A reggel mindig bölcsebb, mint az este. Ma kipróbáltam az ATX – es tápot és működik. Úgy döntöttem, hogy megtartom a saját PC – m részére tartaléknak, ha már van két másik fajta is amelyik működik. Most neki ülök és tanulmányozom, az egyiket. Az eredményt nyomban megírom.

Hello.A DBL 494 B9816G az egy 494-es IC ami sok tápban van.A DBL339 9817G egy kopmatátor amit a 494-gyel szoktak párosítani.
A SEC K723A KA7500B az egy KA7500-es Ic ami pin to pin a 494-es IC-vel.

Tegyük félre a 494 – est. A SEC K723A KA7500B integrált áramkörös átalakításánál tudnál(tok) – e segíteni?

A KA7500 az egy ugyan olyan IC mint a TL494.Uygan az a lábkiosztása.

Mit is akarsz alakítani.Bocs nem olvastam vissza.

Van egy egyenáramú 220 volt 25W – os generátorom. Ezt a teljesítményt leadja 700 ford/ percnél. A generátort széllapát fogja meghajtani a lakástól 100 – 150 méter távolságra. Két szál rézvezetéken a 220 voltból elég kevés vész el ekkora távolságon. A PC táp a 220 volt egyenáramot fel tudja használni és át is alakítani. Abban kérem a segítségeteket, hogy a táp valamelyik feszültségét fel tudjam emelni 14.4 voltig, akkumulátort tölteni. Valamikor fekete – fehér televíziókat javítottam, de amikor a színes tv divatba jött, szakmát váltottam. Pontosan az a rész maradt ki az életemből, amikor a fejlődés e téren olyan meredeken ívelt felfele. PC táppal kapcsolatban nagyon el voltam tájolva. Azt hittem, hogy azok a dupla diódák valami bivalyerős stabilizáló integrált áramkörök. Néhány fórumtárs segítségével, már kezdem átlátni a dolgokat, de még sok tanulni valóm van.

A 494 - KA7500-as vezérlős táp átalakítása nagyon sok helyen szerepel ebben a fórumban. gergobmwe30 feltett a szelesben is egy rajzot hozzá. Maga a fórum is ezzel kezdődik.

Üdv!

Ha akkumulátort szeretnél tölteni, akkor Te se feledkezz meg arról, hogy neked -első sorban- nem 14.4V -ra van szükséged (pláne, ha zselés az akku), hanem egy konstans áramerősségre, ami 0A lesz, HA az akku feszültsége eléri a kívánt értéket.

A lényeg: más megközelítésre van szükség, mint egy "átlagos" tápegység átalakításnál.

Köszönöm az információt. Komolyan neki látok a böngészésnek.

Ezt talán majd döntse el a generátor. Mivel egyelőre kicsi lesz a teljesítmény, a táp annyit nyom az akkuba, amennyit a generátor ad neki. Csupán túltöltés ellen kell megvédeni. Túlfeszültség ellen meg lesz külső védelem a táp előtt. Ha már lesz elég teljesítmény, meg lehet fogni az áramot is. Egyébként a megvalósított akkutöltőkapcsolások erre is kitérnek.

Elég rejtélyes, amit írsz. Amúgy egy közönséges, savas 12 voltos kocsiakkumulátort akarok tölteni.

Hu... Akkor itt már bonyolultabb a dolog, mint gondolhatnánk.

Kéne készíteni egy külön eszközt, ami méri a szélsebességet (ebből lehet következtetni a max. teljesítményre, amit adott pillanatban le tud adni a generátor), és ahhoz állítja a töltés sebességét (ha nem, akkor be-ki fog kapcsolgatni a töltés, és a generátor forgási sebessége is nagyon ingadozni fog.

Mi rejtélyes rajta?
Ha egy közönséges 12V-os ólom-sav akkumulátorra (ami mondjuk 11.9V -ra van lemerülve, és a belső ellenállása mondjuk 80 mOhm) rákapcsolsz 14,4V -os feszültséget, akkor ott kb 30A áram fog folyni, ami nagyon sok.

A KA7500 az egy ugyan olyan IC mint a TL494.Ugyan az a lábkiosztása. Ezt nem volt honnan tudjam. Most, hogy tudom, nem marad más hátra, mint hogy megépítsem a gergobmwe30 által tanácsolt módositást.

Eddig Akkumulátort úgy töltöttem árammal, hogy rákapcsoltam egy hagyományos felépítésű töltőre és figyeltem a fogyasztásmérőt. Időnként multiméterrel megmértem a feszültséget és amikor elérte a 14 voltot, a műveletet befejezettnek tekintettem. A szavaidból azt szűröm le, hogy inverteres töltőnél ez nem így történik. Ez egy újabb rejtély, amire választ kell találjak.

Mit értesz hagyományos felépítésű töltőn..? Egy transzformátor egyenirányítva?
Amit mondtam, abban semmi rejtély nincs szerintem. Amúgy az általam említett dolgok nem csak inverteres töltőnél állnak fent, hanem bármilyen feszültséggenerátoros kimenetű eszköznél.

Elektrotechnikai alapismeretek:
Feszültséggenerátor, áramgenerátor, ohm törvény, szuperpozíció, Thevenin tétel.

Ennyi kell, és belátható, hogy feszültséggenerátoros kimenetű forrásról nem lehet akkumulátort tölteni. (Egy (feszültség)stabilizált tápegység pedig jó esetben feszültséggenerátoros kimenetű)

Biztos egyenáramot ad a generátor?érdekesnek tartom hogy 220V egyent ad.Persze lehet hogy csak nekem új ez.

MEg mekkora az akku?hány Ah?
Mekkora terhelést akarcs neki?
Mert ha 25W a táp akkor annál nagyobb teljesítményt nem tudsz kivenni.
A 2A töltő átram az jó csak hogy mennyi a fogyasztás.Mert ha már leherheled 30W-tal akkor szép lassan le fog merülni az akku még akkor is ha teljes kakaón dolgozik a generátor.

Az utóbbi időben úgy töltögettem akkut, hogy egy 220 voltos trafónak a szekunder tekercsét négyutas egyenirányítóval egyenirányítottam, ez az áram átment egy ampermérőn, amin követni tudtam, hogy töltődik, vagy nem. Néha multiméterrel megmértem a feszültséget és kézzel megtapogattam a trafót, hogy nem forró-e. Az eredmény soha sem maradt el. Elég parasztos a megoldás, de eredményes.

Egyesek szeretnek mindent túlbonyolítani. Ne foglalkozz velük!
Egyébként 25 W-ra jobban megfelelne 1 notebook töltő. Ha nem laknál olyan k... messze, küldenék egyet abból a 15-ből, ami a pincében van. 15 V, 4 A az bőven elég. Még átalakítani se kell. Az üresjárati teljesítményfelvétele sokkal kisebb, mint a 200-450-es PC tápoké. Túlterhelésre leáll és szakaszosan újraindul, vagyis ha nem fordítva teszed az akkura, tönkre se lehet tenni. Feszültséggenerátor ide vagy oda.

99 százalékban biztos vagyok benne, hogy egyenáramú. 52 kollektor lemez, amit a két kefe minden fordulatnál mindegyiket érinti. A forgórész 13 hornyos. Két álló tekercse van, az egyikből négy drót jön ki, a másikból hat. Pamuttal szigeteltek a rézdrótok. Mindig egyenáramúnak hittem, ritkán mérem voltmérővel, de azonnal feltűnt volna, ha váltó áramú skálára kellett volna kapcsolni. Az akku 65 Ah – s, a PC táp 200 wattos.

A notebook táp nem igazán érdekelne. Az egy kész megoldás. Hol marad az alkotás szépsége?
Holnap azzal fogok szórakozni, hogy egy autotrafóról fogom a PC tápot táplálni. Kezdem 30 voltnál, és 10 voltonként emelem. Megnézem, hány voltnál indul, hány voltnál adja ki a normális kimeneti feszültséget.
Egy kérdésem azért lenne. A tápban, amit át akarok alakítani, az egyik dupla dióda helyett két normális alakú dióda van téve. Nekem az a két dióda kellene más helyre. Tehetnék -e helyette egy dupla diódát egy másik tápból, ugyan olyan helyről kivéve? Ha elvégezném a cserét, nem kellene – e újra kalibrálni mindent?

A két "normális" dióda éppen a 12 V-ot egyenirányítja. Az ugyanolyan Shottky, mint a lapos tokban. Kb. 3-5 A-esek. Ha találsz helyette 12 V-os helyen laposat, nyugodtan beteheted azt is, általában azok erősebbek, 10 A-esek. Mármint együtt a 2 a tokban. Figyelj oda, mert előfordul, hogy az 5 V-os ág nagyobb diódái nem bírják azt a feszültséget, amire akkutöltéshez szükség lesz. 14-15 V kimenetre 20 V-os diódát nem célszerű rátenni. Legalább 30 vagy 40 V-os legyen. Semmit nem kell újrakalibrálni.
Mire akarod használni ezeket a diódákat?
Lehet, hogy nem is alkalmas rá.
Néhány adatlap tájékoztatásként:
SBL3040
FR302
F06C20
Arra kell odafigyelni ezeknél, amelyiken "Shottky..." szerepel, azon kisebb a feszültségesés, mint a "Fast recovery..." feliratúaknál.

Na most a másik fele:
A kapcsolóüzemű tápok "csak normális kimenő feszültséget" tudnak kiadni, olyan a kialakításuk. Ha kevés a bemenő feszültség, akkor ezt impulzusszerűen adják, adnak 1-1 löketet, amíg futja a kondiban az energia. Ezt úgy veszed észre, ha a terheletlenül normális feszültséget pl. 100 V betápnál terhelni kezded, csak kis kimenő áramot kapsz. Le-leáll, majd újraindul, ahogy a bemenő feszültség eléri a határértéket. Mellette úgy látod, mintha a kimeneten esne a feszültség vagy digitális műszerrel ugráló értékeket kapsz. Ezzel tudja a bemenő 20-25 W-ot hozzáigazítani az akku igényeihez. Arra viszont számítanod kell, hogy a PC táp elég sokat, akár 10-13 W-ot is elhasználhat a 25-ből. Emiatt javasolják az átalakításnál, hogy minden felesleges dolgot szedjünk ki, csak a megemelt 12 V-os rész maradjon.

Lehet, hogy megfutamodásnak tűnik, de ha nem muszáj, nem bontanám szét a tápot, hanem a T1 transzformátor szekunderén találnák akkora váltó áramot, hogy egyenirányítva alkalmas lenne akkut tölteni,ezt a variánst választanám. Oda kellene a két különálló dióda. Nem tudom mennyi ott a frekvencia, ezért arra gondoltam, hogy a kocsiban használt egyenirányító diódák nem bírnák ki azt a frekvenciát. Egy 12 voltos ágról a lapos dióda és a két külön diódával már meg is lenne a négyutas egyenirányítás. A táp alkatrészeit csereberélni még egyenlőre nincs elegendő bátorságom, ahhoz, hogy úgy átalakítsam, ahogy írtátok. Amennyiben nem találok megfelelő feszültséget, marad az alakitás.

Milyen T1 transzformátoron?
Mert ha a táp T1 transzformátorán, akkor egyrészt nem fogsz, másrészt ez nem így működik. Nem ok nélkül használnak ezeknél kétutas egyenirányítást. Ezzel kisebb a diódákon eső feszültség.
Lehetne azzal próbálkozni, hogy a 12 V-os diódákat és a szűrőkondijait megfordítod és sorbakapcsolod a 3,3 V-os ággal, az lenne 15,5 V. Kis soros előtéttel már jó is töltésre. De ez is igényel bontást, mert a 12 V-ról menő visszacsatoló ellenállást ki kellene váltani és máshonnan odavinni a kiegyenlítéshez szükséges áramot. Akkor már egyszerűbb a dolog, ha az 5 V ellenállását cseréled picit nagyobbra, hogy a 12 helyett 14-et kapjál. Ez csak 1 alkatrész cseréje.

Kicsit off, de eszerint az összes autógyár hülye? ...

Ezt kicsit fejtsd ki bővebben, mert amit mondtam, abból nem következik az állítás, miszerint minden autógyár hülye!

Hát csak hogy az összes autóban feszültséggenerátoros módon töltik az akksikat...

Hupsz.
Sajnos nem ismerem az autó generátorokat, de azt én is tudom, hogy öngerjesztőek, és viszonylag stabil feszültséget adnak. Tehát eszerint igazad lehet.

Ennek ellenére még mindig tartom magam ahhoz, hogy feszültséggenerátoros kimenettel nem szabad akkut tölteni.

Az autógenerátor nem pukkan el 15-20 A-nál. Másrészt abba a feszültséggenerátoros töltésbe beleszól a kábelek ellenállása, ami pl. 50 A-nál komolyan beszámít.
Ha szucsip nem csak írna, hanem olvasna is, az akkutöltőnek átalakított tápokban áramkorlátot is be szoktak állítani.
Olyan rajzot is láttam már, amiben állítható áramkorlátot.

Minden fórumtársamtól elnézést kell kérjek a figyelmetlenségemért. Amiért nagyon haragszok másokra, abba a hibába estem. Elnéztem egy nullát. Nem történik meg többet. Ebben a hozzászólásomban:
(#881831)
Iszkakof István válasza peter1995 hozzászólására (#881754)
Válasz  Hé,20:11
Ezt írtam: Van egy egyenáramú 220 volt 25W – os generátorom. Ezt a teljesítményt leadja 700 ford/ percnél.
Ezt kellett volna:Van egy egyenáramú 220 volt 250W – os generátorom. Ezt a teljesítményt leadja 700 ford/ percnél.
Elég sok félreértést generáltam, a figyelmetlenségem miatt.
Végeztem egy kis kísérletezést. A PC tápnak a 220 volt bemeneti feszültség helyett kisebb feszültségeket adtam, terhelésként a 12 voltos kimenetre egy 12 V, 5W – os égőt kötöttem. Íme itt az eredmény.
95 voltnál nem indult be a táp.
104 voltnál az 5 voltos ág 4.63 – at, a 12 voltos 10.63 – at adott.
117 V – 5.04 V – 11,44 V
126 V – 5,04 V – 11,44 V
222 V – 5,04 V – 10,50 V
Egyenesen a hálózatról, 231 volt, 5,04 volt és 10,41 volt volt a végeredmény.
Nagyobb feszültséget, mint a hálózatban van, nem mertem adni, inkább elhiszem valamelyikőtöknek, hogy mi a max.