Nem semmi, szóval a transzformátor által alkotott kapacitáson megy át az 50 Hz-es áram, illetve esetleg a szigetelésen. Amúgy azért kezdtem el vizsgálni mert, biztos akartam lenni, hogy az usb-s oszciloszkopos méresekhez biztosan független a hálozattól a tápegység. És szerintetek, egy ilyen szivárgó áram, az mennyire lehet veszélyes a számitogépre, oszciloszkopra, usb portra ?
Gondolom azért olyan durva zárlat nem jöhet ki ebből.
A földelést egyébbként be sem kötöttem, mert gondoltam minek az nekem, de akkor megcsinálom.

Nagy általánosságban egy "mezitlábas" leválasztó trafó elegendő egy átlagos oszcilloszkóphoz.
Bár mindig a feladat jellege határozza mega szükséges berendezéseket. Mi kapcsoló üzemű tápegységek telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozunk, itt nem létszükséglet a végletekre kihegyezni a berendezéseket ( 100MHz -es oszcilloszkóp is elegendő ). Aki viszont számítógépekkel, PLC -kel stb. foglalkozik, oda finomabb berendezések lehetnek szükségesek.

Bezony, mutatom a képen, de otthon is kipróbálhatod. Be van dugva a toroid egy sima villásdugóval a konnektorba, és a 12V-os szekunderre rátettem a fázisceruzát ami világít. Sötétben kellett fotóznom hogy látszódjon a világító glimm. A trafó szigetelése viszont tökéletes állapotban van, 5kV-os mérőfeszültséggel vizsgálva az 500GΩ-os végkitérésű műszer mutatója kifekszik a végtelenre, tehát a szigetelés nem is üt át, és az értéke is valahol a TΩ-os tartományban van.

Építeni fogom Attila86 SMPS-II labortápegységét, és ezzel kapcsolatban felmerült a FISCHER cég hűtési rendszerének használata. Nem olcsó mulatság, de állítólag kis helyen, nagy hatékonyságra képes (borda). Még nem építettem ilyen jellegű hűtőbordával, de javítás során már találkoztam vele. Pont ezért kérdezem hogyan lehet/kell ezt észszerűen és szakszerűen összerakni?
Javításkor, szinte lehetetlen volt egyetlen félvezetőt kivenni a sorból (nekem nem sikerült). De hátha csak bénázok, és van ennek praktikus össze és szétszedési ajánlása, amire nem jövök rá magamtól.
Másik kérdésem a szorítólemezek (Ilyen) szorítóerejének nagysága. Az adatlapok erről hallgatnak, de a mérték nem lényegtelen. Külön érdekesség lehet, hogy én most a szintén FISCHER gyártmanyú alumínium-oxid és kerámia keverékből készült szigetelő lapot szeretném használni (ilyen), aminek 1,5 mm a vastagsága (nem elírás, másfél milliméter). Ha feltételezzük, hogy a rugós szorítólemezt a félvezető+csillámvastagságra optimalizálták, akkor ehhez a kb. 5 mm-es szorítandó vastagsághoz képest az Al2O3+ker. szigetelővel kialakuló kb. 6,5 mm jóval nagyobb hajlítást mér a rugóra.
Mellékeltem milyen lenne ez ha minden jól sikerül, és a sarokba tettem egy oldalnézetet is az arányok miatt.

Ezeket a szigetelő lapokat nem nagyobb ( >200V ) feszültségnél szokták használni ? Én sok inverterben láttam a munkahelyen ilyeneket, de nehéz elhinni, hogy a hővezetése megközelítené az aluminiumét. Magasabb feszültségnél indokolt lehet az átütés miatt ...

Ebben nem tudok állást foglalni, de az talán ellenérv lehet a felvetésedre, hogy a csillám átütési szilárdsága 0,05 mm vastagság mellett is 5 kV. Feltételezem vastagabb csillámnál (van belőle 0,1 mm-es is) még nagyobb az átütési érték.

Szia, az adatlapokon rajta van a szorítóerő, kb. 50N. Szerintem ezek bepattintósan szerelhetők, és talán vissza is kellene tudni húzni, de meg kell őket kérdezni. Ha sűrűn vannak akkor valami karmos szerszám kell minimum hozzá. Én még nem találkoztam ilyennel, de tetszik.

A "bepattintás", ha az szemből történik nagyon jó megoldás lenne. Oda-vissza lehetővé tenné a szerelést, a szomszédos félvezetők bolygatása nélkül.
Esetleg tudsz olyan videóról, ahol megnézhetnék ilyen szerelést/bontást?

A kis SMD FET hátlapját (amit az alaplapi fóliához szoktak forrasztani) ráforrasztották az IRFP fém hátára, a lábait hozzágányolták a nagy tokhoz. A kész FET ránézésre teljesen azonos az eredetivel. RDSon érték árulkodik egyedül a csalásról, mert az 1 Ohm körüli.

Sziasztok! Vettem egy labortáp modult mi 50V 5A tartományban tud maximálisan dolgozni.. A modul semmi mást nem igényel mint max 55V egyenáramot,, Van böszme trafóm több is ,de azt gondoltam ki kéne váltani egy kapcsolóüzemű táppal a kiszolgálását..Annyi variáció van,hogy nem tudom melyik egyszerű de üzembiztos kapcsolást építsem meg hozzá lehetőleg pc tápból kinyert cuccokkal mert abból van bőven..Így nem lenne sem nagy sem nehéz a készülék..Öttletet tanácsot szeretnék ezzel kapcsolatban.. A 250W teljesítményt kellene tartani,hogy maximálisan kihasználható legyen ha már megépítem..

Milyen áron volt ha szabad kérdezni?

Jónak tűnik, de kissé körülményes lesz a kezelése ...

13500Ft Postával15000

Ez csak a pontosság miatt kell nekem..Va több labortáp is,de csak 3 digites nem pontos műszerekkel..Persze lehetne kicsit nagyobb is..Lehet nézni grafikusan is a paramétereket így teszteléskor jól jön ha meg akarom tudni van e kiugrás áramban,telesítményben adott időközben..Jó ár érték arány ezért döntöttem mellette..Ilyet nem lehet építeni..

Szia!

Vettem korábban kínai labortáp elektronikát, ki is került a lomtárba. Olyan irgalmatlan zavart keltett maga körül. Szűrhetetlen volt. Mindenféle rlc köröket kipróbáltam. Árnyékolt, földeltem, stb...

Semmi nem segített. Ha labortápnak kell, és analóg elektronikákat is építesz/javítasz, nem ez lesz a megoldás..

De kíváncsi vagyok, ha kész, pár szkóp ábrát teezel majd fel, hogy mi jöni a fenekén terheléssel, nyugalomban, csúcsra járatva?

És hogy ötletet is adjak az aprohirdetésben szoott lenni 54V mean well táp, gombokért. Igaz, csak 2.5A, de veszel kettőt, meg van oldva...
.

Nem várok tőle én sem túl sokat,de talán azért használható..Délután kapom meg majd kiderül..

Találtam egy Orosz oldalt ott vannak tesztek.. Lehet majd bele kell nyúlni kicsit..Majd meglátom..Bővebben: Link

Tápot nem is kell, mert ennél jóval egyszerűbb megoldás lett volna a PC táp átalakítása labortáppá, nagyjából 2 poti meg néhány kondi árából megvan. A kijelzőt illetően pedig az igazság akkor derülne ki, ha mellé tennél egy 4,5 vagy 5,5 digites műszert, mert amit láttam hasonlókat azoknál az utolsó digit csak úgy ott volt dísznek, semmivel sem volt pontosabb mint egy 800Ft-os kínai multiméter, szóval nem leszel vele előrébb de ki tudja.
Ráadásul ha nem hazudtak nagyot, akkor 150mV-os ripple van a táp kimenetén, attól még a PC táp is jobb, sőt ha teszel még puffert a primer oldalára akkor sokkal jobb mint amit ez produkál.
És mint írtad van belőle bőven, tehát venni sem kell.

A PC táp átalakításról van konkrét infód?

Ezt értelmezd már nekem, légyszíves:

Meg a többi ilyet ...

Van neki külön topikja, amiben találsz rajzot, leírást, méréseket, képeket egyszóval minden szükséges infót. Mármint azokhoz amelyekben 494 vagy azzal ekvivalens a vezérlő.

Szerintem a tápfeszültség mivel többnek kell lenni min3V de 5V javasolt mivel 6-55V-g működik persze a kimenő mindíg alacsonyabb 3V körülivel....

Gondolom ezt az érdekességet le is fotóztad mikor szembesültél vele...?! megosztanád velünk, okulásképpen? )

Én eddig nem igazán gondolkodtam még teljesítmény tranzisztorok, aliról való beszerzésében...főleg, hogy nem egy hozzád hasonló negatív véleményt olvastam már erről. Gondoltam, teszek egy kísérletet, veszek néhány IRFP260-at.
Még nem használtam semmire se, de most elővettem, gondoltam legalább egy elementáris tesztet elvégzek ezekkel. Felcsavaroztam egy nagy hűtőbordára az egyiket, és megterheltem 30V/3A-el. Ezt zokszó nélkül bírta, hosszú perceken keresztül, míg végül a hűtőborda lassan felmelegedett úgy 60C-ra, amikor meguntam és kikapcsoltam. A tranyó eközben csak némileg volt melegebb a hűtőbordánál.
Tudom, a közel 100W disszipáció még messze van a határértékektől..., de ez alapján, egyéb mérések nélkül is megkockáztatnám, hogy semmi gond nincs velük! Könnyen lehet, ha szétszednék egyet, ezen is meglepődnél, mi van benne...

Ne használjuk már minden gagyi szabályozható katasztrófákra a LABORTÁP szót! Az állítható tápegységek 98%-a abszolút nem labor.. sőt az alja még nem is tápegység!!

Talán csak szerencsém volt, de én több kínai alkatrészbeszerzés tapasztalata alapján elégedett vagyok. Látszólag az itthoni forrásokkal azonos alkatrészt kapok, töredéke áron.
Még azt is megkockáztatom, hogy a hazai boltok is éppen ott veszik ahol én, csak mire eladásra kerül több szinten is rárakódnak költségek.

Oszd már meg légyszíves a nagyérdeművel, hogy mitől nevezhető az egyik annak, míg a másik nem. Azaz esetünkben, egy átalakított PC táp aminek pontosan ugyanúgy szabályozott és állítható mind a feszültsége mind az árama, azt mitől kellene másképpen nevezni, mint mondjuk egy 723-as analóg szabályozót?
Ki kell hogy ábrándítsalak, ha utánanézel fogsz találni több milliós árfekvésben is olyan gyári labortápot ami kapcsolóüzemű, sőt, manapság már analógot csak elvétve gyártanak. Szóval akkor várom a választ arra, hogy mitől labor vagy nem labor?

Komoly összegbe mernék fogadni, hogy ez pontosan így van! Nagyon kevés gyártás folyik ma már nem Kínában, hisz azzal az előállítási költséggel versenyezni igen nehéz...
Valahogy az emberek egy része azt képzeli, Kína tele van olyan félvezetőgyárral, ahol mást sem csinálnak, csak humbukságokat állítanak elő, direkt szívassák a világot azzal, hogy selejtes utánzatokat állítanak elő. Nos, ez vicc... Komoly technológiával rendelkező gyárak kapacitása így is maximumon pörög, eredeti technológiás termékeket gyártva külföldi nagy gyártók számára. A kisebb félvezetőgyártók viszont csak egyszerű eszközöket képesek gyártani, azon pedig kicsi haszon van, nem éri meg ezekből holmi utánzatokat gyártani... Talán van 1-2 dugi, zugüzem, ahol előállítják azokat a kirívóan átverés eszközöket, amik néha előkerülnek hamisítvány címszó alatt..., de én még ilyet személy szerint nem láttam. Csak és kizáróan a neten..., ahol valljuk be, bárki bármit prezentálhat, ha nagyon akar...
Tény, hogy elég sok alkatrészt rendeltem már Kínából, ezek zöme magasfokú technológiát igénylő eljárással készülő eszközök voltak(DDS, CPLD, FPGA, mikrovezérlők, RAM-ok, kisteljesítményű, nagyfrekvenciás tranzisztorok, és még egy csomó más irányt), és még egyszer sem volt gondom azzal, hogy nem működött volna. Pedig, ezek közül nem egy pl féláron volt a gyártói eladási árhoz képest!!
Az sokkal gyakoribb jelenség, hogy az eredeti technológia szerint legyártott, ám paramétereiben selejtes alkatrészeket a leleményes kínai képes beszerezni, megsemmisítés elől, és utána eladni boltban, akár nem is tudván arról, hogy olyan alkatrészt árul, ami már nem teljesíti mindenben maradéktalanul a gyári elvárásokat! Ezek jó része észrevétlen marad a legtöbb felhasználó számára, valljuk be, kevés ember van, aki korrektül képes az adatlapi paraméterek nagy részét megmérni...és hát, miért is tennénk ezt, max ha gyanússá válik. De ezek ugyanúgy eredeti alkatrészek, eredeti technológiával gyártva..."csak" kilógnak valamiben a gyári specifikációból....

Közben megjött a modul..Tökéletesen üzemel a négydigites Maxwell műszeremet követi teljesen lineálisan..Teljesítményen is,de persze a csatlakozónál mért feszültséget mert a pontosságot nagyban befolyásolja a készülékre csatlakoztatott vezeték keresztmetszete..Úgy tűnik megéri azt az összeget mit kértek érte.. Este dolgozom majd ott tanulmányozom a menüt tovább,de nekem tetszik egyenlőre..Analóg szkópon néztem,de nem találtam kiemelkedően magas egyenletlenséget a kimeneten sem üresen sem terhelve..

Hát ilyenek voltak...
Ja és az összes telefon akku is max 50%-os volt.
Minden más félvezető rendesen tette és teszi azóta is a dolgát. Az összes kis kész vagy kit panel rendben működik, semmi probléma nem volt még velük. E-bayről eddig csak néhányszor rendeltem és összesen egyvalami érkezett meg. A többi árát visszatérítették. A helipotik között volt még rengeteg hamis vagy gyenge minőségű.

Az IRFP260-ad valószínű rendben lesz, de ne várj tőle sokkal több disszipációt. Nagyjából ennyit tud a tok. Én is teszteltem 1 perc után a hűtőborda 40 a FET felső műanyag része 88 fokos volt (infrával mértem, nem hiteles műszerrel, de tájékozódni jó volt). A tranyó alatt csak szilikonzsír volt.

Ha ezt magadtól nem tudod, érzed, akkor ez nehéz beszélgetés lesz! Illetve nem! Elmondom a véleményem, mert kérdezted, aztán részemről lezárva a téma. Azután mindenki eldönti mennyire tud azonosulni a gondolataimmal! Meggyőzés vonalat kéretik el sem kezdeni!! Köszönöm!!

Szóval abba a profi labortápokba valamiért bele kellett önteni a pénzt, hogy elérjék a kitűzött paramétereket!
És itt a lényeg a paraméterek milyensége!!:
Kimeneti zaj, szabályzási hullámosság, üzemmód váltások közötti viselkedés, tranziensek, drift, és még sorolhatnám.
Olyan tápegységnek(pc táp), aminek a kimenetén hemzsegnek a 100µF-ok, biztos katasztrófa lesz az üzemmódok (feszültség-áram generátor)közti váltás, de a többi paraméter sem lesz fényes! (hiányoznak a milliók a technikából)
De ahova tervezték oda pont jó.

Aztán most jönne a jogos kérdés, hogy számosítsuk az egyes paramétereket, mikortól labor a labortáp!
De nem fogok számokkal jönni! Ahogy te is mondtad ez a határ mindenkinél más.

Csak hasonlatként, zárásként annyit mondok, hogy a széria Trabira sem mondjuk, hogy Forma versenygép!