Tulajdonképpen a koax mindkét pólusát egy-egy 10 nF kondenzátoron kell keresztül vezetni? Az talán még egyszerűbb is lehet, csak melyik pontra megy a rajzon a bejövő kábel? P1 vagy P2?

A kondi nem látja, hogy merre megy rajta a jel, tehát bárhogy beiktathatod.
Nem találom a képet, hogyan lehet ezt patentul kivitelezni NYÁK-lemezből, pedig itt a HE-n is fent van, de vagy Te olyan kreatív, hogy kitalálod, vagy kiguglizod

Én bonyolultabban oldottam meg. A meleg érre egy osztó csatlakozik, ami kondenzátoros. Mivel egyszeres árnyékolású a kábel, a külső szigetelést lebontottam 10-20 cm hosszon, az árnyékolást elvágtam, a csupaszítás egyik végénél, leszigeteltem, utána a csupasz árnyékolást ráhúztam az épen maradt részre. Így a kapacitás a két árnyékolás között már megvan. Leszigeteltem, így semmiféle panellal nem kell bajlódni. Igaz ez csak a kábel végéhez közel működik, de nem kell hozzá plusz alkatrész.

Jó eséllyel "légszereléses" megoldás lesz két csatlakozó között, csak hát valahonnan túrnom kell alkatrészeket. Majd meglátjuk, hogy mi lesz...

Visszatértem a dibox dologhoz és millió nyűgöm van.
Használni már használtam dibox-ot bőven és azt is tudom hogy trafó van benne.
Van is itthon egy pár darab trafó és egy eléggé silány komplett dibox is.
Viszont az érdekelne hogy vonalszinti szimmetrizáláshoz illetve leválasztáshoz mi lenne a legidálisabb trafó. Melyik tipusú trafó mivel jobb mint a másik illetve hogy ezt otthoni körülmények között hogy lehet a legjobbra kihozni. Az is érdekelne hogy egy ilyen feladatra hogyan válasszunk megfelelő trafót. Nézegettem ilyen illesztőtrafókat a net-en és eléggé szór az áruk mert van 4000-ért és 25000-ért is.
Ha esetleg tudtok valami leírásfélét erről a dologról azt megköszönném.
Illetve annak is aki veszi a fáradtságot és érdemben tud segítő infókkal szolgálni.

1:1 áttételű 600/600 Ω -os trafót szokás használni, tekercselt toroid permalloy magon, permalloy árnyékolásban.
Mondjuk ilyesmit:
Bővebben: Link
Mondjuk ezek mikrofon trafók, de ha áttekercseled, vagy kettőt szembe fordítva használsz, megoldható.

Találta itthon ilyen mikitrafót ráadásul 4 darabot.
A szembefordítás alatt mit értessz?
A két alacsony ellenálásút kösszem össze vagy a két nagyobbat?

Pontosan. A kisebb ellenállású a kevesebb menetszám, ez a mikrofoné. Ha ezeket szembe fordítod, egyforma trafók esetén nagyjából 1:1 trafót kapsz. Nem a legideálisabb megoldás, de használható.

Valahogy én is így gondoltam. Jelnleg tesztelem itt fülelve és egyenlőre jónak tűnik.

Namégegy kérdés bár ez lehet nem ide tartozik .
Adott egy papíron szimmetrikus kimenetű keverő.
Nem hagyott gyugodni a dolog így megszkópoltam a kimenetét.
Az xlr csatlakozónak ugye az 1-es lába a test a 2-es a jel+ a 3-as pedig a jel-.
Namost ennél a csórikámnál a testhez mérve (1-es pin) a 2-esen megvan a jel. Viszont a 3-as lábon semmi. Mondom rámérek műszerrel és az 1-es és 3-as láb köszött egy ellenálást mérek.
Ez így valahogy nekem sehogy sem tűnik szimmetrikusnak. Esetleg csak kompatibilis a szimmetrikussal.
Létezhet ilyen?

Nem tudom, Ha XLR csatlakozó jól van bekötve, akkor az 1 -es az árnyékolás, a 2 -es, és 3 -as között van jel. Bemeneteknél a fantom táp miatt lehetnek egymáshoz közük a jelvezetékeknek, de a kimeneteknél nem tudok róla.

Pár napja használom itt a szembefordított trafós megoldást és kielégítő a hangja és a működése is.
Viszont erősen gondolkodom egy pofásabb példányban.
Ami gondot okoz az pedig a trafó beszerzése.
Elgondolkodtam hogy mi van ha sima kis 230/24v kis nyáktrafókat fordítok szembe egymással.
Lehet meg kellene mérni egy példányt hogy mit tud átvinni audio jellel táplálva.
Tudom nem esztétikus megoldás de tekerni sajnos nincs lehetőségem.
Tudom hogy kissé elvetemült ötlet de ha működik akkor nyert.
Vagy túl meredek elgondolás?

A nyáktrafó nem erre való, 2k-nál vége van. A képen ha jól emlékszem 22 ohm forrásról dolgozott 15k-ra. Van jó illesztőtrafó de az lehet hogy többe kerül mint az összes többi amibe bekötnéd.

A nyák trafó lehet, hogy működne, de nem erre való. A mikrofon trafóban nagy permeabilitású, vékony lemez van. A szilíciumos trafólemez µ_r -je 7000 körül van, a permalloy C -nek 100000 felett. A vékony lemez kis örvényáramú veszteséget, ezzel kisebb torzítást eredményez.
Ez azt jelenti, hogy kevés menetnek is nagy induktivitása van. A kevés menetnek szorosabb a csatolása, ezáltal kisebb a szórása, és kisebb az önkapacitása, és a vesztesége is. Ezért lehet jó szélessávú trafót készíteni belőle. Ugyan kisebb a telítési indukciója is, de ez kis jelszintek esetén nem lényeges szempont.
Inkább szétszednék egyet, és áttekerném 1:1 áttételre, a szembefordítósdi igencsak szükség megoldás, pláne közönséges szilíciumos vas esetén.

Sajnos kezdek erre a meglátásra jutni én is.

Féltem tőle hogy ez így van. Viszont furcsállom hogy ilyen trafót ami erre való kb fehérholló-ként sem vagy ha mégis akkor horror áron találni.
Agyalok valami alternatíván ami használható mégis.
Sajnos az sem megoldás hogy ha az ember le akarja gyártatni mert a trafógyártók szerintem magát a lemezmagot sem tudják vagy nem is akarják 1-2darab estén beszerezni.
Mikrofontrafó nem rossz de az meg nem vonal jelre van tervezve. Attól valami izmosabb kellene.
Pedig tuti van valami frappáns megoldása a dolognak.

A vonali trafónál sincs nagy baj, az mindössze 1 mW környéke, erre elég akár egy nagyobb körömnyi vas.
Van azért, csak nem közforgalomban. Senki nem fog szétszedni egy drága keverőt, mert szüksége van a bemeneti trafóra. A gyári keverők bemenetén is többnyire mikrofon trafó van, az utána következő csillapító átkapcsolásával lehet szintet váltani mikrofon, és vonali szint között.

Nyitott vagyok a frappáns ötletekre mivel lehetne megoldani .

Válaszd a mikrofontrafó + csillapító megoldást. Az eredő jel/zaj viszony nem sokat fog romlani a mikrofonhoz képest. De legjobb lenne, ha áttekernéd 1:1 áttételre.

Ha nem ragaszkodsz a transzformátoros leválasztáshoz, létezik ilyen optocsatolós megoldás is.
Ha hálózati trafóval próbálkozol, akkor a toroidokkal jobb eredmény érhető el, de mint már mások írták, nem az igazi.
Kínából lehet venni ilyen trafókat elviselhető áron, például ez is ilyen.
De lehet csak vasmagot is beszerezni, e-i lemezt, vagy gyűrűmagot, de fajlagosan drágább lesz szerintem.

Ferrit fazékmagot is lehet kapni, megtekercselni sem bonyolult. Az is átviszi a hangot. Lehet nem lesz hifi, de a beszéd átmegy rajta. Alacsony AL értékűt láttam már tömegesen felhasználva hangátvitelhez.

Sajnos nem csak a beszédet kell átvinnie hanem komplett műsort.
Fazékvasam nekem is akad jópár darab.

Szia!
Mindenképpen trafós megoldásban gondolkodsz? Mekkora potenciál lehet a két gnd között? Ha 10V alatt van, lehet elektronikusan is. Mind szimmetrikus, mind aszimmetrikus jelet lehet leválasztani trafó nélkül, ameddig a tápfeszültségbe belefér.

Igen, le lehet választani, szimmetrikus bemenetet is lehet készíteni elektronikus úton, csak soha nem lesz földfüggetlen. A trafós megoldásnál pedig pont ez a lényeg, a földhurok miatt.

A fazékvasaknak is az a baja, hogy nem elég nagy a µr -je. Valamivel jobb, mint a szilíciumos vasaké, 7000 vs 10 - 12000, a permalloy 100000 szemben, így az alacsony frekvenciákkal gond lesz. Úgy 300 Hz felett már jó.

Nos kissé nekiestem jobban a tesztelgetősdinek. Sajnos előjött egy érdekes probléma.
Normális esetben a leválasztás rendben, zaj eltűnik így teszi a dolgát rendben.
Viszont ha keverőpultról megküldöm a jelet kifelé ami eléggé sok jelet eredményez akkor a leválasztó nem bírja és elkezd krepegni a hang.
Sima pc kimenetről küldve a jelet nem jön elő a probléma csak ha emelem a jelszintet a keverővel hogy hangerő is legyen.
Ergo valami olyasmi kell ami több jelet is tud kezelni mint amit egy lejátszó eszköz tud kiadni.

Ott már a vevő is megadja magát. A régi DVD-k símán telítésbe kergették önmagukban a következő fokozat elejét. Próbáld ki leválasztó nélkül, lehet úgy sem jó.

Leválasztó nélkül teljesen jó a dolog csak belejön a humm.

A keverőből esetleg nem jön ki valamilyen egyenvillany? Mert az rendesen telítésbe viszi a vasat.
Amúgy kimenő trafónak másfélét szokás használni. Kivezérléssel is lehet probléma.
A képen egy mikrofon, egy vonali, és egy kimenőtrafót látsz.
Azt is láthatod, hogy az RCA csatlakozók szigetelő lapon vannak.

Néztem és méricskéltem (szkóppal) de a keverő rendben van mindkettő.
A szigetelés egyértelmű dolog az nem téma.
Ami a probléma hogy a keverőből eléggé nagy jel jön ki .
Mérés alapján simán kijön 10volt is. Ami nem lenne baj mert így bármelyik végfokot kihajtja ami rá van kötve. Részemről az lenne a feladat hogy ha a keverőre rácuppantok 20méter kábelt szimmetrikusban akkor a végére rá a trafót és onnan tudnám hajtani az asszimetrikus bemenetű végfokot( végfokokat). Sajnos tesztelés alapján ha egy felvonulási szekrényről megy minden akkor búgnak az erősítők. Le kell mindenképp választani.A trafó megoldja a leválasztást is és a szimetrikus/asszimetrikus átalakítást is. Sima kis csutka ilyen öklömnyi dibox szerűséget már tettem be azzal megszűnt a brumi de amint elkezdtem tolni neki a jelet az is bekrecsegett.
Valószínű hogy egy sima lejátszó vagy pc kimenet és egy erősítő között teljesen oké lenne de erre kevéske. Ezért vakarózok azon hogy valami izmosabb trafó fog kelleni ami ekkora jeleket is gond nélkül is átvisz.