Fórum témák
» Több friss téma |
15-18V mellett, igen combos hűtőbordával valószínűleg bírná.
Kisebb bemenő feszültség, kisebb teljesítménykülönbség amit a BD-nek el kell disszipálnia.
Az egész kapcsolás úgy rossz ahogy van. 12V 8A az 96 W, vajon mi lesz a 0,02 ohm 5 W soros ellenállásal ?
Kösz !
De amúgy össze lehetne kötni a 2 testet egy közös pontba ? Nem okozna problémát ?
Kösz !
És ha van két különböző trafóm, egy +/- -os meg egy amelyik nem, akkor annak a két testpontját össze lehet kötni ?
Úgy már össze lehet. De ha megnézed az áramok útját, akkor magad is meglátod, hogy miért nem vagy miért igen a válasz.
Lényeges, hogy a feltett kérdéseid elméleti okulást szolgálnak, vagy valamit szeretnél építeni, aminek a tápellátását fiókból túrt alkatrészekkel kell megoldani?
A "+-"-os trafón nyilván a középleágazásost érted (értjük!), bár ott még ugye nincsen polaritás, mert váltakozó fesz van jelen. Ha egy ilyen trafó két szélső kivezetésére graetzet kapcsolunk, annak kimenetére 2db pufferkondit sorosan, a kondik közös pontját pedig a középleágazásra kötjük, akkor kétféle működési mód is használható. 1) a trafó közepe (és a kondik közöse) GND-re kötve nulla potenciálnak használva. Ekkor előáll az említett + - szimmetrikus táp, amely az egyenirányítást nézve 2db kétütemű kapcsolás (tehát nem graetz-híd, bár azzal van szerelve - mondjuk) 2) a graetz negatív kivezetését kötjük GND-re, ez lesz a nulla volt. Ilyenkor a hídkapcsolás valósul meg és a graetz pozitív oldalán a teljes tekercs feszültsége jelenik meg. Viszont a kondik közös pontján ugyanúgy jól terhelhetően ott van a fele feszültség is. Szóval mindent az dönt el, mire is kell használni ezt a tápot, mert a terhelések ismeretében sokféle megoldás javasolható még: az 1db középleágazásos trafóval is lehet akár 6-féle kisebb-nagyobb feszt előállítani további diódák kondiktrükkös kapcsolásaival...
Kösz !
Biztos könnyen meg lehet érteni, de most ezt így nem t'om elképzelni.
Rajzold le és húzzad a ceruzát a vonalakon
Hali!
Én most építek egy plusz-minusz tápot, két trafósat, fióksöprés eredményeként,ha ez segít, itt van. Nem is bánom hogy leközlöm, mert lehetnek benne hibák, szerintem nincsenek. Az egyik felét holnap tesztelem. A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2013
Nagy vonalakban jó, de az áramkorlátozás nem tetszik.
Mi fog itt történni? A kimenetet növekvő árammal terhelve a 317 dolgozik kb 1,4A-ig amivel el is van szépen, elfűti amit kell. Efölött kezd felébredni a segédje a 0,5 ohmon ébredő feszültség hatására és ő is rásegít a fűtésben, ez is jó. Tovább növelve a kivett áramot, 2,3A körül kezd nyitni a védelemnek szánt BD és igyekszik zárásba vinni a segédet, hogy csökkentse a kimeneti áramot (szándékod szerint). Ezzel csak saját magát védi (a piszok), mert a 317-en tovább folyik az összes áram - részben azért, mert ő kilép, részben mert egyúttal söntöli az őt munkára késztető 0,5 ohmot. A 317 hővédelme meg valamikor majd megvédi őt is. Egy lehetséges valódi áramkorlát a mellékletben. Itt a negatív ágban ébredő feszültség nyitja a BC-t, ami a feszültségbeállítást módosítja lefelé - mégpedig pont annyira, hogy az áramot tartsa a kimenet (áramgenerátoros módba kerül). Egy második BC-t ugyanoda kötve, annak kollektorába helyezett LED-del ez a mód kijelezhetővé válik. A 0,5 ohmot is kissé megnövelném, hogy az erős BD hamarabb vegyen át áramot a 317-től, ha már ott van...
Végül is csak elméletileg érdekelt főleg.
A gyakorlatban 2 trafóm van, egy +/- , és egy asszimmetrikus. De akkor nyugodtan össze lehet kötni a testpontokat ezek szerint.
Igen, hiszen a különálló szekunderek "lebegő" potenciálon vannak, egy összekötést bárhol csinálhatsz, akár a pozitívot is kötheted a másikra. A "test" az lesz, amit azzá teszel, ha lekötöd oda.
Hello! Csak egy apró kérdés.. Mi van, ha rövidre zárjuk a kimentet? üdv!
Na és úgy lehet használni egy szimmetrikus tápot hogy középleágazással egy műveleti erősítőnek és a teljes tekercset mondjuk egy végtranzisztornak ?
A (-) lenne a testpont a tranzisztornak.
Teljesen igazad van a működést illetően,de az LM 317-es TO3 tokban van, azért terhelem jobban, a BD-ket kellene inkább félteni. Igaz, van belőle jó pár darab. Valójában egy kísérletezésre szánt táp lenne ha kész lesz, egyébként a két trafó sem bír túl sokat.
Tehát nem egyenirányítom mégegyszer az egész tekercset (mert már a +/- -osnál megtörtént), hanem a (-) -t használom most testnek.
Viszont a műveleti erősítőről lejövő jel akkor viszont féltápon lesz a tanzisztor bemenetéhez képest..., vagy nem ? (kezdek belezavarodni )
Hali!
Ha valami rajzot vagy skiccet mellékelnél, jobban hozzá lehetne szólni, én sem szégyellem ha esetleg butaságot rajzolok, legalább felhívják rá a figyelmet. Üdv.: Glitter
Nézek valami kis egyszerű rajzolóprogramot.
Ha esetleg valaki tud valamilyet ami bevált..
Hello! Ott a TINA demó. Még ki is próbálhatod/mérheted a részleteket. üdv!
Na, igen, a rövidzár - pláne hosszasan - ezzel a kapcsolástechikával nem egészséges, mert a BD továbbra is nyomja a kimenetet... Hát, igen, a kerülőágas rásegítést nem labortáphoz találták ki.
De jó paint is, itt is azt használjuk a legjobban
Sziasztok!
TL072 műveleti erősítőkből felépített előerősítőhöz készítek tápot egy meglevő trafóból, amiből a kijövő feszültség egyenirányítás+pufferelés után 17-0-17, ami nekem eléggé határesetnek tűnik. A TL072 adatlapja alapján a max tápfesz szimmetrikus táplálás esetén 18V, sima esetben meg ebből következően 36V. Be-kikapcsolásnál meg talán meg is szaladhat, vagy ha ingadozik a hálózati feszültség, eléggé kiélezettnek érzem. A kérdésem: mivel nem szeretnék feszültségstabilizátort beépíteni, és eléggé durva pufferelés van (áganként 2x15000uF, volt itthon 4 ilyen elkom, és mivel csak 25 voltosak máshova nem nagyon tudnám amúgy sem felhasználni) nem sok értelmét látnám, viszont egy feszültségesést el kellene érnem valahogy, mondjuk úgy 2 Voltnyit. Láttam sok olyan kapcsolást, ahol 1-2-5 Wattos kis ohmikus értékű (1-10 Ohm) ellenállást kötnek sorosan a táp ágakra. A kérdés, hogy mekkora javasolt, és, hogy elég-e önmagában az ágankénti 1-1 soros ellenállás? És azt is olvastam, hogy ez a soros ellenállás véd az indításkori fellépő esetleges túlárammal szemben is, tehát indokoltnak érzem, csak nem tudom, hogy kell méretezni. Hogy számolják ezt? Van valami tapasztalit kb bevált érték, vagy meg kellene mérni az előerősítő fogyasztását, és Ohm-törvény?
Miért nem lenne egyszerűbb 78 és 7915-ös feszstabokkal?
A régi tápja olyan amúgy, de úgy gondolnám nem akarok belerakni feszstabot, az is kelthet némi zajt, akkor kell bordát is raknom, fűt elég rendesen stb. Valahol volt egy leírás régebben neten, ahol pont ezt a kérdést taglalták, hogy 1-2V esést meg lehet oldani simán ilyen nagyobb teljesítményű soros ellenállással, teljesen felesleges feszstabozni, és véd a bekapcsolási túláram lökéstől is, de sajnos nem találom És szinte az összes komolyabb erősítő tápban soros ellenállás van, gondolom nem véletlenül nem feszstabbal oldják meg azokban sem.
Gyáriakban azért használnak ellenállás és zener kombót, mert jóval olcsóbb, a sima soros ellenállás nem megoldás. Hogy bekapcsoláskor milyen áramlöketre gondolsz azt nem tudom, de ez sem nagyon létezik, mert a kondenzátorok töltődnek bekapcsoláskor ami nagy áramot generálhat, de csak a kondi és a trafó között és ezért a feszültség szép lassan ál fel a maximális szintre.
Hacsak néhány TL072 van benne, akkor még hűtés sem kell a staboknak, szóval nyugodtan használhatod őket. A TL072 önmagéban is eléggé zajos ahhoz, hogy a stabilizátor zaja eltörpüljön mellette, de én a hangerőszabályzómhoz is stab IC-ket használok és a 120dB s/n sem gond mellettük...
Egyelőre TL072, de ha kész lesz, és jól beválik (egyelőre tetszik egyébként) ki fogom cserélni a őket OPA-ra, főleg, majd ha valahol találok jó áron Arra azt mondják, eszméletlen jó minőségű, nekem még sajnos nem volt szerencsém hallani. Nos, akkor amúgy azt hiszem megpróbálom a feszstabos verziót, ha azt mondod elhanyagolható zajt ereményez. Köszi!
Azt mondom, én is olvastam, hogy a stabilizátorok zajosak, de kipróbáltam és mértem is mindenféle stabilizálási megoldást még régebben és, ha valóban zajosak is, jelentősége biztos, hogy nincs.
Az OPA valóban jóminőséget képvisel, de azokból is van kevésbbé jó hangú. Én PGA2311-et használok, ha megnézed az adatait láthatod, hogy elégé minőségi dologról van szó és itt sem okoz ssemmiféle problémát a stabilizátorok zaja. A hozzászólás módosítva: Okt 9, 2013
Egy bajom azért még van: 16.8-16.9V a kimenő fesz a puffer után, és ezeknek a feszstaboknak minimum 2V-al nagyobb bemenő fesz kell, mint a kimenő. Ez nagyon határeset így, sőt, kevés.
Szerk.: vagy esetleg akkor célozzam meg a +- 12V-ot, ne a 15öt? Elvileg bőven elég az is egy előerősítőhöz. Gondolom semmi különbséget nem fogok hallani ha 12V-ról hajtom, nem 15ről.. ? Megnézem majd. Milyen áron lehet ezekhez nagyságrendileg hozzájutni budapesten? Az OPA amennyire még régebben nézegettem kb egy ezres a 2 opampos. Most nem tudom mennyi lehet. A hozzászólás módosítva: Okt 9, 2013
|
Bejelentkezés
Hirdetés |