Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik
Témaindító: Topi, idő: Nov 18, 2007
Már hogy záródhatna? Először is, az erre érzékeny elektromos dolgok vagy közvetlenül az akku negatívon vannak, vagy az akku-motortömb után. Ha mondjuk a kipufogó hátsó dob van hegedülve az elég messze van ettől, tehát ezt a potenciált ha akarja sem tudja megemelni. A földhöz képest tudná emelni, de attól még az ott nem fog változni.
Másodszor, a hegesztés a kipufogó 2 adott pontján okoz potenciálkülönbséget, ami távolról sem szólhat bele az autó villamos hálózatába, nyilván ha van annyi esze az illetőnek hogy a hegesztő testjét is a hegesztendő darabra (kipufogóra) köti, és nem máshova. Sosem értettem ezt a dolgot, mert az enyémen kívül nem egy autót láttam így hegeszteni, és egyiknek sem lett semmi baja, pedig az enyémnél újabbak is voltak köztük, ECU-val, satöbbivel.
Lehet egy nem látható repedés, korrózió miatt nincs tökéletes, csak gyengébb kapcsolat a testcsatlakozás és a hegesztendő pont között, akkor valahol egy kábelen keresztül megy az áram, az már el is égett. Elvileg jó lenne a test ponton a hegesztés, de ördög sosem alszik.
Meg lehet nézni szkóppal mi keletkezik hegesztéskor még innen távoli helyeken is bizonyos esetekben, illetve inkább ne, mert még a szkópot is agyonvágja. ESD védelemmel küszködünk, ehhez képest a hegesztés atombomba lehet egyes esetekben. Egypárszor megúsza az autó a villanyhegesztést, nem biztos, hogy minden más esetben is így lesz. Mai autók tele vannak érzékeny elektronikákkal, jellemző, hogy ezeknek nincs semmi komolyabb védelmük.
Annyit molyoltok ezen a kérdésen. Lánggal kell hegeszteni és meg van oldva.
Vagy leszerelni az alkatrészt -pld. kipufogót- és úgy mehet villanyhegesztővel.
Ez olyan, mint a villám. Nem biztos, hogy becsap, de attól még tönkretehet eszközöket az ívkisülés. A legnagyobb gond, hogy az ív kialakulásakor feszültségtüskék kerülhetnek a hálózatra, amik az érzékeny vezérlők bemenetét tönkretehetik. Ezért szokták vagy levenni az akkusarut, vagy túlfeszvédőt raknak az akkura.
Mindenképpen MINDENT meg kell tenni, hogy a gépjármű villamos berendezésén átfolyjon a hegesztőáram, vagy a testként szolgáló karosszérialemeken árfolyó áram feszültségesése megjelenjen. Az akkumulátor lekötése egy dolog, testkapcsoló kinyomása egy másik.... mind szükséges lehet, de egyik sem mindenható.
Magánvélemény: A kikötés káros is lehet, mert az indítóakkumulátor nagyon durva áram és feszültségviszonyok között tudja elnyelni nem szándékolt árambevitelt, és hacsak nem közvetlenül egy hegesztő trafó kimenetét kötjük rá a pozitív pólusre, hanem csak valami kerülő tévúton jut oda, meg is védheti a rendszert. A savas ólomakkumulátornak a sérülékenysége is a legkisebb az egész rendszerben, csak sokkal érzékenyebb egységeket tudnék sorolni.
Rövidre kell zárni a leszedett sarukat és a védelem még jobb is, mint aksival.
Természetes, ha a két saru össze van csavarozva, a maximális védelmet adja. A sima kikötés szerintem sokat nem ér....
Ívhegesztésnél a legfontosabb, hogy a testelést a fémtisztára csiszolt hegesztendő alkatrészre közvetlenül kell csatlakoztatni, és meg kell előzni, hogy az elektródával, vagy a markolattal másik alkatrészhez közel is kerüljünk. így nem lehet gond. Ami viszont tény: igényes varrat előkészítése (tisztítás gyökölés) egyébként is nagyon nehezen kivitelezhető helyére szerelve, a legjobb a hegeszteni kívánt alkatrész leszerelése. A hozzászólás módosítva: Aug 28, 2016
Aki próbált már tizenéves autóról kipufogót levenni az többször nem nagyon fog próbálkozni, hanem inkább meghegedüli a helyén.
Eszembe jutott egy mégjobb ötlet, a saját akkujával hegesztem meg
Kiváló ötlet... Mc Gyver hajtókart hegesztett akkuval és pénzérmével.
Egy szaki tanárom mondta hogy akár egy szeggel is lehetne hegeszteni ha már minden kötél szakad.
Kapanyéllel meg lőni. Ha már minden kötél szakad.
Sziasztok!
A képen látható rágvány a padláson a gerendákon van,és éjjelente meg hajnalban percegés hallatszik fentről. Jól sejtem,hogy szú lesz... István
Vagy rosszabb, cincér lárvája. Fenyő kéreg alatti részét nagyon szeretik, de mást is megrághatnak. Én is felfedeztem ma két helyen is rágó hangokat, és biztos nem darázs volt...
Most csend van,felszedtem a hőszigetelést,meg a hőtükör fóliát.Holnap szerzek valami ellenszert.
Remélem nem eszik le a tetőt fölüllünk. Kabrióból csak az autók tetszenek István
Éppen aktuális a cikk: Bővebben: Link
Az a baj, hogy ez egy tetőszerkezet esetén nem járható út (nálam pl. gipszkarton alul, üveggyapot fölül, közötte a gerenda). Néha a rágásban is szünet van, tehát hallani se mindig lehet a kártevőt. Vaktában vasalózva meg legalább 2 nap lenne, mire minden falból kilógó részt átvasalnék. Marad a vegyszeres kezelés (a cincér nyilván a gerendák végeinél támad). Kérdés, hogy mi az, ami jól be tud szívódni a fába, úgy, hogy a lárva ételmérgezés hatására jobblétre szenderüljön. Ahogy a videóban is elhangzik, fontos lenne, hogy eleve már előkezelt fa kerüljön a tetőbe beépítésre, de a "mesterek" persze ezt nem forszírozzák (úgysem az övék lesz...). A hőkezelés viszont kevés, mert később attól még ugyanúgy belepetézik a cincér és kifejlődik a lárva.
A hozzászólás módosítva: Aug 29, 2016
Idézet: „mi az, ami jól be tud szívódni a fába” Semmi. Csak a felületbe.
Ami nekem bejött annó parketta esetében: Hangya/csótány irtó spray/hab. Csend lett...
Le is lehet takarni utána, akkor még jobb. Nem mellesleg, ócska rádiónál, zacskóval kiegészitve végleges
Az akkusarut is úgy szokás újraönteni....
Nekem meg eszembe jutott hogy a szomszédomnak az arcába robbant az akksi egy ilyen akciónál ...
Mezőgazdaságban a hatalmas terménytárolókban lévő sok ezer tonna terményt is így bogármentesítik. Begázosítják a helységet valahány napig, eredmény tökéletes. Ott a nagy magtömeget a gáz lassan járja át, azért kell több nap.Természetesen a helyiség nyílásai lezárva -ajtók ablakok szellőzők stb..
Régen ciánozták, ma már tiltott. Silóknál Magtoxint használnak alapesetben, vagy üres tartálynál füstgázosítót. A kontakt mérgek kerültek előtérbe inkább napjainkban, mint pl. a K-Obiol.
Sziasztok.
Ma délelőtt zúgásra lettünk figyelmesek. Mint kiderült a városban lecserélik a közmegvilágítást LED-esre, és ma pont a mi utcánkat csinálták (az lényegtelen, hogy ma amúgy nálunk állami ünnep volt ("Szlovákia megalakulása"...). Erőst csóváltam a fejem, mert minden felől rossz híreket hallottam, hogy több helyen nem vált be a LED-es világítás. De az este rácáfolt a világítás, mert valami marha erős. Olyan helyekre is bevilágít, ahova az eddigi 250W-os higanygőz lámpa nem. Persze a mellékleteben kicsit csalt a fényképező, de akkor is jó a helyzet. Most este meg még raktunk egy nyári szünet búcsúztató tábortüzet (illetve elégettük év közben a kertben felhalmozott ágakat), mert jövő hét hétfőn kezdődik az iskola. Én meg nem tudom eldönteni, hogy örülök-e vagy nem. A műhelynek örülök, mert új munkámat kezdem el építeni a következő Konstrukciós Versenyre, de a nyelvóráknak nagyon nem örülök (szlovák meg angol, még a hideg is kiráz )
Nincs semmi baj a ledes közvilágítással. Nálunk is csak ott, ahol a nagyon olcsó megoldást kényszerítették rá nagyon drágán a településekre. Maga a technológia - jó. Nekünk is van saját 100W-os utcai lámpánk, ami nappali világosságot csinált és ez már vagy 7-8 éves technológiával készült. Az újak még energia-hatékonyabbak.
Nem értek a fához, de ez a kijelentés igen furán hangzik. A felület mennyiben különbözik a többi résztől, hogy csak oda tud beszívódni bármi is?
Ahhoz, hogy mélyen beszívódjon egy gerendába, vákumozni kell. Persze, ha úszik a lében akkor jó sok idő alatt átázik.
A hozzászólás módosítva: Szept 2, 2016
Régen a vasúti talpfákat fatelítőkben itatták át bitumen alapú valamivel, Dorogon voltam ilyen fatelítő üzemben. Ott forró lében volt nem tudom meddig, talán 1-2 napig a talpfa, annak a közepe is bitumenes volt. Nem ismerem a technológiát, csak érdekességként írom.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |