Sziasztok!

Szerintem nagy lehetőség nyílik az alábbi elképzelés házi megvalósításában:
Itt látszik a szerkezet sematikus belseje; tehát az állórészen vannak a tekercsek, a forgórész peremén a mágnesek: Házilag valahogy így lehetne megvalósítani:

A lapátokat pedig így lehet készíteni percek alatt fillérekből:
A mechanikai részével nincs gondom, az elektronikai részben kéne segítség!
Az világos, h minél több mágnes van benne, annál több energiát termel a kütyü, viszont mi a helyzet a tekerccsel? Mérete, alakja, darabszáma, pozíciója? Hogyan lehet kihozni a maximumot? :hm:
Elsősorban vízmelegítésre szeretném használni a megtermelt energiát, tehát direktben fűtőszálat kötnék rá, ami lehet 220V-os és 12V-os is, attól függően, h mit lehet kihozni a rendszerből. Tudtok segíteni?
Előre is köszönök minden segítő hozzászólást!!!

Üdvözlet mindenkinek

Generátorom kiindulópontja egy 10kW-os asszinkron motor,készült a nagy Szovjetúnióban 1957-ben.Magán viseli a sztahanovista mozgalom kezenyomát,dícséretére váljon,hogy több mint 50éve működőképes az eredeti tekercselésével/a mai csúcstechnikák erre nem mindig lennének képesek/.A tekercselést megtartottam,bár elég furmányos,kétrétegű rövidített lépésű hat pólusú tekercselés,fázisonként párhuzamos ágakkal.Végül szétbontottam,mindent sorba kötöttem és egész kellemes indukált feszültség lett.A fórgórészt újat csináltam neo mágnesekkel,3 póluspárral a tekercselés miatt.Az "osztott paraméterű" mágnesekkel elég kis légrést lehet csinálni.Nemrég eléggé kitárgyaltátok az egyenirányítást,én azért kipróbáltam.Tekercsenként tényleg hülyeség,de fázisonkénti diódahíddal nagyon jó,a pufferkondinak/22000uFvolt/is kellemes.Mivel az sma inverterek túl nagy feszültségen működnek,az egyenirányított fázisokat sorba kapcsolva már beleesik a működési tartományukba.Háromfázisú egyenirányítással is kipróbáltam,generátor csillagba kapcsolva.Több terhelési ponttal is mértem,most csak körülbelül egy munkapontban:fázisonként egyenirányitva:60V 17A,egyenirányítók sorba kötve:160V 6,5A,hárofázisú egyenirányító tekercs Y:95V 11A. Ez nagyjából azonos teljesítmény kb 1000W,mindez 400/p fordulaton.Ezek pólusonként 2sor mágnessel lettek mérve.Pólusonként 3sor mágnesel mérve a vártnál is jobb eredmény lett.Elvileg a kétsoros is elég lenne,de az szkópon jól láthatóan terhelés hatására a jelalak eltorzul,a munkában lévő tekercsek igyekeznek kiszorítani az erővonalakat,a kis légrés ellenére is.A harmadik sor mágnes ezt nagyon jól orvosolja.A mérést csak a háromfázisu egyenirányítással végeztem:400/p fordulaton 115V 14A,ez már 1600W körül van.Azért ennél még lehet jobb munkapont is.A fordulatot növelve,ez a generátor akár a dupláját is tudja.A generátor és a szélkerék között 11-es fogassszíjas áttétel lesz,két lépcsős formában,igy a második változtatásával már lehet találni egy optimális áttételt/másrészt így olcsóbb,mert a második lépcsőnél már vékonyabb szíjat lehet használni,a közbenső csapágyazás engem nem zavar/

Még két kép,ami nem fért bele az előzőbe.

Mekkora rotorod lesz,hogy 1:11-es áttétel kell?

Ha jól látom ellenállás terheléssel mérted a gépet.
Kevés adatot mértél le, így nem lehet megállpítani hogy milyen üzemállapotban dolgozik a gép, kellett volna egy üresjárási feszültséget is mérni hozzá.
Nagyon szép munka!
Anynit tennék hozzá, hogy a forgórészen ha jól látom a mágneseket egy "vályúba" tetted bele, tehát a mágnesek mellett van egy oldalfal (gondolom fél mágnesmagasság környéke), ez mágneskörös szempontból nem előnyös, hozzájárul ahhoz, amit írtál is, hogy a tekercs kiszorítja az erővonalakat, ezen keresztül gorsan tudnak záródni!
jobb lenne a kiálló pólus, vagy minimális váll a mágensek mellett.
(Ilyen nagy átmérőnél fontolóra vettem volna pólussaru alkalmazását, így a légrés maradhatott volna 0,2-0,3mm).
(Mágnesekben csavart is látok, ugye azok inoxból, vagy egyéb nemmágnesezhető anyagból vannak?)

Bocs, hogy beleszólok, de nem lehet, hogy az a forgórész alumínium? Mert akkor nem gond a "vájú". Viszont jól gondolom, hogy a mágnest "rövidrezárja" a csavar amivel fel van fogatva?

Alu nem lehet semmiképpensem, az erővonalaknak záródni kell, az alu meg egy jó nagy légrésnek felel meg.
(Erővonal út: mágnesből ki az állórészbe (légrésen, és a horonyoszlopokon át), ott át a szomszédos pólusig (állórész koszorúban), ott át anank a pólusnak a mágneseibe (horonyoszlop, légrés), és a forgórészben vissza a a kiindulási ponthoz. így lesz zárt az út)

Esetleg egy alu perselyt lehetne ráhúzni a forgórészre, aminek lukjaiban lennének a mágnesek. (pozícióban tartaná az aluban a lyuk), így nem kell a mágnes mellé váll. (dinamikusan az aluban ébredő örvényáram ellenehatna a rajta keresztül záródni akaró erővonalaknak, bár nem hiszem, hogy mérhető lenne a különbség.)

Korábban hozzászólók már értékelték a művedet. Újra ideteszem a forgórész átalakításra készült vázlataimat, amik a jelzett hibákat nem tartalmazzák. A váltott, mágnes-tömörvas hasáb kialakítás is jelentősen csökkenti a légrést. forgoh.jpg feleannyi mágnessel hatékonyabb, mint forgoh2.jpg. Jófajta ragasztóval biztonságosan fel lehet ragasztani a mágneseket, de ha csavarozni kell, csakis rozsdamentessel. !!! Sárgaréz nem bír sokat, vas meg elviszi az erővonalakat. A tengelyirányú marást könnyebb elkészíteni, de a kissé megcsavart gátolja a ragadás okozta rángatást.

Függőleges rotorom van,a 279. oldalon van kép.

Több terheléssel mértem és üresjárásban is,az 1600W-al 400/p fordulaton meg voltam elégedve.Majd az inverter megkeresi a legjobb munkapontot.Amikor minden kész ráteszek egy adatgyűjtőt minden paraméterrel és leközlöm,végül is az lesz az igazi.A csavarok A4 inox,nem bízom a ragasztásban,inkább kifúrtam a 90db. M4 menetet/még leírni is borzalmas!/.A kiálló vállak saját póluson belül nem hiszem,hogy zavarnának,a szomszédos pólusok között nincs is váll és akkora vassal vannak összekötve,hogy mindenképpen ott záródnak.Arra szivesen fogadnék,hogy melyik lenne jobb a mostani,vagy leesztergált vállakkal és két sor mágnessel pólusonként.Most 1mm a légrés,a mágnesek 1,3T-ak,a dinamólemezbe ennyit úgysem lehet belekényszeríteni.A pólussaruval egy hypersiles összeállításban már próbálkoztam,jelentéktelen különbség volt.

Már olvastam ezt a régebbi elképzelésedet,ez a fele annyi mágnes nekem nem tettszik,bármivel pótolod a mágneseket,csökkenti az erővonal sűrűséget amit az indukált feszültség nem vesz jó néven.A ragadást illetően,ha felteszek egyetlen pólust a forgórészre akkor sem ragad,mert legalább négy hornyot átfog és a hornyok is eredetileg ferdék,bármerre forgatom körbe mindig ugyanannyi vassal találkozik.Egyébként a légmagosok is jó,ha figyelnek a geometriára,mert ha rossz,csak addig nem ragad,amíg meg nem terhelik.

A pólusokon belül kiálló vállak teszik lehetővé, hogy terhelés hatására a gerjesztés "elillanjon". Az erővonalak megkeresik a legkisebb ellenállást, az pedig a közelben álló vasborda.
"melyik lenne jobb a mostani,vagy leesztergált vállakkal és két sor mágnessel pólusonként."
Nem azt kell számolni, hogy két sor-három sor, hanem:
Mekkora felületű egy pólus? Ezen mekkora felületű 1,3 T erősségű mágnes tudja azt a gerjesztést létrehozni, ami még nem jelent túlzott vasveszteséget.
10 KW-os motor - ~0,68 T légrésindukció. Pólusfelület/2 =~mágnesfelület. Teljes mágnesfelület, tehát a lyukakat is leszámítva.

Az erővonal sűrűséget elsősorban az csökkenti, ha nagy a légrés. A legkisebb légrés pedig összefüggő esztergált felülettel érhető el, ami pontosan követi az állórész ívét. A felcsavarozott mágnesek közötti hézagok, csavarlyukak, a sík-ív találkozás illesztetlensége mind légrésnövelő, azaz erővonalsűrűség csökkentő. A terhelőáram keltette ellenkező irányú mágneses tér pedig az ilyen helyeken tudja a legkönnyebben "félrevezetni" a mágneses teret.
Esztergált felülettel pontos munka és jó csapágyazás mellett akár 0,25 mm-es légrés is megvalósítható.
A fele mágnes-fele eredeti vas esetén pontosan ugyanolyan gerjesztést adhatunk a vasmagnak, de jó munka esetén lényegesen kevesebb mágnestömeggel.

Én így csinálnám (csatolva, 4 pólusú)

Így befér jó vastag mágnes, anyni kell, ahány pólusú rotor kell, többféleképpen is meg lehet oldani, hogy egybemaradjanak a pólus "szeletek"...
Mágneskörök méretezéséhez kiváló program a FEMM, most per pillanat nincs megrajzolva ez a mágneskör.

Szerintem a forg1 mágnesköre hibás.
Berajzoltam mire gondolok (piros erővonalak).
Az elöbbi rajzban az akármi, az bármilyen nemmmágnesezhető anyag, (ha elég nagy az átmérő, akkor a tengely már lehet vasból (nagy légrés a tengely és a mágnesek között, szemebn a dupla légréssel, ami a forgó és állórész között van, össz: 3-5 tizedmm))

Vannak ilyen kialakítású állandó mágneses BLDC motorok, de generátorok is.
Forg1_1.jpg:
Ha nincs ott az állórész, akkor valóban így alakulnak az erővonalak. Szimuláld azt a változatot, hogy ott van szemben az állórész tizedakkora légréssel és háromszor akkora felülettel! A mágnesek mellett a horonyban van 2-2,5 mm hézag, a légrés 0,25 mm.
Nézd meg pl. ezen a fölső pólustörzset!

Jah akkor jó, az úgy tízszer akkora légrés mint, ami az állórészen keresztül vezet, csak a rajzból ez nem így tűnt.
FEMM szerintem jobban használható mint a vizimag, sokkal egyszerűbb megrajzolni bármit (CAD rendszerű)

Én csak szerény produktumomat tettem közzé és ha tovább jutok azt is felteszem.Különben nem szívesen vitatkozom,de a saját póluson belül lévő bordába térülő erővonal,amikor a mágnessel szemben sokkal közelebb lévő ellentétes pólus van,nekem nem jön be.

A mágnessel szemben ugyanolyan erős pólus van mint a sajátja (másikfele), a másik pólus két légérsnyi távolságra van, a mellette lévő borda meg hasonló távolságra (~fél mágnesmagasság). Az erővonal ilyenkor már elgondolkozik merre egyszerűbb, főleg ha a másik úton az indukált áram kikényszerítené onnan.
Ha a légrés 0,2-0,3mm lenne akkor jó, de így 1mm bőven megvan.
Ha adsz pár méretet holnap leszimulálom FEMM ben.
(állórész külső átmérő, belső ármérő kb horonymagasság kb horonyoszlop szélesség, forgórész átmérője a mágnesek középvonalában mérve, mágnesek mérete anyaga).

Üdv Gaspa!
Remekül megcsináltad a generátort! Végre valaki mágnest tett a villanymotor forgórészébe!
Ezek után az lenne a jó, ha ennek az átalakításnak a gondolatmenete tisztázódna, hogy egy adott villanymotorból ha generátort csinálunk mágnesekkel, hogyan kell kiszámolni a várható feszültséget és a teljesítményt. (ez azért nem tartozik a „mint köztudott” kategóriába, és a válasz nem nekem kell).
A bemérésed leírása tette az egész átalakítást teljesen érthetővé. Van azért megjegyzésem:
-Bár biztos tudod, de leírom: zárt gépekben 2-3,5 amper/mm2, csepegő víz ellen védett gépekben 4-6 amper/mm2 a megengedett áram a tekercsben. Ezt figyelembe vetted a teljesítmény mérésekor?
-A generátor induló nyomatékát ha megmérnéd, az hasznos információ lenne. Mert kérdés, hogy pl. három hagyományos 7-es gyorsjárású fa lapáttal elindulna-e a generátor.

Szia Gulyi88!
Írtad a pólussaru alkalmazását. A szót hallottam már, de nem az az alak ugrott be, mint amit lerajzoltál. De az alak amire én gondoltam, az a legjobb. Nem csupán a mágneses kör miatt, hanem gyárthatósági és gazdaságos mágnes kihasználási szempontból is.

Mert ez az alak nem pólussarus, vagyis nem olvastam róla sehol,nem is láttam sehol, csak kitaláltam, mikor simson generátort akartam csinálni (kevés mágnessel, egy mágnes 2 légrés -> vastag mágnes), de erbe szerint ez alkalmazott az iparban.
Pólussarus az lenne, ha sugárirányban egy nagy vastömbön lennének a mágnesek (a vastömb egy húrján, egyenes síkban) ezen lenne még egy vas, ami inoxxal van hozzácsavarozva a belső tömbhöz, közöttük a mágnesek. És a külsö felület meg hozzáesztergálva a forgórészhez. Ebből a pólussaru a külső vasdarab.
Gyárthatósági és mégnesköri szempontból nem sok különbséget látok a két megoldás között.

A sok jó mágnes berakási módból izlés kérdése, hogy ki melyiket válassza. Ha pólussarut használsz, kis ügyességgel esztergapad is elég az átalakításhoz, nem kell pl. 90 db M4-es menetet befúrni. Eldönthető, hogy 3 vagy 5 mm vastag mágnest használsz (fúrat nélkül), és az épp akciós mágneseket használhatod, mert az átmérő nem számít. A nyűgös részt kihagyom....

Üdv Sziriusz

Az adattábla szerint 950/p fordulatú,Y-ban 21,5A,tekercsek 1,5-ös huzalból,de fázisonként két párhuzamos ággal így kb.6A/mm2 áramsűrűség jön ki.Az oroszok furfangosan nem a vastestet hűtötték,hanem közvetlenül a tekercsfejeket.A forgórész átmérője 200mm,pakett 100mm vastag.A párhuzamos ágakat átkötöttem sorosra az így maradt 1,5-es huzal simán viszi a kivett 115V x 14A már egyenirányítot teljesítményt. Ezzel én meg voltam elégedve,annak ellenére,hogy belekötöttek.A névleges fordulatnál sokkal kevesebbnél szerintem ez nem rossz eredmény,nem hiszem,hogy túl nagy hibát elkövettem.A tekercs menetszámát nem tudom,mert nem bontottam meg és a bizonytalan mágneses adatok miatt nem is tudom visszaszámolni,de szerintem nincs is értelme.Szerintem bármilyen asszinkron motor jó,de célszerű minél kisebb fordulatút és legalább háromszoros teljesítményűt választani,mint amilyen generátor kell.Az induló nyomatékot nem mértem,de terhelés nélkül két ujjal meg lehet indítani.

Tehát nem RAGAD a generátorod
Jó lesz ez a generátor,szerintem sosem lesz kihajtva a teljesítménye.
Ide kicsi lesz a gép...De nem is baj,legalább lesz benne tartalék. A puding próbája az evés.Nekem tetszik,ráadásul hogy már 400 as fordulaton ilyen szépen muzsikál

A leírtak alapján villanymotor remélhetőleg még újabb 50 évig fog jó szolgálatot tenni a gazdájának.
Az induló nyomaték méréshez pedig csak egy spárga kell a tengelyre tekerve, néhány vasdarab, meg a konyhai mérleg (mikor az asszony nem látja , ez fontos biztonságtechnikai előírás).
Sajnos a szélkerekek induló nyomatékát sem mérik meg, vagy hasonlítják össze a számolt adatokkal.. Pedig ezekkel a tapasztalatokkal sok felesleges munkát lehetne megspórolni.

Üdv Gulyi88

Amikor elkezdtem ezt a generátort a kitűzött célom 400/p-en 1000W volt.Úgy gondolom ez bőven sikerült,valószínüleg már nem változtatok rajta,de ha meg akarod a szimulácíót csinálni szivesen megadom a kért adatokat.Most megcsinálom az áttételezést,megveszem az sma invertert és minél előbb elindítom a rendszert.Nekem ez a hobbi mellett a gyakorlati céljaim sokkal erősebbek.

Igen meg akarom szimulálni, engem érdekel, hogy mennek-e arra kóbor erővonalak
Ha mennek akkor legközelebb már te is figyelni fogsz rá, ha meg nem, akkor nekem jelent infót.
(még a mágnes melletti váll magassága is kell...)

Azért kösz az elismerést.Tudom,hogy nem kedvelitek a Savoniust,de a 20 és 40%-os összehasonlítás mellett még sokmindent kellett figyelembe vennem.Ha már hosszabb idejű termelési adataim lesznek,erre a két nyers számadatra még mindenképpen visszatérünk.

Az vinne előrébb mindenkit ha pl. ilyen adatok állnának rendelkezésre:
A generátor az áttétellel 0,1 mkp nyomatékkal indul meg. A szélkerék átmérője 1900 cm, 6 db PVC lapáttal, aminek a gyorsjárása kb. 5. Kis szélben, kb. 2 m/sec- nél már elindul. Ez használható információ mindenki számára, és csak egy 10 perces mérés kell hozzá.
Na de abból jósolni, hogy egy vasas ember mit tud megforgatni a két ujjával? Lehet hogy az álló szélkereked is megfogja egy 10 m/sec széllökésnél is.