Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Az az LM2576, amit belinkeltél, 3A -es - megnéztem vagy 3*.
Nem csoda, ha 5A -nál elpukkan. Azonkívül nem mindegy mekkora és milyen a hűtése. Ezekre ugyan úgy igaz, hogy alacsonyabb feszültségen nagyobb áramnál jobban izzadnak.
Azért minden ilyen IC-ben van némi tuláramvédelem igy aligha indokolja valami, hogy elpukkanjon, ha jobban leterheled.
Az 5 a 3 -nál 2 -vel nagyobb, a 2 meg épp a 2/3 a a 3 -nak - a matematika mai állása szerint ...
Mivel nem ismerjük a körülményeket, ne vitatkozzunk ezen. Én inkább a hűtés elégtelenségére gyanakodnék. ps. "némi túláram védelem" Ha a boltban egy 990 Ft értékű árúért egy ezressel fizetsz és a pénztárnál nem adnak vissza semmit, nem biztos, hogy szóvá teszed. Viszont, ha 2000 -el és nem akarnak visszaadni, rájuk borítod a pultut - én legalábbis
Nem vitatkozok, de gondolkodj el, hogyan lehet egy 3A-s stabilizátorbol, ráadásul egy kapcsolo tipusbol, ahol kritikus a kimeneti feszültség és az áram is ( s mindezt az áramkör üzemi okokbol egyfolytában ellenörzi) 5 A- t kihuzni?
Azt gondolom szépen le írták neked hogy miért is kérdeztem vissza hogy mit csináljak....
Látatok benne hibát? Vagy rosszul méretezett alkatrészt (értékre gondoltam)?
Egy csomo hiba van abban a kapcsolásban.
1. A rajz stilusa. Már elemi iskolában is szebben kellene rajzolnod. 2. Ha elolvasod a chip dokumentjeit olvashatod a 14. oldaltol, hogy az IC-t nem lehet 0 V-g lecsavarni - pár oldallal késöbb ott a képlet is, ahol az R1 alul van, azaz nem lehet 0 értékü, a te kapcsolo tranzisztorod meg pontosan ezt teszi! Az R1-en a müködéshez minimum 1,2 V kell ( az a referencia). Ha igy akarod megoldani az áramlimitet valoszinü, hogy nem fog menni. Esetleg kapcsolhatnád az On/Off lábat, de félö, hogy arra meg billegni fog. Szoval ki kell találnod egy másik kapcsolást, hogyan lehet itt az áramot limitálni. Ennek a chipnek nincs áramlimit bemenete!
A kapcsolásod, amikor kezdi elérni a beállított áramhatárt, elkezdenek kinyitni a tranzisztorok. Csakhogy a Q3 nyitása nem csökkenti, hanem növeli a kimenő feszültséget...
Viszont ha Q3-at kihagynád, és a Q1 kollektoráról egy diódán, és egy néhány k-s ellenálláson keresztül csatolnál feszültséget a feedback-re, akkor működne valamennyire. Persze nem lesz meredek karakterisztikája, messze nem lesz tökéletes, de legalább hasonlítani fog arra amit szerettél volna.
1, Nem jártam (ezt a csoda programot is most kezdem meg ismerni)
2.Tesztelni fogom hogy lehet orvosolni a problémát, és köszönöm
Köszönöm a megoldást. Gondolkodom még, hogy lehetne másképp megoldani.
Arrol nem a csoda program tehet, hogy az alkatrészen kereszt ül huzod a vezetéket stb.
A másik meg ha megnézed azt a két kimenö ellenállást ( a felsö poti), amit nyilvánvaloan a minimumra is lehet tekerni ( ekkor van a legnagyobb kimeneti feszültség), és ilyenkor a te Q3 tranzisztorod rövidre zárja az also ellenállást, azaz komplett rövidzárt csinál a kimeneten! Lehet hogy ezt még a poti sem éli tul és a 2Ohmos mérö ellenállás is veszélybe kerül. A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2020
A felette (alatta)átmenő jelet még nem tanultuk
Nagyon jó, újabb hiba forrás vár kiküszöbölésre. köszönöm. Azért látom sikerült bogarat ültetnem....
Jaja, elpukkad, mert az adatlapja szerint is csak 3A-es.
Kisebb áramtól is elpukkad, ha valamilyen okból leáll a kapcsolgatás. Pl. a kimeneti rövidzártól.
De okos itt mindenki...
Ki mondta, hogy alapkapcsolást csináltam, képzeljétek, le tudom olvasni az adatlapról az adatokat. Volt benne egy MOSFET-es áteresztő kör is, az LM2576-ADJ (szabályozható verzió) alig volt terhelve, de valahogy mégis elpukkan. Sajnos már kidobtam mind a rajzot, mind a NYÁK-ot, de valami hasonlót építettem A hozzászólás módosítva: Jan 8, 2020
És megnézted azt a kapcsolást amit linkeltem, vagy csak annyit láttál, hogy L200 és feladtad?
Vagy mindenáron kapcsüzemben akarod?
Most már azért elég legyen! Senkinek sem kötelező válaszolnia semmire!
Sziasztok!
Egy érdekes szerzemény került hozzám. Már 10 éve, hogy leemeltem egy német bácsi polcáról és kipróbáltam. Füst, szikra, csattanás. Ott helyben szétszedtük, diódasort és pufferkondit kellett cserélni. Évekig ment az iparban, tesztberendezéseket táplált ahol többféle és állítható tápfesz kellett. Egyszer csak beállt a bal csatorna, konstans 35V-on ment, az épp táplált cuccot el is égette. Okés, nem használom a bal oldalát, elég oda a jobb is. Hetekkel később, napról napra egyre jobban melegedett, a végén már percek után enyhe füstölgés volt. Akkor szétszedtem, a bal oldali rész trafóján kikötöttem a primer bemenetet, azóta nem melegszik. Majd pihent 3-4 évet a polcon. Most újra elővettem, javítási és tanulmányozási céllal. Kapcsolási rajzom nincs hozzá. Amit találtam az biztosan nem jó, mivel más IC-t használ és a tranzisztorok PNP-sek, ebben pedig 2N3055 dobog: oldalanként kettő. A fokozatválasztó se stimmel, az enyémben még manuális. Az egyik képen már csak a leégett trafó helye látható, azt viszem tekercseltetni. Illetve vinném, mert 20k+ÁFA ajánlatot adtak. Abból már kijön egy toroid ami mindkét csatornát viszi.Megnézve az "elektronikát", nem egy alkatrésztemető. A segédtápot külön trafókivezetésen kapja. Két darab LM741 gondolom feszültség+áram, a referenciát a fekete henger (2DW233) adja. Érdekes az áram/feszültségkorlát diódázása, ami az előlapi U és I visszajelző LED-eken keresztülfolyva korlátozza le a meghajtó fokozatot. A panelon a két trimmerpoti nem az IC-k ofszetbemeneteire vannak kötve, azok üresen állnak. Az előlapi potik "kétvezetékes" módon vannak bekötve, beiktatva egy párhuzamos ellenállással: 0-6.2kOhm-ot ad, nagyobb ellenállás felé kisebb fesz/áram. Hamarosan megpróbálok a panel "beszkennelésével" kapcsolási rajzot készíteni, esetleg újraépíteni az egészet. A célom egyébként egy tesztberendezésbe építhető, digitálisan vezérelt lineáris tápegység megépítése.
Szia!
Idézet: „kikötöttem a primer bemenetet, azóta nem melegszik.” Ettől még a szekunder táplált más alkatrész is lehet rossz, nem biztos, hogy a trafó rendetlenkedik.
Első reakcióm nekem is az volt, de nem volt időm foglalkozni vele, és már kellett a táp (másik oldala). Mindent lekötve ugyanazt produkálja. Sajnos a trafó égett le, a szekunder oldal masszívan zárlatos. Tekercselésre első ajánlat 20 ezer. Ebből toroidot tekercseltetek, olyat, ami mindkét oldalt ellátja.
Hogy lehet az, hogy még egy biztosíték sincs benne, ami megvédte volna a trafót a zárlattól? Már ha feltételezzük hogy nem magától, hanem túlterhelés miatt égett le?
Nem tudom mekkora feszültségű trafó volt benne, de az a 20 ezer az egy horror összeg, a kínaiaktól sok esetben ennyiért már megkapod az egész készüléket mindenestől. Keress inkább hirdetési oldalakon trafót, ennek az árnak a töredékéért is kell hogy találj megfelelőt. Ja, és amit tekercseltetsz se lesz jobb semmivel sem, ha a primert nem impregnálják. Majd mutatok egy képsort ha megtalálom, meg ha érdekel.
Persze, minden érdekel! Egyetlen biztosíték van benne, a hálózati fesz bemenetnél. Úgy látszik, egy szekunderes zárlat még belefért az 5A-be. A trafó főtáp része kb. 40V-ot (AC) ad le, 3A esetén ez 120W. Gondolom kis tartalék van benne.
Nem is a trafó, inkább a konstrukció igénytelensége miatt tettem fel, meg azért, hátha valaki tud lőni nekem egy rajzot. De úgy néz ki, én leszek az. Végül találtam benne még egy referenciát, a fekete hengeren (6.2V) kívül van egy áram-referencia, a kis kék henger a két tranzisztor között jobb felső negyedben: "2DH12B". Lemértem, kb. 2.6mA-es referenciaáramú dióda.
Mutatok néhány lehetőséget újban, ezek 150 és 160VA-esek, és még a bruttó áruk sincs a 20 ezernek a közelébe se. Használtan meg már feleennyiért is adnak ilyet.
Én szoktam néha venni használt toroidot ha nagyon olcsó. Visszabontom a primerig, kiveszem a hőbiztit belőle, impregnálom, szigetelem, majd mehet rá a tetszőleges szekunder. A képeken egy magyar (elektris) és egy olasz (tector) az áldozat. Az olaszban hőkapcsoló (bimetal) van, a magyarban hőbizti. A magyarnak nem is ártott a szétszedés, mert a képen kicsiben rátéve látszik a hanyag munka, hiányzott pár sor fölül a szigetelőanyag (életveszély). Az első kép a visszabontott állapot, a másik kép az impregnált és leszigetelt primer ami új kivezetőhuzalt is kapott.
Üdv,
ha toroiddal készülsz a trafót kiváltani, azt tanácsolom, hogy légy türelmes és kitartó a keresésben/vásárlásban. Nem szabad elkapkodni, sokéves tapasztalat. Tavaly például a jó...son vettem 3k Huf-ért 300VA-es, 2x27V sec (újszerű) toroidot. (plusz posta) Szerény véleményem szerint itt, és még jó pár helyen az árak irreálisak, el vannak szállva. Amit Ge Lee tanácsolt, ajánlatos megfogadni hogy ne érjenek meglepetések.
Szia. Mindegyikben kötelezően van védelem gyárilag, vagy csak a "márkásokban" van?
H netán tévednék akkor majd valaki kijavít. Egy ideje már a gyártók kénytelenek adott szabványok betartásával dolgozni. Ha a szabványban benne foglaltatik (nem tudom) hogy kell bele, akkor bele kell tenni, nem hagyhatják ki. Ha maszekban csináltatsz valahol valakivel, akkor kérheted hogy ne tegyék bele.
Én nagyon nagy butaságnak tartom, mert egy primer és egy szekunder oldali biztosítékkal tökéletesen megvédhető egy trafó, meg az utána kötött dolgok is egy esetleges tűztől. Mondjuk az tény, hogy egy olyan túlterhelés ami még nem olvasztja ki a biztit, de a trafót túlterheli amitől az felforrósodik, na az ellen már nem véd, arra van a hőbizti. De erre meg azt mondom hogy csak tervezés, méretezés kérdése hogy az ember mit köt utána, mennyire terheli.
Illetve ha jön a szaki, aztán a biztosíték n+1. kiégésekor szépen berak a jóval nagyobb áramút, netán megpatkolja tömör 2,5-es rézdróttal, aztán annyi is a mókának. Nem hülyeség az a hővédelem, de hőkapcsoló kellene, nem biztosíték.
Föleg nem a tekercsek közé, ha már kell. Az nyugodtan rá lehetne ragasztani vagy a külsö szigetelés alá, hogy javitani lehessen.
A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2020
Értem. van itthon egy kis toroid trafóm, amit úgy kaptam hogy "halott" akkor vagy ez a védelem ment ki benne vagy valóban vége van. Majd kiderül Ha jól értettem akkor ez minden esetben a primer és a szekunder tekercs között van valahol, megfelelően leszigetelve?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |