Hali!
Ezzel a trafóval mások az értékek. Most a primer oldalon mérek 70mA-t, a másik, szek.oldalon 35mA-t.

Szia!
Gondolom, itt már nincs feltűnő melegedés sem.

Semmi melegedés. Ez tökéletes.

Amit Skori írt a Ki mit épített topikban az alapból tök jó, de ahhoz hogy az ember biztonságosan használjon egy leválasztó trafót, ahhoz szerintem az is kell, hogy az illető értse annyira az elektronikát meg hogy mit csinál, mint Skori. A hozzám hasonló amatőröknek, hobbistáknak szerintem egy leválasztó trafó ugyanannyi veszélyt hordoz magában mint amennyi előnyt. Hamis biztonságérzetet ad.
Pl. földelt szkópot technikailag lehet lebegtetni, de hozzáértők nagyon erősen tiltják a használatát mert feszültség alá kerülhet a szkóp. Ráadásul ugyanekkor a szkóp hálózati transzformátorának a szigetelését is elkezded túlterhelni. Nagyobb frekvenciákon meg a hálózati táplálású műszernek a nagy parazita kapacitásai miatt lehet hogy az a föld-függetlenítés nem is olyan hatékony mint ahogyan várnád. A jelalak is torzulhat.
Ha csak az a vizsgált eszközt lebegteted akkor meg ha olyan pontra csatlakoztatod a szkóp földjét ami a vizsgált készülékben szintén valami kisimpedanciás összeköttetésben van a földdel, akkor meg megszüntetted a leválasztást és megint csak meg tudod rázatni magad ha rossz helyre nyúlsz és ekkor már pl. a FI relé sem véd meg hiszen leválasztó trafót használsz.
Nálam a leválasztó trafó azt a célt szolgálja hogy abba dugjak be minden ismeretlen eszközt és ne a lakás hálózati kismegszakítóit, FI-reléjét teszteljem hogy működnek-e még. Multiméteres mérések még rendben vannak, de ahhoz nem érzem magam elég képzettnek hogy szkóppal mérjek nagyobb feszültség alatt lévő eszközt, leválasztó trafó segítségével.

Egy toroid trafó -a rá jellemző szigetelési tulajdonságokkal- alkalmas leválasztó trafónak?
Mennyire kell itt szigorúan ragaszkodni a "biztonsági-leválasztó" fokozathoz?
Azért érdekes a kérdés, mert egy üzemszerű hálózati trafó is leválasztó trafó, és egyáltalán nem biztos, hogy biztonsági is.

Valahol minden trafó leválasztó, valahol meg egyik se. Hogy mi tekinthető biztonságinak vagy sem arra volt régen valami definíció, hogy manapság van-e azt nem tudom, de régen a távolsággal volt ez összefüggésben, szóval kellő fizikai távolság a primer-szekunder tekercsek között, mint pl. a csévében csévés megoldások, ahol a szekunder cséverészt le lehetett húzni a primer csévéjéről. A nagy fizikai távolság kizárt bármiféle galvanikus kapcsolatot a primer-szekunder között.
Egy toroid szigetelési ellenállása a primeren lévő 2-3 réteg poliészter fóliával általában 20TΩ vagy afelett van, az átütési szilárdsága pedig 4kV felett, ez utóbbi talán már előírás is manapság, régen valami olyasmi volt, hogy a primer-szekunder közti legnagyobb feszültségkülönbség duplája +1,5kV, ezt bírnia kellett a szigetelésnek. Toroidnál a belső szigetelés a szekunder alatt van, az az utólagos mechanikus sérülést eleve kizárja, de szerintem a szennyeződést is, hacsak nem megy víz vagy hasonló a fóliacsíkok közé.

Ge Lee jól összefoglalta.
Én ilyen szabványokba és elnevezésekbe nem mennék bele mert nem értek hozzá. De tény, hogy csinálnak leválasztó trafókat toroidból. Egy ilyenben pl egy leválasztó toroid után van egy toroid autótrafó: Bővebben: Link. Meg csatoltam egy netről szedett toroid adatlapot, abban is írják hogy "safety isolation transformer". Hogy ehhez minek kell teljesülnie azt nem tudom.
Talán még annyi hogy a toroidoknál az erős kapacitív csatolás miatt a szivárgó áram viszonylag nagy. Megmértem egy 230/24V toroidomon, ott kb. 10 uA folyik a szekunder egyik kivezetésétől a föld felé. Ha bekötöm a védőföldbe az elektroszatikus árnyékolást ami a primer és szekunder között van, akkor a szivárgó áram kb. a tizedére visszaesik. (lehet hogy az árnyékolás még bekötetlenül is csökkenti valamennyire, azt nem tudom)

Az Elektris minden trafóhoz bizonyítványt ad a 4kV-os átütési szilárdság méréséről.

Meg a többi gyártó is, legfeljebb nem adja oda csak odaírja a webshop info-ba (lengyel, cseh, olasz stb gyártók). Elektris-t inkább hagyjuk, olyan szekundert tekertek hogy az ujjammal 4mm-t tudtam rajta ide-oda mozgatni a huzalt. És ki tudja, hogy csak a külső sor volt-e ilyen laza vagy az alatta levők is...
Egyébként én is adok bizonyítványt ha kéred, akár 5kV-os mérésről is. Ha jól tekerték fel a szigetelést, kosz és nedvesség nélkül akkor azzal nem lehet baj. Láttam olyan kisipari toroidot, ahol az emberke zsíros ujjlenyomata végig ott volt az alsó fóliasoron is. Ott nem is volt meg a 20TΩ közel sem, de már nem emlékszem rá.

Ha nekem olyat adnak, akkor visszaviszem nekik... Eddig vagy 20 trafót tekertettem velük, még nem volt minőségi problémám.
A 4kV mérés egyfajta felelősség is. Mert ha mégis átüt, akkor annak büntetőjogi következményei vannak.

Ezért nem szigetelek már semmit papírral, mivel a papírnak a meleg is és a pára is árt, a műanyag meg ha nem éri UV szinte örök élet. Van a padláson olyan régebbi gyári trafóm ami 1kV-on még nem, de 2,5kV-on átütött.

Honnan tudod, hogy jók voltak azok a trafók, leszedted róluk a külső szigetelést, és visszabontottál egy sort? Nem hinném. Én egy félkészet küldtem nekik, amit valaha ők csináltak, lebontottam róla mindent csak a primer maradt, azt impregnáltam, tettem rá új szigetelést (amire aztán ahogy írtad, megadták a bizonyítványt tehát valószínűleg jól dolgoztam) és csak a 380V-os szekundert kellett nekik feltekerni és nem kértem külső szigetelést, okkal, mivel fogalmam sem volt, hogy mekkora lesz a trafó drop-ja, így kézzel kellett beállítani a végleges menetszámot.
Ugye, egy 40V-os szekundernél 10% drop az csak 4V, de egy 400V-osnál már 40V. Szerencsémre bőven túltekerték mert 420V-ot tekertek fel a 380V helyett, és végül a 390V lett jó, azzal állt be a kb. 500V DC anódfesz.
Az első gondolatom nekem is az volt hogy visszaküldöm, mert ránézésre is hétfő reggel vagy péntek délután készülhetett, de sürgősen kellett, a durván laza két felső sor lekerült róla, a többi meg kapott lakkot, bírja ameddig bírja.

Nem bontottam le, nem takartem vissza. De nem zúgott, nem zizegett, nem melegedett, minimális üresjárati áramfelvétele volt mindegyiknek. Nekem ennyi megfelel.
Általában impregnáltatom, némelyiket többször is.

A toroidokat nem a klasszikus értelemben vett "menet menet mellé és soronként" tekercselik. Pl. egy kör a primer, azaz úgy állítják be a gépet, hogy a vasmagot olyan sebességgel forgassa, hogy közben "a majdnem" egy teljes kör végére éppen a kívánt menetszám legyen a vason.
Ettől lehet berzenkedni, de valójában az egymás melletti (egymáshoz közeli) menetek között kicsi a feszültségkülönbség, ezért minimális az átütés esélye.
A huzalok feszítését azt könnyen túlzásba lehetne vinni, és akkor nem tudnád őket mozgatni, viszont ekkor a nyúlás miatt sérülékenyebb rajtuk a szigetelés.
A toroidok gyártásának alapvető lépése az impregnálás. De a hagyományos trafókkal ellentétben ezt nem lehet utólag egy lépésben megcsinálni, mert a belső részeket nem érné el az impregnáló anyag. Ezért külön kell a vasat + a primert + a szeskunder(eke)t impergnálni.
És igaz, hogy ez nem történik meg mindig, de ennek nem műszaki oka van, hanem az olcsóságra való törekvés, hiszen az impregnálás érezhető többletköltséget jelent (és nagy részben kizárja az utólagos babrálhatóságot).

Szerintem már párszor át lett itt beszélve, hogy a leválasztás kifejezés az másra van fenntartva, ezek a transzformátorok elválasztó transzformátorok. Voltak. A helyzet jelenleg bonyolultabb, ma az elválasztó transzformátor az az, amelyiknél a pri és a sec között legalább alapszigetelés van. Amit régen biztonsági transzformátornak hívtunk, az most biztonsági szigetelőtranszformátor (de régen az elválasztó transzformátornak is biztonsági transzformátornak kellett lennie!).
Hát ez csak bevezető az ingoványba.