Úgy látom kifelejtetted a felsorolásból Àmpere törvényét, ami kimondja - röviden -, hogy az áramjárta vezető mágneses teret hoz létre maga körül, melynek iránya, nagysága meghatározott.
Nekem a szüleim nem engedték meg gyerekkoromban, hogy a TV közelében játszak a villanyvasúttal, mert "beszitált" a kép.
Továbbra is az a véleményem, hogy bármilyen tápnak a jósága attól függ amire használni akarod, ahhoz építsd.
Amit fentebb írtál az az utolsó betűig helyénvaló.
Persze lehet szőrözni a dolgot ... Részemről ez volt a végszó.

A hozzászólásoddal egyetértek, a tápot mindig a célhoz kell tervezni, de itt most egy labortápról van szó, ami univerzálisan el kell tudnia látni a gyermekvasutat és a precíz mérőműszereket is. Sőt egy nagyobb tápigényű erősítőt is. Ezért labortáp. A kérdező arra volt kíváncsi, hogy a labortápjában (hiszen itt kérdezte) okozhat-e problémát a kivezetékezett puffer. Igen okozhat.
Szó sem volt sehol villanyvasútról, ráadásul a PIKO FZ1-ben még csak puffer sem volt, minek is, a DC motor tök jól elmegy a szelén szolgáltatta lüktető DC-ről is.

Elkezdtem olvasni a hozzászólásodat, és már épp eldöntöttem hogy muszáj lesz belekötni, aztán a végére értem ahol leírtad a lényeget, így már nincs mibe belekötni. Természetesen, a két dróttal bekötöm valahova a kondit az nagyon nem jó, a jó az ha a befolyó áram csak a kondin keresztül tud továbbfolyni, azaz két bejövő szál a kondihoz, majd onnan a két elmenő szál akárhova.
Ennek csupán annyi hátránya lesz, hogy annak a vezetékszakasznak a kondi és az elektronika között szintén van ellenállása és induktivitása, de ez általában ilyen esetekben nem nagyon jelent hátrányt.
Ha visszalapoz valaki az EM-1-es labortápom fényképére azon jól látszik hogy itt előszeretettel alkalmazom én is. A méreteket illetően sokkal kevesebb kínlódással jár a nyáktervezés ha az ember az egyenirányítót és a puffert nem tervezi rá a nyákra, hanem közvetlenül a trafó után teszi, és a beépítés sem lesz olyan kötött, mert két kisebb nyákot könnyebb elhelyezni egy akármilyen dobozban mint egy nagyot. A nyák bemeneti oldalára kell tenni egy kisebb elkót és egy fóliakondit, amik "kijavítják" annak a 15-20cm-nyi huzaldarabnak a "káros" hatását.

Köszönöm a válaszokat, előbb-utóbb átalakítom majd így a labortápomat. Amikor építettem kevesebb tervezési szempontnak voltam tudatában mint mostanában. Örültem, hogy elférek valahogy a rendelkezésre álló dobozban. Kis elkóból majd teszek ami belefér, fólia kondiból kb. mekkora értékűt célszerű rárakni?

Elkóból 47-220µF elég, fóliából 100nF-1µF között.

Ok, köszi!

Üdv Urak!
A Proli007 féle LPSU3A50V tápot építem és az a kérdésem, h a kapcsolásban szereplő áteresztő Mosfetet (IRFP90N20D) helyettesíthetem-e 4db párhuzamosan kapcsolt hasonló tokozású Mosfettel?
A jobb hőátadás miatt szeretném így megépíteni, csak nem tudom a Mosfet meghajtása mennyire (sztem semennyire) érzékeny erre.
Gyengének érzem a 2-3cm2-en 150W-nál kelekezó hőt átvezetni a hűtőbordára...

Hát pedig a maga 0.51 fokC/W hőátadási tényezőjével kimagasló! Én nem raknék be mást, mert csak több problémát okoznál magadnak, mint nyernél. Első kérdés: mi fogja neked tökéletesen elosztani az eldisszipálandó teljesítményt 4 felé? Mi fogja meghajtani az esetlegesen nagyobb gate kapacitást? Hogyan fog erre a kapcsolás reagálni? Lassabb lessz? Begerjed?
Én TO220-szal és 0.9 fokC/W átadási tényezővel fűtök 120W-ot...

Kösz a választ!
Milyen hútést használsz a TO220-as tokhoz?
Én egy nagy alu hútöbordával szeretném megoldani, 20x150x250mm alu + a bordák még 60mm-t kilógnak. Ha erre simán hozzárögzitem a Fetet akkor át fogja tudni vezetni a keletkező hőt elég gyorsan?

Processzor hűtő a saját ventilátorával a célszerű megoldás. Olcsóbb, kisebb, hatékonyabb.

A félvezetőtől is függ, hogy ki tud-e egyáltalán belőle ez a hő lépni! Adatlapban nézd meg a hőátadási tényezőket! Szerepel benne a Tjunction (szilikon) és a félvezető hátlapja (Tcase), és a Tcase és a hűtőborda (Tsink) közötti. Ezeket összeadva kapj minél kissebb értéket! Ha ez 1.2fokC/W fölött van, ne akarj 100W-nál több hőt disszipáltatni vele (tokonként)!
A borda pedig tudja leadni azt a hőt, amit elvársz rőle! A proci hűtők szuperek, a vákuumcsöves még jobb. Venti kell 30-40W folyamatos hő fölött!

Ha még nincs panelod, akkor rendkívül jó minőségű panelt én is kínálok hozzá. Illetve alkatrészcsomagom is van még néhány darab, amiben természetesen a FET is benne van (itt írtam róla korábban).
A hűtési intenzitás szempontjából rendkívül fontos a felfogás. Különös tekintettel arra a szomorú tényre, hogy erre a saját furatán való felfogás általában nem ad kielégítő megoldást. Ezért valamilyen kengyelt kell használni, ami teljes felületen szorítja a FET-et.

És van olyan procihűtő ami eldisszipál biztonsággal 150W-ot?
Úgy érzem ennek a tápegységnek ez a gyenge pontja
Van már amugy panelem, Tőled vettem Nekem kellett kétszer elküldeni
A link amit irtál az adok veszekbe irányit de ott nem találtam semmilyen alkatrész csomagot.

Köszi értem
Akkor első körben maradok az egy db Fetnél

Bővebben: Link
Bővebben: Link

A tisztán áteresztős tápegységek melegszenek. Ha ez gondot okoz, akkor nem ilyet kell választani.
A szélsőséges melegre minél inkább fel kell készíteni az eszközt. Mégis jó azt tudni, hogy ez a melegedés csak a szélsőséges paraméterek mellett jelentkezik, tehát nem tekinthető állandónak. Elvárjuk, hogy 3A-en is elviselje a rövidre zárást, de ebben az állapotában talán értelmetlen működtetni hosszabb ideig. Direkt ezért van még egy "E-FUSE" opció is, ami ilyenkor lekapcsol

150W eldisszipálásához nagy felületű hűtőborda kell (sűrű lamellás kialakítás mint a proci hűtőknél), és hozzá egy nagy légszállítású venti. Annyira nem okoz nagy gondot egyébként. Én pl. ezzel 120W-ot eldisszipálok. Annyira nem nagy. Természetesen ventivel fújva, a félvezető mellett közvetlenül a borda 70-80fokC-os! Csak egy FET fűt, a mellette levő TO220-as tok egy dióda, az is melegszik picit, de nem 120W-nyit! Kellett neki is a hűtés.

Ha ugyanekkora procihűtőt használnék, a hő elvezetése a levegőbe sokkal jobb lenne, a FET mellett 50-60fokC lenne a borda. Amit az előző hsz-ban mutattam, ott határon jár a FET és a borda is, de sok gyártó erre a pontra tervez . Egyébként a borda hőkapacitása szuper, rövid ideig elbírna többször ennyi hőt is nyelni. Pl. 1mp 300W hő, 3mp szünet.

Ezt már nekem is említetted, próbáltam is keresni több web alkatrész áruházban is, de sehol sem találtam. Hol lehet ilyet venni ?

Nem túl nagy fáradsággal készíthetsz is, valamilyen lemezcsíkból. Akár.

Erre nem tudom a választ, még nem gondoltam vásárlásra. Egy darab lemezről beszélünk, amiben általában van két furat, amik közé befér a félvezető.
Erre sok minden jó lehet, én általában 20x3 mm-es rozsdamentes laposvasat szoktam visszavágni 10-15 mm szélesre, igazodva a félvezető tokozásához. Egy kicsit meghajlítom ívben, így addig tudom húzni a csavart, ameddig ki nem egyenesedik a lemezke, ezzel jó felfekvést és szorítást tudok elérni.
(Persze nekem van műhelyem, egy panellakásban azért nagyobb kihívás a dolog, de ott is meg lehet ez csinálni.) Ha nem boldogulsz, küldök neked valamit ami alkalmas a feladatra.

Ezt régebben rajzoltam valakinek.

Ha ez így működik, akkor minden OK.
8 mm -es Al lemezből maratok ki egy akkora sávot, amibe belefér a FET és 3 csavarral felfogatom a hűtőbordára.
Azt hittem lehet készen venni. Hasonlót láttam már valamikor, bontás közben...

Szia!

Ehhez hasonlókat lehet venni, de alkotó megoldása a tuti.

Lemezollód, műszerész satud nincs?

Ehhez hasonlóval találkoztam korábban ...
De ezt nem lehet egy nagy hűtőbordára rárakni.

Sokféle leszorító létezik, de nem kell ezt túlragozni. Én mindig a furatnál szorítom le a félvezetőt egy sima 3-as csavarral, hiszen azért van ott a lyuk. Még sosem volt ebből probléma, hogy ne feküdt volna fel, vagy ne szorította volna eléggé. Sőt, van hogy a nyák súlyát is ezek tartják, meg a lábak forrasztása. Hegesztőinverterben, tápegységben, és erősítőben sem volt vele soha gond, pedig nálam tudnának a fetek mesélni, amikor egy egy teszten meg vannak úgy kínozva, hogy 1 méterről lehet már érezni a szagát.
Egyedül az olcsó, TO220-as tokokat nem lehet csavarral rögzíteni, mert némelyik olyan vékony lemezből van, hogy kézzel meg lehet hajlítani.

Van mind a kettő, sőt bent a cégnél eszterga, egyetemes maró, sík- és palástköszörű, szalagfűrész és egyebek is megtalálhatók. Kisebb "ellenszolgáltatásért" szinte mindent meg tudok csinálni/csináltatni.
Viszont, ha valamit meg lehet venni 200Ft -ért, azzal nem érdemes 2 órán át foglalkozni.
Ám de, ha egy 8 mm vastag 50*70 mm Al lemezbe belemarsz egy 0.05 mm -el vékonyabb nútot mint a FET vastagsága - amibe a FET belecsuszik -, akkor alul-felül hűtve lesz. És fél óra alatt megvan ...

Nagy igazságod van, az általam felvázolt lehetőséggel sehol sem találkoztam még csak mint "lehetőséget" említettem. Szedtem már szét frekvenciaválót, inverteres hegesztőt egyikbe sem volt "túllihegve" a hűtés. A félvezetők "hátlapja" egy ónozott réz lap - álltalában - és arra van "ráoperálva" a félvezető lapka, amit később formába " öntenek " műanyaggal, hogy tartása is legyen. A probléma inkább az szokott lenni, hogy "kispórolják" a rezet a hátlapból és így a csip hőelvezetése is romlik, amit házon kívülről már nem lehet pótolni.

Jelenleg ugye a TO247 tokról beszélünk, ami nagyjából 20mm magas, 15mm széles és 5mm vastag. Ebből az 5mm vastagságból 2mm vastag a réz lap a minőségibb, és 1,5mm vastag a gagyibb termékeknél.
Senki nem tudja nekem megmagyarázni, hogy ezt miért ne lehetne az erre a célra kialakított furatnál leszorítani. Ha ez nem megy, akkor azért nem megy, mert az illető órás vagy hasonló méretű csavarhúzóval szeretné a szorítóerőt kifejteni. Azzal valóban nem fog menni. A lehető legnagyobb csavarhúzóval szoktam meghúzni, aminek a feje még éppen elfér a csavarhoronyban, az anyának pedig kombifogóval vagy kulccsal ellentartok. Ha nagyon minőségi a csavar, még a menetet is le lehet gyalulni róla, vagy meg lehet roppantani a műanyag tokot. A csavarfej alá pedig lehet alátétet is tenni, máris nagyobb felületen oszlik el az erő.
A legutóbb készült tápomban pl. fordítva van, a 3db párhuzamos FET 3-as csavarjai és lábai nem a nyákot tartják, hanem a nyák van rögzítve, és a processzorhűtőt tartják, ami lóg a levegőben. Köszöni, jól van.