Megnézted valójában hány fokon olvad?

Ebben valami nem kerek: Ha bizmut (25%) ón ólom összetételű, akkor valóban 95 fok körül olvad, de ekkor Rose fémnek hívják!.
Ha viszont Wood fémről van szó, akkor ón, ólom, kadmium és 12,5% bizmut az összetétel 71 fokos olvadásponttal!
A videóban konzervdoboz alja melegebb valamivel a 100 fokos víznél, de a víz alig melegebb az olvadáspontnál és így valószínűleg könnyebben szétterül a melegebb konzervdoboz alján. De ha alacsonyabb olvadáspontú és ráadásul kadmiumot is tartalmazó Wood fémről van szó,akkor lehet hogy az általad leírt jelenség lép fel (golyókká áll össze)
Persze ez egyenlőre csak spekuláció!

nekem van egy elképzelésem ezzel kapcsolatban ,hogy hogy s miként, de azt csak akkor tudom meg ha én is ki tudom próbálni , vagyis megkapom a felét gulasoft tól

A videón nagyon sok van az edény alján. Ha az megpróbálna golyóvá összeállni, az nagyon mókás 5 centis golyó lenne. Ezért lapul el.
Tudom, hogy a wood 75 fokon olvad, de direkt megkérdeztem, és azt mondták ez 95-ön. Ráadásul direkt rákérdeztem mi van benne, ólom, ón és bizmut. Az hogy ők ezt hogy hívják az más kérdés.

[OFF]Ha nem akarjátok a konyhát mérgezni(mert ezek elég mérgező dolgok) akkor csináljatok ilyet és ezen melegítsétek a dolgokat, elég praktikus. Bármilyen folyadék melegítésére alkalmas (vasklorid, egyéb vegyületek)Gázrózsa

Te tudod, de én azért megnézném mi történik 80-85 fokos vízbe téve.

Már tudja hisz kipróbálta

Mit, azt, hogy 100 fokon megolvad?
Ja, hogy azt mondták...

Majd kipróbálom, bár hogy honnan udom mikor 80 fokos az érdekes kérdés

Kéne olyan vezetékes hőmérő hozzá.
p_istvan: De nem mindegy? Ha 100 fokon megolvad, akkor jó. Az, hogy pontosan hány fokon olvad miért fontos?

Már az előbb is írtam róla, lehet hogy fontos a "technológia szempontjából", meg a kadmiumtartalom is meglepetéseket okozhat, régebben meg arról is írtam, hogy nem szerencsés ha az alkatrész kiforrasztja magát, ami a még alacsonyabb olvadáspont tovább fokoz.
Egy kolléga is panaszkodott a bizmutos forrasztóanyagra, meg én is olvastam róla, hogy a bizmut és ólom jelenlétében eltérő fázisú (összetételű és olvadáspontú) zónák jönnek létre, amelyekben az olvadási és dermedési pont távol esik a bizmut miatt és ez a forrasz lehűlésekor a kötések leválását okozhatja bizonyos esetekben.
Persze lehet, hogy csak én meg a gyártók bonyolítják túl a dolgokat... És az is igaz, hogy nem az én fixa ideám ez konzervdoboz ónozás dolog, csak szerettem volna rámutatni pár lehetséges buktatóra, a döntés viszont a Tiétek.
( kb. 80 fokos vízhez nem kell hőmérő)

Száz fokos vizet tudsz készíteni, és ha van szoba-hőmérsékletű (20-25) fokos vized -ami szintén nem lehet probléma- akkor térfogat aránnyal beállíthatod, egy kicsivel melegebbre kell állítani mert a fém is fog hűteni.
Egyébként, ez a dolog konkrétan még egyszerűbb, a forrásban lévő vizet leveszed a tűzről ami gyorsan 95% fok alá fog hűlni saccra is, és ha még ekkor is megolvad a beletett ötvözet akkor inkább a 71 fokos ötvözetről van szó.
Mindig csak utólag kell beletenni a tesztelendő ötvözetet, mert az olvadási és dermedési pont nem ugyanaz a legtöbb fémnél és ötvözetnél, ami meghamisíthatja a mérési eredményt.
Ezért sem mindegy, mert a kétféle ötvözet nem csak arányaiban, hanem összetevőiben is eltér, ami eltérő tulajdonságokat és viselkedést jelent a szilárd ás folyékony fázis átmenetnél. No megint csak bonyolítom a dolgokat...

Egyébként a bizmut tartalmú ón ólom ötvözetek olvadáspontja nem a bizmut tartalommal egyenesen arányos, hanem a három összetevő (esetleg négy a kadmiummal) arányától függ, különféle bizmut tartalommal is elérhető ugyanaz az olvadáspont. Tehát amikor a bizmutos bevonatos nyákot sima forrasztóónnal forrasztod, nem számolhatod a két ötvözet menyiségéből és olvadáspontjából egyszerűen az eredő olvadáspontot. Ráadásul az összetétel arány kézi forrasztásnál igen eltérő lehet az egyes forrasztásoknál, sőt ez egyes forrasztási pontokon belül is!
Az is elgondolkodtató, hogy a tiszta bizmut olvadáspontja 271,5 fok, az ón 232 fok és az ólom 327,5 fok. és mégis lehet 100 fok alatti olvadáspontot elérni az ötvözésükkel, tehát egyértelmű hogy nem az egyes olvadáspontoknak az összetevők aranyával súlyozott átlaga az eredő olvadáspont! A dolog egészen máshogy működik...
De most már tényleg nem akadékoskodok tovább!

Ebből a szempontból minket csak az érdekel , hogy szépen takarjon , jól lehessen forrasztani , és ha a gyártó aki önti ezt az anyagot ők azt írják rá , hogy most nem tudom , de legyen 100 fok on olvadó anyag , akkor felmelegítés után , és ónozást követően , miért változna meg ezen anyag olvadás pontja . Sem nem teszünk olyat , sem nem veszünk el belőle olyan anyagot amiért olyan szinten változna az összetétele, ami miatt PL 80 - 85 fokon olvadna meg ónozást követően.

El is olvasod amiket írtam, vagy szelektíven csak azt ami a Te elképzeléseidbe beleilleszkedik?
Nem azt írtam hogy alacsonyabb hőfokon fog olvadni mint a bevonatra használt 95 (71?) fokon olvadó ötvözet, hanem azt, hogy a forrasztáshoz használt ón-ólom ötvözet melynek olvadáspontja 180-190 fok, a forrasztott kötésben keveredik a bizmutos ötvözettel és a forrasztás alacsonyabb hőfokon fog kiolvadni, mint a forrasztáshoz alkalmazott anyag. Ha ez nem zavar, akkor hajrá!
Másrészt egyenlőre a gulasoft képe alapján nem is valami szép a felülete, és bármilyen hihetetlen, ezeket az ötvözeteket nem ónozáshoz és forrasztástechnikához gyártják...

Biztos azt akartad írni, hogy lemegy az olvadáspont.

Ne felejtsd el, hogy egy evőkanállal értem el azt a hatást.

igy van , és hozzá kell tennem , hogy nem kell bele annyi elég egy borsó szemnyi , ja és egy kis gyanta attól lesz olyan szép fényes mindenhol az övébe is van csak az akkor kiolvad amikor ott az edény alján látszik , hogy szétterül , ebbe az öntött anyagban nincs , ha teszel bele kis gyantát totál lesz a hatás meglátod., mikor küldöd a felemet ?))

Sziasztok. Lenne egy olyan kérdésem, tudnátok nekem segíteni abban, hogy szeretnék venni egy laser nyomtatót csak nem tudom milyet vegyek. Ezek a típusokat néztem ki: Samsung ML1665, Ml1670; Epson M1200; Xerox Phaser 3140. De ha valaki tud valami mást és nem túl drága a toner hozzá.

Hello!

Nekem 1665öm van tökéletesen üzemel szép nyákokat lehet vele készíteni. De ha teheted akkor 1670et vegyél mert az már 1200*1200dpi-s. Epsont semmiképp sem javaslom.

HP P1102. Hibátlan. 20e-t megér.

Szia Gyula!
Én is HP-t javaslok!

Szia!
HP P1102 az tuti! Kivitelezésben jobbak a HP termékek, szerintem.

Küldtem privátot. Gyantát nem láttam benne, de most ebből lesz kimarva egy kis időzítő panel a cnc-vel, semmit nem dobunk ki

A XEROX-ot csak akkor, ha fizetnek, ha viszed... Nálunk 10-ből 7-nek tönkrement az alaplapja...
Én is a HP-t javasolnám...

ok ment a válasz

Ismét megkérlek, hogy használj a mondat elején nagy kezdőbetűt!

Martam pár forrszemet a telibe ónozott panelba (kicsit vékony lett a vezető, hozzászoktam a fotózáshoz, és mélyre is toltam a marót, úgyhogy a vezetősáv itt ott elfogyott, de a pöttyök maradtak) és tesztnek raktam rá rendes ónpöttyöket. Megpróbáltam fogóval letépni, de csak azt értem el, hogy az ónpöttyöt kihegyeztem. (ahogy húztam, húztam egyszer csak megnyúlt az ónpötty)
Szóval nem tudom mi szakad le, vagy vált le a kollégádnál, de így első blikkre letépni sem lehet, nem hogy leváljon.

Ez nagyszerű! Bár én nem ón pöttyökről írtam hanem a nyák és alkatrészlábak összeforrasztásról (két fém adhéziós összekötéséről).
És egészen pontosan ezt írtam: Tehát bizonyos esetekben a lehűlés során, a forrasztással gondok lehetnek. Ez mind feltételes mód. (ha jól emlékszem a lyuk-galvános nyákokon fordult elő és fordított volt a felállás: ólommentes bizmutos forrasztóanyag és ólmozott alkatrészláb) Ez nem zárja ki hogy általában megfelelő legyen a kötés, de egy nagy-bonyolultságú elektronikánál megnövelheti a selejtek számát.
De projekt célja szempontjából egyenlőre ez még nem lényeges, mert mi is lenne a cél:
1; Egyszerű és olcsó nyákónozás - a videón egyszerűnek tűnik, de még nem sikerült reprodukálni.
2; Esztétikus felület - ezt sem láttuk még.
3; Könnyen legyen forrasztható - ez teljesült, de ez más egyszerű megoldással is lehetséges.
3; Hosszabb távon is fényes (esztétikus) maradjon - ennek vizsgálatához kell még egy kis idő.
4; Biztos kötés, üzembiztonság - amatőr viszonyok és kis teljesítményű elektronikánál valószínűleg megfelelő. De valamiért az iparban nem alkalmazzák, és én a teljesítményelektronikánál is erősen kerülném.

Érdemes lenne a kadmiumtartalmat is tisztázni, mert tényleg mérgező, pont elég az ólom. És amatőr viszonyok mellett ahol pl. nincs elszívó berendezés még veszélyesebb. (az olvadáspont szempontjából sem mindegy)
Amúgy én szurkolok nektek -azért is írok ide mindenféléket-, csak úgy vagyok dolgokkal, hogy nekem "bizonyíték kell és nem ígéret"
És olyan bornírt dolgokkal sem tudok mint kezdeni mint a forró vízben oldódó gyanta...

Sajnos a szemednek nem hiszel, akkor írhatok bármit. Videón elég egyenletes volt, nekem még nem volt időm szivaccsal bizergálni, Ha a forrponthoz hozzáforr a rendes ón letéphetetlenül, akkor ugyan ez az ón az alkatrészlábat is megfogja. Azért nem használják az iparban, mert ott megveszik 2-300.000 forintért az ónlapot és azzal galvanizálnak. Mivel a rezet így is úgy is galvanizálják rá, egy fürdő után (esetleg lehet egy csak forrszem maszk felvitele) mehet az óngalvánozóba, ahol a furatok is beónozódnak, és nem tömődnek el.
Hétfőn feladom A fémet és tikitiki majd kísérletezik. Én spec az egészet beleraknám egy konzervesnél jóval nagyobb edénybe, belemártanám a panelt, és egy másikban, vagy ugyan abban az edényben megdöntve, hogy az ón ne legyen az adott felén szivaccsal ledörzsölném a felesleget. Nekem eddig tetszik.

Ha neked ez tetszik, akkor minden rendben van!
De én csak úgy vagyok vele, hogy egy mérés nem mérés, egy videó még kevésbé! Videót bármiről és annak ellenkezőjéről is lehet készíteni. Egy kísérlet akkor, igaz ha megismételhető, ez eddig nem történt meg maradéktalanul az eredeti eredménnyel. A dolog egyszerűsége már ott megbukni látszik, hogy neked még "nem volt időd" de majd valaki más még kísérletezik vele... (nem szivacs kellene, hanem pl. egy kis géz, esetleg vattával kitömve)
Én mindenesetre maradok a SENO féle ónozónál, mindössze pár perc az egész, és ettől a víziónozástól is egyszerűbb. Forrasztani meg megfelelő hőfokon és anyaggal kell, és akkor nincs szükség trükkökre!
Mivel láthatóan elbeszélünk egymás mellett, így nincs értelme folytatni, részemről lezárva az ügy, további jó kísérletezést!