Folytatva az előbbi gondolatmenetet:
Nemrég olyan kimenőt kelett tekernem, amit életemben már egyszer, kb 5 éve tekertem. Nem volt nagy dolog, EL84-hez SE rendszerű transzformátort. Paramétereire már nem emlékszem, nem is fontos, a vele készült erősítő már kint van Német honban. A trafó egy átlagos kimenő volt, semmi különlegesség, gondoltam ilyet többet úgysem tekerek, nem is mértem átvitelt rajta, tkp. úgy tettem, mint sokan mások: 4 osztás, oszt jó napot, miért is lenne rossz?
Aztán nemrégen barátom megkeresett, hogy EL84-el akar erősítőt építeni, kellene hozzá kimenő. SE rendszerű. Elővettem régi jegyzetem, s megtekertem 1 trafót. Megmértem a mostani eszközeimmel. Nos volt meglepetés. Ezen trafó elkészülte után még 3 félét tekertem. A negyedik lett a számomra elfogadható. Az első, és az utolsó verzió mérését egy diagrammon ábrázoltam. A zöld vonal az első verzió, a sárga értelemszerűen az utolsó. A zöld vonal nagyon hasonlít a Hammond trafók átvitelére. A sárga meg egy olyan trafóéra, amilyen egy légréses kimenő transzformátor. (az 50Hz-s púp a számítógéptől van de aki akar az poénkodhat rajta) Leírom: a két kimenő vasa, annak keresztmetszete, a huzal, annak vastagsága, a menetszámok, a szigetelő papír vastagsága, minősége mind mind megegyezik. Eltérés a felépítésben van csak. Tessék barátaim elgondolkodni ezen, s ezután értelmezni egy néhány kollega gunyoros megjegyzéseit. Például az olyat. hogy "egyesek mit szeretnének beállítani" No megyek tekerni!

Nem akartam betenni a képeket, ebbe a topikba meg pláne nem, de kifejezetten kértek rá, mivel valaki lépten nyomon erőlteti ezt a méréses témát, és szajkózza ama gondolatmenetet, hogy csakis a kiváló átvitelű kimenő szólhat jól, meg egyébként is, hogy lehet hanghűségről beszélni ha nem tökéletes az átvitel. Na akkor most ezt megkérdem én is, miután betesz az illető egy olyan négyszögjelet ahol a bevitt négyszögjel már trapézjelként jön ki az erősítőből, és még hozzá is teszi hogy az szerinte jó (hiszen, maradéktalanul teljesül a jelalak precíz átvitele).
A mérés egy félvezetős erősítőé. A képeken látható az 1kHz-es 10V eff. kimenőjelhez (8 ohmon) viszonyított 7V-os -3dB-es pont, ami nagyjából 940kHz-en van! A 10kHz-es négyszögjel gyakorlatilag ugyanolyan mint ami a generátorból jön, azaz nem trapézjel, hanem mindenféle átviteli hibától menetes négyszögjel! Aztán van itt még egy 120kHz-es négyszögjel is, valamint a 200kHz-es szinuszjel fáziskésése a bemenőjelhez képest, ami kb. 27 fok (a sárga a kimenet).
Ha összevetjük ezeket a jelalakokat a 6L6GC-s képpel, akkor megállapíthatjuk hogy annak az átvitele a fasorban sincsen a félvezetőséhez képest. És mivel itt igyekeznek minket rávezetni arra, hogy ez szorosan összefügg a kapott hangminőséggel (vagy mégsem?), azt a tanulságot is levonhatjuk, hogy a félvezetős erősítő fényévekkel szebben szól, mint az említett 6L6GC.

Ez itt off, bár szépek a jelalakok. Csak egy a baj, ez nem a tranzisztoros erősítők topicja, hanem a kimenő transzformátorok topicja.
Ugyanakkor még mindig nem tett fel mérést az úr nem erősítőről, hanem KIMENŐ TRAFÓRÓL. Ez az eggyik probléma.

A másik probléma az az, hogy vagy nem érti, amit írok, vagy mellébeszélés forog fent.
Én azt írtam, hogy olyan van, hogy valamit jónak mérnek, de a hangja nem jó, viszont olyan nincs, hogy valami jól szól, s az mérve rossz.
Tessék visszakeresni kedves barátom.

A harmadik probléma az, hogy a sin jellel történő szkóp mérések csak arra jók, hogy a vizsgált eszköz megy, vagy nem megy.

A negyedik gond pedig az, hogy március 4. óta nem született válasz ikka56 fórumtárs kérdésére itt: https://www.hobbielektronika.hu/forum/kimeno-transzformator-meretez...?pg=29

Azt meg senki ne próbálja már elhitetni a többiekkel, hogy úgy mér valaki szkóppal egy kimenőtrafót, hogy nem veszi figyelembe a cső Ra, vagy Raa paraméterének hatását. Ugyanis ha ezt elhadjuk, akkor még egy hálózati trafón is mérhetünk nagyon szép 10k-s négyszög jelet. Bárki kipróbálhatja. Talán ezt még az abszolult kezdő W777 is tudja.

Ui.: Köszönöm kedves Gelee, hogy példaképpen hozod fel fotómat. Látom figyeled munkásságom, s a tanultakat fel is használod. Öröm ez nekem.
Új cikkemre hívnám fel a figyelmét mindenkinek: https://www.hobbielektronika.hu/cikkek/arc_m60_hd_es_a_diyeramp_ero...l?pg=1

Így van, a kimenőtrafóról szól a topik, így szívesen látnék annak a 6L6-nak a kimenőjééről is egy 120kHz-es négyszögjelet, csak hogy összevethesse az is aki még sosem látott ilyet.
A mellébeszélés az megint nem részemről van, csak ugye az elég ciki, ha valaki állít valamit, ami a valóságban mégsem úgy van, és ezt mivel máshogy már nem tudja alátámasztani, jönnek a "mérések", hogy majd akkor műszakilag jól meg lesz magyarázva (műszaki ember a műszereinek hisz, még műszakibb meg a fülének). Természetesen, próbálván minden apró eldugott szóval célozgatni arra, hogy aki azt nem úgy csinálja, még ha sokkal több kimenőt is tekert, akkor sem ért hozzá. Szerintem meg az nem ért hozzá, aki azt próbálja (annak a kevésnek még aki elhiszi) megmagyarázni, hogy a jó műszaki paramétereitől lesz jó egy kimenő hangja. Akkor még egyszer, utoljára. Nem! Semmi köze ahhoz a kimenő tranziens viselkedésének, hogy hogy fog szólni az adott erősítőben! Mutatom: Na ez az ami nem igaz! Van aki rájön erre (van füle hozzá) van aki meg nem.
Olyat meg kár lenne bárkiről feltételezni (ezzel is hozzá nemértőnek beállítani), hogy ne tudna olyan alapvető dolgot, hogy a trafó melyik végét mivel kell lezárni, vagy hogy is kellene beilleszteni egy mérésbe.
Tudom, szép dolog azt képzelegni, hogy nálunk aztán senki nem ért ehhez jobban, sőt semennyire, de ilyenkor szokott az ember felébredni.

Az M60-as cikk valóban nagyon jó, ez kivételesen nekem is tetszett! Azért tetszett, mert elég volt elolvasnom csak a bevezetőt (legtranzisztorosabb hangú) ahhoz, hogy ne is akarjam tovább olvasni (nem mintha már nem láttam volna ott, ahonnan ide (is) át lett emelve). Természetesen akkor sem olvastam tovább. Akivel csak találkoztam csöves témában, az mind kivétel nélkül éppen az ellenkezője miatt, miszerint "a tranzisztorosétól a lehető legnagyobb mértékben eltérő" hangú valamit készítsen. A csövessel megpróbálni tranzisztoros hangot, meg paramétert létrehozni, na az éppen olyan lesz, meg értelme is annyi lesz, mint fából megpróbálni vaskarikát készíteni.

Azzal a hibàs nyákkal deklináció diyerampja se fog jól szólni és NINCS a föld kerekén az a csuda kimenőtrafó ami azokat az építési hibákat kifényezné, hogy jól szóljon!!!!!!!! Részemről ennyivel járúlok hozzá a szerény vélemènyemmel.

Az első ember a földkerekén, aki észrevette, hogy egy átkötés hiányzik. Azok a fotók már vagy 3 éve készültek, s természetesen az az 1 hiba (semmiesetre sem hibák, tanuljunk magyarul) kijavításra került. Mert mint látod az erősítő működik, de mindenesetre dícséretet érdemelsz. Bár ennek hatására Zselé úr is elfogja olvasni, s fog rajta poénkodni eleget. Majd te tekersz hozzá kimenőt. Szimmetrikusat osztott csévetest nélkül.

Vagy te tekersz.

Szívesen, tudod még éjszaka is.

Sziasztok! Valami nálam is elkezdett tekeredni megint, csak most is mint mindig időhiány van.
Nagyon lassan de halad azért a project. Első PP kimenőm.

Kézi tekerős?

Szia! Az bizony. Elég macera így, de ha csak évente 1 darab trafót tekersz akkor még elviselhető.

Sziasztok!

Én is rávetemedtem, hogy átberheljek, ill. össze 2db Beag APX100-at.
A topikját olvasgattam, negyedénél meguntam, a csöves résszel értelemszerűen itt nem is foglalkozok. Viszont trafó ügyben aztán végkép nem tudtam érdemi infót gyűjteni, azon felül, hogy pár lemez beáldozásával és a 100V-os szekunderek letekerésével és újra tekerésével némileg jobb eredmény érhető el. De konkrét sávszélességről nem sikerült tudomást szereznem.
Ugyebár ez egy 100W-os erősítő volna vala, régi (eredeti) paramétereivel 30-15kHz 1dB. Tekintve, hogy a nyílthúrkú erősítés értéke a legnagyobb, sávszélessége rosszabb, mint az nvcs-nek, ha kisebb erősítésre állítom be, 50W kiterjeszthető-e a sávszélesség? Mégis becsúszott egy apró csöves téma..

Szó esik olyanról is, hogy APT100 kimenőjét szembekötve az APX100 kimenővel, ez milyen hatással van a sávszélességre, illetve a hangzásra? Nem épp Hi-Fi céllal készültek sem az erősítők, sem a kültéri hangoszlopjai.
Az eredeti vasmagra tekerve egy teljes komplett új kimenő mindenképpen eredményesebb, mint minden más tekergetés, kötözgetés. Ez esetben mi érhető el sávszélességben és teljesítményben?

Olyat is emlegetnek, hogy előfordul impregnált trafó is. Szétszedhető az ilyen trafó különösebb rongálás nélkül? Illetve, az nélkül, hogy nekilátnék szétszedni, ez megállapítható valahogy, hogy impregnált-e a trafó?

Közkézen forog eg RT.ÉK cikk is, ami 2xSM102 trafóra méretezett kimenőt közöl. Ezzel csak annyi bajom van, hogy a Beag trafók mag keresztmetszete A=23cm², a 2xSM102 A=12cm². Fele keresztmetszet, fele teljesítmény, gondolva laikus feltételezéssel, de nem vagyok teljesen laikus. A hiperszil gerjeszthetősége elérhető táblázatól, de a Beag kimenő gerjeszthetőségét nem ismerem. A hiperszil jobb mag típus mint a lemezelt, de ennyivel jobb, hogy fele pakett mérettel tudja hozni a Beag trafó paramétereit?

Voltaképpen nekem nem kikötés a 100W, felével is megelégszek, illetve 30-18/20kHz 3db 50W.
Zárásul, keresek olyan személyt, aki bevállalná akár a Beag trafók szétszedését megtekerését, vagy a hiperszilek megtekerését.

Ahogy elnézem, nagyon fog zizegni. Ezt főleg a második fotón látom. Ha lehet, csináld úgy, hogy a vékonyabb primer legyen közvetlenül a csévén az első legalább 2 sorban. Ez azért is jó, mert akkor a primer öleli körbe a szekunder tekercseket. Aztán van egy módszer, amivel ez a gond eliminálható. Ha küldesz PÜ-t, akkor elárulok egy nagy titkot, ha megígéred, hogy nem mondod el senkinek. Az 50-es években még alkalmazták a módszert, meg persze azóta is, csak ritkán látni. A titok meg azért titok, mert nem akarom, hogy az itt lévő profik akik polcnyi mennyiségű kimenőt tekernek, ebből profitáljanak.

Hi!
Ha megadod, hogy hány Wattos erősítőt akarsz, mekkora a csövek árama, s mekkora az Ra, vagy az Raa érték, akkor szívesen tervezek neked egy kimenőt, mondjuk holnap estig. Olyat, ami garantáltan tudja a -3dB-t 16Hz-30kHz-ig. De ennél jobb lesz. Impregnált trafót szétszedni nem nagyon lehet sérülés nélkül. Felesleges is, ha csak nem magának teker az ember. A szétszedéssel meglehetősen drágává válik a tekercselés. Árban kb ott lenne, mindha új vasmaggal tekertetnél. Ha mégis ezt a beagot tekernéd újra, akkor jó lenne tudni a vas méretét, és a keresztmetszetét a méretezéshez. Gondolom EI valahányas a vasmag. Tudni kellene azt is, hogy régi törékeny szilíciumos vasból van, vagy lehet hajlítani a trafó lemezt.

Szervusz!
Köszönöm a segítséged!
A mag típusa M lemezes, 105*105, pakett vastagságot most nem tudom. a topikjában láttam, de most az istenért sem találom.
Számolj légyszíves akkor elsőnek a 2xSM102 maggal.
a=103mm
b=51,5mm
c=18mm
e=70mm
f=35mm
Értelemszerűen duplán.
Egyébként az eredeti trafó ablak mérete megegyezik az SM102b ablak méretével, csak ugye gyengébb lesz a trafó, de mint írtam, nekem bőven elég 50W.
Csövek tekintetében az eredeti PL509, de van PL500 csövem is. Nem, tudom utóbbi mennyire felel meg a követelménynek. Sávszélességben szerintem nincs érdemi különbség, max teljesítményben.
Lemezek törékenységéről nincs infóm, kisebb méretű Beag M lemezes trafókat szedtem már szét, azok bírták.

Hi!
Szóval kellene még a csövek nyugalmi árama, és az Raa érték. Azt jógondolom, hogy PP erősítő ugye? Keress meg magánban. Lehet tudok adni neked SM102-es magot, csak meg kell néznem,van-e hozzá szerelvényem.

Kedves patkany!
Az APX 100-s kimenő trafó adatai: primer 2*440 menet, szekunder 3*240 és 12 menet. Mindkét tekercs 0,5 mm átmérőjű huzallal tekert. Szekunderek párhuzamosan vannak kapcsolva a 100 voltos kimenethez. A két 440 menetű primer sorba kötve. Az összekötés a táp +-ja, a két vég anód-anód. a 12 menetű tekercs a 6 voltos jelző izzót és negatív visszacsatolást látja el. Aszimmetrikus tekercselés van, egymásra tekercselve. Sorrend: szekunder- primer- szekunder- primer- szekunder- szekunder (12 menetes). A vas M102-s 7,2 cm pakettvastagság.
A RÁDIÓTECHNIKA-ban közölt SM 102 vassal láttam tekercselni, és jól sikerült. Utóbbi időkben sokan kedvelik az SM sorozatú vasakat. De találkoztam toroid vassal is. Kis kereszt metszet, jó szórt kapacitás értékek, széles frekvencia sáv tapasztalható. Az Audió Hangery 2*100-s APX 200 erősítőjében is toroidok vannak.
A PL500 nem azonos a PL509-el! A PL36, PL500, PL504 csak 30 wattos, a PL509 és PL519 csövek 100 wattosak! (Ekkora teljesítményű erősítőket építettek.) Én az APX 100-t mind PL519-l üzemeltetem, mert strapa bíróbb csövek. Vigyázz, mert ez a 100 watt az effektív teljesítmény. Minimum 8 darab 30 cm (12") kosárátmérőjű hangszórót kíván! Bármekkora értéket is írnak a hangszórókra gyárilag, vagy kereskedelmileg!
Jó tekercselést kívánok, tisztelettel H.F.

No akkor deklináció! Az én tekercselőgépem akkor is gurít, ha nincs áram, mert kenyér meghajtású.
A tegnapi beindulásoddal felkeltetted bennem a “guríthanék” vágyat.
Na mi lészen ez??? Ha kitalálod kapsz tőlem egy nőnél csontot
Te mondtad, pont te. Itt az eredménye. 6L6GC-hez, de 6550-hez is jáúúú lesz. Ja!! Majd el felejtettem. Teccen látnija cellulózt???? Ez is elvisel pár százezer évet:jump
0,35-ös! Egy szekunder már fent figyel. Első kép szek., másik prim.!

Nagyszerű! Jó tekerést kívánok. Csontos nő meg nem kell.

Pedig, ha nyilvánosságra hoznád azt a "titkot", akkor mindenki hasonlóan kitűnő kimenőtranszformátorokat tudna a maga számára készíteni.
Nekem (is) megsúghatnád, magánban, E-mailben.

Üdv!

Kedves fórumozó Társak!
Sokat vitatkoztatok a méréseken és minőségen. Az én tapasztalatom alapján állítom, hogy a műszerekkel jó adatok mérésénél a hangzás is kiváló volt. Olyan, hogy vacak mért értékek után valami szépen szóljon, csak akkor volt, ha az egyéni meghallgató ízlés ficamú, vagy pszichológiai eset.
Évtizedek óta a szakmában kevés szó esik a kimenő trafók hatásfokáról. Sokan úgy vélekednek, mintha 100 % hatásfokú kimenőket készítettek volna. Sajnos a mérési adatok bőven mutatnak 50-85 %-s értékeket. Az anódfeszültségben megjelenő váltakozó feszültség és az egyenáramon megjelenő váltakozó áram értékei speciális műszerekkel mérhetők. Ezek adják a primer teljesítményt, majd a műterhelés a szekundert.
A kimenő trafók méretezésénél megemlíteném a kimenő impedanciát. A szekunder tekercs méretezhető 4, 8, 16 ohmra és 100 voltra. Így univerzálisabb erősítő építhető. Rendezvény hangosító erősítőknél erre komoly szükség van. A 100 voltos tekercset különböző vastagságú huzallal kell tekercselni a teljesítménynek megfelelően.
A hangdobozoknak 100/4, 100/8 és 100/16 ohmos illesztő trafók tekercselése indokolt. Hosszú hanghálózaton, különböző teljesítménnyel, eltérő impedanciájú hangszórók üzemeltetése válik valóra egy rendezvény hangosításnál. Ilyen trafók méretezéséhez és tekercseléséhez is érteni kell.
A 100 voltos trafóknál is meg kell vizsgálni a hatásfokot. Több gyártó termékeinél 30-70 % hatásfokot mértem. Az ilyen hangszórók "zabálják" a hangfrekvenciás teljesítményt, és gyalázatosan halkan szólnak.
Kinek milyen a tapasztalata? Megoszthatná velünk.
Tisztelettel: H.F.

Ez a trafó napokig fog készűlni. A jó trafók sokáig kèszűlnek ám.

Megírtam.

"Sokan úgy vélekednek, mintha 100 % hatásfokú kimenőket készítettek volna. Sajnos a mérési adatok bőven mutatnak 50-85 %-s értékeket."
Bizony, bizony! Ha visszalapozol ahol valakinek méreteztem egy kimenőt, láthatod, hogy külön megkell adni a hatásfokot, ami bizony könnyen lehet 50-95% Én a twentei egyetemről kaptam a számítási metódusomat, illetve az az alapja, s ott egy külön táblázatban meg van adva az ajánlott hatásfok, hogy mit használjon a tervező. Két másik paramétertől teszi függővé, az egyik a lemezvastagság! A másikat nem írom, mert az itteni hozzáértők tudják, majd leírják. Ja! lehet, hogy nem... Kevesen tudják, hogy a hatásfoktól nagyban függ a menetszám. Azt meg még kevesebben tudják, hogy a hatásfok figyelembe vétele nem egyenlő azzal, hogy mondjuk 10%-al több szekundert tekerünk 8 Ohmra, mint ami kijön a számításból. A hatásfok érvényes az egész trafóra, minden paramétert befolyásol.

Az biztos! De én ennél jobban haladok, mert percenként 235 menetet tudok feltenni. Mindezt akár 0,07mm vastag huzalból is. A szigetelés több időbe van. Főleg, hogy nagytisztaságú cellulózból készítem.

Én éppen ma bontottam négy darab nagy tudású 100V-os illesztő trafót. Biztos hogy minimum 150W-os voltak a hangfalak amiket hajtott. (0.28-ás lemezű GOS vas trafó) Egy ilyen német 100V kimenetelű 200-300W-os erősítőm van is.Bent figyel a műhelyemben, most nem tudom megmutatni, mert ithon dekkolok, de a kimenője bontva tán ithon van. Az is GOS vas, de még vékonyabb. Van vagy 28-30cm2 a keresztmetszete. Csak egy bajom van, hogy nincs egy párja! Amikor bontottam egy azon vastag huzallal volt tekerintve a szekunder és nem úgy, ahogy fentebb írtad. Legalábbis ezen a speciális trafón. Ennek meg volt a kolégámnál a hangfala is, nem mondhatnám, hogy szar hangja lehetett, mert monackor driver volt a magasa és a trapéz ládában mindegyikben (összesen 4db hangfal 120cm magas,olyan 40cm mély és 35-40cm széles) 4db 150W-os komoly monacor nagy tudású mély-közép sugárzó volt. Valami katedrális hangrendszere lehetett. Szépen nézett ki a hangfal is. Nem egy őskövület volt, kollégám már szétbontotta. Gondolom az eredeti helyére új modern line array komoly hangrendszert telepítettek, ami már nem 100V-os, de lehet akár az is.

Köszönöm a részletes leírásodat! Elég informatív!

Ezek az tekercselési adatokkal már találkoztam a topikjában, sőt, azzal is, hogy hány menet kell 8Ω-ra.
Számomra ez már nem releváns, mert impregnált trafót sikerült kifognom, így az 5 lemez feláldozása hiába való volt, nem tudom a lemezeket szétszedni úgy ha a cséve rajta van. Így fel kellett áldoznom. És miért is lenne rajta a cséve, ha impregnált, mert a tekercset sem tudom megbontani így. Ráadásul az egyik menetes szár is szépen beragadt a lakktól, így már tényleg csak a cséve lebontásával tudom szétszedni a lemezeket.

Meg van a cikk, közben megtaláltam a gépemen, előzetesen már kutakodtam, mielőtt a fórumhoz fordultam. Viszont nem jól emlékeztem, csak az derengett, hogy valami SM102 vasmag, de arra nem, hogy b jelzésű. De dupla, avagy dupla-dupla SM102a kiadná az eredeti keresztmetszetet!
Szerelni is könnyebb és gerjesztésben is sokkal jobb lenne mint az M102. Még erősebb dinamikát lehetne kihozni belöle.

Nem előszór érdeklődőm a csöves technika iránt, PCL/ECL86 PP kapcsán már írogattam a fórumra néhány évvel ezelőtt, és olvasgattam a témában. Ismerem a tézist, hogy a toroid a kimenők netovábbja, Viszont kevesen és drágábban tekerik, illetve, hozott anyagból akarok dolgozni. Bár van két szép nagy toroidom, egy döglött régi akku regenerálóból.. De azokat is lebontani még...Ha most toroid magokat használnék, akkor fölöslegesen adtam ki annyit értük, mint amennyit. Természetesen az kimenőket el lehet adni, de mikor és mennyiért, főleg impregnált trafókat, amit még plusz macera is szétszedni, ebből fakadóan nehezebb is eladni. Inkább táptrafónak használnám fel a toroidokat másik erősítőhöz, már méretük kapcsán is. De nagyon örülök, hogy szóba hoztad, és reagálnom "kellet" rá, mert így bevillant, hogy vannak ilyen olyan toroidjaim. Akár több erősítő is építhető lehetne...
Köszönöm amit a csövekkel kapcsolatban írtál. Lehet elegendő is lenne nekem most az a 30W!
Azokhoz lenne 2xSM78 (vagy 75?) magjaim. Talán 4 db is. Jópár éve szereztem be.


Ezt nem igazán értem? Erre eddig nem találtam utalást eddig. Ekkora erő lenne benne???

Szeretnénk jelezni, egyfajta válaszként a törölt hozzászólásokra, hogy nem a HE fórumnak van furcsa stílusa, hanem ebben a topikban (és a csöves topikban) érdemi viták helyett egyeseknek csak sárdobálásra, és személyeskedésre futja.

A csöveshez hasonlóan, ennek a topiknak is szép lassan vége lesz, vagy többi topiktól eltérő szigorításokat fog alkalmazni. A fórum más topikjaiban tudnak érvelni személyeskedés nélkül, de ezekben a témakörökben ez úgy néz ki nem működik.