Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok,
Olyan tápot keresek, melynek van + és - 12V-os kimenete, amik közül a +12V-nak elég 1-2 amper, viszont a -12V-nak jó nagy áramigénye van: min. 12 amper, de az ideális az kb. 36 amper lenne. Sajnos ilyen tápot nem gyártanak, bár ha valaki tud helyet, akkor annak elérhetőségét megköszönném. Ennek hiányában valamilyen olyan megoldás érdekelne, amit otthoni körülmények között is meg tudnék oldani.... Fontos adalék, hogy egy kütyü használja a -12V-ot és a +12V-ot is (illetve a +12V-ból +5V-ra szabályozott feszültséget), tehát a GND az közös. Olyan táp is érdekes lehet, ami csak -12V-ot ad, az előbb említett nagy áramokon, mert pl. kis teljesítményre még meg lehet oldani a -12V-ról +5V-ra átalakítást viszonylag egyszerűen. Ötleteket előre is köszönöm! T
Az, hogy egy tapegyseg pozitiv vagy negativ feszultseg tartomanyban dolgozik-e, csak attol fugg, hogy melyik pontja a kinevezett GND.
A javaslatom egy stabIC+ tranyo paros alkalmazasa. De nem itt fog a project elbukni szerintem. A nehezseget a szekunder elkeszitese fogja okozni, ami elbir majd 36A-t. Ne feled az egyeniranyitasnak is birnia kell az aramot. A melleklet csak pelda. A BD246 csak 10A-t bir ! Remelem tudtam segiteni
Bármilyen megfelel. Lehet az is, hogy pl. egy 24V-os bejövő egyenfeszültségről alakít át (invertál), vagy akár valamilyen számítógépes táp átalakítása (ott ugyebár van -12V-os ág, csak hát azok max 800mA-t bírnak).
Kapcsolóüzem is jó, csak tudomásom szerint a forgalomban fellelhető IC-k (step-down, inverting,...) közül már az is ritka, ami 10A-t tud....
Az elektromos autók meghajtásánál MOS-FET tranzisztorokat használnak, azok lazán tudnak akár 200 ampert is. Ebben az irányban keresgélj.
Amit nem tudunk, hogy stabil 12V kell-e neked, vagy jó az is, ha van 12V-od egyenirányítás és pufferelés után...
Ha venni nem lehet, próbálj meg tekertetni egy megfelelő trafót, a neten ha rákeresel a toroid gyártás vagy hasonló szavakra, akkor elég sok magyar céget ad ki a kereső... vagy esetleg még Kléh György nevét szoktam hallani trafó ügyben, neki honlapját nem találtam, viszont talán itt a fórumon is láttam már, ahol az e-mailes vagy valamilyen elérhetősége "gazdát cserélt"... Ami neked kellhet, az 2db 12V-os szekunder, az egyik nyilván 36A-re méretezve, a másik meg jóval kevesebbre, mondjuk 2A-re... ezeket sorba kötöd a középső kivezetést elnevezed GND-nek és amelyik szekunder + ága van "szabadon", az lesz a +12V, amelyiknek meg a - ága marad ki az összekötésből az lesz a -12V... És akár a +5V-nak meg lehet egy harmadik szekunder is, ha már főleg direkt erre a célre csináltatod a trafót... ez szintén megfelelő terhelhetőséggel... A stabilizálás ha nem muszáj, akkor ne ragaszkodj hozzá, az áteresztő-tranzisztoros mód hatásfoka kb 40% körüli, a kapcsolóüzemű az mondjuk 70%-tól nagyobb is lehet akár... szóval ennyivel nagyobb trafóteljesítményre van akkor szükséged... Kapcsolóüzemben is megoldható a dolog, csak olyan vasmagot kell találnod, ami bírja a megfelelő teljesítményt, inkább ez a nehéz dolog... a nagyteljesítményű kapcsolóüzemű tápoknál több félvezetőt kapcsolnak párhuzamosan, a megfelelő teljesítmény leadásához, az ic csak ezeket vezérli...
Sziasztok!
Sajnos már régen olvastam a PC tápok átalakításáról, de én ezen a vonalon gondolkoznék. (Van is ilyen cikk itt, a hobbielektronikán.) Mint arra már volt utalás, a -12 V az csak attól negatív, hogy a pozitívabb ágat használod GND-nek. Tehát a +12V-ból lehet -12V. Ha a megtáplált berendezés, vagy az 1-2 A-es pozitív táp igényli, akkor földfüggetlen táp kell, vagyis el kell szigetelni a PC táp kimeneti oldali GND-jét a konnektor védőérintkezőjétől (a földeléstől). A legjobb talán a tápon belül megkeresni, hogy hol csatlakozik a kimeneti GND a táp házához, és azt a csatlakozást megszüntetni, vagy közbeiktatni mondjuk 100 kOhm-ot. 1. ötlet: Egy PC táp 5V-ját felszabályozni 12V-ra. A gond az, hogy egyrészt nem biztos, hogy a 12V elérhető vele, másrészt ilyen túlhajtás mellett valószínűleg nem lehetne jól terhelni. 2. ötlet: Több átalakított PC táp 12V-ját párhuzamosan kötni. Így ahány táp, annyiszor 8 Amperes lehet a kimenet. A gond csak az, hogy ehhez figyeltetni kéne a kimeneti áramukat, és össze kéne hangolni a szabályzásukat, hogy egyik se lógjon ki nagyon a sorból. Lehet, hogy ehhez pár V-ot emelni is kell a feszültségükön, hogy a végén 12V-ot kapjunk (áramfigyelés, egymásra terhelés elleni diódák). Nem igazán kivitelezhető. 3. ötlet: Két PC táp 5V-os ágát felvinni 6V-ra, és sorba kötni őket. Ezzel 12V 20A lesz a végeredmény. A tápok földfüggetlenítése mindenképpen szükséges, és egyszerre kell őket ki-be kapcsolni. (Fél másodperc eltérés azért lehet.) Ha véletlenül 10V is elég lenne, akkor pedig belső változtatás nélkül elég leszigetelni a védővezetők csatlakozóit (sebtapasszal, vagy földeletlen T-elosztóval), és figyelni arra, hogy a tápok házai ne érjenek össze. De ha érdekelnek a bonyolult megoldások is, akkor nagyobb teljesítményű tápokhoz ott van Skory weblapja.
Üdv!
A javaslataidhoz tennék egy kis sajátot. Nem kell szétkókányolni a földelést a PC tápon, ugyanis a panel mind a négy sarka érintkezik a dobozzal, az meg -jó esetben- földelt. Nekem inkább az lenne az ötletem, hogy a vezérlő IC-nél kéne elhitetni a -12V -ra hogy az egy pozitív feszültség. Ha ATX tápról van szó, akkor annak van ST-BY 5V kimenete, amit még kikapcsolt állapotban is szolgáltat. Ezt fel lehet használni, mint segédtáp. Ha AT táp van, akkor pedig egyértelműen kell csinálni egy kb fél amperes segédtápot, és olyan feszültségűre stabilizálni, mint amit a vezérlő IC kap a PC tápban. Na és a vezérlő IC-t arról kéne táplálni külső segédtápos megoldásnál. Át kell kötni a visszacsatolást úgy, hogy negatív feszültségre tudjon stabilizálni (a TL494 adatlapján ez szépen le van rajzolva). A dupladiódát a szekunderen (most már ismét a PC táp topológiánál tartok) közös anódúra cserélni (igen, ritkaság, de beszerezhető!). A pufferkondit kell még megfordítani, és gyakorlatilag készen van a GND-hez képest a stabilizált -12V feszültség. Így egy PC tápból biztosan kinyerhető 12-15A. Ha kell 30-40 A, ahhoz már bizony 3 tápegység kell. Én azt javasolnám, hogy áramgenerátorokat kéne csinálni a tápokból, amik feszültségre is limitálva vannak. Elsődleges stabilizálási szempont a kimenő áram lenne, és a megfelelő (-12V -n*0,1V) feszültséget elérve a másik hibajel erősítő megállítaná a tápot. (remélem értitek) Így mindjárt túláramvédett is lenne a tápod. A nehézség abban rejlik, hogy ilyen nagy áramok kellenek, és ha már csak 0,1ohm az áramfigyelő ellenállás, akkor 15A-nél az már 22W disszipáció. A pozitív 12V-ot és az 5V -ot meg akár egy másik táp is szolgáltathatja, azt könnyű kialakítani.
Egy ilyesmi újabb PC táp mindent tud, ami neked kell.: Bővebben: Link
Sziasztok!
Ez a feszültségfordító megoldás tényleg nem is bonyolult. Talán csak a közös anódos diódapár beszerzése lehet a problémás pont. Ha a 12V-os ágat akarja használni az ember, úgyis arra kell átkötni a figyelést, mert egyébként az 5V-ot tartaná stabilan. Amúgy én eddig csak olyan tápot (AT-t) láttam, aminél a panel egy sarka volt a házhoz kötve, nem mind a négy. Vagyis egy műanyag csavaralátéttel már kész is a szigetelés. Áramkorlát: Ha jól tudom, ezek a tápok a kapcsolójel kitöltési tényezőjéből következtetik ki, hogy mennyi a pillanatnyi teljesítmény, és az alapján tiltanak le, ha túlterheled őket. Nem tanulmányoztam a megvalósíthatóságot, de elvileg meg lehetne csinálni azt, hogy ne letiltás legyen, csak ne növekedjen a kitöltési tényező egy bizonyos érték fölé. Így kapásból kész is az áramkorlát, de áramfigyelő ellenállás nélkül. Innentől kezdve tényleg csak párhuzamosan kell őket kapcsolni, és amint a legnagyobb feszültségű táp eléri az áramkorlátját, belép a következő is a táplálásba. Ehhez azt is meg kell vizsgálni, hogy mi zajlik le azokban a tápokban, amik még nem dolgoznak rá a kimenetre, mert a kimenetüket a szükségesnél egy kicsivel magasabb feszültségűre emeli egy másik táp. Amúgy segédtáp biztosan kell? Szerintem megoldhatónak kell lennie anélkül is.
Szerintem nem tud mindent egy akármilyen új táp sem. A -12V nem terhelhető. A +12V-os ágak pedig nem tudnak leadni 3x18A-t. Az összterhelésük is korlátozva van.
A PC-tápokat én is végignéztem, és teljesen igazad van. -12V-on a legtöbb táp max. 800mA-t tud.
Köszönöm a többi hozzászólást is - bár még nem tudom, hogy én fogok e ennek az egésznek nekiállni....
De csak a diódák miatt. Mivel ugyanazokról a tekercsekről állítja elő mindkét feszültséget, a negatív ágba megfelelő diódát helyezve, ez is ugyanannyival terhelhető, mint a pozitív ág. Persze az összteljesítmény korlátozott.
Ami le van földelve, azt inkább ne ba***assuk!
Soha nem lehet tudni, hogy mikor hol üt át egy szigetelés, vagy honnan hova szóródik egy kis nafta. Amit az áramkorlátról írsz, az számomra teljesítménykorlátnak tűnik, bár ettől még használható lenne. A baj azzal van, hogy a kitöltési tényező és a kimeneti teljesítmény (pláne áram) nem állnak függvénykapcsolatban. Ki lehet nyírni a primer oldali tranyókat 40%-os kitöltési tényező mellett is... Szimpatikus gondolat, hogy a soros ellenállásokat eliminálni akarod, de én nem tenném. Akkor sem, ha az én ötletem alapján lenne kialakítva a kapcsolás, és akkor sem (akkor aztán pláne hogy nem) ha fesz.generátoros kimenetű tápok lennének párhuzamosba kötve. Szerintem a közvetlen kimeneti áramot kell figyelni, így lehetséges a leggyorsabb visszaszabályzás. Idézet: „Innentől kezdve tényleg csak párhuzamosan kell őket kapcsolni, és amint a legnagyobb feszültségű táp eléri az áramkorlátját, belép a következő is a táplálásba. Ehhez azt is meg kell vizsgálni, hogy mi zajlik le azokban a tápokban, amik még nem dolgoznak rá a kimenetre, mert a kimenetüket a szükségesnél egy kicsivel magasabb feszültségűre emeli egy másik táp.” Ha az AT tápot nem terheled le semennyire, akkor hajlamos kikapcsolni. Én nem preferálom a feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolását. Én inkább ÁRAMgenerátorok párhuzamos kapcsolását javaslom! Ha én magam csinálnám magamnak, a segédtáphoz ragaszkodnék. Egyrészt azért, hogy ne fogyhasson el semmilyen körülmények között a TL494 tápfesze, másrészt azért, hogy egy stabil referencia legyen, amihez lehet szabályozni.
üdv Mindenkinek!
Olyan trafóra lenne szükségem /12V/ ami 10-12 izzót táplál.Lehet-e esetleg 2 trafóval megoldani?És hol kapható?Kösz a segítséget
A földelést én sem szakítanám meg, csak annyit változtatnék, hogy vagy a +12V-ot kötném a házra, vagy rajta hagynám a GND-t, de azt egy 100k-s ellenálláson át. Az ellenállás azért kell, mert így nem léphet fel a biztonságos DC és az AC oldal közt olyan magas feszültség, hogy bárhol átüssön.
(100V-hoz olyan szivárgás kéne, ami 1mA-t átküld az ellenálláson.) A kitöltési tényező korlátozása valóban teljesítménykorlát, de vizsgáljuk meg. Ha a táp eléri a korlátozást, akkor az U*I közel konstans lesz. Ahogy növekszik a terhelés, úgy csökken a kimenő feszültség, és úgy tolódik egyre kijjebb az áramkorlát. Ebbe eddig nem gondoltam bele, de így az áram elérhet olyan értéket, ami megöl valamit. Tehát kell valami védelmi szabály. Ha a teljesítménykorlátot már elértük, és a feszültség egy adott határ alá esik (pl 10V), akkor tiltsuk le a tápot. De ehhez igazából nem is kell figyelni, hogy a teljesítménykorlátot elértük-e. Ha áramgenerátorokat kötnénk párhuzamosan, igazából akkor is csak áramgenerátoros szakaszban működő áram- és feszültségkorlátos tápokról beszélnénk. Teljesítménykorláttal még jobb is lehet a tápok kihasználtsága. A kitöltési tényező korlátozására már létezik megoldás. A tl494 Deadtime Control lába pontosan erre való. Feszültséggel beállítható a korlát, és kész. Viszont a bekapcsoláskor létrejövő viszonyok ugyanúgy a túlterhelés jeleit mutatják. Vagyis a bekapcsolás után adott ideig nem szabad letiltania. Több ilyen táp párhuzamosítása megoldható, és elvileg ugyanúgy működne a dolog, mintha áramgenerátorok lennének. Ha viszont mindet túlterheljük, akkor egymás után tiltanak le egy pillanat alatt, és lehetne őket "reszetelni". Mivel kell mindegyiknek valamekkora terhelés, így a tápok nem szabályozott 5V-os ágra rá kell akasztani, egy-egy ellenállást, ami elfűt egy-két wattot. Nem tudom, van-e így is buktatója a dolognak, de én nem látom. A segédtáp viszont tényleg mindenképpen jól jön a felsorolt indokok miatt.
Ja, még annyit hozzátennék, hogy a feszültséggenerátor-jelleget nem vehetjük el a tápoktól, mert terheletlenül 12V kell.
Amit Te szeretnél, az lényegében ugyanazt csinálja, mint amit én szeretnék. A különbség csak az U-I görbékben van. Amikor a Te áramgenerátoraidat elkezdjük terhelni, először úgyis a legnagyobb kimeneti feszültségű fog dolgozni, a többi nem visz bele teljesítményt. Ez a teljesítménykorlátos dolognál is így van. Amikor a terhelés eléri a szóban forgó táp korlátját, elkezd esni a feszültsége, és így a következő táp is elkezd rádolgozni, mivel ha nem tenné, akkor az általa kívánt feszültség alá esne a kimenet. Amikor annak is elérjük a korlátját, akkor a jelenség továbbgördül. Ha marad egyetlen táp is, ami még feszültségszabályozó üzemmódban van, akkor a kimenet mindkét esetben 12V környékén lesz, így a két megoldás kb ugyanannyi áramot hoz ki a tápokból, és nincs veszély. Ha az összes táp eléri a korlátját, csak akkor kezd ténylegesen esni a kimeneti feszültség. Ott pedig már mindegy, hogy mire szabályozunk. Ha még ennél is tovább nő a terhelés, akkor a Te verziódnál az egyik táp eléri a saját, gyári teljesítménykorlátját, és letilt. A munka a többire hárul, és azok is letiltanak. Az én verziómnál ez ugyanúgy bekövetkezik, amint az egyik táp a biztonsági feszültsége alá süllyed. A két megoldásnál ráadásul ugyanolyan gyors lehet a beavatkozás.
Akkor most én is részletekben fogok válaszolni.
A beavatkozás igen is gyorsabb az én elgondolásom szerint. Valójában azt is el kell érni, hogy a tápok ne lőjjék le magukat. Ezért kell teljesen kiherélni a Dt dolgokat, meg a gyári rövidárvédelmet. A te elgondolásodban igen is teljesítménykorlát van. A beavatkozás -bár számomra nem teljesen világos eddig- úgy történne, hogy a kitöltési tényező HA elér egy bizonyos szélességet, -és más egyéb feszültségek nem érik el a kívánt szintet- akkor lőné le magát a táp. Viszont a kitöltési tényezőt a vezérlés a kimeneti feszültség alapján állítja. A kimeneti feszültség -egy állandó terhelésből, és stabil állapotból kiindulva- akkor változik (csökken le), ha MÁR megrángattuk a kimenetet. Azt azért ne felejtsük el, hogy a kimeneti pufferek tárolnak energiát, először azokat kell úgymond lemeríteni, és már néhány ms ideig megy a túláram, mire a táp lekapcsol. Ami még fontos: kis kitöltési tényező mellett is ki lehet nyírni a primer oldali tranzisztorokat, ha a túláram drasztikus méreteket ölt. Akitöltési tényező és a kimeneti teljesítmény egymásnak nem függvénye. Az én ötletem bizony az, hogy ne kapcsoljon le a táp! Ilyesmit nem szabad megengedni. Azt kell elérni, hogy labortáphoz méltóan viselkedjen a berendezés.
Ezt a van föld, de nincs föld dolgot nem igazán értem. Ha már 100kOhm, akkor már ott vagyunk, mint ha mi magunk lennénk (a 100kOhm már olyan nagy, hogy az a testünk ellenállásával összemérhető)
Gondolkodtam még egy csöppet. Azt mondtad, hogy az én elgondolásom szerint sem lenne szimmetrikus a tápokra jutó terhelés. Hát igazából lenne itt egy kompromisszumos megoldás, csak nem tudom hogy mennyire fér bele. Az ötlet: Áramgenerátorok párhuzamosan, de a feszültségkorlátozásuk a soros ellenállás előtt lenne. Így ha minden tápra 10A jut (tehát 3 tápot, és 30A-t feltételezek) és a soros ellenállás 0,1ohm, akkor 30A terhelés esetén 1V-ot esne a kimeneti feszültség. Talán ez még beleférhet. Ha a feszültségkorlátuk fesz. értékét 0,1V eltérés alá vihető -és miért ne lehetne ez megvalósítható- , akkor az asszimetria +-1A lehetne. A segédtáp tutira kell. Viszont radiátormódban működő ellenállás az fölösleges, mint ahogy az egész 5V-os rész is az. Hát többek közt ezért kell a segédtáp! Most eszembe jutott még egy gondolat, ez már bizarr. A három tápot hierarchikusan összekötni! Lenne egy master és két slave. Ehhez persze egyforma tápok kellenek. Így aztán 1db TL494 szabályozná mindhármuk kitöltési tényezőjét és persze frekvenciában meg fázisban is szinkronizálva lennének. Ez is megoldható! Ezzel az ötlettel lehetne talán elérni a legkorrektebb megoldást. Így eléggé feszültséggenerátorosak lennének, és elég lenne 1 áramot figyelni. (mondjuk egy mágneses érzékelővel) Azon még el lehet gondolkodni, hogy a három kimeneti fojtótekercs kimenete közvetlenül össze legyen-e kötve, vagy szükség van-e egy igen kis értékű ellenállásra. Ha szükség van rá, akkor pedig a kondenzátorok után, vagy a tekercs és kondi közé és a kondik pedig közvetlen párhuzamosban...
Sziasztok!
(Vagy csak szia.) Nem mondom, hogy nem tévedek, csak szeretném alaposan kivesézni a témát. A Te megoldásodról tudom, hogy jó. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy az enyémmel meddig lehet eljutni. Ha esetleg kiderülne, hogy az enyém egyszerűbb, de ugyanolyan biztonságos, akkor később megépíthetem. Ha meg túl bonyolult lenne biztonságosra építeni, akkor felejtsük el. Szóval: Segédtáp tényleg kell, mert az áram- vagy teljesítménykorlát miatt változó tápfeszültségre nem bízhatjuk rá a TL494 táplálását és a referenciát. A 100kOhm azért kell, mert ha szakadás lenne a helyén, akkor valami "parazita felpumpálás" feltölthetné a nagyfeszültségű és a biztonságos oldal közti kapacitást, és átüthetne. Így viszont az ellenállás lefogja ezt a hatást, mégis van egy olyan tápunk, aminek a kimenetét a házhoz képest 10-20 V-tal simán eltolhatja egy másik táp. (Például ha sorba vannak kötve.) De az ellenállás nem is kell, itt elég közvetlenül a +12V-ra kötni a házat. Igen, a kitöltési tényezőt a kimeneti feszültség alapján változtatja a vezérlés. Az áramgenerátornál pedig a figyelő ellenálláson eső feszültség alapján. Így a Te megoldásodban a beavatkozás lehet olyan gyors, mint az eredeti tápban. Az én megoldásomnál tényleg egy egyszerű teljesítménykorlát van, ami közvetlen korlát, nem visszacsatoláson át működik, és emellett egy közvetett túláramvédelemmel kell kiegészíteni. A túláramvédelemnek nem kell figyelnie hogy elértük-e a teljesítménykorlátot. Ha leesik a kimeneti feszültség például 11V-ra, akkor valahogy leállítjuk a tápot, és kész. Ha ugyanis 11V alá ment a kimenet, akkor már bizonyára nem tud elég teljesítményt leadni a táp ahhoz, hogy a kialakult nagy áramot fenntartsa. De a teljesítménykorlát úgy lenne beállítva, hogy ez a nagy áram még nem akkora, hogy kárt okozzon. Gond mondjuk 5V környékén lenne, ahol 10A helyett 20A folyna. Ez a megoldás szerintem pont a pufferkondik, meg az egész kimeneti szűrő miatt nem okozhat pillanatnyi túláramot, mivel ha a terhelés hirtelen nőne, a pufferkondik akkor sem 0 idő alatt veszítik el a töltésüket, és így van idő a beavatkozásra, hiszen ilyenkor egy ideig a nagy áram a szűrőből származik, és nem a Schottky diódákon át jut a kimenetre. Az összes szabályozás pont erre épít. Hogy kis kitöltési tényező mellett miért lehet kinyírni a tranzisztorokat, azt nem értem. Könnyen lehet, hogy igaz, de nem értem a mechanizmusát. Ha emiatt tényleg veszélyt hordoz a megoldás, és nem lehet könnyen elhárítani, akkor kukába vele. A hierarchikus összekötés érdekes ötlet, bár talán bonyolultabb, mint amilyenre itt szükség van. Mondjuk ha nagy áram, és sok táp kell, nem csak 3-4, akkor tényleg ez lehet a megoldás.
Hello!
A hierarchikus összekötés szerintem nem annyira bonyolult. Csak az oszcillátor időzítőelemeinél kell mahinálni, semmi külső szinkron, és precíziós trimmelhető alkatrészek nem kellenek. (emlékeim szerint a TL494 valamelyik adatlapjában ez közölve van). Hogy kis kitöltési tényezővel is ki lehet nyírni a primertranzisztorokat, az sajnos tapasztalat. 1-2 éve történt, hogy be volt lőve a kimeneti fesz 20V köré, terhelés nem volt a kimeneten (csak a ventillátor)és egy hőmérővel még a folytótekercs előtt csináltam egy kis fényt. Akkor elszállt az egyik tranzisztor a primerben, pedig csak egy pillanatig tartott a rövidzár. A többi dolgot értem, amit írsz. De csak mert szeretek kötekedni : Idézet: „Ha leesik a kimeneti feszültség például 11V-ra, akkor valahogy leállítjuk a tápot, és kész.” Ez nem rossz ötlet, hiszen nem labortápot akarunk építeni, hanem egy stabil feszültségű forrást. Te egyensúlyi helyzetből indultál ki: Pufferkondi ~12V, és valamekkora kimenőáram. De ezt az egyensúlyt meg kell teremteni először, tehát 0V-ról indul a puffer (ami 11V alatt van). Persze lehet késleltetni a védelem működésbe lépését a bekapcsoláshoz képest, de ezt 3 tápnál kell egyszerre. Már csak egy gondolat a 100kOhm -os ellenállás mellé. Ezt nem kötekedésből, hanem meggyőződésből mondom: nincs létjogosultsága a dolognak, mert negatív feszültségre is lehet stabilizáltatni a TL494 -gyel. Nem bonyolult, és benne van szintén az adatlapban.
Szia!
Kezdünk összehangolódni. Ha a fojtótekercs előtt csinálunk rövidzárat, az szerintem más. Ha jól sejtem, ott azonnal lerántja a szekunderfeszültséget közel 0-ra, és így közvetve a primerfeszültség is közel 0-ra kerül. Na ezt biztosan nem szereti az éppen nyitva lévő tranzisztor. A 11V alatti problémára gyakorlatilag a késleltetés adna megoldást, illetve a határ folyamatos emelése 11V-ig. A megengedett kitöltési tényező jele is így emelkedik a tápokban, hogy ne induljon olyan vadul, ne lőjön túl. Valami hasonló lehetne itt is, csak hát ezt a két rámpát egymáshoz képest ügyesen kell beállítani. Vagy akár az egyikből származhatna a másik. Több tápnál szerintem ez ugyanúgy használható, bár az igaz, hogy jobban meg kell vizsgálni, hogy maximális terhelés mellett indítva mekkorák lehetnek a késleltetések. A 100kOhmot meg felejtsük is el. Csak példának írtam, mert már alkalmaztam tápok sorba kötésénél, de itt több okból sem kell.
Igen, mi már kezdünk összehangolódni, de Bwoonoo elveszett az interferenciában
Keletkezett egy újabb gondolatom az úgymond hierarchikus összekötéssel kapcsolatban. Igazából semmi féle okoskodásra nincs szükség (legalábbis a primer körben): 3 tápot feltételezek párhuzamban. 3 teljesen egyformát. Kettőből ki kell hajítani az IC-t, és a harmadikban benne hagyni. Az vezérelné az összes tápot. Csak a TL494 -es 8 , 11 kivezetéseit (a két tranzisztor kollektora) kéne rákötni a kiszedett TL494 -esek helyén lévő 8, 11 IC-csatlakozásokra. Esetleg még 1-2 aprócska átgondolást megérdemelne primer oldali nagytranyók meghajtását végző kistrafó tápellátása, de az már legyen részletkérdés.
Sziasztok.nekem lenne egy kerdesem kellene nekem 0.1-0.33 ohm os telyesitmeny ellenalas ami 20W-s.lehet venni is de tudnek otthon csinalnni en ilyet????
Üdv!
Persze, hogy tudnál. A probléma a méretekkel, az alapanyag kiválasztásával kezdődik. További gondot jelenthet, hogy megfelelő technológiát találj ki hozzá, és hogy az a 0,1ohm valóban annyi is legyen. Ha másból nem, hát acéldrótból is tekerhetsz ellenállást, csak a menetek ne érjenek össze. Ha jól számoltam, akkor 1m hosszú, 1mm átmérőjű acéldrót ellenállása 0,12 ohm körül van. Esetleg érdemes lenne még vékony forrasztóónból megtekerni, mert gyanítom, hogy az ón-ólom ötvözetnek jó nagy lehet az ellenállása. Egyébként elég off, hogy ebbe a topicba kérdezted!
Hali!
Én egy kicsit félnék a sima párhuzamos kapcsolástól még közös vezérkés esetén is, mert akármennyire egyformák a tápok, valamennyire mindenképpen eltérnek. Azonos jelekkel vezérelve is lesz a kimeneti feszültségek közt különbség. Bár lehet, hogy elhanyagolható, és valamilyen hatás kompenzálná is ezt. Az utóbbi napokban olyan megoldáson gondolkodtam (csak egy kicsit), amiben a kitöltési tényezőből és a kimeneti feszültségből kiindulva jól lehet következtetni a kimeneti áramra, és olyan szabályozást lehet csinálni, ami áramkorlátba megy át egy bizonyos ponton mindenféle túláram, instabilitás, vagy letiltás nélkül. Nem dolgoztam ki rendesen, mert bár lehet, hogy működne, és talán nem is lenne bonyolult, de az egész alapgondolatomra van egy remek ellenérvem: Azonos kitöltési tényező mellett a bemenő feszültség változásai kihatnak a kimeneti teljesítményre, vagyis a szabályozásunk úgysem működne pontosan. Lehet az is, hogy elég pontos lenne, de már akkor is sokkal inkább az áramfigyelő ellenállást választanám. Az említett 0.1 Ohm-mal nem nagy a veszteség. Szóval hagyjuk az ötletemet. Most már csak valami kézzelfogható megoldás kéne Bwoonoo számára.
Igen, igen. Amúgy jó olvasni kettőtök (és önmagad) párbeszédét Számomra a kézzelfogható az lett volna, ha valaki talál egy olyan sohanemishallot kis céget, akinek ilyen táp is van a portfoliójába, és akkor csak meg kellett volna rendelnem. Igaz, abból semmit sem tanultam volna....
És mégegyszer köszönöm az eszmecseréket.
Üdv!
Hát figyu! Én nem félnék a párhuzamosítástól. Ugyanis a fojtótekercsek úgy működnének, mint az emitter ellenállások egy végfokban, ahol több tranzisztort kötünk párhuzamosan. Nyilván picit más-más áramerősség lesz a tápokon, de az szerintem nem számottevő. Egymás ellen dolgozni biztosan nem fognak, tehát minimum kipróbálni érdemes. |
Bejelentkezés
Hirdetés |