Bizony az lesz. A két PIC-es, meg a körbeforgós LED óra, amihez Vicsys mester írt nekem programot. Köszönet érte! Kipróbáltam a többi LED-et és a kapcsolót és minden megy.

Ugye csak káprázik a szemem, hogy a PIC lábára forrasztottál??? :guluszem1:

De csak elképzelés .
Jó lenne az a lyukfúró megoldás én úgy csinálnám, ha tényleg ennyi darabról lenne szó , hogy mondjuk egy 8 as gömb anyag állványos fúróba befog ,ennek a végéré két anya közzé központba befogni a lyukfúrót , és a lyukfórú megvezetésére egy hüvelyt fogatnék a nyák elé nem tudom milyen átmérőjűek a kör nyákok , de néznék valamilyen cső darabot a magassága 2 -3 cm biztos elég , csak gyorsabban kireszelné a lyukfúró , és hát gondolom időbe neked nem mindegy.

Ugye, ugye? Milyen vakmerő vagyok? 1000Ft-os PIC-hez nm vettem 30Ft-os foglalatot. Elfelejtettem
tikitiki: Mondjuk, ha lyukfúrót használnék, akkor úgy tervezném a nyákot, hogy ott lehessen lyuk a közepén. Akkor megpróbálom majd így. 60mm-es lyukfúróig mindenem van. De az is lehet, hogy lombfűrésszel is ki lehetne, persze fémhez való szállal.

Én nem kísérleteznék..

Azért írtam , hogy csak elképzelés , mert nem tudom , hogy viselkedne a lyukfúró ha éppen nem középen lenne megvezetve. De a másik , akkor még mindig nem fúrnám ki a nyák közepét emiatt ,hanem egy olyan átmérőjű nevezzük pogácsát tennék a nyákra mindegy csak nehéz legyen, amilyen átmérőjű a nyák , és akkor a pogácsa külső szélén vágná a lyukfúró ez is megvezetné.

Le Lehet törni a fúrót és akkor nem lesz lyuk a közepén, viszont akkor semmi nem vezeti meg.

Ha nagyritkán kör alakú nyákra van szükségem, akkor lemezollón durván kialakítom a kör kontúrját, aztán esztergán, csúccsal megtámasztva leforgácsolom a felesleget.
Eszterga hiányában, és ha lehetséges a lukfúrás a nyák közepébe, megpróbálkozhatsz fúrógépbe fogott csavarral is. Természetesen a nagyoló vágás a lemezollóval szükséges. De szóbajöhet még a sarokcsiszoló is, mint készremunkáló eszköz, talán még az lenne a legtermelékenyebb. A középen kifúrt nyákot egy csapra, tengelyre húzva, a csiszolót megfelelő távolságra tartva, kvázi leesztergálod a felesleget, és még szabályos is lesz, ha ügyes vagy. Sima csiszolópapíros tárcsával viszi mint a vajat.
Ha a két utóbbi módszert kombinálod, akkor meg sorozatgyártásra is megérett "technológia" birtokában vagy.

Én lemez óllóval elöször kb 5-10 mm ráhagyással körbevágom, hogy a majdnem méretre vágásnál már ne legyen annyira merev a leeső rész és utánna körbereszelem.

Egyértelmű darabszám függvénye habár a flexet kihagynám , meg a sok egybe fogott tengelyre húzott nyákot , mert ha egymáson jó sokszor körbe forognak , hát tuti belemarnak egymásba az nem biztos , hogy már úgy jó lenne

Van rezgő csiszolóm, de olyan szivacsos cuccra kell tenni a csiszolópapírt és ha túl vékony dolgot csiszolok, akkor benyomódik. 4mm-es rétegelt lemez is gondot okozott. Minegyik rezgő ilyen? Ha leszedném a szivacsot meg is szűnne a baj?

Hát ezt már neked kell kipróbálnod , hogy melyik lesz jó

Kipróbálom majd, ha még csinálok. Mondjuk eddig most kellett először!

Nagyon nem törvényszerű, hogy egymáson elcsússzanak, elforogjanak..
Némi mechanikai érzék nem árt, ezenkívül kettő jól megválasztott laposalátét (tudod az a nagyméretű, amit fához szoktak használni), és már jó is.
Nincs kedvem rajzolni, de sarokcsiszolóval még ha nem is FLEX márkájú, nagyon szépen le lehet munkálni, csak mint előbb írtam, a nyákot egy központi furat és egy csap segítségével forgatni kell, és gondoskodni a gép biztos megvezetéséről. Akik sűrűbben használják, azoknak nem kell magyarázni, a többieknek is csak annyit: egy kézzel fogva, az alkart az asztalra támasztva már nyert ügyük van.Negatívum a nagymennyiségű por, de ez ellen lehet, és kell is védekezni. Roland! Ha a rezgőcsiszolót a korongra merőlegesen mozgatod, akkor menni fog azzal is. Mindenesetre a szivacs maradjon, anélkül nagyon randa zajok jönnek elő, és keményen fog rezonálni.
Nade már egy kicsit túl is magyarázom a dolgot, több 10-20-50 stb nyák gyártásakor más módszert kell alkalmazni még háztájiban is.

Biztos ha te mondod egyébként a Flexet nem a márkára értettem hanem a sarokcsiszolót hívják másképp így hogy Flex , vagy még sem , vagy még is na most melyik is?

A FLEX a mai napig létező márka.Nagyon jó minőségű ipari szerszám, ennek megfelelő árazással.
Az építőiparban hasonló kvalitású márka a HILTI, a fakitermelésben pedig a Stihl. Az hogy flexnek nevezik a különféle gyártmányú sarokcsiszolókat, annak köszönhető, hogy ez a márka jelent meg először Magyarországon, és innentől kezdve minden sarokcsiszolót így hívtak. Jómagam a 70-es évek közepe táján kezdtem el használni, igazi megváltás volt a dögnehéz 3x42V-os kétkezes köszörűgép után.

A nyákot összeforrasztás után is betehetem higítóba oldott gyantába, hogy ne oxidálódjon vagy valamilyen baja lehet? Fenyőgyanta kell hozzá?

Sziasztok!

Szeretném a véleményeteket kérni avval kapcsolatban, hogy szerintetek hagyhatom így a nyákon a távolságot a vezérlő áramkör és a 230V~ -os vezetékek közt vagy mindenképpen növeljem meg azt mert nem biztonságos?

Köszi!

Mindenféleképp meg kell növelni!!
A hivatalos lábtávolsága a 230V-t fogadó sorkapocsnak 7.5mm kell, hogy legyen. A lábak közt nem mehet át fóliaszakasz. Miután a fentebb említett lábtávolságú sorkapcsot nehezebb beszerezni, szoktak 3-as kapcsot betervezni, amelyiknek a középső lábát nem kötik sehová.
Természetesen a gnd, és egyéb más potenciálon lévő fólia a sorkapocs forrpontjait messziről kerülje el, de legalább 4mm távolságot hagyj oldalirányba is.

Sziasztok!
Nekem 5,08-as szabvány sorkapcsok vannak felrakva a panelemre egyetlen vezetősáv megy át relénként két relé lába között. Ez 12A-t tud 230 V-on. Lakkozni már ezt sem árt. Amit rajzoltál - tűz és belobbanás veszélyes. Főleg ha kap egy kis port is.

Nem javaslom. Inkább a NYÁK forrasztási oldalát ecseteld be vele. Igen, sima fenyőgyanta és oldószer szükségeltetik hozzá. (A forrasztást segítő gyanta tökéletes, és a szerves oldószerek megfelelnek a célnak.)
Arra ügyelj, hogy egyes nagyfrekvenciás áramkörök "nem szeretik" a gyantás kezelést!

Nem nagyhatod, ez a kivitel életveszélyes.

A 230V -os hálózattal összefüggő vezetékek és a leválasztott, megérinthető részek között nyomtatott panelen a legrövidebb irányban mérve minimum 7.5 mm fémmentes résznek kell lennie. Ha ez nincs meg, az egész berendezést a hálózattal összefüggőnek kell tekinteni, és hálózati alkalmazásra gyártott kezelőszervekkel kell felszerelni (230V -ra méretezett nyomógombok, kapcsolók, műanyagtengelyes potencióméterek), és a bemérésmél leválasztó transzformátort kötelező alkalmazni.

Köszi a választ mex-nek is! Sejtettem én ,hogy át kell tervezni a panelt miután kiderült, hogy a 24V-osnak indult vezetősáv 230V-os lesz...

Még annyit, ha találkoztál már pl. optocsatolós gyári áramkörrel, legtöbbször az optó alatt keresztben egy csíkban át van marva a panel. Ezzel is elválasztják a kis és nagyfeszültségű részt. Nagyobb a feszültség útja, jobb az elválasztás.

Megtaláltam a magam korlátait .
Mellékelek két képet is. Szerintem a lézernyomtató+laminátor kérdéskörnek ez a vége.
Felhasznált anyagok:
Xerox DocuPrint P8E nyomtató
GMP Puch Laminator 17LSI
papír: dekorosoktól kapott hulladék!!!

Kipróbáltam mindent, de ez volt az egyetlen amivel 10mill környékére tudtam ereszkedni. A nyomtató és a laminátor teljesen gyári, nem buheráltam a hőfokokat. Egyedül a hengert vettem ki meg a vaslapot, hogy nehűtse vissza annyira. Ja és csak kétszer nyomtam át igaz a leglassabban. A papír a lényeg. A dekorosok használnak levonókat és annak az enyves, fényes papírjára nyomtatta. A műnyomó papír jó, de a tisztogatással ezek a vékony vonalak lejöttek.

Még egyszer mindenkinek köszönöm a tippeket

Szépek a képek.

Nekem is tetszi

pedig csatoltam

Nagyon szépek lettek!

Vasaláshoz képest szép munka.

Kicsit átgondolatlan a nyákterved. Lehetne sokkal egyszerűbb is, és forrasztási szempontból biztonságosabb.