És ha a discharge-on állítok az javíthat esetleg ezen a problémán?

A ferritek képesek önmagukban is "ciceregni". Ez a magnetostrikciós jelenség, ami az elektromos gerjesztés hatására mechanikai méretváltozással jár. Főként a túl nagy gerjesztés hatására fordul elő.

De hogy tudnám ezt a jelenséget megszüntetni?

Mert raktam rá egy AB végfokot és gerjed a végfok!

Először egy mérés sorozatot kellene elvégezni. Figyelni a kimeneti egyenfeszültséget, közben lassan terhelni a tápot. Ha van műterhelés azzal, ha nincs, akkor párhuzamos ellenállásokkal. Elméletileg ha minden rendben van, valamekkora terhelés felett megszűnik a burst üzem, és folyamatossá válik a szabályozás. Ezt az áramot megjegyezve lehet esetleg a szekunder oldali fojtóval játszani. Megnövelni akár 1-2 menettel, majd újra mérni. Előfordulhat, hogy bár a táp képes lenne alacsony áramnál is stabilizálni, de akkora árammal tölti a szekunder puffereket, hogy mire visszaszabályozna a vezérlés, már jóval magasabb a kimeneti fesz mint kellene. A fojtó induktivitását növelve lassabban töl a szekunder oldali puffer, így talán van ideje a szabályzásnak reagálni.

Esetleg egy RC taggal megszűrhető a visszacsatoló optójának jele, az is lassít a szabályzó körön. Tehát a zéner+optó+510 Ohm ne direkt a kimenetre menjen, hanem előtte ezt a tápfeszt egy 100 Ohm 10µF RC taggal szűrd meg. Előfordulhat, hogy nagyobb kell mint 10uF, de csak lépésben érdemes haladni, mert túl nagy kondinál nagy lehet a kimenet túllövése. Valahol engedni kell. Lehet, hogy a kimeneti pufferek SR-je olyan magas, hogy egyetlen impulzus akkora tüskét csinál rajtuk, hogy a visszacsatoló optó ledje már le is tiltja a vezérlést. Túl szoros a visszacsatolás. Végül is gerjed. Ezt kell kompenzálni.

Egyszerre mindig csak egy módosítást csinálj, mert csak akkor lehet biztosan tudni hogyan tovább.

Az anód és a fűtés is erről menne a kimenete szűrve ,stabilizálva lenne az anód része pedig késleltetve.

Olyan kapcsolást kellene keresni akkor ahol a szekunder oldalról van vissza csatolás a vezérlés felé, mint pl UKT vagy flyback vagy a Stabilizált kimenetű rezonáns tápegyseg.

A flyback esetében a egy tápon belül könnyen kialakítható mindkét feszültség, viszont ez egy "zajos" tápegység. Árnyékolás, külön doboz illik neki ha zajérzékeny környezetet akarsz táplálni. Megközelítően 100W-ih érdemes ebben a topológiában gondolkodni. Hasonló elven működő tápegységeket a színes CRT monitorok vagy TV-k tápegységében találsz. Sőt lehet át se kell nagyon alakítani hisz ott is kell fűtés és nagyfesz a csőnek

Az UKT a flybackhoz képest kicsit kevesebb zajt termel, illetve a fontosabb, hogy teljesítményben többre képes 60W felett érdemes benne gondolkodni.

A rezonáns építési tapasztalatot illetve a kapcsolóüzemű tápok, rezgőkörök, induktivitások működésének mély ismeretét igényli, viszont messze ez a legcsöndesebb a három közül - de csak ha jól be van állítva (és ezt nem a kimeneti feszültségre értem).

Mi az elképzelés az anódfeszültség késleltetésére ?
Mekkora teljesítményre van szükséged?

Ez jönne a kapcsi táp kimenetére ami késlelteti a feszt:

50Watt elegendő lenne de az sem baj ha van nagyobb tartalék.

Ez alapján nem kell stabilizáltnak lenni az smps kapcsolás kimeneti jelének. Szkópod van ?

Nem szükségszerű annak lennie.Igen van.

Sziasztok!

Javítási tippre lenne szükségem. Ha nem ez a megfelelő topik, kérlek irányítsatok át.

Lenne egy Traco Power 24V-os kapcsolóüzemű beépíthető tápegységem, aminek a hibája, hogy áram alá helyezés után egy pillanatra beindul, kigyullad a kimenetet jelző LED, de rögtön utána szépen lassan kialszik, és a 24V is eltűnik a kapcsairól, gondolom ahogy valami kondenzátor sül kifelé. Ezt minden áram alá helyezésnél megcsinálja, nem kell várni vele.

Nagyjából sejtem, mik az alapelemei a kapcsolóüzemű tápoknak, de szemrevételezéses vizsgálatnál tovább sajnos nem jutottam még vele. Elégve alkatrészek nincsenek benne. Biztosítéka oké (hiszen bekapcsol egy pillanatra). Van ötletek hol kezdjem a hibakeresést?
A diódahídja megfelelő, ezt már kimértem, és a lábas félvezető elemek sincsenek zárlatban, amennyire sikerült megállapítani. Egy pillanatra tényleg működik, emiatt valami NTC/PTC biztosítékra gyanakodtam, de sajnos nem értek ennyire hozzá, mi okozhat még hasonló hibajelenséget.

Kaptam a tápot, egyszer helyeztem áram alá még jó régen, de már így nem emlékszem, hogy sosem volt jó, vagy első használatkor még működött, és utána másodjára nem kapcsolt be rendesen, akkor lett félretéve.

Valószínűleg egy védelem kapcsol be a táp vezérlésében a bekapcsolásnál.
Jó minőségű fotót - amin olvashatóak az alkatrész értékek - tudsz feltenni ?
Azt kellene kideríteni milyen topológiáról van szó, milyen vezérlő van benne, illetve milyen visszacsatolás(ok) vannak benne.

Szia!
Legközelebb sajnos csak Csütörtökön leszek a táp mellett, de persze hogy tudok!
Jelentkezek mindenképp, mert most lenne pár ötletem, mire tudnám használni a tápot

Szia!

Kibontottam a tápot. CM6807G vezérlő IC van benne, meg egy LM358-as műveleti erősítő.
Megvan az IC példakapcsolása a datasheetből, Én belebonyolodtam, de pl. az is egy különbség, hogy a NYÁK-on van a kimeneti oldalon soros Induktivitás a Schottky diódák után, míg a kapcsolásban nincs. A rajzon mintha egy fő kapcsolóelem lenne, míg a tápban úgy tűnik egy félhíd lehet, bár a belső alkatrész jelölését a transzformátortól nem sikerült leolvasni.

Szia!
Működik az aktív PFC? A nagy hálózati pufferkondin mekkora feszültség van?

Szia!
Köszi a választ!

Sajnos pontosan nem tudom, mely alkatrészek tartoznak konkrétan a PFC-hez, de a pufferkondin van 320-325V DC.

Nem tudom számít-e, hogy a tápon van Remote Control és Remote Sense bemenet, egyik sincs bekötve.

Ez kevés, legalább 400V-nak kellene ott lennie. A nagy puffer mellett az oldallemezhez fogatott dióda és tranzisztor tartozik a PFC-hez. Ha az összes elkó jó a tápban, akkor SMD-elenállás vagy akár vezérlő-IC hiba is lehet az okozó.

A kondi eleve 400V-ra van specifikálva.
Mit jelent az, hogy jó? Ki kellene forrasztani egyesével, és megmérni?

Azt jelenti és nem árt, ha az ESR értéket is megméred, már ha a műszered alkalmas rá. Közben megnéztem az adatlapot, ahol 380V-ban adják meg a PFC boost konverter kimenő feszültségét, ami a nagy pufferen mérhető.

ESR mérőm sajnos nincs, nem volt még rá szükségem, illetve nem hittem hogy ennyire összetett baja lehet a tápnak. Pláne hogy még szinte új, így elhasználódott kondi biztosan nincs benne, ha csak nem gyári hibás.

Valami jó köynvet(Ebookot) tudsz ajánlani esetleg, amiből érdemes elkezdeni ilyen technikékról tanulni? Mindig érdekelt ez a tápegységezés, olvastam a Hobbielektronika cikkeket is ilyen témában, de azért egy eleve oktatási jellegű könyvvel jobban boldogulok, ami jobban szájba rágja az alapokat, esetleg "bare-bone" alapkapcsolásokat mutat be, amiben nincsenek ilyen plusz szabályzási nyalánkságok.

Ui.: Már az is sokat segített, hogy rákerestem az általad is említett pfc konverter kapcsolás működési elvére, de szívesen olvasnék komplett magyarázós könyvet is erről.

Nem kell elfogadni, de itt a HE-n is sokat lehet tanulni a cikkekből valamint pl. a Kapcsolóüzemű táp 230V-ról, inverteres hegesztős, dc-dc tápos topikok hozzászólásaiból. Ha bírod az angolt akkor nagyon sok anyagot talász SMPS, DC-DC converter, switchmode power supply handbook, stb kifejezésekre keresve.
Maga a téma nagyon szerteágazó, vannak a különféle topológiák.. Minden topológiának megvan a maga sajátossága, pl légréses vagy légrés mentes trafót magot kíván, szoros vagy laza csatolt tekercseket, a félvezetők milyen feszültségre kell méretezni.
A kondenzátorok fontos részelemei a tápegységeknek, az elektrolit kondenzátorok egyik fontos tulajdonsága a kapacitás mellett a soros ellenállás amely ha nem megfelelő az áramkör működésében hibát tud okozni.

A LED reflektorokhoz való áramgenerátoros kimenetű tápegységek kimenetei vajon galvanikusan el vannak választva betáplálási oldaltól?
Szeretnék sorosan kapcsolt LED-eket üzemeltetni kültéren. Az a célom, hogy a törpefeszültség miatt önmagában megoldott legyen az érintésvédelem.

Van amelyik igen, van amelyik nem, általában az olcsóbbak nem.

Ezen rajta van, hogy SELV. Ez elegendő?
Ebay/Alis cuccban ne nagyon bízzak ugye?

Az adatlapja szerint leválaszt, de egy kinézetre pont ugyanilyet javítottam, az valami noname volt, az viszont nem volt leválasztva.

Van egy adapterem a vincseszterek PC-hez csatolásához. 12V-ot és 5V-ot igényel 3,5 collosnál. A 12V-ot egy kapcsolóüzemű adja. Az öt voltot az USB. Van még egy 12Vos kapcsolóüzeműm. Átalakítható 5V-ra, érdemes egyáltalán, vagy válasszak eredetileg 5V-ost?
Egy másik lehetőségem, egy majd 4 A-es táp és azt egészítsem ki egy 5 V-os konverterrel, igy tudhat 12V és 5V 2-2 A-t.

Utóbbit választanám, USB-ről semmiképpen sem tápolnám az 5V-ot.

Éppen ezt a gyári megoldást szeretném kiváltani. Két USB dugó van rajta. Az egyik adat és 5V, a másik csak 5 volt a terhelés megosztására. Bevett megoldás volt a külső meghajtóknál a hőskorban, mert az USB 1.1 nem vitte a 2,5 collos HDD_rt. Ha az 5 V-ot és a 12V-ot is kültő tápról adom, nem terheli a PC-t így mindegy a fogadó USB-aljzat.

Sziasztok!
Tudnátok segíteni, hogy milyen ic és fet lehetett a képen látható tápegységben?
Az ic lábkiosztása:
1. kiment fet GATE 47Ω-on keresztül.
2. V+ max 50V
3. üres
4. 47Ω -on keresztül fet SOURCE
5. 100KΩ-on keresztül GND
6. üres
7. optocsatolóra PC817
8. GND

Keresd itt. Utána lásd az ic ajánlott kapcsolási rajzát. de minimum 7-800V