Visszalapoztam ebben a topicban és megnézegettem a trafós meghajtásról készült régi szkóp fotóimat. Jó gyors volt ez a trafós gate meghajtó és mégsem fejeztem be soha ezeket a kísérleteket. Aztán meg a kondis gate meghajtás kötött le. (A 166. oldaltól irkáltam ezekről. Mai szememmel nézve irigylésre méltó az akkori lelkesedésem.)

Egy ideig még megtartom magamnak ezt az analóg végfok kapcsolást. Az egyszerűsége ellenére nem könnyű megépíteni úgy, hogy jól is szóljon. Sokan hajlamosak kispórolni a jó minőségű alkatrészeket. Megépíti abból amit a fiókban talál, aztán elkezdi levonni a saját következtetéseit. Ez meg nekem már nem hiányzik.

Ezt szerintem hozza magával a kísérletezési vágy.Mindazon által abban egyet értünk, hogy jó minőségű alkatrészek alapvetően szükségesek jó minőségű végeredményhez. Nem elégséges, de szükséges. Saját bőrömön hangfalépítés kapcsán tapasztaltam ezt meg a legkomolyabban a hangtechnikában.

A rajzot meg teljes mértékben érthető, hogy nem tennéd szívesen közszemlére!

Az erősítő is tekinthető egy jelgenerátornak. Nyilván kapcsoló üzemben bonyolódik a helyzet, mert a kapcsolófrekik egymásba tudnak gabalyodni, de ez ellen is van megoldás.
Az általad leírt topológia elviekben működjön kell.

Jól van, nem állítom hogy egyszerű feladat, de a jó nyák nagyobb kihívásnak tűnik mint a FET-meghajtó. A jó meghajtó drága. De abban a kategóriában amiről beszélünk szerintem ez nem tétel. Jobban mondva nem ez a legszámottevőbb.

BTW, ez is jó irány, csak ugye itt a gate töltésére szánt energia erősen limitált:
https://www.mouser.de/datasheet/2/205/FDA217-310261.pdf
Lehet hogy érdemes lenne ezt is kipróbálni, akár lemásolva az elvet. Attól tartok azonban hogy a photovoltaic cuccok hatásfoka még messze van a számunkra használható kategóriától.

Az áram egy dolog, de kell a buszfesz is ahhoz hogy átfurakodja magát a cuccon. És itt el is érkeztünk az általam előbb említett gondhoz. Félhídban 2kW-hoz 4 ohm-on (hogy jó indulatú legyek) kell 130V-os amplitúdó. Ne mondja nekem senki, hogy ezt érdemesebb félhíddal megcsinálni, sem mint teljessel. Ekkora tápot sem csinálnék jó szívvel félhíd topológiában, nem hogy erősítőt.

De akkor itt a feladvány... Ugyan mit jelent az "elfogadható árú" ebben a leosztásban a megítélésed szerint?

A "nem ül ki féltápra" helyzetet felvázolnád kicsit jobban? Még ilyen hibával nem találkoztam. Mi okozza, melyikekre jellemző?

A másik oldalról még nem beszéltünk, miszerint nem csak PA van a világon. Hi-Fi kategóriában is van élet. Na nem valószínű hogy sokan ebből gazdagodnának meg, de magam részéről ez inkább mozgat mint a PA. Az viszont elvitathatatlan, hogy a hatásfokbeli különbségből PA-ban profitálunk leginkább.

Én meg ezzel nem nagyon értek egyet, és vagyunk így néhányan. A "mindenhova jó minőségű (drága) alkatrészeket teszek" nekifutás egyáltalán nem garancia arra, hogy a végeredmény olyan lesz amilyet szeretnél. Az összes alkatrésznek kell egyfajta "harmóniában" lenni, hogy aztán olyan legyen a kialakult hangkép amire azt mondod hogy na ez igen. És lehet hogy ez éppen egy filléres alkatrésszel fog összejönni, sokan rácsodálkoztak már amikor a drága fóliakondi helyett betett olcsó elkóval jobb hangot kaptak.

Pwm végfokot nagy teljesítményben kizárólag hídban van értelme építeni, a félhíd kW-ok esetén szóba sem jön. Az elfogadható árú az azt jelenti, hogy egy végfok alkatrészei néhány ezresből megvannak a fetekkel együtt, tehát mondjuk nem sokkal drágább mint ez az IR-es megoldás. Nem tudom akkor eddig mit olvastál, mert nem csak ez hanem a kapcsitápos topik is tele van ilyen irományokkal, azaz az IR2110 anomáliáival. De külföldi fórumokon is írnak róla, nem csak mi szívtunk vele.
Szóval ha rendes végfokot akarsz építeni nagy teljesítményre akkor ezt az IC-t el kell kerülni, de szerintem az IR többi termékét is, és kell keresni egy rendes fetmeghajtót. Diszkrét alkatrészekkel nem egyszerű megoldani amit egy ilyen IC tud, kellően nagy meghajtóáram, adott idejű holtidő, és teljes lekapcsolás védelmi (pl. rövidzár) célokra.
Nálam pwm-ben csak PA van, eszembe sem jutna a jó hangzás miatt pwm végfokot építeni. Minek? Hogy spóroljak 3W-ot? Ki tudom fizetni az AB osztályú hatásfokából adódó veszteségét azon a néhány W-on amin a szobában hallgatom.

Most már emlékszem. Csak kifolyik a fejemből minden. Arról is volt szó, hogy a legnagyobb probléma a trafós meghajtással, hogy az idő X feszültség terület (ha jól írom) szeretne egyenlő lenni. Tehát ha kicsi a kitöltés, nagy a feszültség. Viszont ez nem teljesen igaz, csak hosszú idő után. Ez a hosszú idő meg nekünk még mindig rövid. Akkor lenne jó, ha ez a hosszú idő legalább akkora lenne mint az alsó átviteli freki periódusideje. Másképp olyan trafó lenne ideális, ami 20Hz-10MHz, vagy még nagyobb sávszélességű lenne. Hát ilyen nincs. De ha arra gondolok hogy olyan hangszóró sincs ami az egész hangfrekis sávot tudja, akkor mindenki a több utas elrendezésre gondol. Hát én is. Két, vagy több traffancsot használhatnánk megfelelő váltóval.

Nem azt írtam, hogy mindenhova, de azt próbáltam, hogy ésszerűen igen is fontos a jó minőségű alkatrészek megléte és ezen nem lehet spórolni ha jó minőséget szeretnénk elérni. Lehet hogy sokaknál kinyitom a bicskát,de a következőek egyszerűen a magánvéleményeim: Nem használok OFC kábelt, nem használok aranyat, ezüstöt előfoktápkábelnek meg hasonlók. Ezeket egytől egyig haszontalan és monda szintű dolgoknak tartom. Ha valahol a különbséget meg lehet mérni akkor ott van különbség. Ha nem lehet megmérni, akkor vagy nincs különbség vagy a méréstechnika (ma) nem fejlett eléggé az adott területen. De ésszerűség sokszor segít.
Röviden: Igen is megvan a helye a filléres alkatrészeknek is egy nyákon, de ha minden filléres (minőségét és nem feltétlenül árát tekintve) , akkor lehetnek minőségbeli elvárások, de azok is maradnak.

Driverek amikkel szerintem lehet mit kezdeni:
- UCC27212 (TI): Sajnos csak 120V-ig megy és elég gané forrasztani otthoni körülmények között, de nekem jól szolgált eddig. Sajnos nincs integrált DT control és tiltás sem.
- UCC27714 (TI): Ez a 620V-os tesója. Itt sincs DT, de van engedélyező bemenet, ami a védelem integrálása miatt előnyössé teszi. Ezzel még nem dolgoztam, de tervben van.
- Si8274 (SL): Na ezt akarom használni következőleg, de még nincs itthon, ráadásul időm sincs túl sok kísérletezni manapság. Itt van minden, DELUX, ha úgy tetszik, de az ára is az. Sajnos itt pedig az áramok terén kell kompromisszumot kötni, de úgy gondolom ez 2kW-os kategóriáig megtenné.
- HIP4080A: Ez meg teljes hídhoz az opcióm. Ezzel is csak az a baj hogy 95V fölé nem merészkedek vele.

...és akkor eljutottunk a trafóhoz. Egy jó teljes hidas vég ami elmegy 2kW-ig szerintem csak így lesz ésszerűen (értsd ár és megfelelő "combosság" tekintetében úgy hogy a buszfeszt is bírja) kivitelezhető. Legalább is (és ezen a ponton [is] adok igazat Neked) erre a felhasználásra valóban nehéz jó meghajtót találni. De a diskurzusunk elején még nem jártunk 2kW-nál.

Mindazon által a FET meghajtókat illetően visszautalnék a fenti kijelentésemre.
Ez a kis dög különösen az a kategória ahol a filléres alkatrész megbosszulja magát.

De akkor a hiba IR specifikus szerinted is? Az IR2110-et csak a cikkben taglalt erősítő kapcsán használom. (2153-mat és 21531-et használtam, meg IRS-eket.)

@All:
Van egy megoldásom amivel olcsóbb kategóriás félhíd meghajtókkal megoldható a kérdés, ráadásul a szűrő kör is egyszerűsödik de irigy kutya módjára ezt nem tenném egyelőre közkinccsé. Szeretném először megépíteni és megnézni mennyire működik a gyakorlatban.
Egyébként erről beszéltem fent is, hogy szívok vele, mert a torzít nullátmenetnél hasonlóan egy B-osztályúhoz, csak messze nem annyira. Attól tartok ez a topológia sajátossága lesz a kommutáció miatt, akkor viszont ezzel együtt kell élni. Más kérdés, hogy PA-ban ez valószínűleg senkit nem zavarna... Ha gondolod/gondoljátok beszélhetünk róla.

Az én fejemből is kifolyik minden, sőt van olyan ami már bele sem fér
Azt már elfelejtettem mi volt feszültség-idő területtel az alapvető probléma, de a fogalom lényege az. hogy a két félperiódus fesz.-idő szorzata meg kell, hogy egyezzen, különben a trafón egyenszint lesz ami telítésbe viszi a magot. Tehát, ha mondjuk a negatív félperiódus 10us hosszú és -1V akkor a pozitív félperiódus 1us-nél 10V kell legyen, 5us-nél 2V... stb.

Mivel pwm jelről beszélünk, a fet meghajtó trafónak nem kell átvinnie a hangfrekvenciás sávot csak a leglassúbb vivőfrekit. 200 kHz-es vivőnél elég 50 kHz-re méretezni a trafót.

Én sem arra gondoltam, hogy használjunk 25 ezer forintos Mundorf csatolókondit, mert azzal hú de jó hangja lesz. Mivel kizárólag DC csatolt erősítőket használok évek óta gond nélkül, így ezt a csatolókondi vitát/kérdést teljes mértékben áthidaltam. Nálam 0 Ft-ba kerül egy csatolókondi.

Viszont: pl. ebben a 8 tranzisztoros izében van olyan fokozat ahol az ellenállás háló 1%-os eltérése az ideálistól 30 dB THD növekedést okoz. Ide mit tennél egy minőségi 15 ppm-es ellenállás helyett (ami önmagában egy fél vagyon) ?

Ha irigy kutya módjára őrzöd a kapcsolást, (olyan vagy, mint Karesz 50 ) hogy vegyünk részt a probléma megoldásában. Tóth Bélának mindig mindenre van jó ötlete, már sokszor kaptam meg tőle az Isteni szikrát amiből tovább építkeztem. (Ezúton is megköszönöm neki.)

Az is lehet, hogy kedvem támadna felidézni a pwm-es emlékeket és újra belelelkesülnék valamin, ha úgy állnának a bolygók a csillagjegyemben. De talán a trafós meghajtót venném először górcső alá első körben. Majd meglátjuk...

Szerintem semmit... Pláne hogy már nem nagyon érdekel hogy mennyi a THD ha jól szól. Ha meg nem szól jól akkor főleg mindegy hogy mennyi. Hallottam nagyon jó hangú végfokot 0,5% THD-val, meg nagyon rossz hangút is sok nullás THD-val. Nem ebbe a topikba való, de vannak olyan végfokok amikbe nem nagyon számít milyen alkatrészt teszel, mert érdemben nem változtat a hangjukon. Meg vannak olyanok is, amikbe ha kicserélsz egy tranyót vagy egy kondit más gyártótól származóra, borul az egész hangkép. Egyetlen alkatrésztől.
Meg az adott rendszer is sokat számít, van nem válogatós meg válogatós végfok. A nem válogatós ha nem is az összes, de a legtöbb rendszerbe illesztve jól szól. A válogatós meg az egyikben nagyon jól, a másikban meg teljesen kommerszen.
Az alkatrészdologra a díjereknél működik egy jó dolog, a posta. Rájöttek hogy rajz alapján hiába építenek meg valamit, az nem lesz ugyanolyan az eltérő alkatrészek miatt. A kész, és jónak mondott nyákot körbeküldik egymás között, hogy mindenki ugyanazt a valamit hallgathassa meg a saját rendszerében, és utána mondanak egy közös véleményt róla. Ha mindenki egyformán nagyon jónak ítéli akkor valóban jó. Ha csak 50% akkor válogatós a végfok, ha meg csak kevesen akkor talán nem is olyan jó.
Azt már le sem merem írni, hogy ha annak a 8 tranyós valaminek attól lesz vagy nem lesz jó hangja ha nem a 15ppm-es ellenállás van benne, akkor inkább nem mondok semmit, mert az éppen azokkal a dolgokkal van ellentmondásban amiket eddig leírtam. A "jó hang" nem lehet összefüggésben a jó műszaki paraméterekkel. Ha összefüggésben van, akkor ezen a földgolyón nagyon sokan, komoly tévútra tévedtünk...

A driver IC-k kapcsán: a különféle trafós meghajtásokat nem kell újra feltalálni, vannak jól működő megoldások kapcsolóüzemű tápokban, elég benézni az inverteres hegesztő témába, de más működési elven is lehet trafón pwm-et átvinni. Pl. megjegyezném, hogy az általad említett Si8274-ben belül trafós leválasztás van, ez annyival több mint egy mezei trafós meghajtás, hogy a miniatűr trafó primerén és szekunderén ott vannak a megfelelő illesztő meghajtó stb. áramkörök is a tokban.

Egyébként egyszer belefutottam egy cikkbe ami az integrált félhíd meghajtók (ill. alsó + felső oldali meghajtók) felső oldalának reteszelődési hibájáról szólt, és a hiba létrejöttének feltételeit taglalta. A lényeg, hogy ha túl rövid impulzust kap a felső oldal akkor előfordulhat, hogy bekapcsol, és úgy is marad. Azonban jó tudni, hogy ez nem csak az IR meghajtóit érintő hiba, hanem az összes hasonló belső felépítésű felső oldali meghatót érintheti. Sokan azért az IR-t szídják emiatt, mert ezek a meghajtók a leggyakrabban használtak ebben a kategóriában, és ezért az ezekkel kapcsolatos problémák nagyobb visszhangot kapnak. De talán az említett Si8274 kivétel a jelentősen eltérő belső felépítése miatt. Amúgy az tényleg felfoghatatlan, hogy ezen céláramkörök fejlesztői is nyilván ismerik ezeket a hibákat, és mégsem került piacra mondjuk IR2110-B vagy hasonló nevű fejlesztett változat, aminél semmiképpen sem reteszelődhet a felső oldal. Ha lenne ilyen akkor nyilván az adatlap legelső oldalán ott vírítana a feature-k között, hogy nem reteszelődő, ill. reteszelődés ellen védett driverről van szó.

Köszönöm a kimerítő választ. Már megint tanultam olyan dolgokat amiket eddig is tudtam.
Ha még sokáig vitatjuk ezt a mimekkorahangerőnmivelhogyszól témát, az lesz a vége, hogy kidobálok minden erősítőmet és HTA30-at fogok hallgatni. Végre már nálam is Kánaán lesz.

Hogy mégse legyek csak "félirigykutya", kiteszem Neked az elvi rajzot.

Akkor meg valami szervóval kellene segíteni rajta, hogy mindig ugyanakkora legyen mind a két félperiódus feszültsége. Addig rendben van amíg 10V-os jel 20% kitöltésű pozitív kapcsoló jel a negatív félperiódusban 2,5V 80% kitöltést produkál, de nekünk ha 80%-os 10V-os jel kell, az már negatív irányba 40V-ot eredményez. Ezen kell valahogy segíteni. Azért vagyok azon az állásponton, hogy valami olyan lassú de biztos meghajtót kell csinálni ami véletlenül sem enged összenyitni, és ezen lassú jelen lovagoltatni egy gyors jelet. A gyors jel tulajdonképpen csak az élek lesznek, mert utána már ott van a lomha jel. Mint ahogy a magas sugárzó felé viszi a hangváltó a zene gyorsabb komponenseit.

Bocsásd meg az iróniámat, de eszembe jutott egy vicc.
Az orvos mondja a betegnek hogy van egy rossz és egy jó híre, miközben a beteg röntgenfotóját tartja a kezében.
-Kezdjük a rosszal doktor úr, aztán jöhet a jó- Mondja a beteg.
-A rossz az, hogy egy hatalmas fekete foltot látok a felvételen itt ahol a tüdeje van.
-Ú! Doktor úr ez tényleg rossz, de akkor mi a jó?
-El tudom tüntetni véglegesen, mindössze 5 perc alatt.
-Ú! Doktor úr ez tényleg jó hír, és elárulja mivel?
-Fotoshoppal!

Ezt lehet hogy kitörli az admin.

Ez már így igaz. Ha nem osztom meg a kapcsolást, nem tudunk ötletelni rajta. Le fogom írni az elvet egy következő hsz-ban.
Nagyon szépen köszönöm a rajzot! Igen mutatós lett mind kivitelezés mind elvi elrendezés tekintetében. Nyilván több idő kell majd hogy lássam, mi is az ami.

Először is had mondjak köszönetet a honlapodért és a rajta nyomon követhető "pályafutásod" látható részéért.
A trafós meglátásod jogos, nyilván ezek a dolgok léteznek ipari keretek között is. Ezért is utaltam fent arra, hogy a meglátásom szerint egy korrekt "konvencionális" teljes hídhoz erre van szükség.
Tudom hogy az Si8274 RF-csatolt, de különbséget azért ennél többet látok a két verzió között. Leginkább a táplálás különbségét. Egy trafós megoldással alapvetően az energiát próbáljuk bepaszírozni a gate-be, míg az Si csak a kapcsoló jelet közvetíti ilyen módon. Ez szerintem alapvető különbség amely a működésmódot egyértelműen meghatározza.

@Reteszelődési hiba:
Amennyiben Ge Lee is erre gondolt amikor azt írta, hogy a "kimenet kiül féltápra" megfogalmazással akkor ez számomra is nyilvánvaló és ahogyan leírtad a felépítésből fakad. Azt is olvastam már sok helyen, hogy a túl rövid impulzusok vezetnek ide. Könnyen lehet hogy az általam eddig használt TI meghajtókkal ezért nem volt gond. Lévén az adatlapokon 10ns-os minimum időt írnak, ennek meg még a közelében sem jártam eddig. Minimum a tízszerese a jellemző.

Az Si8274-et NAGYON jó kis meghajtónak tartom, de sajnos mint mondtam eddig nem sikerült élőben alkalmaznom. Remélhetőleg csupán időleges ez az állapot!

No... Bizalmamat kifejezve megosztom az ötletet a közösséggel:
Alapvetően a 3 szintű inverterek analógiájára épül a megoldás.
Nagy vonalakban arról van szó, hogy a híd egyik oldala úgy működik mint akármelyik félhíd, a másik oldal azonban nem a negált vezérlőjeleket kapja hanem a bemenőjel alapján van kapcsolva.
Pozitív félperiódusban az alsó FET vezet, negatív félperiódusban a felső FET vezet. Két rettentő nagy előnye van az elrendezésnek, többek között:
Mivel a modulált félhídban nem nyitogatod és zárogatod mindkét FET-et felváltva, csak az egyiket (értelem szerűen a bemenő jel pozitív félperiódusában a felsőt, negatív félperiódusában az alsót) NEM áll fenn az összenyitás lehetősége, ilyen formán NINCS szükség DT-ra, ami komoly előny. Másik nagy előny, hogy a nem modulált félhíd kapcsolási vesztesége elenyésző, mivel hangfrekvenciás tartományban van kapcsolva, csak a nullátmeneteknél. Na ezen töröm a fejemet.
A felmerülő gondokról majd írok otthonról, mert most nincs nálam semmi. De alapvetően két dolog zavar: Mint mondtam a nullátmenetnél van egy "vakfolt", úgy gondolom, hogy ez nem lesz kiküszöbölhető könnyedén (de nem is annyira aggasztó), a másik (ami valószínűleg összefügg az előbbivel) hogy van egy fél volt körüli DC a kimeneten.

Nem akarom elvenni a kedvedet, de ezt már feltalálták, és a hibáit is kiküszöbölték. Sajnos a torzítás/hangminőség kicsivel így is alatta marad a szokványos elven működő pwm erősítőktől, viszont a hatásfoka valamivel jobb (ezt az adatlap írja). Nem tudom melyik cél IC így kapásból, de az egyik lábán átkapcsolható abba az üzemmódba, amikor az egyik félhíd csak a pozitív/negatív félperiódusra kapcsol, és csak a másik fele pwm-ezik.
Az a megoldás sajna nem jó még elvileg sem, amikor csak 1db FET-et kapcsolgatsz, ugyanis amikor kikapcsolod, (és a félhíd másik felét nem vezéreled) akkor a másik FET D-S diódáján folyik tovább a kimeneti szűrő induktivitás árama, ami a dióda tárolt töltése miatt, további problémák forrása lehet. Ezen kívül, ha az induktivitás árama nem lesz folytonos akkor az további nemlineáris torzítást visz be (ami a keresztezési torzításhoz hasonló, de nem feltétlenül a nullaátmenet közelében jelentkezik, hanem attól akár távolabb is). Erős a gyanúm, hogy még hatásfok szempontjából sem jobb.

Nem veszed el a kedvem energiaátalakítók fő, szervó és robothajtások mellék szakirányon végeztem. Tudom hogy a dolog létezik, a gondját is, első postban erre is kitértem (mármint hogy az elrendezés sajátossága), és nem is foglalkoznék vele, ha nem lenne még egy csavar a történetben. Tegyük fel hogy a DS dióda Qrr-je nullához rendkívül közeli. Így is bajos a megítélésed szerint az elrendezés?

Nyilván ki lehet váltani pl schottky diódával, ami egész jó lehet ebből a szempontból. Viszont ha az induktivitás árama nem folytonos, az mindenképpen komoly torzítás forrása lehet. Egy 25kW-os középhullámú adóberendezés dokumentációjában olvastam erről (D osztályú modulátor), elég részletesen kifejtették, hogy mekkora torzítás növekedést okoz ez. Kb akkorát ami még egy AM műsorszóró adóban sem tolerálható. Pedig a modulátornak nem kell polaritást váltania (sima félhíd) ugyanis féltápon ül alaphelyzetben (erről megy az RF fokozat) és végig egyirányú az áram, csak a nagysága változik.

Van egy másik szabadalom is ahol a két FET, buck konverterhez hasonlóan, egy-egy diódára dolgozik, és két tekercs van, amik közös kondenzátorra vannak kötve. Nem tudom ez mennyire jó, de nem terjedt el, nyilván szabadalmi okok (pénz) miatt is, de talán nem is ez a jó irány...

Persze ettől még lehet akár jó is, pl. inverterbe, frekiváltóba, sőt talán PA-ra is, de HiFi-re valószínűleg nem lesz optimális.

Egyet értünk! Induktivitáson folyó áramot "elvágni" nem lehet. Mint mondtam, töprengek még rajta egy adagot, egy nyákot meg is ér szerintem, maximum megy a fiókba a végén. Szimulálva egész korrekt az általam elképzelt elrendezésben.
Mindazon által köszönöm szépen a véleményed kinyilvánítását a dologgal kapcsolatban.

Amit felvázolsz a két FET-tel ami BUCK elrendezésben dolgozik nem ismerem, de megpróbálok utánakeresni.

Itt mutatja az áram- és impulzusvezérelt közötti különbséget. Nem csak az IR betegsége, legfeljebb a ritkábbról nem hallani annyit.

Ezt a trafós meghajtást korábban nagyjából megcsináltad. Bővebben: Link A trafót meghajtó áramköröknél maradt félbe emlékeim szerint.

Egyszer már beraktam de berakom még 1x. Fentebb írtam hogy a minimum pulzusidőt korlátozni kell esetleg egy AND kapuval vagy uP esetén szoftveresen de nem nagyon reagált rá senki injább csak szidjátok az IR-t mintha annak a hibája lenne. Elárulom marék számra használok IR-t meg 1-2 újabb infineon félhíd drivert ha nem lenne jó már lecseréltem volna őket szóval aki szidja azt gondolja át kicsit az áramkörét mégegyszer.

kis olvasnivaló:

Bővebben: Link

üdv

Köszönjük az olvasni valót, itt rendesen számszerűsítve vannak a paraméterek. Én a magam részéről nem szidásnak, hanem értetlenkedésnek tartom inkább. Az analóg erősítők is tele vannak problémával mint például a nyugalmi áram stabilizálása, csak azt már vénából megoldjuk, mert alapnak tekintendő. Itt viszont még sok az újonc, az pedig nem elég információ hogy "ha túl kicsi a kitöltés". Analóg, pontosabban lineáris erősítőknél sem volt elég, hogy tegyünk bele valami hűtőbordára szerelhető félvezetőt, az majd kompenzál. Ott ha kiválasztunk egy erősítő elemet, egyből átnyálazzuk az adatlapját mielőtt hozzá igazítanánk a körítést. Talán még emlékszik valaki az uA702 (talán nem tévedek) műveleti erősítőre, ami hajlamos volt a reteszelődésre. Persze csak bizonyos feltételek mellett. Ennek ellenére teljesen jól működött ha nem engedtük tápfeszültségig a bemeneteit. Ott ugyanis beragadt. A félhíd meghajtóknál is ezt látom, és amíg csak úgy beteszem a kapcsolásba, nem garantálható a biztos működés. Most viszont mégegyszer átrágom magam az egészen, majd ha elég időm lesz még rá (a fórumozók jelentős része már túl van az 5, esetleg 6 X-en), belevágok újra.

Mindenesetre hasznosnak érzem a téma kivesézését, mert nélküle továbbra is csak találgatnánk.

Igen, mert azután jobban lekötötte a figyelmemet (ha jól emlékszem) a csatolókondis meghajtás, aztán meg abbafejeztem a pwm-mel való foglalkozást.

Nálam volt olyan hogy még a kivezérlés felén is alig volt túl a végfok és mégis megbolondult az IR, pedig ott még nem kaphatott nagyon rövid impulzust. Az meg elég gáz ha mondjuk kapukat kell még elé tenni emiatt, növelve ezzel a prop delay-t, meg bonyolítani a nyákot. Ezeket a gondokat a tokban kellett volna megoldani a tervezőknek. Meg ha csak ennyin múlna a dolog akkor egy limiter is megoldaná a problémát. Szóval inkább keríteni kell egy rendes fetmeghajtót.