, hogy ezt mondom, de az önbizalom tombol... Én megrögzött szimulátorpárti vagyok. Szóval, lássuk!
Biztos vagyok benne, hogy aki tud, az segíteni fog.

Elbeszélünk egymás mellett. Azt, hogy egy ellenállás értéke mekkora legyen az adott pillanatban, azt bármelyik szimulátor tudja. Tehát, leteszek egy 1k-t, ha akarom 1uΩ-ra írom át ha akarom akkor meg 100TΩ-ra. És mozgathatom is, a vezeték megy vele.
Szerintem, kell gyúrnod úgy néhány évtizedet, ha akárcsak olyan szoftvert szeretnél írni amik manapság vannak. A 8MB-ba tudod mi fér bele manapság? Szinte semmi. Bár, ha jól emlékszem, az EWB 5.12 mérete is kb. akkora volt huszonévvel ezelőtt.

A nagy részét assambly-ben kell megírni, akkor gyors ls és nem foglal sok helyet. Elég küzdelmes.
A Multisimnek pont ez a baja, az analizátor nagyon gyors, a többi része katasztrofálisan lassú. Miért van az, hogy egy rajzot néha 20 sec alatt ment el? Gondolom, ezek a részek valami magasszintü programmnyelven íródtak.

Erre nem tudok mit mondani, nálam egy mentés 2-3s-nál nem szokott több lenni, még akkor sem, ha a sallangokat is menti vele együtt. Most nem emlékszem mert nem használtam már egy ideje, de a mentéskor ki lehet választani hogy csak magát a rajzot mentse, vagy vele együtt az összes mérés eredményét is a megjelenítésekkel együtt. Meg néha még biztonsági mentést is csinál a fájl mellé.

Ezzel szerintem nincs gond. És nem szégyenkezek.

Az előbb felraktam egy kis videót. Nézd meg. Ott a gond. Tehát ott azt lehet látni hogy még a csomópontokon keresztüli átvitel is elégé necces. Azaz csak egyszer egy vonalba működik, utána már nem adja tovább az infót. Na és képzeljük el most akkor ha egy vezetéken több leágazás is van. Katasztrófa.

Ezt biztos hogy véletlenül írtad le. Nem akartad ezt leírni. Hisz ebbe több ezer sor fér, ha nem tíz ezer.

Te nem a tesóm vagy véletlenül? Nem hajlandó régebbi játékokkal játszani, max 1-2 éves játékokkal játszik, mindegy hogy mennyi pink.. Tehát mindegy, csak mai legyen. Tőlem. És nem tudom hogy állsz programozásba, de kb 30 év múlva is meg lehet írni kb vagy az alatti méretekbe. Persze vannak Unity meg Unreal Engine szép pink programok, amik egy üres ablakot is több 100 megásra csinálnak. Na, még ingyenesbe sem használom őket. A lényeg: 8mb sok félr. Persz ezt a méretet hasra ütésre mondtam. De minimális méretekkel is hatalmas programot lehet írni. A programnak mindig az eredményét nézd. Ne azt hogy mikor és ki írta. Mert az olyan lenne mint ha egy festménynek nem a látványát, hanem a keretét néznéd.

Nem tudjuk mi az ami a videódban van, de szerintem csak elfelejtetted leírni, hogy az valami általad kreált szoftver vagy mi. A többi az nem így működik, hanem úgy ahogy leírtam. Tehát nem a szimulátorokkal van baj, hanem a próbálkozásoddal, de ezzel én nem nagyon tudok mit kezdeni.

Akitől ezt halottad, ne beszélj vele többet. Beteg ember lehet. Ha jelenleg 2023-ban vagyunk, és nem 75-ben. Akkor jó volt mert leváltotta a Basic lassúságát. De ma már Python van. A Pythonhoz meg annyi modul van, hogy hát, kevés az amit nem lehetne vele megcsinálni. Én mindent Pythonba csinálok. A reggelimet is. Nem vagyok külső modul párti, de használok azért azokat is. De inkább csak az alap modulokat használom, tkinter és nyelek egyet, pygame. A pygame szó meg ne tévesszen senkit sem. Ez nem egy kis tetrisz játék készítéshez jó. Azaz arra is, de ezen kívül még azért tud egy két dolgot..

? Nem halottál még az időzítésekről? Bizony. Simán ilyet raknak bele, azért hogy a felhasználó magába ezt gondolja: "Hhmmm. Ez aztán komoly program. Vajon miket számolhat? Esetleg M.I is van benne?" Komolyan. Hmm. Mint soká játéknál..

Nem kapcsolatos a két dolog. Magas vagy alacsony. A c vagy a java sem ezerszer gyorsabb a Pythonnal, pedig a Python sem annyira magas szintű.

Remélem nem fal fel ezért az admin, de:
https://retroujsag.com/adatok/retroujsag/c64-konyvek/index.php
(ebbe keressétek meg ezt a könyvet:bevezetes_a_szamitogeppel_segitett_muszaki_tervezesbe_c-64-en(1987))
Aki csak egy picit is csinált valamit bármilyen nyelven, az el fog ettől a könyvtől élvezni. Tudjátok hogy mi a vicc? 87-be írták a könyvet, de szint egy az egybe fel lehet még ma is használni, akár Pythonban is, kis kreativitással. Ezt a könyvet érdemes azoknak is forgatni, akik becsmérlik a néhány MB méretű programokat.

Nekem csak annyi kérésem volna, hogy, ha 40 lábú IC-t raknék le, akkor általános 40 lábú IC legyen számozott lábakkal. Ha ez elkészül, máris fogok rajzokat is csinálni, nemc sak nyákot.

Ilyen a százéves Circad98 nyáktervező szoftver, amiben megtervezek egy bonyolult nyákot kézi feltöltögetéssel, minden egyes vonal kézi behúzásával annyi idő alatt, amennyi alatt a KiCad nyit egy új projektet.

Engem nem érdekel sem az assembly sem a python, én már a basic-nél lefagytam a 80-as években, onnantól fogva az egész programozósdi úgy ahogy van nem érdekel. Az viszont érdekel, hogy ha a 80-as években el akartam készíteni egy áramkört, akkor azt a 80-as években el is kellett készíteni, ma meg már nem kell, mert a szimulátorban szinte egy az egyben meg tudom csinálni, mindent meg tudok rajta mérni, tudok rajta bármit változtatni anélkül, hogy ehhez be kéne kapcsolnom a pákát, vagy másik nyákot kéne gyártanom, és a szimuláció eredményei kb. 99%-ban korrelálni fognak majd a valósággal. Nekem ez kb. olyan ma, mintha a 70-es években mobiltelefonom lett volna wifivel, én ezt így nézem, szóval nagyra értékelem, a többi nem érdekel.

Ez az én programjaimban alap. A 12-es váltó kapcsoló is, minden kis foka látható nálam, mindegyik számozott. Sőt beteg gondolataim közt olyat is tervezek hogy tetszőleges váltó kapcsolót is lehessen tervezni. Hisz a valóságba is lehet barkácsolni egy 150 részes kapcsolót is. Sőt, ez az első amit meg fogok csinálni, mármint hogy tetszőleges számú IC-ket és persze kis mókus logikai kapukat lehet majd csinálni a programba. Imádom ezeket. Elolvadok amikor pl. egy tetrisz kézi játékra nézek, (az a régi kvarc játék)
Persze a nagy alkatrész méreteknek, kiírásoknak van hátránya is: a láthatóság. Tehát így viszont nem lehet átlátni egyszerre pl a teljes áramkört. A zoomolás, annak csak a nevét könnyű leírni. A valóságban leprogramozni, hajmeresztő és én nem is tudom.

Egyértelmű. És én egy rossz szót sem szóltam a mai programokra. Azaz a többségükre. Sőt (ha nem nagy reklám) :KiCad, LibreCAD, FreeCAD. A három leghatalmasabb program a tervezéseknél az ingyenes kategóriába. Egy kis Pythonnal pl. a FreeCAD-ban lehet animálni is az alkatrészeket.

Szóval ha véletlenül sikerül eljutnod odáig, hogy valami használhatót összehozz, akkor a futtatásához majd fel kell rakni a párszáz megás futtató környezetet is, ami szerencsére nagyjából kompatibilis önmagával.

Ha majd összecsomagolod a környezet nélkül futtathatóvá, akkor majd az se 8 mega lesz

A gyorsaságról alkotott véleményed is érdekes. Valóban most már a python 3.11-nél nem ezerszer gyorsabb a C, hiszen sok függvényt optimalizáltak benne, de azért még mindig van különbség a tempóban: összehasonlítás
Általánosságban csak egy laza 100x tempókülönbség van a kettő között.

Érdekességképp én annakidjén (még 2.7-es python volt akkor, a hármasnak meg híre se) online kriptográfia tanfolyamra beadandót próbáltam pythonban összehozni. Az első feladat még összejött, de utána rendre időtúllépés volt. Persze a gépem se volt túl erős, egy sima N270-es Atomprocis laptopocska. A második-harmadik feladatot még az asztali gépen futtatva ezt sikerült kiküszöbölni, de utána már az is túllépte a rendelkezésre álló időt. Na ennek örömére kipróbáltam .Net alapon C# nyelven (ez is interpreter nyelv!) - és csodák csodája, simán gyorsabb volt az is, s végül minden beadandó sikerült időtúllépés nélkül. Azóta persze sokat fejlődött a python és mostanra kb. csak 2-3x gyorsabb a C#.

Hát ez lehetséges mer le írtam hogy én csináltam. A lényege annyi hogy az egyik vezetékben van áram. Ha össze kötöm egy piros szép ponttal a másik vezetékkel, akkor csak egy vezetéken megy át az áram, annak ellenére is , hogy esetleg még ezer vezeték van a második után. Dióhéjba: nem tudok szimulátort csinálni. Ez már tényleg erős nekem. De most az előző válaszban is meggyőztek arról hogy nem is kell. Csak kényelmes legyen a program és átláthatóak legyenek az össze köttetések.

Jó c vagy. Minden nyelvnek meg van a szépsége. A c-nek is biztos.. A Pythonhoz minden fajta modul megtalálható, letölthető, net nélkül feltelepíthető. És szerintem a sebességgel sincs gond. Plána ha egy lineáris kis programot csinálsz, ami végül is semmit sem csinál. Tehát egy áramkör tervező amiben nincs szimulátor, az olyan mint ha egy képfájl lenne.. Bár érdekesnek találom hogy ha ilyen régen Pythont ettél hogy szoktál át más húsra? A Python sütve-főzve jó.

köszönöm az oldalt.

Majd, ha eljutsz oda, hogy a dokumentáció hiánya zavar, vagy éppen a két verzió közt megváltozó függvényviselkedések zavarnak, akkor te se leszel tőle annyira elájulva. Én nem ezen nevelkedtem, a python nyelvezete valahol a tucadik helyen volt a megismert programnyelvek között. Nekem NAGYON nem tetszik az identálás benne, hogy egy nyomorult szóköz miatt máshogy viselkedhet a szkript, akár úgy is, hogy hiba nincs. De azt is kifejezetten utáltam, hogy a nyomorult a beimportált szkripteknél is megkövetelte, hogy ugyan úgy legyen identálva, azaz mikor valamelyik okos szkriptjét megkaptad, akkor elsőként azzal kellett kezdeni, hogy megnézed éppen szóközt, vagy tabot használ, mert ugye vidáman elhányta magát tőle, ha az egyik ezt használta, a másik meg azt. És itt nem az egy szkripten belülről beszélek, hanem egy másik py fájlról!

Most idén a második diplomámhoz írtam diplomamunkám nagy részét python nyelven, mert a QGIS is használja. Nem örültem neki, hogy a szkriptem majd minden részét külön próbálgatnom kellett, mert átálltak két verzió közt a 2-es pythonról a 3-asra. S semmi komoly, csak éppen semmi kimenetet nem produkált, hibaüzenet meg nem volt. Ja, hogy kicsit más a szintaktika, vagy éppen az a függvény már nem használandó... De jó - s erről miért is nincs dokumentáció? Ja, hogy arra már nem jutott idő...

Lehet szídni a microsoftot (szoktam is), de az előnyeit is el kell ismerni. A technet és a dokumentáció a .Net dolgokhoz egyszerűen remek. Mostanában powershellben írom a legtöbb szkriptem és nagyon jó mikor meg lehet nézni, hogy mégis hogyan is kellene használni. De ott van a WMI dokumentációja is, amivel a környezetről lehet rengeteget összeszedni. Ja és hogy mindezt úgy, hogy ha éppen nem a legújabb powershell verzióra vagy kíváncsi, akkor kiválasztod a megfelelő verziót és akkor azt látod. Nem mondom, hogy hibátlan (nem az), de nem kell hozzá semmit külön telepítgetni (win7 óta), s csoportházirendben is lehet szépen alkalmazni az elkészített szkripteket.

powershell/cmd. És őshüllő vagyok, cmd-zek. Kis bat egérkéket gyártók. Sokan nem is tudják hogy milyen kis programokat.. lehet csinálni a sima cmd-vel. A powershell persze sokkal többet tud (random számot is) de én mégis kitartok a kis fekete ablak mellet. Bárki bármit mond, a cmd 99%-ban hasonlít a nagyon régi basic nyelvhez. Most hogy az and helyet if if if van, hát.. De lehet hogy ezért szeretem. A basic egy rendkívül szép nyelv, de lehet hogy csak az idő tette azzá. A gogo, ó, istenem. A számsorozás, hmm. (főleg ha valamit a 450 sorban elirtunk..) De látom elégé zavar a egy szóköz/tab funkció. Nem tudom hogy milyen stílusba szoktál írni, de én nekem a vérnyomásom 200-ra felmegy amikor látok egy ezer soros kódot, amibe vannak négy kilométeres piramisok... Így ez a szimpatikus. Bár valóban néha elkap az ideg, hogy minden funkció alatt pont ott legyenek a kódok, de megszokható. A tabozás meg egy olyan dolog hogy csinálj egy progit, ami benyeli a .py/.pyw fájt és a tabos részeket lecseréli egy szóközzel és kb ennyi.

Hát ez azért nem ma történt. De hogy mi értelme volt azt én sem tudom. print hello helyet print("hello"), hát sok értelme volt..

Bocsi a sprint layoutot -eagle-t -easy edát láttad már ? Mind olyan nyáktervező amiben nincs szimulátor és tökéletesen használhatók némelyiknél még a magyarítás is megoldott .Szerintem házilag meg sem tudod közelíteni egyiket sem .... Gerbert-fúrófájlt tud csinálni a programod a nyákgyártóknak ?

eagle = "$1,635/3 years". Sok sikert. Amúgy tud mi kell egy profi nyáktervező programhoz? Idő. Semmi más. Aki nem tud programozni, az is tudna egy nyáktervezőt csinálni. Azt amikor megcsinálta, utána jönnek azok az apróságok, hogy az alkatrészeket le kell mérni, meg kell rajzolni, tehát idő. És köszönöm hogy kapcsolatba hoztad velem egy amatőrrel az a világ egy legfejlettebb tervező programját. Köszönöm. Mindösszesen az a különbség köztem és a eagle cég között, hogy nekik van 100 milliárd dollárjuk, nekem meg van 100 forintom.

Én sem, de nekem eszem ágába sincs megpróbálni sem. Főleg úgy, hogy van készen.

A layoutot is megemlítettem .... Egyébként szerintem kár -időt energiát beleölni (hacsak nem magadnak csinálod hobbiból) Megcsinálták már mások egész használható módon ...

Sziasztok!
Tisztelt cadfan5!
A hozzászólásaidból úgy veszem észre van gyakorlatod a programozásban.
Egy programozói feladat (akár pénz akár idő) megoldása és esetleges megtérülése sok mindentől függ. A te esetedben ingyenes így a megtérülés tapasztalatban illetve elismerésben mérhető.
"És ezért jön a kérdésem: érdemes szimulátor nélküli, "egyszerű" áramkör tervezőt csinálni?"
Ezt a kérdést neked kell eldöntened.
Üdv
palp

Milyen programnyelven akarod majd ezt leprogramozni?

Van hozzá magyarítás,le kell tölteni.Itt a fórumon.

Python+tkinter/pygame.

Végül is mégis megcsinálom mert az enyém tudni fog egy olyan dolgot, amit szerintem egyik másik letölthető és net nélkül is használható szerkesztő sem tud: normál és sematikus nézetet. Tehát egy kattintással az áramkör tervezőm át tudna állni az egyik nézetből a másik nézetbe.
Nem reklámozok nagyot ha ezt beíróm:
https://dcaclab.com (Totálisan hibás és optimalizáltalan online áramkör szimulátor program)
Na egy egyik része az én programomnak is így fog kinézni. Tehát hogy egy 8-10 éves is rá tudjon kattanni a programra. Meg néha jobb a sematikus nézetet nézni. Persze néhány alkatrésznél.

Nekem, mint Linux felhasználónak, gondolom értelmetlen ezt a topikot tovább olvasni, nem leszek kompatibilis?

Már miért ne lennél? Pythont le tudod csapni Linuxra is. Bár érdekes hogy még használnak ilyen rendszert, hisz ha veszel használtan egy gépet akkor a gépen van egy telepítő kód Windows 10/11-re.