On Semiconductor: AN - 4166 Heat Sink Mounting Guide

Akkor még egyszer, mert látom nem érthető. Kizárólag a gagyi termékeknél fordulhat elő a 3-as ábra szerinti dolog, a többinél fizikai képtelenség, akkor is ha huszonnyolcszor linkeled ezt be. Nem sufni gyárban, nem tolóméterrel, nem amatőrök mérését láttam erről, hanem tervező mérnökökét, akiknek ehhez minden a rendelkezésükre állt.
De kérdezd meg fairchildéket is, hogy minek vacakolnak a lyukkal a gyártási folyamat során, ha nem is úgy kell rögzíteni.

Megkérdeztem.... Fairchild is now part of ON Semiconductor.

ST: Mounting instructions for THD (through hole device) packages

Idézet:
„3.3.1 Heatsink screw mounting Screw mounting is a traditional assembly method accomplished by fastening a screw, nut
and washer together.”

Idézet:
„3.3.2 Heatsink clip mounting The clip-mounting method has become popular because it is simple and reliable. The process is fast and appropriate for mass-production assembly. The screw mounting is applied to one end of the package during fastening. This causes uneven contact pressure and a bad thermal contact. By comparison, the clip is mounted on the package center over the die and this results in more uniform contact pressure and good thermal contact. Using clip mounting ensures that the force is applied above the silicon.”

Spórolnak...
Amúgy sok készülékben nem bíznak a" lyukban", inkább pántolnak, bár lehet, hogy a szigetelőgyűrűket akarják megkerülni...

Ha én ilyen erővel meghúzok egy M8 csavart, az elnyíródik, szétszakad ... Nem egyel előfordult már.
Viszont a csavar feje alá az alátét, az jó gondolat. A műanyag házat már sikerült megrepesztenem...

Mivel tudom elszigetelni a bordatol a tokot?
Anno 20 - 30 éve csillamot használtam.

A csillám ugyanolyan jó ma is, használhatod bátran.

Plusz mindkét oldalára hővezető paszta. Többféle is létezik, a legkisebb hőellenállásút kell választani.

Sziasztok! Gondoltam megoaztom eddigi eredményeimet a készülő labortápomról. Leginkább a teljesítmény tranzisztorokra koncentrálva.
Hosazas kísérletezés után a 2n3055-ökkel, mivel eredetit nem tudtam venni csak horribilis áron, átváltottam a TIP35C típusra. Szerény kis tápom 40V kimenő mellett max tartós 5 A-re van méretezve. 6db TIP tranyó ellátja a feladatát, először hárommal inditottam de az nyílván kevés. A probléma még most is az, hogy közel azonos bétájú tranzisztorok is eltérően melegednek, de iígy már (6db-al) elég kiegyenlített lett az összkép. 0,22ohm-os emiter ellenállásokkal. A hűtőborda közepére egy elég izmos, 3,5×3,5 cm-es alurúd került, ami hőpasztázva van felfogatva, leszorítva, és előtte összecsiszolva a felülettel.
Jelen körülmények között a lehető legkisebb fordulaton hajtva a ventiket, a tartós 4A rövidzárat 48V bemenő fesszel tartósan tudja. (4órán át feszteltem, a tranyók 85, a borda legszéle 44 fokos volt).
.indezt azoknak írom, akik szerint ez őrültség, azépen meg lehet oldani a nagyobb disszipációt is, csak megfelelően kell méretezni.

Ezt inkább már túlméretezésnek hívják. Én 60W/áteresztővel szoktam számolni, azt a saccra 200W-ot 4db is lazán elfűtötte volna (nálam 3db van ekkora teljesítményre). Ha veszel egy marék fetet, azok között meg általában olyan kicsi szórás van, hogy szinte source ellenállások nélkül is ugyanakkora áram folyik át rajtuk. Persze ellenállás úgyis kell, mert egyben lehet az a sönt is.
Most éppen csöves végfok élesztős labortápot akarnak gyártatni velem, olyan 450V végfeszültségre.

Nekem tetszik!
A 3055-öt én már nem erőltetném, hacsak van egy tonna békebeli, ami garantált eredeti...

A 60W eléggé a határon van. Maximum Tjunction hőmérséklet 150fokC lehet, 80fokC bordával 70fokC a hőmérséklet különbség, 1.5fokC/W hőellenállással számolva 47W hő tud a tokból távozni. 60fokC bordával tud 60W-ot, de ekkor a félvezető alatt kell 60fokosnak lennie a bordának, nem mellette!

Hagyományos áteresztő csöves táp nem jó? Nem kell irkózni nagyfesz tranzisztorokkal/FET -ekkel.

Nekem van egy saját készítésű 4db EL34, 1db EF80, 2db VR150 0 - 400V 300mA Majd mindent ki tudok próbálni vele.

Nem annyira túlméretezés ez. Alapvetően 125W disszipációt tudna egy tok. Viszont ezt stabilan nem tudja 50v CE feszültségnél. Ahogyan az adatlapjában is van, 50V-nál már csak 1 A a maximum kollektor árama. Egyébként a fetekkel teljesen igazad van, de én a bipolár tranyókat jobban szeretem.

De biztos, csakhogy csövem nincs, nem is tervezem hogy veszek, 500V-os fetből meg van fél szatyorral. Birkózni sem nagyon kell vele, mert a kapcsolás adott, működik, csak apróbb módosításokat kell eszközölni rajta. És máshoz is fogják használni, nem csak csöves dolgok élesztésére.

Én már nem annyira szeretem a tranyókat, mert ami valóban jó az vagy kétszer háromszor annyiba kerül mint egy FET, és míg a FET a névleges áramának kb. a tízszeresét is elviseli impulzusban (labortáp dinamikus üzeme) addig a tranyó ilyet nem tud.

Amit én nem szeretek, az az, hogy a tranzisztor 5-10A-t tudjon kapcsolni, a bázisra is óriási áramot kell kapcsolni. Ez csak fűti a tokot, és ezt az áramot is elő kell valahonnan teremteni.

Az a fetnél is úgy van, ha gyorsan szeretnéd bekapcsolni. Mondjuk egy analóg áteresztős labortápban nincs szükség nagyon gyors kapcsolásra, ezért akár egy műveleti erősítő kimenetéről is meg lehet hajtani, vállalva a kompromisszumot. De ha kapcsolóüzemben használod a fetet, akkor oda is kellhet akár 5-6A gate áram. Aminek nyilván nem kell folyamatosan folyni, csak amíg a teljes gate töltést áttölti. Szóval igen, a FET lényegesen korszerűbb, és mára már olcsóbb is mint a tranzisztor.
Amíg a réz ára felfelé ment az évek során addig a feteké lefele, ezért van az, hogy ma már gyakorlatilag hegesztőt vagy tápegységet is olcsóbb kapcsolóüzemben (inverterként) gyártani, mint a hagyományos módon.

Nagy áramra tényleg nem jó a tranyó!
Megfelelő kapcsolástechnikával, nem kell előállítani a bázisáramot, lehet az része a munkaáramnak is.

Természetesen értem, csak azért bátorkodtam ajánlani (persze nekem jobban kézre áll a csöves) mert míg egy félvezetős pukk, oszt kijön a füst, egy csöves szinte tönkretehetetlen, jelzi, ha baja van. Némi szagjelzés, leveszed a terhelést, aztán mehet tovább a buli, már óvatosabban.

Hát egy labortápnak épp az a lényege, hogy ne legyen semmilyen pukk, sem benne, sem pedig a táplálandó eszközben. Akkora feszt és áramot tudjak rajta beállítani amekkorát akarok, és bírja a rövidzárat is adott (disszipációs) határok mellett. Nyilván egyszerűbb meg jobb hatásfokú lenne kapcsolóüzemben, de analógot szeretnének. A már itt közölt EM-1-es rajz tökéletesen megfelel a feladatra csak némileg módosítanom kell a nyáktervét.

Nagyon nem. Amit mindig elfelejt a többség, pedig sokszor le lett már írva, hogy ez egy elméleti maximum, amit megadnak, ezt csak szobahőmérsékleten tudná, de amint áram kezd rajta folyni erőteljes melegedésbe kezd, és már rögtön csak a felét tudja ennek a teljesítménynek!!

Lehet saccolni, hogy a felét, vagy ki is lehet számolni, mint ahogy feljebb meg is tettem, és akkor korrekten lehet tervezni, hány félvezető kell 200W eldisszipálásához. Izeg. is írta, hogy 50V-nál 1A kollektoráramot tud a tranzisztor, én pedig 80fokC bordánál 48W max. disszipációt számoltam. Annyiból érdekes, hogy az 50V 1A-nál nincs meghatározva, hogy milyen meleg lehet a Tjunction. Amit én számoltam, ott a határon van a Tjunction (150fokC).

Az meg a másik, a 150 fok, amit meg sem kéne közelíteni, nem pedig arra méretezni!

Így van. Én az abszolút maximumot számoltam. Ha a borda "hidegebb", mint 80fokC a félvezető közvetlen közelében, akkor "jók" vagyunk, de érezni kell a határokat!

Az rendben is van, de amíg egy félvezetőst rendesen el kell bonyolítani, (túlméretezés, védelmek) egy csöves igencsak egyszerű. Ami meg bonyolult, abban több a meghibásodás veszélye is.

Ha valaki, akkor én valóban nem szeretem a bonyolult dolgokat. Na de egy 8 lábú dual műveleti erősítő, meg 2-3db FET az még elég messze van a bonyolulttól. Cserébe viszont utálom a csöveket, már a suliban is utáltam, felüdülés volt amikor az akkori csöves technikák helyett félvezetőset is láttunk vagy használhattunk, úgy műszereket mint a stúdiótechnikát. Volt vagy két szatyornyi cső amivel kapcsolatba kerültem életem során (tologatták ide oda, senkinek sem kellett), ezek egy része légpuska célpontként végezte, valamennyi el lett adva belőle, a többi meg ment a kukába. Akkor még nem volt olyan fogalom a közéletben hogy veszélyes hulladék.

Sziasztok!
Alkotó féle 1.4.2 tápot szeretném megépíteni kettős tápként előszabályozókkal. Átolvastam Alkotó fórumtárs által írt Analóg labor-tápegység relés előválasztóval c. leírását, amely számomra nagyon értékes volt. Segítségetek szeretném kérni – elsősorban Proli007 és Alkotó – hogy két táp sorba kapcsolása esetén a két előválasztó működhet-e?

Segítségetek előre is köszönöm.
Kádár S.

Sziasztok! Megcsináltam az alábbi tápegységet (Tápegység) , de van vele egy kis probéma, hogy az IC2 bekapcsolás után nagyon forró lesz és a tápegység kimenetén 0V feszültséget mérek. Aki tudna valahogy egíteni, hogy mi lehet a probléma előre is köszönöm a válaszát.(Rövidzárlatot nem találtam)