300W elég az erősítőnek. 200W a névleges teljesítménye de 180W körül ad valójában.

Mit kéne módosítani a rajzon ahhoz hogy jó legyen nekem? Persze a trafón kívül.

Ezt lay-ba fel tudnád tenni?

Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy tudnátok-e segíteni abban, hogy egy 1u magas,24 portos switch tápját ,,újra alkossam"? Megvan az egész tápegység, csak egy a baj: ha ráadom a 230-at, akkor erősen amper szaga van a tápnak, és ez nagyon nem tetszik nekem, szeretném újra tekerni a trafóját, de nem tudom szét szedni! Tudnátok valami tippet adni nekem, ami biztosan működik szétszedésnél? :hide: Szeretném egyben megtartani a trafót, mert ezt a tápot szeretném még használni! Tápegység adatlap itt található meg. Előre is köszönöm a válaszokat!

Szia!

Egy hasonló felépítésű dugasztápban (egy router tápja volt) a hűtőbordán levő KSE13005 tranzisztor vált tökéletes csomóponttá (B, C, E teljes zárlat ). Kicserélve KSE13007 -re (csak ezt tudtam beszerezni) a táp ismét működik... Ebben a tápban volt egy üvegcsöves biztosíték a 230V -os bemeneten...

Ez egy nagyfrekis trafó. Főzéssel lehet szétszedni.

Szinte kizárt hogy a trafó legyen hibás, mérd végig a többi alkatrészt.

Egyébként 2-3 napra nitro hígítóba szoktam meríteni. Utána erős kefével és finoman csavarhúzóval lekaparom róla a már leoldott ragasztót. Megpróbálom széthúzni. Ha nem jön akkor újabb 1 nap áztatás és így tovább. A kisebb méretűek általában elsőre szétjönnek.

Sajnos pedig a trafóból jön az amper szag, én is csodálkozom, de haverom azt mondta, hogy valószínűleg túl melegedhetett valami benne! Ha a FET megy át zárlatba, akkor elvileg nem is működhetne a trafó, de lehet hogy tévedek! Mindenesetre át fogom nézni a többi alkatrészt még egyszer! Köszi a választ!

Ha a tranzisztor zárlatos, a trafó nem működik, de melegedhet, hiszen nagy áram mehet át rajta... A bemeneti biztosíték kiolvadt abban a tápban...

Ez a cucc működik, csak erősen amper szaga van! :S (tényleg szúrós a szaga)

Kondinak szokott szúrós szaga lenni.
Az elkókat vizsgáld végig. Kifolyt, felpúposodott. Esetleg méréssel a kapacitás vesztést.

Na Hello.

Volna egy kérdésem. Már régebben is megfigyeltem a rezonáns tápoknál, hogy nem azon a frekvencián akarnak rezegni, amit kiszámontam a trafó szórási induktivitásából, és a rezonáns kondik értékéből. Miért van ez? Mik szólnak még bele a rezonancia freki kialakulásába?

Most például egy 2153-as ic-vel csináltam egy tápot, tettem bele potit, hogy lehessen a frekit változtatni. (38-78KHz)
A rezonáns kondiból 2 db-ot használok. - tápon az egyik, + tápon a másik. A közös pontjuk a trafón.

Az induktivitás, és kapacitás értékeket az LCM3 műszeremmel mértem. A pontossága vitathatatlan.

Egyik eredményem: A trafóm szórásija 73uH. A 2 rezonáns kondi 68 , 68nF. Elvileg. A számított rezonancia freki: 50,51KHz. Ehelyett a valós rezonancia freki 41,7KHz volt. Az áram itt volt a legszebb szinusz. Néztem a pozitív, és negatív félszinusz között az átmenetet, és a legzavartalanabb állapot a rezonancia freki.
A kondikat megmértem pontosan: Az egyik 61,85nF, a másik meg 68,97nF Ezekkel az értékekkel is 51,5KHz-en kellett volna mennie.

Aztán próba másik kondival:
Az egyik 45.44nF, a másik 45,90nF. Ezzel a rezonancia frekinek 61,64KHz-nek kellett volna lennie, viszont a valóságban csak 48,281KHz volt.

Mit kell figyelembe venni, hogy pontosabban lehessen kiszámolni a rezó frekit?

Hát pár dolog még befolyásolja a frekit: a trafó mágnesezési induktivitása, a rezonáns kör vesztesége, a tekercselés kapacitásai, a félvezetők kapacitásai (korlátozó diódák, fetek). A szekunder oldali huzalozás induktivitása áttranszformálódik a primer oldalra, ezért ennek is jelentős hatása lehet, ebből kifolyólag a szekunder oldali parazita induktivitások, az egyenirányító parazita induktivitása (és kapacitása) is befojásolja a frekit.
A meghajtás pedig holtidővel dolgozik ami szintén beleszól a játékba, hiszen messze nem szinuszjellel hajtod meg a rezonáns kört. Tehát a FET bekapcsolási ideje, nem egyezik meg a periódusidő felével...

Hogy a kérdésedre válaszoljak: tiupikusan arról van szó, hogy a gyakorlat elméletileg megegyezik az elmélettel, gyakorlatilag viszont eltér Tehát ilyenkor jön pl. a rezonáns kondik módosítása (a gyakorlatban)

Hát jól mondod. Az jött most.

Szóval ahogy észre vettem, jobb, ha az ember rengeteg számolgatás helyett betesz egy másik rezó kondit, és már jó is lesz.


Lenne itt mégvalami. Találtam egy rajzot. Cimopata tápja, amiben csak 1 rezonáns kondi van. Az hogy működik?
Beteszek alulra egy rajzot róla.

Na mi van? Miért nem lehet betenni képet? Amióta ránc felvarrott lett az oldal, azóta kissé gagyi lett ez-az.

Találtam linket a táphoz.

Bővebben: Link

Elvileg 1db rez kondival is ugyanúgy működik. Azonban a gyakorlatban a két felé osztott rezonáns kondinak vannak előnyei, ill. a másik megoldásnak hártányai.

- Kétfelé osztott rez. kondi esetén a 300V táp elkóját sokkal kisebb nagyfrekvenciás komponens terheli (aminek az élettartama véges, tehát nem mindegy mennyire van igénybe véve).
- A kétfelé osztott rez. kondi, megfeelő nyák kialakítás esetén, egyúttal hidegíti a félhíd tápját - tehát csökkenti a tápon kialakuló tranzienseket.
- Hátránya, hogy két darab kondi kell, ami drágább, és több helyet foglal.

Szimulátorban is jól demonstrálhatók a különbségek, de szerintem anélkül is átlátható a dolog. Egyébként a ZVS kondi hasonlóan kialakítható 1db-ból, vagy kettéosztva (az alsó és felső FET-re). Azonban ennek a kettéosztása nem okoz számottevő különbséget. Inkább akkor érdemes ezt is kétfelé osztani, ha egy gyakorlati áramkörben akarjuk demonstrálni a szimulációban is megkapott hullámformákat
Na jó, esetleg akkor is megfontolandó ha kimondottan nagy teljesítményű a táp, és a ZVS kondi is jelentős terhelésnak van kitéve.

Sziasztok!
Volna egy olyan kérdésem,hogy a Kapcsolásokban megjelent Rezonáns kapcsolóüzemű tápegységből lehet-e nagyobb tápfeszültséget kivenni,konkréten -100 és +440V-ot,450-500mA áramfelvétel mellett? Erre a tápra gondoltam.

Még egy nagyon fontos előny.
Érdemes megnézni a kondik adatlapjában ritkán szereplő váltóáramú feszültség vs frekvencia grafikont.
Ebből látható lesz, hogy két részre osztott rezonáns kondi sokkal többet elbír, mint egy nagyobb darab.
Mivel sokszor nehézséket okoz nagy kapacitású FKP, vagy MKP10 (ezek bírnak jól), esetlep speckó MPP kondik beszerezése, ilyen esetben jól jöhet 2 vagy akár 4 részre osztott nem special iylen alkalmazásra ajánlott kondi.
(különben a kodnik túlmelgednek, vagy átütenek vagy egyéb hiba)

Naná, ennek semmi akadálya elviekben.
Gyakorlatban annyi, hogy ekkor a szekunder huzalok menetszámát növelni kell, a szigetelésre figyelni kell.
Valamint szükséged lesz nagyfeszültségű és gyors diódákra. Mivel rezonáns a táp, nem kell hyperfast, de ultrafast azért jól jön.
Érdemes feszültségkétszerező egyenirányítást alkalmazni. Így nem kellenek olyan nagyfeszültségű kondik, valamint egy szekunderrel és két diódával megúszod.

Értem. De itt akkor ugye nem számít,ha a szekunder induktivitása is megváltozik? PC táppal próbálkoztam hasonló képpen eljárva,de annál sosem jött össze,pont ezért,mert a a tekercs induktivitása megváltozott. A szigetelésre ha jól tudom elég a jó minőségű szigetelőszalag is,schkotty diódáim is vannak,ferritmagot nem tudom,hogy milyet rakjak bele? EI-33 PC tápból bontott? Ha jól tudom az maximum 300W-ot bír el.

Normál szigetelőszalag nem igazán jó. 3M sárga az örök sláger ilyen téren.
A szekunder mágnesező induktivitása természetesen változi, de úgy kell kihozni,hogy a szórt indutkvitiás ne változzon.
Schottky diódák nem jók nagyfeszre (max 200V-ig vannak), hacsak nem a legújabb SiC diódákra gondoltál, azok meg überdrágák.
Az átvihető teljesítmény függ a frekitől, meg hog ymiylen ügyesen és miylnehuzallal tudod megtekerni.

Értem. megpróbálok ilyen szalagot szerezni akkor. Erre a diódára gondoltam,van belőle pár,ultra gyors dióda 6-800V 8A-re Bővebben: Link Ezt a szórt induktivitásos dolgot meg majd még megnézem.

szía kérdésem lenne hogy jól e müködik és hogy bírna e 300 wattot! meg szeretném építeni s ehez kellene egy kis segítség!

Kaptam egy érdekességet, igaz románul van, de a rajzz az érthetö szerintem mindenki számára.

Na jó.jó látom, hogy előnyösebb a 2 kondis rezonáns táp, de az is volt a kérdésem, hogy az 1 kondis hogy működik? A diódák irányítják a rezonáns működést?

Sziasztok!
Kapcsolóüzemű tápokra lenne szükségem és ehhez keresek olcsó és viszonylag egyszerű kapcsolást, valamint valószínű hogy a közeljövőben több ilyen tápot is építenék ezért kérlek írjatok valamiféle képletet amivel kiszámíthatom hogy bizonyos feszültséghez milyen trafót kell tekernem. Valamint hogy mi a különbség abban ha dupla vagy szimpla tápot építek ilyen módon. Egyébként valószínűleg végfokokat(kb 45Volt) fog hajtani valamint világítást úgyhogy kb 10 Ampert bírnia kéne de lehet hogy ez is függ a tekercseléstől.

Akkor olyan 500W körül?

Cimo 1,1es tápja 300W felett tud egy kicsivel.

Erre van a transzformátorképlet: n_szek/n_pri=U_sec/U_pri

Ha végfok akkor cimó 1.1 bőven elég, tekintve, hogy a terhelés szakaszos, az átlagos terhelés sokkal kisebb.

Milyen tapasztalatod van kapcsolózemű technika terén?

Micsoda??? Mit egyenirányítanak???
Amikor két rezonáns kondi van, az a kettő látszólag sorosan, de a nagyrekvenciás komponens szempontjából párhuzamosan van kapcsolva. Váltóáramú szempontból ugyanúgy egy soros RLC kör írható fel idealizálva.
Ugyanis a + és - táp váltóáramú szempontból rövidre van zárva ( a tápkondik által).
Ha csak egy rezonáns kodi van, akkor a didódák ugyanúgy korlátoznak mint eddig. Ha eléri az a pont az egyik tápfeszt (a + táp fölé megy, van a - táp alá), akkor vezetnek?

Nem azt írtam, hogy egyenirányítanak, hanem hogy irányítják az áram útját.
Nagyon nem vágod mit kérdeztem. Amit leírtál az alap dolog.
Nem ez volt a kérdésem. Hanem az, hogy hogyan működik az 1 kondis rezonáns táp, és mit csinál benne pontosan a két dióda?
Nem a 2 kondis érdekel.

Úgy látszik mindenki inkább a 2 kondisról szeret beszélni.