Fórum témák
» Több friss téma |
Nézegetem. Lehet, hogy ma már FET-ekkel egyszerűbb lenne.
Tranzisztort könnyen találhatsz te is. Pl. 100 V-ra is lehet szűrni, de legyen inkább 200 V bizto-ami-biztos alapon: Link 1 (FET), Link 2 (Tranzisztor), Link 3 (IGBT).
javascript:aid('1876116')
Természetesen. Szerintem nem olyan nagy baj az. Épp ez benne a szép! Átlagos dolgot mindenki tud csinálni. Nem holnapra kell kész lennie, nem sürget senki és itt a lehetőség játszani, álmodozni, alkotni. Amit szerintem mindannyian szeretünk akik itt vagyunk és időt energiát nem sajnálva bütykölünk. Aki a kapcsolást adta 3 évig építette a sajátját és már legalább kétszer át is, mert új ötlete támadt. A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2015
BU208 jó lenne.
JÓ!!!
Megváltoztat valamit az ellenállás vagy más alkatrész értékén, ha kicserélem erre az alkatrészre?
Ha a várható terhelés eléri az 5 A-t, akkor erősebb tranzisztort ajánlok, az 5 A terhelhetőség határadat, nem illik megközelíteni.
Nem. Pont a kapcsolóüzem miatt nem kényes a paraméterekre.
Különben is szerintem minden tranzisztor egyforma, csak pár dolgot kell betartani: ahol NPNvan, azt tegyük, bírja el a feszültséget, a kívánt áramot, erősítsen amennyit kell és elég gyors legyen azon a frekvencián, amin használni akarjuk...
Sebi!
Megint banálisat kérdezek.... A rajzon van két ellenállás VR1-2 azokkal szabályozom az V-ot és az A-t? Vagy valamilyen más feladatuk van? Illetve hová helyeznél el ugyan ezek mérésére mérőpontot?
Akárhogy nézem, sehová sem avatkozik be... A két potival a két műverősítő (komparátor) referenciáját lehet állítani, amikor a bemenő fesz eléri a beállított feszültségszintet, akkor világít egy-egy LED a kimenetükön (ha épp van vezérlés, mert a katódok arra a pontra vannak kötve.)
A jel, amit figyel, az R9-en keletkezik az átfolyó áramtól függően (nem tudom miért kellett ehhez két műverősítő.) Tehát ezek csak indikátorok, minden az impulzus generátorral állítódik. Azért egy áramkorlátot én tennék bele védelemnek. A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2015
Szerintem meg hibás a rajz. Annak áramkorlátnak kellene lenni, csak épp nem zárja, hanem nyitja a tranyót. Feszültségszabályzás meg nincs, jelenleg a két fokozat párhuzamos.
Tehát ha jól értem akkor ebben a kapcsolásban nem tudod állítani sem a feszültséget sem az áramerősséget, addig míg nem teszel bele egy generátort?
Pont ez lenne a lényeg! A régi gyári gépeken négy dolgot biztosan tudsz szabályozni. Áramerősség, feszültség, előtolás, huzal sebesség.
Ezektől függ a megmunkálás utáni felület. Még egy kérdés. A kapcsolásban, azokat az alkatrészeket amelyek a listában csak hiányosan vannak méretezve. Milyen értékekre méretezzem (W, V, A, ) A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2015
Szia proli007, már hiányoltalak...
Több dolog sem stimmel itt: szakadt optónál Q5 áramgenerátor +15-re húzza Q6-ot, ami nyitja az áteresztőket, de csak 12,5V körüli lesz a kimeneten.
- Az nem áramgenerátor lesz, csak úgy néz ki. Szerintem csak a -15V meglétének védelme.
- Nem 12,5V, mert ez egy "lebegőtápos" szabályzó. (A labortáp topikban is van számtalan ilyen) A segédtáp nincs a rajzon, a szabályzó tranyók a plusz ágban vannak, de a táp kimenete a Pos-to és Neg-to. ezért nem látszik kapásból. - A 741 áramot szabályozna 0..5V/0,1ohm=0..5A. Csak éppen nem felfelé kellene húzza a meghajtót, hanem R12-nek felfelé, Led-eknek lefelé. A két OPA párhuzamosan üzemel (Kitudja miért, szerintem egyik a feszültség szabályzó lett volna) de ahhoz hogy működjön is a diódákat meg kell fordítani, úgy mint az OPA bemeneteit is. - Az optoval,maximum ki-be lehet kapcsolni a tápot, de hogy azt csak 40kHz-el is lehessen, az egész áramkör lassú..
Komoly tápegységekkel dolgoznak ezek a gépek, már csak a halogénizzós áramkorlátozás miatt is: Bővebben: Link.
Hát persze! Így már értem, miért nem állt össze a kép róla... Az egész olyan, mint amit valaki innen-onnan ollózott - hozzáértés nélkül.
Olvasgattam, mert elsősorban azt nem tudtam felfogni, hogy az ív mitől marad meg. (Mozigépészként találkoztam szénrudas ívlámpás géppel, ami az elektróda fogyását az ívfeszültség mérése alapján motorral utánállította.) Egy ilyen - viszonylag egyszerű - táppal, hiába van áramkorlát, a fogyás miatt kézzel kell a szánokkal utánamenni, ami a baltás faragással egyenértékű - szerintem.A legegyszerűbb amit találtam, egyutas egyenirányítást használ és a szűrőkondikat kapcsolja (4-5db) kapcsolókkal és ellenállás az áramkorlátozó. A használt feszültségek is széles határok között mozognak (30...200V), mert erősen függ a használt folyadéktól, ami lehet víz, kerozin, de legjobb az erre a célra gyártott elegy. Szó sincs arról, hogy itt az ív tápfrekvenciát kellene változtatni, de az áram szabályzására használnak kapcsolóüzemet (PWM). Az ív feszültségét figyelve szervóhajtás igyekszik tartani a szükséges távolságot (ami megint a folyadéktól, a pusztítandó anyagtól és az elektród anyagától függ...) Szóval nekem a hobbi-CNC jutott eszembe, bár a kísérletezéshez megfelelhet egy áramkorlátos táp is, de az 10-15A-is kell hogy tudjon. Nem egy igazi sufni-projekt... A hozzászólás módosítva: Dec 18, 2015
Szia Sebi!
Azt gondolom ti értetek ahhoz amiről beszéltek. Készítettem egy egyszerű rajzot az elvi elvarásról. Mi lenne akkor ha azt kérném tőletek, hogy rajzoljatok nekem egy teljesen új kapcsolást ami a kritériumoknak megfelelnek, fejleszthető nem bonyolult és legfőképpen az én tudásommal kivitelezhető. Úgy gondolom valahol el kell kezdeni és a későiekben felmerülő problémákból tanulhatunk. A hozzászólás módosítva: Dec 18, 2015
Huhh... Ez nekem új elrendezés. Amit én javítottam egyszer, az egy 2mm köröli (talán wolfram) elektródát tolt át enyhe szikrázás közepette egy munkadarabon. Ez a csévélt huzalos valami felület-érdesítő dolog?
A hozzászólás módosítva: Dec 18, 2015
Az más Sebi!
Az tömb szikra. És amiről az előző hozzászólásodban írtál az szintén az. A huzal esetében nem lehet megoldani a mechanikával a pulzálást. A huzalt nem tudod eltávolítani "ha hozzáragad az anyaghoz" ezért kell a ki-be kapcsolással megoldani a pulzálást, amennyiben lehetséges. Nem érdesít! Lassan de úgy vágja a vezető képes anyagot mint a vajat. A hozzászólás módosítva: Dec 18, 2015
Ez a szikraforgácsolás egyfajta módja lenne? Mert az eredeti régi már, és jól kitalált precíz know-how rendelkezik.
Nyilván lehetséges, ha létezik ilyen megmunkálás. Én a frekvenciát tartom nyűgösnek (240kHz).
Valahogy a működés folyamatát kellene felállítani. Ilyenekre gondolok: - beállítunk egy frekvenciát (valamilyen előírás, vagy tapasztalat alapján), amit nem bántunk az adott munkafolyamat alatt (?) - ezen a frekvencián működő táppal (aminek a feszültsége beállítható, de a folyamat során nem bántjuk) látjuk el a huzalt amire vigyáz az áramkorlát (?)
Mi az a know-how?
Mint a szabadalom..
Akkor hagyjuk a frekvenciát.
Viszont fontos, hogy a folyamat alatt állítható legyen, mert van, hogy munka közben kell a felület és méret tartás miatt állítgatni.
Tehát nem állítjuk a folyamat közben a frekvenciát, csak a feszültséget és az áramkorlátot?
Tegyük fel.
A régi gépeken A V mm/s ezeket lehetett munka közben állítani és jól dolgoztak. DE! nagyon lényeges, főleg ha keresztmetszet változás áll elő a munkadarabban.
Értem én, de a frekvencia hol jön a képbe?
Egyenfeszültségű a táp a V és A beállíthatóságával, vagy váltót kell kapnia a huzalnak hasonló lehetőséggel? |
Bejelentkezés
Hirdetés |