Ritkán ég ki az izzó, de ha el kell menni a szervízbe, akkor az komoly procedúra.
Időpontot kell egyeztetni, oda kell menni, megvárni, kifizetni, hazamenni.

Soktényezős a kiégés. Legelső tényező, hogy milyen izzó kerül bele, az mennyit világít, milyen csatlakozók vannak...
Nekem mióta kerámia foglalatot raktam be és az abban lévő gyárilag krimpelt sarut kicseréltem, normális keresztmetszetű vezetéket krimpeltem rá, majd meg is forrasztottam (ettől kapnak idegbajt itt a fórumon sokan, pedig még ez a módszer sose hagyott cserben), azóta nem kellett benne izzót cserélni. Amikor ezt megcsináltam, akkor Tungsram H7 ment bele, jelen pillanatban nekem csak ez számít normális izzónak (ez bírja lassan két éve gond nélkül). Az Osram Nightbraker-t többet bele nem teszem, nem volt annyival jobb fénye, viszont kb. két és fél hónapot bírt a többszörös áráért cserébe! Míg a sima Tungsram 7-800Ft, addig ez a vacak 3-4000. De próbálkoztam noname izzókkal is, ebből azt ajánlom a "Bottari" sose kerüljön bele autóba (Homasita forgalmazza, nem hajlandók levenni a polcról)! Annyira nem lehet olcsó az a ***, hogy megérje a kigyulladás kockázatát - ugyanis nekem azok az izzók simán felpuffadtak kb. két hét használat után!
Mennyibe kerülne szervizben cseréltetni? Fogalmam sincs De amennyire nem egyszerű kiszedni a fényszórót, majd visszatenni is kisebb hadművelet, pár Mátyást biztos elkérnének érte - netről lenézett óradíj 15990Ft; a csere pedig kb. húsz perc a megfelelő gyakorlattal. De emellett persze ott van, hogy kérj időpontot, mikor viheted, meg egyébként is miért oda viszed, ja és akkor már regisztrálj is be náluk. Ha pedig pont úgy érkezel időpontra, hogy tényleg van munkájuk, akkor meg várhatsz is. Ennél azért jóval egyszerűbb a tízes kulcsot forgatni

Én nem kapok idegbajt, hanem ezért ment a pont. Engem sem hagyott cserben a forrasztás sarunál, nagy mennyiségnél.

Sokszor tényleg a teljes fényszórót egyszerűbb kiszerelni, de mondjuk ezt terepen, éjszaka, hóban - hát azt hiszem az összes tervező, összes felmenője csuklik azóta is... Persze leszoktam az ilyen szerethető autókról egy ideje. Toyota és 3 éve nem cseréltem izzót. Igaz, nem a legolcsóbbat vettem meg hozzá, hanem egy jobbfajta GE-t. Szerencsére bejött. Előtte tán még az eredeti volt aztán a nagyon olcsó OBI-s -ből 4 garnitúra havonta. Azóta ott nem veszek izzót.

Nem véletlen és az sem, hogy ezt a módszert miért nem használják a gyártók sem.

Tungsram volt benne egy darabig (nem a mostani, hanem 20+ éves), azt lecseréltem Lidl saját márkás emelt fényerejűre 1,5 éve, azóta, illetve előtte sem kellett még izzót cserélnem.
Nem mintha számítana, mert az én kocsimon 3 perc a művelet, ebből 2 perc a kocsikulcs keresgélés.

Ez a téves "nem jó a forrasztás" felfogás onnan ered, hogy önmagában valóban nem lenne jó, hiszen az ón nem tudja, így nem is láthatja el a mechanikai tartás szerepét is. Csakhogy, önmagában a préselt kötés sem jó! Rengeteg példával találkoztam az évek során. A préselt kötések közös jellemzője, hogy egyszer majd át kell őket forrasztani, a kérdés csak az, hogy mikor.
És az a baj ezzel, hogy amikor már látszik hogy eljött az ideje akkor már késő, mert barna a saru, barna a kábel, és olvadozott a műanyag a hőtől. A préselt kötésnek két nagy hibája van, az egyik, hogy nagyon kicsi felületen alakul csak ki valóban jó mechanikai kötés, a másik, hogy ezen kötés mellett a kábel is és a saru is fokozottan oxidálódik, hiszen semmi nem védi.
Viszont ha le van forrasztva, akkor a korábbi 1mm helyett mondjuk 8mm hosszon lesz elektromos kötés, ami a tévhitekkel ellentétben sosem fog eltörni. Nem tud eltörni, hiszen mechanikailag nem az tart, hanem a préselt kötés.
Aki pedig ezt vitatja azzal vitatkozni sem érdemes, mert csak a saját tapasztalatlanságát bizonyítja.

Elmondom miért nem használják a gyártók. Azért nem, mert drágább, sokkal több idő, valamint sosem menne tönkre, ami nekik szintén nem jó.

Ha jól gondolom, akkor a kerámia foglalatnak és a nagyobb keresztmetszetű vezetéknek a forrasztással együtt a jobb hűtés lenne a célja.
Nekem Mazda 5-ösöm van, és a H7-es izzóra ilyen közdarabon át lehet csatlakozni. Cserélgetem is őket viszonylag gyakran, évente kétszer-háromszor.

Ez már összeesküvés elmélet.

A jobb kontaktus a célja, illetve az, hogy a vacak műanyaggal ellentétben ez a hő hatására nem fog megolvadni. A probléma ugyanis az volt esetemben, hogy a gyári műanyag csatlakozó ezen a "Bottari" nevű csodán fellazult, a nem jó csatlakozáson ugyebár előjön a szikrázás lehetősége a rossz kontaktusból adódó hőtermelődéssel és fokozottabb korrózióval együtt. Ennek eredményeként a műanyag csati olvadással díjazott, benne a vezeték pedig látszott, hogy volt olyan forró, hogy a szigetelése is olvadozzon, megégjen. Ezt soha többet!
A nagyobb keresztmetszetű vezeték pedig egyszerűen csak több áramot képes átengedni magán, így ugyan akkora áram hatására kevésbé fog melegedni, mint a vékonyabb (a vékonyabb is képes volt elvinni az 55W-ot).

Csak a hozzászólásának utolsó szakasza

Szia! Pár könyvet is elolvastam a témával kapcsolatban és több évnyi primer tapasztalattal is rendelkezem (kb 30 év). A forrasztott kötés sok esetben jó, de nem minden körülmények között. Egy hőtárolós kályha, vagy bojler bekötésnél kifejezetten kerülendő. Nagy hő léphet fel, leolvad a forrasztás ( megtörtént), aztán zárlat, csitt-csatt. Autóknál is teljesen tökéletes a préskötés, de nem mindegy mivel és hogyan csinálod. A jó préskötés egyik tulajdonsága a sarkoknál keletkező hidegfolyás és a mechanikus szorítóerő. Sok helyen megbízhatóbbak a préskötések, mint a forrasztás, de ehhez nem gagyi saruk és présfogók kellenek, megfelelő keresztmetszetek stb. Akkupackoknál is a préskötés sokkal megbízhatóbb. Kicsit feledésbe merült, de bizony sok esetben a wrappelés is megbízhatóbb, mint a forrasztás. Forrasztott kötésekkel éveken keresztül kínlódtunk, szenvedtünk ott, ahol a wrappelés évtizedekig állta a sarat. A forrasztás jellemzően nem szokott eltörni ez igaz. Azonban a szigetelés értéke és tulajdonságai is megváltoznak az alkalmazott hőtől és a rézvezető tulajdonságai is. Jellemzően az ilyen kötések a saru és a vezeték közötti találkozási pontnál fáradnak el, törnek el emiatt. Családi háznál például 20 éve bírják a forrasztott kötések a villanyszerelésnél is, de... ott először az MCu vezetékek kombi fogóval erősen össze lettek sodorva, le lettek forrasztva, majd kaptak egy rugós összekötöt, így 3x-osan biztosítva van, hogy ne melegedhessen, ne jöhessen szét és ha mégis, akkor a rugó legalább szorítsa. A préselési erő sem mindegy, mert ha megnézed a Teslák motorjainak a kivezetéseit is bizony préselt kötésekkel alakítják ki, ott pedig van azért pár száz - ezer Amper. Főbetápok is hidrailikus préssel vannak hüvelyezve. Még egy szempont: préselésnél ha többeres a vezetőd, akkor a skin hatás miatt az elemi vezetőszálak felülete nagyobb, mintha forrasztanád. Azaz az áramkiszorítás is jobban alakul. Ezzel együtt alkalmazom én is a forrasztást, de ott ahol rázkódás és hő is van - kétszer, háromszor is meggondolom. Autóknál főként a vibráció az ellensége. Nemcsak forrasztott kötést, de kerámia ellenállást is láttam kettétörni nem egyet emiatt.

Belül nincs fólia? Már több éve van meg az enyém nem emlékszem volt-e, de alapból nem kékes színű az ablak.

Ráadásul addig nincs rendes világítás az autón. Mostanában hamar esteledik és azt látom, hogy az autók elég jelentős része "félszemű".

Inkább csak tudatlanság.
A gépjárműelektronikában dolgozom 10+ éve, a köznyelvben "krimpelt" kötésként ismert préselt kötésekkel semmi gond nincs. Mivel a vezeték és a kontaktus felületek közt hidegkötés alakul ki,
tökéletes az átvezetési ellenállás, a vezeték tehermentesítése, és a szigetelt szakasz rögzítése is biztosított.(Plusz a csatlakozók hermetikus zárása is biztosított)
Érdekes kis leírások vannak a neten, az AMP és TYCO fejlesztéseiről, érdemes végignézni.
Pár laboros képet is volt alkalmam megnézni egy préselt, és egy forrasztott kötés metszetéről.
Validáció után érdekes volt látni, hogy a forraszkötés tulajdonságai leromlottak, a préselté nem....
És még nem beszéltünk az ultrahangos kötésekről, de ebbe ne menjünk bele.
Aki akarja nyugodtan forrasztgassa a préselt kötéseket. Mindenkinek szíve joga hibát vinni az autójába, a szervizesek köszönik a jövőbeli sok munkát
Amiről nem történt említés, mert ugyan minek:
-a házilagos préselt kötések nem minden esetben közelítik a gyárit, ezért "a forraszt is le"
urban legend lép életbe (általában kínai ón, jó sok szennyezőanyaggal, alacsony/vagy túl magas
pákahőmérséklettel,"trutyis ráégett ónnal, (van olyan mester, aki így is tud forrasztani)
-a forrasztott kötés esetében a hőmérséklet ingadozás, rezgés miatt a kötés ridegsége miatt könnyen törhet a vezeték.
Persze mindig akad, aki meghazutolja az évtizedes dolgokat, de valamiért sosem látni leforrasztott Siemens, vagy Krone kötéseket, valamint a Wire wrap kötések a mai napig forrasztás nélkül repkednek az űrben.

Statisztikai adatom nincsen, így nyilván hogy ha 10-ből 9 vagy 8 kiszolgálja egy termék életét, akkor rá lehet fogni hogy a kötés jó. Csak amikor neked gyakran kell azzal a maradék 10-20%-kal küzdened akkor megváltozik a véleményed. Teljesen természetes, hogy aki életében nem találkozott ilyennel annak más véleménye lesz, mint annak aki átforrasztott már életében néhány száz vagy néhány ezer préselt kötést. Nem unalomból, hanem mert muszáj volt a megnőtt átmeneti ellenállása miatt.
Mondok egy jó példát első kézből. Akkoriban amikor divatba jöttek a mikrók és elkezdték őket használni, mi is vettünk egyet. Ment is vagy 2 évet, aztán elkezdett olyat csinálni, hogy hol melegített hol nem. Mondom én még ilyet nem csináltam, elvittem hát ismerőshöz aki szervizben dolgozott, napi szinten javítottak ilyet is. Átnézték, semmi baja. Oké. Két nap, újra hol melegít hol nem, újra elvittem neki. Fogták és kicserélték benne a magnetront. Eltelt néhány nap, a mikró újra hol melegít, hol nem. Mondom ilyen nincs, szétkaptam. Amikor húzom le a magnetronról a sarukat már gyanús volt hogy az egyiknek nem olyan a fogása mint a másiknak. Lehúzom a sarukról a gumi szigetelőt, és mit látok az egyik alatt? A préselt kötésben volt kb. 4 vékony szál, a többi 15 szál meg mellette lógott kicsúszva. Újra megcsináltam, fogóval belenyomtam, leforrasztottam, a mikró azóta is megy. Huszon éve. Kicserélték nekünk szervizben a jó magnetront egy másikra...
Autókban rengeteg hasonló esettel találkoztam, csak ott nem kicsúszva vannak a szálak hanem teljesen eloxidálódva, aminek egy forrasztással elejét lehetett volna venni. Nem állítottam hogy csak a forrasztás a jó, azt sem hogy mindenhova jó, de nálam a hegesztő munkakábelek is forrasztva vannak, azok is bírják vagy 30 éve, de még a ponthegesztőm is, azon pedig 570A szaladgál. Nyilván olyan helyen nem alkalmazható, ahol a kötés vagy a környéke kritikus hőmérsékletre tud melegedni, de azt gondoltam ez nem csak nekem egyértelmű.

Igazad van, akár az is lehetne, ha nem kellett volna sok ezret átforrasztanom a sok év alatt.

A slendrián szerelést (amit te forrasztással javítasz) és a minőségi munkákat azért ne keverjük össze. Attól, mert szerinted az a tuti amit kitaláltál, miközben számtalan helyen tilos vagy alkalmatlan a feladat ellátására, nem biztos, hogy igazad van.

Nem én kevertem össze. A gyártó keverte össze. És ebben nem játszik kizárólagos szerepet az sem, hogy Samsung, Opel, vagy akármi. Hiába sikerül jól a 100 kötésből 99, ha pont az az egy lesz az, ami miatt majd ott hagy az út szélén valahol a gépjármű, vagy csak nem indul reggel amikor rohannál vele a melóba... Vagy kicserélnek miatta tévesen a szervizben egy magnetront...

Az a baj, hogy csak a saját tapasztalatot ismételgitek(rosszabb esetben ugyanazt az egyet). Ez így nem társalgás, nem veszekedés, hanem csak elbeszéltek egymás mellett! Szubjektív tapasztalatokra építitek a véleményeteket, ez nem visz sehova.
Abban sem kellene állást foglalni, hogy valaki "béna", mert szervízbe viszi az autóját izzócsere miatt. Ha neki egyszerűbb az élete így, esetleg 10x annyi időbe tartana saját magának kicserélni, ami idő alatt 3x annyi pénzt keres, mint amit ki kell fizetnie? Miért lenne "béna"?
Akinek meg diplomája van, miért kellene az autókhoz érteni? Ha nincs megfelelő helye/szerszámkészlete/tapasztalata? Aki megcsinálja magának az izzócserét, az szuper, ügyes. De az emberek 90%-a nem fogja...

Százezernél jóval több tűzősaru apa anya szerelést csináltam kábelvégekre elmúlt évtizedekben, mind forrasztva, utána préselve. Mezőgazdasági gépeken, amik szabadban esőben állnak. Nem tudok problémáról, hogy szétjött volna, jónéhány legalább 20 éves ilyen szerelésem ma is látóteremben van. Maradok ennél, tapasztalatok alapján.
Hogy is lehetne jó, egy sodrott kábelvégre két lemezél rászorít, ha nagy erővel, elvágja a szálakat. Gyárban biztosan megvan a megfelelő technika, amit mi kint nem tudunk biztosítani.
De a gyári technika is befürdik ha korrodált a kábelvég, márpedig ez gyakori eset sokéves gépeknél.

Mindannyiunknak összegyűlt ilyen-olyan tapasztalata. A mikrosütőnk 19 éve folyamatosan megy, préselt kötésekkel. Csak a mikrokapcsolóit kell lassan cserélni, mert szétkoptak. A rosszul megcsinált kötéseket én nem hoznám fel, mert az egyszerűen trehány munka. Forrasztásból is van ilyen. Nekem is volt szerencsém mikrokontrollernél olyanhoz, hogy a panelen még volt sípolás, a lábon már nem , mert a nyák és a láb között nem vezetett, pedig szemre és nagyító alatt is jónak tűnt a kötés.

Nem összeesküvés elmélet. A feleségem az automotivban is érdekelt, az elektromos csatlakozókat gyártják a kocsikhoz is. Az összeshez. Suzuki, opel, renault WV, BMW, merci... sorolhatnám, még a fiat, skoda is, mondom, szinte mindnek.
Igen komoly tervezés és tesztelés, hogy mi az a minimum anyagszükséglet, hogy normál körülmények között kibírja legalább X évig.
Aztán a kormány kitalálta, hogy nappal is kell lámpát kapcsolni, még a kánikulában is, araszolva a 80 fokos aszfalton a balcsi felé. Csoda hogy a fényszóró és egyéb nagyobb teljesítményű fogyasztók csatijai szét sülnek.

Izzócserélés? Az meg mi? Ja, az a kis üvegbúrás izé kicserélése? Talán 3-4 alkalommal volt a 19 év alatt a terepjárómban. Ebből talán az egyik a fényszóróé. Talán most lesz az ötödik alkalom. Az is legalább 4 év után, legalábbis az elmúlt 4 éven belül nem kellett cserélni. Most is csak az egyik rendszám világításét kell majd, mindösszesen kemény 90 forintomba fog fájni.

Ez, ahol sorozatgyártás van, minimum így működik, nincs ebben semmi trükk, köztudott dolog. Milliós tételnél az utolsó tized fillér is számít.
Az már smafu, hogy így előbb észrevesznek és te is előbb veszed észre a másik autót?

Hát, ha megfelelően be van állítva a fényszóró, akkor rendben van a dolog. De tippelj, hogy hány gépkocsivezető van, aki odafigyel erre. Nem is beszélek a furgonokról, SUV-okról, teherautókról. Ezt ugye már nehezebb mérni, a mérőszalag bonyolult szerszám, nem olyan egyszerű, mint a lézeres sebességmérő.

Nem ezért írtam, hanem azért, hogy ezen rendelet előtt még a gyárak nem arra terveztek, hogy a tűző napon, a 80 fokos motorháztérben még a világítást is folyamatosan használni fogod. Persze, hogy szétolvad a csati. Nekem is szétolvadt szinte az első forró napon, amikor már nappal is kellett a világítás. (A gyárak nem erre méreteztek) Aztán olvadt csatik kicserél strapabíróbbra, azóta nincs gond a kánikulai világításkor sem. Ez egy ma 19 éves autónál előjövő hiba lett. Ma már ezt is figyelembe veszik, kellett is ez miatt máshol spórolni. Volt is, hogy milliókat sikerült spórolni filléres dolgokon, persze, euróban értve.

Itt rég nem erről szól a történet, X+1-edszer, ahol X minimum ezres nagyságrendű.

Közeleg a karácsony, mindenkinek felszabadult kis szabadideje, mindenkinek a tarsolyában a szubjektív (esetleg még meg nem osztott) tapasztalatai, meg hát az idő közben telik. Valamivel el kell ütni.

Ha mással nem, hát addig írom a saját igazam, amíg mások nem értik meg, nem gondolják át. Ellenben mások igazát nem értem meg, mert mások élethelyzetébe nem vagyok képes belehelyezni magam, mások tapasztalatát "leírtak" alapján átvenni, azaz megérteni. = Felfogni. Pedig itt mindenki okos. (Papíron. Vagy elviekben. Vagy csak annak vallja magát.)

Ördögi kör. Értetlenkedés. Kőkeményen rátapintottál.

A préselt kötés "jóságát" meg tudom erősíteni, legalábbis bizonyos körülmények között. Nálunk üzemben van egy 20 kVA teljesítményű UPS, annak az akkuszekrényében kisujjnyi vastagságú rézvezetékek vannak préselt sarukkal. Igaz túl sok mechanikai igénybevétel nincs ott, max akkucserénél vannak mozgatva.

Én a gépem felújításánál csak préseltem, mert rezgés van rendesen. 18-28 éves kötéseket bontottam szét, javában gagyi préselésűt. A kábelek állapota és fölössége miatt döntöttem a teljes cserén. Így gyorsabb egyszerűbb volt, kizárólag préselt kötések vannak. Esztergám 60 éves kötései is préseltek voltak a motornál, ott nincs rezgés, totálisan kiegyensúlyozott hang nélkül járó példány-majdnem ráfogtam frekvenciaváltós tesztnél (7.5 kW). Az utána betett ellenállásos "lágyindító" már más tészta, nem is értem miért de forrasztották-ott ahol hő van.