Szerintem is jól vásárolgatnánk belőle, csak a szállítás, ilyesmi. Nem csak mi fájlaljuk, nem vigasz, de ausztráliai diyerek is a távolság miatt keseregnek...

A szállítás. Az viszi el a hasznot. Tulajdonképpen a posta meg a futár él az amatőrből. Egy rendes gitárerősítőhöz még sajtolt záródekli is illik, meg tolex bevonat a burkolatra. Marad az építés öröme. De hát nekem nem is kell. Vagy csak savanyú a szőlő.

A vasban keletkező hiszterézises zajra jó gyógyír a kismértékű brumm. Valamelyik külhoni fórumon olvastam. De szerintem olyan ez, mint a digitális hanganyag zajjal történő ditherezés (csak jól írom). Igaz hogy brummos erősítőnél még az sem gond, ha kicsit súrol a lengő. De akkor már nagyon messze vagyunk a vezetékek okozta hangzásbéli különbségnek.

Gyorsan befejezem, mert bár konkrét sztorit írtam volna le,de ennek semmi köze a témához. Éjszakás után nem szabad írkálnom, mert mindig eltérek a témától. Inkább kilépek.

Igen, egyik bajt egy másik, nagyobb képes felejtetni. Egy orrviszketést hatásosan elfed egy alapos hasbarúgás - mondják...

Én az elektronokat is bejáratom.
Általában egy 4 lépcsős folyamatból áll, vagyis 4x 10cm re emelem fel a vezetéket és azon járatom körbe őket (rövidrezárt menet) beengedem az egyik végén, a másikat addig befogom és ha bent vannak, akkor gyorsan összeérintem a két végét.

Én proton hozzáadással növelem az elektronhiányt, olyan -titkolt- módon, hogy pont a zajt és torzítást átvivő elektronok fognak így hiányozni.

Viccesnek tűnik, ám nem az. A hálózatból eredő zaj minimalizálása miatt kifigyeltem, melyik konnektorba mikor a legkisebb a zavar. A szomszédok szokásai elég pontosan órára, percre előre jósolható. Mindig abba a dugaljba dugom az erősítőt, ahol valószínűleg nem zavar semmi. Kis káosz alakult ki a szobában, mert elosztó elosztó hátán, és ez a szoba közepén. Már én sem voltam biztos benne, épp melyik aljzat a csendesebb, így néha nem is abba dugtam, amibe szerettem volna. Ám egyik ilyen átdugás után meglepően zavarmentes lett a rendszer. Jó pár hétig nem is dugtam át sehova máshova a villásdugót. Egy áramszünet folyamán derült ki, hogy bár az egész lakótömb sötét, én zavartalanul hallgatom a zenét. Kiderült, hogy saját elosztójába dugtam a villásdugót, és ezért nem tudta zavarni a szomszéd, meg ezért nem jelentett gondot az áramszünet.

Na jó, vicceltem. Nem zenét hallgattam, hanem a TV ment róla.

Nekem ilyen gondom nincs, mert ezt nekem megteszi az asszony. Az elektronokat (megkövesedett gyanta, borostyán) a lábára keni, aztán jár vele. Még a nyakába is lóg olykor a nyaklánc végén. Mindig attól félek, hogy a forrasztóónból is kiszedi.

Nálunk nincs lehetőség több lépcsős eljárásra, mert így nem szokott kimenni a lakásból. Pedig a harmadikról jó pár lépcső lenne.

Üdv!
Érintve a témát, hasznos olvasmány!

Egy kis segítségre lenne szükségem ,jobban mondva inkább infora ,magyarázatra az alábbi kapcsolással kapcsolatban,ugyanis az igazat megvalva nem teljesen értem a működését pontosabban a huzalok bekötését.Elég fura számomra hogy az egyik csatorna földelve van míg a másik föld nélkül csatlakozik ja és ezmelett még a föld is árnyékolva van.Nem vagyok benne teljesen biztos de nekem úgytünik mintha ebben a kapcsolásban hiba lenne a földeléssel ha tévedek kérlek javítsatok.

Üdv! Az gondolom érthető, hogy a jel árnyékolásra rá van vezetve maga a jel, alacsony impedanciás meghajtással. Így az árnyékolás nem képez kapacitív terhelést.
Az egyik csatorna test vezetőjét azért nem látod a rajzon, mert feltehetően a sztereó RCA aljzatok közös földes kialakításúak. Erre utalhatna épp-e a rajz.
A föld vezetője körüli árnyékolás éppen annyit fog fel a környezeti zavarokból mint a jelé, így nem képződik különbségi jel a kimeneten.

Tisztelt Fórumtársak!
Raknék a tűzre, mert már alig parázslik.
Sokféle írásos dokumentum van forgalomban a tárgykörben. Van aki ebben, van aki abban hisz a dolgokat illetően. A hit személyes ügy, ezért nem vitatnám, viszont akadtak tapasztalataim a tárgykörben, ezt publikálnám most.
Amit tapasztaltam ne akarjátok vitatni, mert nem vitaindítónak szántam, hanem információnak.
Adódtak tapasztalataim a TME ezüstözött rézvezetékével, a Kácsa OCC silverével, és a Hangtechnika Kft Jantzen kondenzátoraival. Azt tapasztaltam ezekkel az alkatrészekkel, hogy nem állítanak valótlant a tájékoztatók. Nem szeretném ezeket idemásolni, de valóban gazdagítják a készülékeket, ha ezzel építenek. Nehéz lenne ábrázolni, hogy melyik mennyire dolgozik meg az áráért, de az áruk nagyjából utal a kinyerhető hangminőségre. Sajnos úgy tűnik lehetőségeim nem teszik lehetővé, hogy a V-cap-ról referáljak, de az említett eszközök tapasztalataim szerint jó szívvel ajánlhatók az érdeklődőknek, akik a zeneszeretetüket mélyebben akarják megélni.
Nem állítom, hogy ezekre a dolgokra az általános építésben szükség lenne.
Véleményem szerint nincs az az erősítő, ha csöves, ha nem, ami ezt a fajta kényeztetést elutasítaná közönyös hangjával. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az eszközök bejáratási igénnyel bírnak.
A Jantzen szerint nincs a kondenzátoroknak bejáratási ideje. Én ezt tapasztalatilag vitatom. Nekem igazán 400 óra táján stabilizálódott a hangja. A kondenzátoroknak az állapotuk is irányadó ebben.
A Kácsa min. 200 órát javasolt az OCC silverre. Tapasztalataim szerint, megéri a türelem.
Aki ezekre áldozni tud, hiszem, hogy nem bánja meg. Azonban fontos dologgá válik a minőségi műsoranyag hozzá, különben felesleges kiadást jelent csupán.

Képek a témához.

Jó hogy leírtad ezt a kis szösszenetet, mert megemlítettél néhány boltot, ami most pont jól jön nekem, mert tudok venni hangváltóhoz való tekercseket. Konkrétan a Hangtechnika Kft-nél gondoltam megvenni őket. A Jantzen Audio kondijaira kíváncsi volnék, hogy milyen minőséget képviselnek.

A Jantzen leírásaiban megtalálod a méltatásokat.
Alukat én nem használtam. Silvert, silver-goldot is csak becsatolónak. Mint írtam az méltatásukat nem tartom füllentésnek. Hangváltóba a mennyiség, és a nagykapacitás miatt csak superior Z-ig mentem.
A kondenzátoros oldalukon a kondiknál az ajánlások segíthetnek a választásban.
Mint írtam V-capra nem telik. Nálam bejött a Jantzen. Jó ár-értékűeknek gondolom őket.
Amikor a hangfalat újítottam fel, első bekapcsolásra nekem pozitív benyomásom volt róluk.
Azonban a bejáratási idő tapasztalataim szerint kell neki.
Most is járatok épp OCC silver vezetéket, türelem az kell hozzá. Napi 24 órába megy. Ha valaki hallotta volna 1-10 óra táján, és hallaná most 200 óra felett, akkor biztos, hogy nem vitatná e dolgokat.

Mint egy kamasz az első randit, úgy vártam az érkezését a Burson V6 classic-nak.
A FH6-300-ba szántam, ezért a többit a fejhallgató erősítő topicban teszem közzé.
Ami erre a kis csodára vonatkozik, az a kibontásának körülményei.
Tél lévén először is kibontás előtt szobahőmérsékletre melegítettem, majd nem hagyta magát kinyitni.
Ennek oka a szinte láthatatlanul, domborzatot tökéletesen körbe ragasztott cellux volt az oka.
A doboz felnyitva, a következő akadály, a műszivacságyban a szoros behelyezés, és a lábak ahhoz érése volt. A képeken látható, hogy a műszivacsnak nincs feneke, így azt (az egészet) a műanyag tokból kivéve, elölről hátulról az áramkör tokját megfogva lehetőség van annak merőleges mozgatására a szivacságyból kivételére (betevésére) anélkül, hogy a lábak beakadjanak abban.

Gratulálok, gyönyörűek! Irigyellek, én is nagyon örülnék ezeknek, az biztos!
Használd eredménnyel őket!
Amúgy mik ezek?

Diszkrét elemekből készült (opa) műveleti erősítő.

Köszönöm.
Ahogy CHZ írta.
Adaptert kellett csinálni a FH6-300-hoz, hogy beférjen, még megmaratom a borda alját.
Az első tapasztalatok a bejáratás közben (a gyártó 100 órát javasol), megfelelnek az olvasottaknak, nem púder egyik sem.
Engem is levágott anyagilag a kórház után. Majd ősz felé jöhet a DAC hozzá.

Egész kicsit mosolyra fakasztónak is szántam a hsz-emet, fogalmam nem volt, miről lehet szó, de feltétlen rajongásom az biztos...
Majd elolvasom mit írtok róla, bizonyára remek dolog...

Innen-onnan, fordítógéppel.

Köszönöm! Így már rémlik, valamikor olvastam én erről!

Kérdezném, ha már maga a szerkezet aranyozott kivezetésekkel rendelkezik, a toldónak is nem lett volna illendően abból készülnie? Mert kicsit nekem ez olyan mint a királynét sámlira ültetni.

Kedves Fórumtársam,
Neked először is kellene egy ilyen királyné, hogy megtudd milyen vele azon a sámlin.
Ami a sámlit illeti, mezei aranyozott dip8-as, conrádos ezüsttartalmú cinnel forrasztva.
Talán elkerülte a figyelmedet ott fentebb az ideiglenes állapot.
Az áramköröket járatni meg sámlin is lehet.
A hangját meg nehéz lenne elvileg vitatni.
Tudom ajánlani, ha van mit, és van mivel hallgatni.

Semmiképpen ne érezd támadásnak, de nem rendelkezel véletlenül valami jobb minőségű szkóppal és függvénygenerátorral?
Kíváncsi lennék, mérhető-e valami különbség a kimeneten, egy mezei műveleti erősítőhöz képest.

Ha be kell járatni 100 órán át, akkor a következő 100 óra alatt mennyit változnak a paraméterek? Ha nem változnak a paraméterek, mit kell rajta bejáratni? Kicsit furán hangzik ez, elektronikai alkatrésznél. Tudom, kondenzátor, formázás. Az azért gyorsabban megvan.

Azt nem tudom, mert csak akkor szoktam méregetni, ha áramköri hibát feltételezek.
Azok közé tartozok, akik a fülükre bízzák a méltatást, a zeneszeretetük miatt.
Ha megnézted volna, olvashattad volna, hogy ezt már a gyártó megmérte, és méltatta is.
Én csak azt tudom hozzátenni, amit írtam is, így járatás közben, hogy úgy hallom nem volt lódítás azokban a méltatásokban.
Az LME 49710-ket cseréltem le ezekre, és reményeim valóra váltak. Várom a 100 óra leteltét a végső hangjáért.

Én évek óta csodálom és tényleg, akik egy hangrendszer bejáratódását cizelláltan, részletesen képesek érzékelni.
Én a JLH-nál a bemelegedés utáni jobb hangzását, vagy az áram visszacsatolt erősítőm dinamikáját és jobb basszus átvitelét talán érzékelem, de azt, hogy felül reszelős, alul puha, oldalt ráz és hasonló méltatásokat csak nézem, hallani annyira nem, de elhiszem, hogy más hisz benne.... Amit hallottam egy hangász proftól, hogy 5 perc után igencsak megszokja a fülünk a hangrendszer hangzását, ha újra hallani szeretnénk a nem túlságosan ferde rendszerünk hibáját, menjünk 5 perc után ki a zeneszobából, illetve kapcsoljuk ki, vagy más módon pihentessünk.
Arról nem beszélve, engem sokkal jobban lefoglal a zenei téma, mint a hangzás abszolút hűsége.
Az megint más téma, hogy ingerszegény vidéki környezetemben élő zenét nem annyira van módom a hasonlítgatáshoz hallani...
(Az tényleg csak a gyarló hitemet mutatja, hogy ilyen több tíz, száz órákban nem hiszek. Abban igen, hogy ez alatt megszokjuk, szeretjük, ahogy szól a holmink.)

Kifelejtettem:
Valahogy úgy tudom elképzelni a finomodó változások észlelését, hogy ugyanazt a zenét meghallgatjuk néhány tucatszor, vagy többször. De emiatt nem hallgatom meg a Fal duplát kb. 25 éve, anno 2 hétig csak azt hallgattam, annyira imádtam.
Aztán azt is hallottam a vérhifistákról, hogy egy kézen megszámolható zenehordozójukat, számaikat hallgatják évek óta és fogják ezután is. Azon aztán minden árnyalat jól ismertté válik számukra és elhiszem, hogy érzékelnek nagyon finom változásokat. Sajnos ez engem ennyire messze nem érint. Magam részéről, ha egyszer jónak ítéltem egy erősítőmet, az úgy is maradt.
Van kb. 150 LP-m, azokat 10 évente végighallgatom és aztán újra pihennek ugyanennyit...
De vannak jó zenékkel netrádiók, ahol mindenféle ínyencségek hallhatók, azt inkább hallgatom.
Azért majd igyekszem, nem túl rossz holmikat, (csöves) erősítőket összehozzak eztán.