Találtam két szkóp fotót egy pesti hálózati (szinuszról) és ugyanitt, a tápegységemből kijövő 230V-ról.

Szia Karesz,

szép jelalak. Egyszer szívesen kipróbálnám egy "monstre" tesztre.
Több teljesítményben is gyártod? Van honlap, ahol megnézhetem?

Szia Zoli!
Ez az egyetlen modell lefedi a teljes típusválasztékot 500 W-ot tud tartósan, ez bőven elég otthoni zenehallgatáshoz. 2x120 W-nál még nem kapcsol le a túláram védelme. Honlap nincs. A tesztet megbeszélhetjük.

Én most nem variáltam, fixre lekötöttem forrásoldalon. Most egyenlőre nem mókoltam többet vele, valószínűleg nem ez a dugózás lesz a végleges. Benéztem az otthoni raktárkészletet, azt hittem van még egy garnitúra aranyozott Z banán dugóm, de nem volt elég, így a régi kábelről forrasztottam le, de azok csak sima réz Z banánok. Azt hiszem, hogy ez a kábel megérdemel valami jobbat is. Baromi jó hangú cucc.

De ilyen keservesen szerelhető kábellel még nem találkoztam eddig. Most már értem, hogy a hazai importőr, miért kér el 25 ezer Ft-ot egy szerelésért. A szigeteléseit egyszerűen alig lehet snitcerrel is átvágni. Ez a Hulliflex anyag valami nagyon fura dolog. Nagyon rugalmas, puha, mégis alig lehet hagyományos eszközökkel csupaszolni. A végén úgy sikerült, hogy elcsentem a feleségem féltve őrzött manikűr ollóját, azt a szigetelés alá dugva sikerült apró nyiszatolásokkal hosszában felvágni, majd körbe. Noná, hogy lebuktam. Éppen a munka dandárjában voltam, amikor hazaért. Próbáltam meggyőztni, hogy egy nemes cél érdekében volt szükség ekkora áldozatot hozni. De ő csak annyit látott, hogy egy vastag kábelt nyiszálok a kisollójával.

A sima blankoló fogó is csak tépte a vezetők szigeteléseit. Azok is valami többrétegű anyagok, van egy fekete belső rétege is. A vezetők olyan ötvözetből vannak, hogy azok is igen furán viselkednek. Összecsavartam, de ha nem fogtam össze a végét, visszatekeredtek mint az emlékező fémek. Forrasztani is nehéz. Annyira vezetik a hőt, hogy a legcombosabb pákaheggyel sikerült végül megforrasztani. A végeredmény jó lett, de régen szenvedtem ennyit. De megérte a görcsölést

Én is megszenvedtem a 2mm-es tömör, ezüstözött rezemmel, meg banándugóra kellett váltani, mert más nem tudta megtartani.
Az Asszonykádat meg társtulajdonosként be kellene venni e vállalkozásodba egy kis desszertel kényeztetve legalább, hátha értékelné a projektedet.
Amikor az OCC silver kábelkémet boncoltam, én is eltűnődtem, hogy ezen a szinten mindent mennyire komolyan vesznek. Komoly bélésanyagokkal igyekeznek tartani a kábelerek pozicióit, pedig azok vékonyak, és flexik voltak.
Arra nekem a Kácsáék felhívták a figyelmemet, hogy ezek némileg iránykábelek és legalább 200 óra a bejáródási idejük (én is ezt tapasztaltam). Bár ennek akkor van jelentősége, ha leveszi az ember a köpenyt. Jobb híján én ezüsttartalmú cinnel forrasztottam, bár hallottam aranytartal-múról is.
Tapasztalataim szerint a bejáratot kábelre is vonatkozik az iránypozíció.
No meg a régi vitás dolog, a forrasztás bejáródása is pár óra. Amikor ez kiderült számomra, elmentem otthonról és amikor hazaértem és a tesztanyagra fordultam, csodálkoztam meg a dolgot, de sajnos az eltelt időt nem jegyeztem le.
Azonban ez nem az általános építési kategória, mert ott talán fel sem tűnik a változás.

Hogy csipetnyit visszatérjek az ES9038q2m DAC-ra,
Tegnap, lehetőségeim beszűkülése miatt jobb híján, kipróbáltam hangfalon a derék eszközt.
Nem okozott csalódást, inkább meglepetést. Így még nem hallottam a hangfalaimat.
Eddig is elég szelektív volt a KT VF4-vel, de most olyan plasztikus tere lett, amire csak titkon számítottam. Mikor a család pihenőre tért, a hálózati zavarokkal együtt, már csak az önuralom sanyargatott a hangaerő kapcsán. Hordozó függetlenül, csak a felvétel szabott határt az élménynek.
Persze, hogy kihagytam a helységakusztikát. A fejemmel megkeresve az adódó legjobb pozíciót,
megtapasztaltam, hogy mit sikerült csinálni. A hangosság változtatásával sem távolodott el a hangzás túlzóan (a V6 cassic miatt), ami jó hatással volt a viszonylag halk üzemmódban. Ugyanakkor tágas, levegős, szelektív tér adódott, ami által minden hang térben pozícionált volt. Hangfalas üzemmódban ennyi részletet nem hallottam, ilyen kis szinten a rendszeremen.

Csak ajánlani tudom ezt a kis eszközt, de azért munka van vele.
Még nem tartok a végénél, de a digitális tápolás, már külön van (ezt még folytatom), az analóg rész, a gyári lebontva, duál monó szimmetrikus egység KT szerinti, Burson V6 csassic-al (ennek is szeretném egy javított változatát megépíteni).

előre is köszönöm a lehetőséget. Szabaddá kell tennem magamat még előtte, mert egy ilyen tesztet nem illik elkapkodni.

Igen, lehet vele szenvedni rendesen, de ha magadnak csinálod, akkor biztos lehetsz a végeredményben, és még spórolsz is, ha jól látom, nem is keveset.
Ehhez azért nem árt egy kis forrasztási gyakorlat.
Jól láttam, hogy ebben a hybrid kábelben is használnak karbon vezetőt is? Azt hogy kötötted be?
Kellemes zenehallgatást hozzá!

Van némi praxisom a forrasztás terén, van egy rendes programozható, ipari Ersa digitális forrasztóállomásom, tehát a forrasztás nem okozott különösebb gondot, csak a szokásosnál lassabban vette fel a hőt a speciális vezető ötvözet.

A karbon vezetővel való megfelelő eljáráson én is gondolkoztam, de mivel nagyon egybe van gyógyítva a vezető szigetelésével, annak a béléseként működik, gyakorlatilag nem tudtam külön választani. Ezért azt lecsupaszoltam a szigeteléssel együtt. Mivel vezető a karbon is, a galvanikus kapcsolat megvan a fém sodrattal, ezért azt hagytam ahogy van és csak a lecsupaszolt 8-10 mm-es fémsodratot forrasztottam.

Sokat kutakodtam, de nem találtam semmi mankót a neten az Inspiration DIY szerelésével kapcsolatban. Így kénytelen voltam saját fejem után menni. De ha valaki tud valami hiteles leírást erről, azt hálásan megköszönném. Írtam a van den Hul-nak is, de nem méltattak válaszra.

Benyelte a módosításba írt szöveget a fórummotor, így újra nekifutok

Szóval annyit akartam még hozzátenni, hogy az előbb sikerült felkutatnom az asztal alatt egy elejtett szigetelés darabkát és alávetettem egy alaposabb vizsgálatnak. A fekete bélést nem lehetett kihúzni belőle, így óvatosan felboncoltam és sikerült kiszednem. Látványra és tapintásra semmi köze a hagyományos karbonszálhoz, szövethez, azt ismerem, mert dolgozom karbon kompozittal. Ez olyan, mint egy hétköznapi szigetelés, vagy egy vékony zsugorcső. Rugalmas, lágy, műanyagszerű anyag. De ez lehet a karbon, mert először szakadásjelzővel mértem ki és vezet. Utána megmértem az ellenállását is. Ennek a kb. 8 mm-es darabnak a két végére böktem a mérőkábel hegyét így mértem majdnem 1 kohm-ot. Nagyon érdekes egy anyag.

Megjöttek a Monacor kondenzátorok….

Alig vártam, hogy halljam a hangjukat. Kiírás szerint high end kategóriásak.
Nekem a hely szűke miatt kellettek.
Hát, bejáratás nélkül is több magasat produkáltak a Wimáknál.
Valamint szembesültem a ténnyel, hogy a megváltozott hangzást követően a tesztek során észre sem vettem, hogy már három órája van a fejemen a hallgató. Pedig igyekeztem nem végighallgatni a számokat, az éjszaka közepén.
A FH4, és a Burson V5 D párosben lehet lutri, de bevállalom.
A Monacor kondenzátorokhoz készített új panelre felkerültek a V6 classic saját dip nyolcasai, mivel úgy döntöttem, hogy a DAC-ban maradnak.
(1. Melléklet)
Mivel a készülékházban magassági gondjaim is adódtak, nemhogy plusz IC foglalatnak, hanem a V6 tokjának sem biztos, hogy elég helye marad.
Itt jegyezném meg, hogy a V6 classic 1-es lábánál egy trímerpoti van.
(2. Melléklet)

Ez esemény előtt történt még, hogy hangfalra tettem a DAC-ot.
Nem bántam meg, mert ilyen térrel, és részletességgel még nem hallottam azokat szólni.
Halkabb hallgatásnál sem távolodott el a térben a hangzás, a V6 classic miatt.

Ez az anyag hangszer interkonnekt kábel árnyékolása alatt is megtalálható. Gyakran megfordul nálam. Elméletileg az árnyékoló rézszövet keresztezési lukait hivatott tovább árnyékolni, de szerintem más is van a dologban. Nagy impedanciás illesztésű bemeneteken ugyanis néhány kábel hajlamos mikrofóniás jelenséget produkálni. Ütésre, rugdosásra zörgő, dübörgő hangot hallat. Ez nagy erősítésű (hi-gain) erősítőn elég intenzíven jelentkezik. Ez a vezető műanyag béléses csendben teszi a dolgát. Nem tudom audiofil körökben mennyivel húzzák le a felhasználót, de gyanítom 90%-ban a nevet kell megfizetni. A technológia nem kerül sokba, de hát valamiből élniük kell. Az tény, hogy ég és föld a különbség, de mindössze nüansznyi a gyártási költség többlet.

Azt majd elfelejtettem, hogy hangszer kábelként jelenleg ez a szenes verzió az olcsóbb.

Hát ebben a műfajban ez biza’ nem ez a legolcsóbb. Métere, közel 40 ezer. Gyanítom, hogy ezen a vonalon nem a mikrofónia miatt alkalmazzák. Nem nagyon mozgatjuk a hangfalkábelt. Gitárerősítőnél én is tapasztaltam már ezt a jelenséget, ott tud az rendesen kopogni, zörögni, dörögni

De bármilyen okból is csinálta bele a hollandus mágus ezt a gumiszerű linear carbon struktúrát, baromi jól szól.

Közjátékok…..

Hát ez a Monacor kondenzátor nem semmi. Azonban az is lehet, hogy a DAC-nál ilyen kritikus a szimmetrikus kicsatoló állapota.
Szóval úgy 15 óránál csak „visitozott” a drága. 25 óra táján kicsit engedett a gonoszságából, azóta meg hullámzik a hangja. De igazán a magasait, és mélyeit nem hallatta. Ahhoz kellett a 80 óra. Idáig egy kondenzátor sem volt ilyen undok hozzám, bár igaz, hogy egyik sem egy DAC-ban volt bejárat-va.
Utólag felmerült bennem, hogy lehet, hogy előtte más áramkörben kellett volna bejáratni….

A menetközben módosult készülék tartalomnak láthatóan kevés a hely.
Csak gányolás árán lehet valahogy a dobozba erőltetni. Annak a mérete viszont a többi tervezett készülék miatt kötött.
Márpedig a tervezett monitorerősítőt nem hagynám ki. Jó egy hét múlva érkeznek a Bursonok bele, és igen fűt a kíváncsiság, hogy jól gondoltam-e a várható eredményt.

Az utóbbi héten ragadt rám egy pár új infó. KT is küldött nekem egy régebbi audiofil sztárról anyagot, és voltam egy meghallgatáson is, ahol a fiamnak készítettem pár fotót, mivel nem tudott eljönni.
Azt gondoltam, hogy nem a kupadöntőre megyek meghallgatni a dolgokat, de ilyen tapasztalatom nemigen van, ingyen is volt, meg mindenből ki lehet szűrni valamit.
Az biztos, hogy a készülő DAC-omat nem cseréltem volna el az ott hallottért, ami azért megnyugtatott. A sztár egy 2x8W-os csöves volt, ami a rákötött DAC-al megítélhetetlen volt a számomra. Szóltam is a főnöknek, hogy tegyen már fel valamilyen LP-t, hogy az analóg műsorral is halljam a csövest, ha már odamentem kíváncsiskodni.
Az volt egy Melodia kiadás, tán Sosztakovics művel.
Hát mindjárt más volt, ami hallatszott, az adott helyen, az adott akusztikával, az adott hangfalakon. Utóbbikat jobbára tudom konvertálni, és a hallható hangzást nagyjából minősíteni.
És végre fülembe tűzhettem, hogy mért preferálják az LP-hez a csöveseket.
Azt nem mondom, hogy a VF4-emmel nem hallgattam volna meg kíváncsiságból, de úgy, ahogy volt is kellemes hatású volt a hallható hibácskák ellenére.
Szelektív, kellemes pozícionált részletekkel, tágas térrel képzett hangképet. Utólag kíváncsi lettem volna, hogy a lemez antisztatizálása mennyit hozott a hangzáson, de ez már titok marad számomra.

Hamarosan megérkezik Japánból a monokristályos Oyaide hálózati kábelem és a hozzávaló dugók. Mielőtt nekilátnék összeszerelni, tisztázni szeretném, hogy itt is ugyanaz érvényes az árnyékolás földelésre történő lekötésére, mint az interkonnectnél és bizonyos hangsugárzó kábeleknél? Vagyis forrásoldalon (villásdugónál) kell (megengedett) csak a földelésre kötni?

Nekem nincs ilyenem, meg fadobozba építek, így testzárlat kifújt. Fémháznál elgondolkodtató a védőföld kihagyása. A védőföldet én a 230V-os csatlakozóig szoktam vinni a benne lévő szűrő miatt.

Szerintem annyi a lényeg, hogy az árnyékolás az árnyékolás legyen, azaz ne csinálj vele hurkot. Meg ami még lényeges lehet, nem csak annál hanem bármelyik betáp kábelnél a dugóforgatásos dolog amiről szintén sokat vitatkoztak régebben.
Bármilyen trafód is van, nagyjából azt lehet mondani (illetve mérni), hogy a primer alsó és felső feléhez képest feleződik a kapacitás a primer-szekunder között, ezt jól mutatja akár egy fázisceruza is. Fogsz egy fázisceruzát és ráteszed a trafód szekunderére, majd megfordítod a konnektorban a villásdugót és úgy is ráteszed. Abban az esetben amikor a fázis a primer külső felére kerül, világítani fog a fázisceruza a szekunderen is! Ennek az az oka, hogy olyankor kb. kétszer akkora kapacitív áram folyik a trafó szigetelésén keresztül. Amit legutóbb mértem trafót annál pl. ha jól emlékszem úgy alakult, hogy 170pF és 370pF volt a két kapacitás, ahol az egyik fegyverzet a szekunder tekercs, a másik meg a primer kezdete majd a vége.
A toroid a legrosszabb ebből a szempontból, mivel annak van a legnagyobb kapacitása a két tekercse között, azoknál ilyen 600pF körül szoktam mérni.

A dugóállásokat már régebben kiméregettem, feljelölgettem, azok szerintem rendben vannak.

Hétfőn megérkeztek a Burson V5 D-k. (1. Melléklet)
Rendeltem hozzájuk 4 darab dip 8 foglalatot is, hadd legyen egységes a csapat, meg a V6 classic
foglalata be lett forrasztva. (2, Melléklet)
Érdekes volt, hogy a foglalatokat egy másik, hasonló tokba tették.
A meglepetés jól esett, mivel előző nap az az érzésem támadt, hogy elkapkodtam e típus megren-
delését, mert a FH4 nem teljesített jól, különösen 72 ohm esetén.
Azonban a V5-ket betéve meglepődtem a FH4 hangjának megváltozásán.
Magasban és mélyben szélesedett, dinamikusabb, hangosabb lett, részletesebb, összességében
sokkal hallgathatóbb.
Azonban adódik a bejáratási idő, és még nem látszik mennyire lesz ebből audiofil. Azonban a FH4
és a Burson csapat valós megítélését csak a FH4 fullra építése után lehetne megítélni.
A FH4-ben eléggé melegedett a V5. Főleg a tetején melegedett át a kupakja.
Szerencsét próbálva a tok levételére, finoman, óvatosan hajszálnyi hézagra elemeltem a tok aljá-
nak szélét az aljtól körbe, minden oldalon egyszer, majd felül a lukba egy gémkapcsot toltam
röviden, hogy ne érje el az átkötő rudakat belül. Ezt lefogva, az alját óvatosan próbáltam billeg-
tetni, és szép lassan megindult az aljzat kifelé. Elmondhatom, hogy így sérülésmenetesen le
tudtam venni a házakat róluk, ezáltal jobb szellőzéshez juttatva az áramköröket. (3. Melléklet)

A fejhallgató erősítő topicban konzultáltam pár fórumtársammal pár kapcsolás tekintetében, de
még nem dőlt el, hogy melyik kerül, mint monitorerősítő a DAC-ba.
Sajnos, a jelenlegi FH4-re sem lehet ráfogni, hogy audiofil módra van megcsinálva, Burson ide,
vagy oda. (4. Melléklet)

Nem kellene lemosni a rézfólia mellől a folyasztószert meg a port??? Az a sima RCA csatlakozó miért nincs lecserélve?
Szimmetrikus bemenet nincs?
Nem értem, hogy hova ez a hype, ha a műveleti erősítőn kívül minden más "rossz"...

Éles a szemed, nemrég vettem elő a spájzból, mivel monitorerősítőnek szántam volna a készülő DAC-ba, bizonyos alkalmasság miatt. Egy rendes RCA kábel úgy 200K-ért van, gondolod, hogy az a csati, meg a por számít ahhoz képest?
Ha már kérdezted, most csinálom a rendesebb változatát, amivel eldöntöm, hogy ő lesz e vagy nem a monitorerösítő. Addig is a V5 járatására megfelelő így is.
Ha feljebb is olvastál volna, láthattad volna a DAC szimmetrikus kimenetijét.
Hát jelenleg ennyi.

Ha a kábel számít, miért ne számítana a csatlakozó?

Minden számít, kérdés, hogy mi mennyire.
Megnyugtatásul, ennek a történetnek a lényege (monitorerősítő), hogy a végén mindkettő kimarad a láncból.

Ellenállásra várva

Megrendeltem a FH4 tesztváltozatához a 0,1%-os ellenállásokat.
Talán hét elején megkapom is őket, de addig is a fejhallgató erősítő topic égisze alatt kialakult egy munkaközösség, kedves Fórumtársaimmal.
Ugyanis valaki úgy gondolta, hogy lényegesen olcsóbban jobbat tud csinálni.
Sok segítséget kaptam a fórumon terveim megvalósításához, nálam áramköri tudásban fényévekre lévő fórumtársaimtól, azonban, mivel nem vagyunk egyformák, nekem is van olyan tapasztalatom, ami, mint látom, másabb pár dologban az övékénél.
A Bursonokhoz a zeneszeretetem, a böngészett irodalom, az információkba vetett bizalmam vezetett. Amint a tájékoztatókban írják, 12 éves mérnöki munka van ezek fejlesztésében.
Saját véleményemet, tapasztalatomat összegezve, köszönjük.
12 év mérnöki óradíjakban nem kevés beruházást jelent. Ha valakinek vannak gazdasági alapisme-retei, akkor tudja, hogy képződik egy termék ára.
Véleményem szerint, ahogy írják is, nem a világtól elrugaszkodott áraik vannak a Bursonok gyártói-nak. Ezek használatánál nekünk csak száz órányi bejáratási türelemre van szükségünk, hogy e termék nem semmi képességeinek birtokába kerüljünk.
Nos, ami egy mérnökcsapatnak 12 évében van, én úgy gondolom, annak felül-múlása nem vezethet eredményességhez így másodállásszerűen.
Én valószerűtlennek tartom az említett módon a megfelelő alkatrészek kiválasztását, beszerzését, tesztelését, mérését, hogy abból hallhatóan jobb eredmény születhessen. Persze spórolni lehet rajta… Ha valaki nem ezt vásárolja meg.
Karesz fórumtársam észrevételezte, hogy mindennek saját hangja van.
Tapasztalataim szerint szívemből szólt.
Ha hangja van a vezetékeknek, az alkatrészeknek, paneleknek, a konstrukcióknak, akkor nem ezzel kellene inkább foglalkozni?
Mint egy profi késztermékre időt pazarolni, annak felülmúlására.
Az én véleményem szerint a konstrukció többet hoz hangminőségben a konyhára, mint a kapcsolási rajz, de legalább annyit.
Bár most, az én esetemben bizonytalan vagyok a FH4 megfelelőségében, a FH6-300 hátterével, tehát nem csak elvileg minősítve, de akkor is kíváncsi vagyok a képességeire a tesztpanellel.

1. A böngészett irodalom: semmit nem találtam a neten ezekről a Bursonokról, illetve az a kevés ami fent van inkább próza, mese, vagy kuruc legenda kategória és nem szakirodalom.

2. Az információkba vetett bizalmat úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy gondolkodás nélkül bedőlünk minden reklámszövegnek amit leírtak.



Nem voltam ott (sajnos), de azért érdekelne, hogy mégis mit csináltak 12 évig? Ezt a 3-4 diszkrét opampot fejlesztgették? Vagy 10 évig tanulták az alapokat, azután fejlesztettek? Vagy terveztek néhány alapváltozatot és ezeket tesztelgették 12 évig? Megmutatták valahol mennyi volt a sikertelen kísérletek száma? Ha én 12 évig fejlesztenék egyetlen végfokot, majd azt forgalomba hoznám és azzal dicsekednék, hogy ebben 12 év munka van, akkor elsősorban azt írnám le, hogy honnan jutottam el hová és miért. Elmagyaráznám úgy, hogy még Pista bácsi megértse, hogy mivel és mitől jobb ez, mint az összes létező eddigiek... milyen újítások vannak benne, stb...



Eddig nem reklámoztam, de én 1859-ben kezdtem el hifizni és az elmúlt 160 évben rengeteg teszten és fejlesztésen vagyok már túl, úgyhogy a Burson sehol nincs ehhez képest



No... ez az. Milyen alkatrészek vannak benne? Mivel mérték meg, hol mérték meg, hogy mérték meg, honnan szerezték be és hol írnak erről valami kézzelfoghatót, hogy miért éppen ezeket választották?

Írd be Google barátunkba, hogy Marantz, NAD, Pionner... stb... még a nyákrajz is ott van a szerviz könyvben, bárki megépítheti... de olcsóbb megvenni. Ezt tartom tisztességesebbnek, nem a parasztvakítást.

Kedves Karesz!

Érdekes, amit írsz, azonban nem tudnám tényállításnak nevezni.
Igen szubjektívnak tartanám a véleményedet. Azt állítod, hogy a Te véleményed a helytálló, és egy világméretű fejlesztő honlapján közzétett információ csupán „parasztvakítás”, és ott valótlan tényeket közölnek.
Mi lehet a valóság? Jó kérdés. Kinek? Aki már hallott ilyet, vagy akinek csak úgy nem szimpati-kus?
Te írtad, mindennek hangja van! Gondolom Te is ezt tapasztaltad.
A Bursonok hangját mikor tapasztaltad meg?
Aki audiofilben épít, az ismeri azt az érdekességet, hogy nem minden tulajdonságot lehet megmérni, van, amit csak hallani lehet, na persze megfelelő igényesség esetén.
Ebből kiindulva, miből érzed hitelesnek véleményedet abban a tekintetben, hogy csak grafiko-nokból kiindulva, megsaccold egy erősítő hangját, figyelmen kívül hagyva az abban lévő alkatrészek sajátosságaiból fakadó, bejáratás során kialakuló várható végleges hangját?
Mert ugye nem egy frekvencia lesz, ami majd összegződik abban, amikor zenét hallgatunk vele. Szóval én nem nevezném a méréseiteket egymagában irányadó, minősítésre alkalmas ténynek.
Sok mindenben segítettek céljaim elérésében, mint írtam, remélem véleménykülönbségünk
(e tekintetben) nem gátolja meg együttműködésünket a továbbiakban.
Mindenki úgy épít magának, ahogy neki jó.
Így mindenki arra használja a mérési eredményeket is, amire akarja.
Ám mások tapasztalatait csak úgy leszólni, értelmetlennek tartom, mert kapuk záródnak be ezzel.
Már írtam, hogy a gyári készülékeknél az eladási ráta az első, név ide, vagy oda.
A belső csak az önköltség határáig terjed, vagyis lehet jobbat csinálni azoknál.
És ez nem legagyizás részemről, hanem következtetés a fentiekből.
Tulajdonképpen, ha úgy vesszük, az egész világ csak egy Fórum.

Kedves mek-elek!

Te tudod a legjobban, hogy emberileg semmi bajom veled, szeretlek és tisztellek, már csak a korodra való tekintettel is. És ugye, privátban nagyon jól el szoktunk csevegni egymással az élet dolgairól, tehát joggal tekintelek inkább barátnak, mint ellenségnek. Minden irigység, félelem és gátlás nélkül állíthatom, hogy a Bursonnal sincs semmi bajom, de nekem egyelőre nincs rá szükségem mivel nem hallgatok fejhallgatóval zenét - ugyanis nekem nincsenek a közelben szomszédjaim itt a tanyán.
Való igaz, hogy sosem hallottam V6 Classic-ot és beismerem, hogy emiatt talán hülyén fogok meghalni, de valahogy túlélem (mit szólsz ehhez a paradoxonhoz?).



Idézd már légy szíves azt a mondatomat, ahol azt állítom, hogy az én véleményem helytálló... mindössze van véleményem valamiről.

A Burson nevű "világméretű" fejlesztő cégről tőled hallottam életemben először, persze ez inkább rám nézve lehet dehonesztáló. Azt viszont már többször is leírtam, hogy Vxxx sorozatról semmilyen épkézláb specifikációt nem találtam a neten - persze azt sem tagadtam soha, hogy hülye vagyok a számítógéphez - tehát ez is lehet az én saját tapasztalatlanságom. Éppen ezért kértelek meg már többször is arra, hogy légy szíves tegyél már közzé valami információt ezekről a Bursonokról, de most vagy az van, hogy Te sem találtál semmi többet róluk egy oldalnyi reklámszövegnél, vagy nem akarod velünk ezeket az információkat megosztani.

Nemcsak hiszem, de tudom is, hogy a műszaki tartalom nincs összefüggésben a hangzással,
de azért mégis mintha néha látni vélnék kapcsolási rajzokban ilyen irányú összefüggéseket. Amikor kapcsolásokon agyalok (mert úgy érzem szabad olyan dolgokon törni a fejem amikhez talán nem lenne jogom) torzításokat, átviteli sávokat, fázismeneteket látok magam előtt, mert hát valamiből mégis ki kell indulni ha az ember erősítőt tervezget néha hobbiból. A Bursonban a profik nyilván nem így terveznek, hanem ők fáradságos munkával, pénzt és időt nem kímélve létrehozzák a HANGZÁST. Nem is kell nekik mérni semmit ehhez, mert minek? Biztosan szimulátoruk sincs, mert az sem jó semmire. Nekik elég a "kockás" füzet amibe belefirkantanak néhány titkos, a földi halandók előtt ismeretlen alkatrészt, olyan SMD-éket amiket még sose láttunk, oszt kész. Na... hát ezt nem fogjuk mi itt megtanulni soha, mert ehhez mi még kicsik vagyunk és amatőrök.

Az általam ismert (kipróbált) Bursonoknak megvan a saját hangzása. Ha lenne rá pénzem, szívesen kipróbálnám a V4-et, és a V6 vivid-et is. A V4-et rögtön a FH4-ben, hogy hogy illenek össze a sajátosságaik miatt. Azonban, ahogy ahogy a Béla is írta a FH4-nek megvannak a határai (mérések szerinti) és sajnos ebből jelenleg hallani is. Ugyanakkor kedvezőbb lenne a helyhiányom miatt.
A Burson V6 classic a DAC-ban kedvezőbbnek látszik, mert a színpadot nem engedi messzire, ha nem hangosan hallgatod, és így jobban hallhatóak a részletek. Tapasztalataim szerint, a V6 classic érzékenyebb a jobb háttérre, a magasak tekintetében.
Na most a VF4 az nem VF2, így abban nincs IC. Tehát mindenben nem lehet kipróbálni.
VF2-öm volt, így abban, a VF3,6-ba és mondjuk egy QUAD 405-be el tudnám képzelni, hogy milyen lenne tőle. Azonban kérdés, hogy melyikbe, melyik Burson lenne a legelőnyösebb.
Azonban jobb szívvel ajánlanám ezt jövőre, hogy bírják-e egymást, mert akkorra tervezek egy rendesebben megépített VF3-ast a V6 vividdel 4/8 ohmos kivitelben.
Ha bírom még magam, és van mibe dugni, nem elképzelhetetlen, hogy halljad a V6 hangját, de még nincs készen, és küzdelmessé vállt a DAC készítése.
Néha az az érzésem támad, hogy Stradivarinak könnyebb dolga volt a hegedűjével.
A többiben meg egyet is értenénk, csak néha félrelépünk.
A Bursonok belsejéről, szerintem is igazad lehet, de nézd el nekem, hogy nem érdekel mi van benne, mert épp bajom van a többi teendővel.

Még ennyi, de rá kereshetsz Te is.

Nem akarok írni ebbe a topikba mert tök felesleges. Szóval ez az egész éppen erről szól, mindenkinek csak a saját véleménye a tuti, a másiké szubjektív meg hülyeség. És ez részben így is van. Ugyanis nincsen egyetemes igazság, másrészről meg ahány ember annyiféle igazság van. Mondok egy példát, ha tetszik ha nem. Lehet hogy elmennék hozzád, meghallgatnám azt a burson akármit, majd hazajönnék, és egész este verném a fejem a falba, hogy minek kellett elautóznom tök feleslegesen ennyi üzemanyagot. Ez fordítva is igaz, eljönnél hozzám, és azt mondanád hogy az én rendszerem egy selejt a bursonodhoz képest.
Ezt tudod honnan tudom? Hogy már háromszor eljátszottam, akkor fogadtam meg magamnak, hogy többet nem fogom. Voltam egy csávónál itt nem messze, tíz évet tökölt csöves erősítőkkel (mert a félvezetős az sz@r szerinte), szinte minden szabadidejét meg pénzét erre költötte. Még abba sem akart beleegyezni hogy elmehessek meghallgatni, ahányszor hívtam annyi kifogást talált. Aztán egyszer csak elhozta hozzám a sok évig fejlesztgetett csodát, nekem akkor még egy egyedi Quad 405-öm volt, annak a rajzát nem publikáltam sehol, nem is fogom. Aztán összehallgattuk a kettőt, és bizony a csövese nem hogy nem volt jobb nálam, hanem leszerepelt...
Akkor most ki találta meg a szent grált, kinek van igaza? Neked? Vagy a Karesznak? A maga módján mindkettőtöknek, egyébként meg egyikőtöknek sincs.