Végülis... spéci, többrétegű árnyékolással akár a phonót is beleépíthetjük Könnyen beszélsz, amíg nem neked kell buheráláskor az 50 kilós integrált csövest emelgetni :ppp

Viccet félretéve: szvsz kerülni kellene az általánosító kijelentéseket. Közvetlen fűtésű csővel épített előfoknál pl. még a tápegység fizikai elkülönítése sem túlzás, a szeparált, kis p/sz kapacitású fűtőtrafó előnye pedig magától értetődő. A kiskapacitású egyszerű tekercselésnek viszont erős az induktív szórása...

Minden reprodukálható jelenségre adható tudományos (nem feltétlenül fizikai) magyarázat, legfeljebb nincs érdemi társadalmi igény a kikutatására. Jellemzően olyanok próbálkoznak vele elszántan, akiknek esélyük sincs megtalálni...

Kedves Boti! Elmentél a lényeg mellett.
Mindenkinek más és más a rendszere. Így a cserélgetés mindenkinél más eredményre vezethet. Vagyis mindenki magának cserélgessen, hogy megtudja, milyen változást eredményez, amit csinál.
Remélem másodszorra végre megértetted amit írtam.
Valóban a gépi fordítás fárasztó. Azonban a lényeg nekem (nem tudok angolul) így is lejött.
Azaz mit ád az a drót. Ha szeretnéd az angolját olvasni, hát nézz utána. Én már öreg kecske vagyok és jobban "fáraszt" az ilyesmi.

A dokmentum neve alapján ez lehet a link.

Én is sajnálom, mert lehet, hogy elmentem volna megnézni a fülemmel.

Erről már többször leírtam, hogy amennyiben így lenne, akkor egy második előerősítőt is be kellene iktatni a rendszerbe, további javulást remélve
Ami viszont 100%-ig biztos - az előerősítő megváltoztatja a rajta áthaladó információt, tehát a természethű hangzás kedvelőinek teljesen felesleges az alkalmazása...
Üdv: TJ.

Csontos anno nem mondta, hogy ismételve is ugyanúgy sántít a logika?
Van nem demonstrálta, milyen az, amikor a Kondo M7-es (vonali részét) kiköti a nagy rendszerből?

Megint egy félreértés. Phono/RIAA szigorúan külön dobozban. Szerintem. Más jelszint, más elvárások.

Idézet:
„így lenne, akkor egy második előerősítőt is be kellene iktatni a rendszerbe, további javulást remélve”

Biztos hallottad már: "jóból is megárt a sok"
Megfelelően adagolt gyógyszer meggyógyíthat, duplája megölhet!

Kedves mek-elek!
Nem hinném, hogy elmentem. Inkább csak elbeszélünk egymás mellett.

A tapasztalataim szerint ez nem helytálló, nem vezet mindenkinél más eredményre, abban az értelemben, hogy adott típusú/jellegű alkatrész identikus cseréje minden esetben vagy javít vagy ront, de mindig csak az egyik. A hatás mértéke az egyes erősítőkben természetesen eltérő lehet, vagy - bizonyos esetekben - érzékelhetetlen (Pl. ha erősítőnek olyan hibái vannak, amelyek ezt elnyomják, de értelemszerűen most nem ezekről beszélek.)
Hosszú értekezés mellőzésével; egy rendesen megtervezett és összeállított erősítőlánc és azon belül az pl. egy csöves elő és/vagy végerősítő egyes elemei jelentős hatással vannak a hangra, mások meg jelentéktelen, vagy épp neutrális (értsd semmilyen) hatással (ez utóbbi azért ritka). Egy általánosan jobbnak ítélt és adott funkcionalitásban beépített elemre való csere minden hasonló felépítésű csöves erősítőben javítani fog. Példával illusztrálva, hogy jobban megértsd! Ha bármelyik SE, vagy PP (akár triódás, akár pentódás, vagy sugártetródás) csöves erősítő első és második fokozata között csumpi WIMA csatolókat teszel be első körben. Majd meghallgatod, még jobb ha meghallgatjátok többen. Majd kicseréled a csumpi WIMA MKP csatolókat, azokkal alapparamétereiben (értsd kapacitás, feszültségtűrés, hőtűrés, stb.) teljesen identikus pl. Intertechnik, Jantzen, de elég, ha orosz PIO, vagy teflon csatoló kondenzátorokra (hogy kellően nagy legyen az ugrás), akkor ezeket nagy valószínűséggel (mondhatni teljesen biztosan) minőségi javulásként fogja értékelni a hallgatóság nagyobb része. Nagy valószínűséggel (mondhatni biztosan) nem lesz olyan rendszer, amelyben ez nem fog semmit sem javítani (hacsak nem teszi érzékelhetetlenné az hatását az erősítő olyan egyéb hibája, ami a kihat a hangra) és biztosan nem lesz olyan erősítő, amelyben egy ilyen csere hangminőségbeli romlást fog okozni.
Természetesen olyan csöves erősítőkről beszélek most, amelyeknek a mért alapparaméterei jók. Addig nincs értelme ilyesmivel elindulni, amíg pl. az erősítő átvitele rossz, gerjed, az elfogadhatónál nagyobb mértékben van bármilyen torzítása, stb.
Mint korábban is írtam ez egy soha véget nem érő, (számomra legalábbis) élvezetes játék, amivel (többek között) idővel igen jó minőségeket lehet megvalósítani. Ezért aztán kíváncsi vagyok mások által kipróbált megoldásokra, tapasztalatokra, amiket később nyilván fel tudok használni.
Szép napot!

Kedves Boti!
Nekem is megvannak a magam tapasztalatai, és elképzeléseim, mint Neked. Így mindketten magunk módjára kotyvasztunk a konyhánkba, az alkotás öröméért, remélve, hogy főztünk másnak is jólesik. Nem gondolnám ezt kifogásolhatónak. Az hogy ki hogy főz, az magánügy, és van aki pizzát tálal a pizzástól hozatva. Végül is, ha éhes az ember az is jól eshet.
További sikereket kívánok az életben, és a bütykölésben is!
Elek

Te, boti2!

Mi az a "csumpi WIMA", mit jelent a Te értelmezésedben?
Meg egyáltalán, miben más, (egyesek szerint rosszabb?) mint a többi kondenzátor, amit csatolónak próbáltál?

Üdv!

Szia!

Hát nekem "csumpi" pl. a WIMA MKP4, vagy az MKS4. Olyan belépő szintnek tekintem őket csatolóként. Sokkal jobbnak hallom (nem csak én egyedül természetesen) az orosz PIO-kat (Pl. K42U-2), még jobbak az orosz katonai teflonok. Aztán van pl. egy 2A3 SE-m, amiben Godinák vannak, az már egy másik világ. Ennek a helyére még nem tettem be teflont, de épp most tervezem és érzésem szerint közelíteni fog hozzá. (Egy EL34PP-ben az van most)
A Godina kb. a piros Jantzen (Superior Z-Cap) szintjén van az én és néhány másik csőbolond füle szerint is.
Aztán van még pár Bennic XPP-m, ERO MKT-m is.
Ezek felépítésben, dielektrikumban, akármiben eltérőek, de nyilván nem a felépítés, meg az akármi érdekel, hanem a hangra gyakorolt hatásuk az adott helyen. Nemsokára lesz pár Intertechnik True Copper Max. Ezekről sok jót hallottam mostanában, meglátjuk milyenek csatolóként. A 2A3 SE-be mennek majd első körben, illetve egy EL34/KT88PP-be. Ezekben most orosz PIO-k vannak, illetve a másikban orosz teflon.
Ahhoz hogy kiderüljön miben különböznek, szerintem meg kell hallgatni egy adott erősítőben többfélét. A jobbnak mondottak azért jobbak, mert általában a legtöbb hallgató szebbnek hallja a hangjukat. Ez nyilván teljesen szubjektív. Az már messzire vezet, hogy miben szebb (színez, teresebb, stb.), viszont az gyakran nem igaz, hogy a drágább mindig jobb. Erre legjobb példák az orosz teflonok, vagy a PIO-k, amik pl. a börzén néha viszonylag olcsón elérhetők még.

Nagyon kezünk elmenni az audiofil irányba.

Szerintem bölcsen törődjünk bele, hogy mindegyiknek van létjogosultsága.
Az egyszerű, talált, bontott alkatrészekből, hálózati trafóból készült kimenővel is, meg aki magasabb szinten szeretne építkezni. Ez az egy csöves fórum van, nem lehetséges korlátok közé szorítani, plafont szabni, ugyanígy alsó, belépő szintet sem - szerintem.
Bármilyen erősítőről, hangtechnikáról van szó, nincs felső határ, mint a legtöbb hobbiban.

Dehogy nincs. Hát a csillagos ég!

Nem értem...Előerősítő, számomra azt jelenti, akármilyen generátor (nagy)ellenállású forrást igen alacsony impedanciájú kimenetével képes eliminálni az interkonnekt és a végfok bemeneti kapacitását. Valamint, ahogy Kollégánk is megjegyezte, érzéketlen végfokot is simán meghajt.
Számomra, ami megváltoztatja az információt, az hangszínszabályozó, vagy valamilyen szűrő.
Röviden, az előerősítő "terhelhetővé" teszi az adott műsorjelet.
Persze, ha 5 db CD játszónk van, más nem, akkor nem felététlen hasznos.
Biztosan rosszul tudom, vagy...?

Köszönöm a válaszod, számomra az alábbi "pontosítódott":
"csumpi WIMA MKP-4" = kellemes hangzású, viszonylag olcsó és stabil fóliakondenzátor, nekem bevált többféle áramkörben és más-más funkciókban is. Ára, elérhetősége is igen jó.
ARCO = erről ugyan senki nem tett még említést, de príma, olcsó, viszonylag semleges, talán szárazabb hangú a WIMA kondenzátorainál. Sokféleképpen használtam, jó eredményekkel. Ez is elérhető, olcsó, megbízható.
(Maradok e-kettő használatánál, ja és minden készülékbe, amit eddig csináltam, csak új alkatrészeket építek bele, öreg, használt (bejáratott, beégetett) alkatrész dísznek jó csak.)
-
A többi hengeres, lapított, fémházas, egyéb felépítésű nem minden készülékben viselkedik jól, (nagyobb ön-induktivitás, még ha speciálisan is van tekercselve, akkor is, vagy valami más (méret?) miatt.)
Valószínűleg a drágább, speciális gyártmányok bizonyos helyeken jobban szerepelhetnek, de a magas áruk, illetve, a beszerezhetőség-nehézségei nálam degradálják szinte mindegyiket.

Üdv!

Nem szívesen ellenkezem Veled, de a tapasztalataim szerint a Wimának kel kb. 1hét mire rendesebbek a mélyei. Nem a kis ujjamból szoptam, a kondenzátorok 350-500 üó.bejáratási idejét, én is tapasztaltam effélét. Egy frissen épített, vásárol cucc igazi hangját nem fogod hallani az nap. Igaz ez a kondicserékre is. Egy barátom háromnegyed éve lábadozik egy kórházban. Nem rég hazaengedték hétvégére. Látogatásomkor elkeseredve mondta: muszáj vennem egy erősítőt, mert olyan s...... szólt, mikor otthon voltam. Mondtam neki: örülj, hogy az asszony nem hagyott el ez idő alatt, mert az erősítőt könnyebb lesz visszaédesgetni. Hozzátartozik a dologhoz, hogy az erősítő sokáig nem volt bekapcsolva, míg a neje minden nap járódott, a kórházba.
Ennyit a bejáratásról.

Én is köszönöm a pontosítást. Az ár-érték arányt kihagytam.
Amúgy eszem ágában sincs félremenő vitát gerjeszteni, sem alsó, vagy felső határt szabni bárminek. Én egyszerűen csak kíváncsi voltam.
Alkatrészhasználatot illetően az öreg, használt alkatrészek esetén, bizonyos alkatrész típusokat elkerülök és nem használok, másokat típusokat, főképp NOS alkatrészeket viszont igen, de azokat viszont mindig mérve, válogatva, ellenőrizve.

Összességében szerintem is mindenki építkezzen bátran azzal, amiből tud, azon a szinten amin tud és akar. Nem az a lényeg, hogy csöves rádióból bontott alkatrészekkel, vagy audiofil alkatrészekkel dolgozik. Szerintem sokkal fontosabb, hogy élvezze az tervezés-, építés-, fejlesztés-, kísérletezés-, átépítés-, tuning-, akármi minden percét, meg az eredményt! (Flow) Még jobb, ha közzé is teszi itt, vagy máshol a tapasztalatait, aminek én pl. nagyon örülök és bármikor szívesen olvasom.

Részigazságokról beszélünk. A valóság sokkal összetettebb, és mindig az adott rendszertől függ, melyik teóriának lesz "igaza". A változások természete azonban jellemzően nem egyértelmű minden szempontból. Még akkor sem teljesen, amikor (nyilvánvaló túlzásként) ezt a szót használom

És mit vehetünk egyértelműnek? Valaki objektivitását, a hallását, az adott felvételt ?

Röviden, előfok nélkül elveszhetnek információk, előfokkal kerülnek bele többletek, ha jól gondolom.
Melyikkel nyerünk többet, ez a kérdés.

Rosszul tudod...
A mai jóminőségű jelforrások kimeneteinek jelszintje magas, az impedanciája pedig igen alacsony. Gond nélkül meghajtananak bármilyen végerősítő bemenetet.
Ismét hivatkozom korábbi beírásaimra, ahol kifejtettem egy előerősítő több bemenetének kiválasztásának + hangerőszabályzás lehetőségének előnyeit. Amilyen kényelmi(!) szolgáltatásoknak ára van - az eredeti zenei információ megváltoztatása. Ami hol tetszhet, hol meg nem, de lényegen ez nem változtat.
Üdv: TJ.

Mint említém, nem 5 CD játszó közül kell majd választanom, fono RIAA, Rádió Tuner, Szalagos magnó, Kazettás magnó.
No? Hagyományőrző hifista leszek, ha nagy leszek...

Erről írtam azt, ha nincs előerősítő és a forrás sem olyan, hogy 2.5 mm-es hegesztőpálcát is viszi, akkor lenyel az információból a kábel és a végfok.
Hogy ellentétben mennyit tesz hozzá, hamisít az előfok? Ügyesen kell csinálni, nagyon sokaknak már sikerült, így én is reménykedem...

A sorból csak a fono bemenet lóg ki, a többi ugyanaz, mint egy CD lejátszó, 300 - 500 mV körüli feszültséget ad le.
A lemezjátszó bemenet kritikus, az MC pick up 05 - 1 mV, az MM 3 - 5 mV jelet produkál, így ezeket jelentősen erősíteni kell (a korrekcióval együtt), aztán a hangszínszabályzó körül is kb. 20 dB -t kell erősíteni.
Hogy egyben van a végfokkal, vagy külön külön, az ízlés dolga. Bár szerintem célszerűbb egybe építeni, mert így elkerülhetők a hosszabb összekötő vezetékek, amik esetleg szükségessé tehetik az impedancia illesztő fokozatok használatát, ez viszont a zajszint növekedését hozza.

Végfokkal egybeépített phono nem lehet minőségi megoldás csöves erősítő esetén (szerintem).
Hangszínszabályozás alkalmazását kerülném..

Igen és megértem ezt és Tunerman okfejtést is. Hogy miért számolnak be többen is a jól érzékelhető javulásról az eltérő műsorforrások esetén?
Talán, mert nem patikai (mérnöki) pontossággal egyformák az elvileg pontosan egyformának megadott kimeneti impedanciák, feszültségek. Amik nem is egyformának megadottak, mivel nem stúdióról van szó. Megadnak egy értéket és ossza be a felhasználó. Aztán a másik műsorforrás egy kicsit megint más értékekű...
Ez csak találgatás részemről, számomra a lényeg, egybehangzó vélemények szólnak az előerősítő kimenetén mindig azonos jelemzővel jelennek meg a bemenetére kapcsolt források, ez tény és javulásként megélhető, hallható.

Minden helyzetnek többféle megoldása lehet. A megvalósítandó igényekhez kell megválasztani a rendszertechnikát. (lehet nagyképűen hangzik, hogy rendszertechnika, de ez lehet egyszerű, és lehet bonyolult is) Ha saját magamnak építenék erősítőt szobai zenehallgatás céljára, szinte biztosan egy dobozba építeném, minden előnyével, hátrányával. (CHZ: Nem tudom milyen paramétert takar a minőségi, de lehet jó erősítőt építeni egy dobozba is, ha van is hangszínszabályzó, azt sem feltétlen fontos tekergetni)
A modulos építkezésnek is vannak kétségtelen előnyei, de ezesetben a rendszertechnika bonyolultabb. Előre el kell dönteni a csatlakozási ki-, és bemeneti szinteket, impedanciákat, jel/zaj viszonyokat, figyelemmel az összekötő kábelek hosszára, esetleg csillapítására.
Természetes, hogy ha eltérő csatlakozási jellemzőkkel rendelkező modulokat csatlakoztatsz, és "csak átkapcsolod" hallani fogsz eltéréseket, mert a fül sem érzékenységben, sem frekvenciában nem lineáris.

Az előerösítő bemenetére kapcsolt jelforrások jelszintje esetleg azonos, de az impedanciájuk már nem. Ezért szerintem már a kimeneten sem lehetnek azonos jellemzők.