Szerintem az adatlapból kiderül. Jobban megnézve tényleg nem bistabil. Csak az nem világos, miért kellett akkor monostabil áramkör egyszerű kapuzási feladatokra. Addíg rendben van, hogy gyors, de a többit nem értem, pláne, hogy nincsenek is időzítő elemek.

Ezt ajánlanám, rengeteg példányban elkészült tuti jó,
használhatod a 16F628-at is progija is van itt a fórumon
A kapcsolások között megtalálod, Vicsys tervezte digitális frekvcenciamérő.

Nem akarok LCD-t használni. Tudom hogy jó. Egyszer már megépítettem, mikor még PIC-es voltam, de túladtam rajta régebben.

Néhány hete rengeteget játszottam AVR-es frekvenciamérővel, de bonyolultabb a dolog, mint elsőre tűnik. Sokmindent kipróbáltam. Előosztónak volt betéve LMX2322, LMX2306 és LMX2316 is, valamint egy MB501-est is kipróbáltam (+74HC132-vel is formáztam a jelet). De az alapvető probléma ott van, hogy nekem az AVR-t egy 12MHz-es kvarcról üzemeltetve a legnagyobb mérhető frekvenciám kb. 1-1,5 MHz volt. Tehát durván az órajel egy tizede, ami nagyon kevés! (Mármint a már leosztott, AVR-re kötött jel frekije lehetett max ekkora).
Én csak arra nem jöttem rá, hogy PIC-es megoldásokban ez miért más? Ott vígan mérnek ennél jóval nagyobb frekvenciájú jeleket is.
Esetleg valaki tudja a titok nyitját?

Szervusz!
A PIC-ben van előosztó, amely aszinkron módban általában elmegy 50 MHz-ig is, nagyjából függetlenül az órajeltől. Igaz cserébe az előosztó nem olvasható ki közvetlenül, de ha a pontosság igényli 2 TTL kapuval lehet segíteni ezen a problémán is.

Én a PICbe nem ástam bele magam ennyire, úgyhogy köszönöm a válaszod! Pedig mit gondolkodtam én ezen, hogy hogy lehet....

Az AVRben sajnos nincs előosztó. De az adatlapban látszik hogy hardwaresen lépteti a számlálót.

Bővebben: Link

Én is tettem egy pár próbát.

Belső 8Mhz órajel, xosc lában 32786khz kavics időalanak, Timer1-et léptettem külső órajellel. 32768-ig működik is a dolog nem 100% pontossággal, de felette katasztrófa. Kb 380Khz-nél megy fel a timer1 számláló túlcsordulásra. 320Khznél még 32768 az értéke. Tehát ilyen lavinaszerűen növekszik meg az értéke.

Egyedül az nem világos hogy mi köze van a 32768khz oszcillátornak amivel a timer2-őt hajtom a timer1-hez? Elvileg semmi, még sem akar normálisan számolni.

Próbáltam 12Mhz órajellel, timer1 a számláló és nem tudtam én sem Mhz felé menni vele. Akkor is 15Hz volt a felbontás. Ha már most van 9 digitem akkor jó lenne a max mérhető frekit legalább 10-100hz pontossággal kiíratni. Szóval ebből tuti hogy valami külső számláló lesz ami független az AVR órajelétől és az AVR csak az időalap és kiíratásért lesz felelős.

Eddig a 74VHC4040 12bites 210Mhz bináris számlálóval szemezgetek és egy mega16-ra gondoltam procinak, megfelelő mennyiségű lábszámmal rendelkezik.

AT32UC3L szeriaval siman tudnal merni 50 megaig, raadasul van frekimero modul integralva, igy a timerekkel sem kene vacakolni, az IC pedig egy ezres korul mozog. Sot, a Glue Logic segitsegevel szerintem meg lehet oldani 1:2 osztast, es akkor 80 Megaig is mehet(mert a Glue Logic max frekije 80MHz hivatalosan).

Sziasztok, az egyik haveromnál előkerült egy olyan eszköz, ami valami RF-es cucc lehet, van rajta egy D-SUB 25-ös csatlakozó, és egy antennacsatlakozó szerű rész. Van benne egy 16,8MHz-es oszci. RF végfok és még elég sok alkatrész. Kívülről az egész ház egy nagy hűtőborda. kb. 20cm*10cm*2cm-es. Gőzünk sincs, hogy mi lehet ez. Csatolok róla 2 képet (Tömörítve, hogy olvasható maradjon az összes alkatrész.) Ha valakinek van ötlete hogy mi lehet ez és mire lehetne használni, az ossza meg velem ezt az információt. Köszönöm.

Üdv.: Miki

Szia!
Itt lehet olvasni róla: http://petyamuvek.hu/

Sziasztok!

Lenne nekem egy TX-4MDIL adóm és egy BC-NBK vevőm 433Mhz-es!
Soros kommunikációt csinálok 2db atmega8-al!

Megy az adat ha nincs a közelében semmi akár 50m-ről is!

Most egy PC-táp 5V hajtom a vevőt plusz még vannak benne cuccok!Szerintem ezzel semmi baj!Bár nem tudom!

A vevő-t is stab 5V hajtom de mióta PC-táp meg stb , azóta rengeteg a ZAJ és rengeteg a hibás adat.Szinte olvashatatlan meg meg se érkezik!

Próbáltam kondikat beakasztani a proci tápjaira meg a adó-vevő tápra de semmi!!

Esetleg valaki nem tudja mi lehet a hiba vagy nem-e találkozott ilyen problémával??Vagy esetleg ha szűrés baj van akkor milyen kondik és mekkorák??

Köszi szépen!!

Ebben a körben milyen mérési problémád van? mértél például térerősséget, vagy frekvenciát? Ez a topik rádiófrekvenciás mérésekről szól nem adatátviteli problémákról. Ha a megfelelő topikban tetted volna fel a kérdésed, (van vagy három, négy is) láthattad volna másnak is volt ilyen problémája, találtunk is rá megoldást.

Üdv!
Szeretném a segítségeteket kérni egy problémában, ami eddig kifogott rajtam.
Tervezés stádiumában lévő új műszerembe kellene egy fokozatmentesen szabályozható csillapító 0-10dB között. A frekvencia 100kHz-200MHz, be és kimeneti impedancia 50 ohm, bemenő teljesítmény +10dBm.
A koaxiális csillapító kilőve a nagy mérete miatt. TDA1053 pin diódás csillapítóval próbálkoztam, az viszont nem szereti az alacsony frekvenciákat.
Van valakinek ötlete kis méretű és viszonylag olcsó megoldásra?

Sima dual Gate fet ?
Azzal nagyobb csillapítás átfogást is tudnál.

Igaz nem jó ha nagyon hullámos a freki menete .

Esetleg PIN diódából lehetne. Három diódát sorba kötsz egyenáramúlag, váltó szempontból PI tag, az átfolyó árammal lehet szabályozni a csillapítást. Láttam ilyet sok helyütt, de még sohasem csináltam.

Tda1053-ban is ez van csak 1 tokban.

Igaz azt elfelejtettem írni hogy a mullámosság a teljes freki tartományban 1dB alatt kellene maradjon.
Az RF VGA ICkben is úgy oldják meg, hogy először fixen erősítenek, majd változtathatóan csillapítanak, gondolom pont a frekvencia menet miatt.

Pin diódával próbálkoztam, az említett típussal.
Az adatlapjában közölt 40MHz-el ellentétben, ha jól emlékszem már 4-5MHz-től szépen dolgozott, de az még mindíg nagyon messze van a 100kHz-től. Talán más fajtával többre mennék.

Hát akkor marad valami AGC megoldás, mindanám lehetne négynegyedes szorzó, de ott a 200 MHz tűnik soknak. Próbáld meg az MC1496 -al, vagy esetleg megépíteni diszkrét elemekkel.

MC1496 szimpatikusnak tűnik, van is itthon pár darab belőle. Kipróbálom mit mutat.

Fix frekvenciás DIL tokos kvarcoszcillátorokat (20--120 MHz) használtam jeladónak széles sávú vevő működés ellenőrzésére.Amikor a sokadikfelharmónikusát is sikerült venni.

A folyamatos vivőt időnként nehéz volt azonosítani.
Ezért kerestem egyszerű és kényelmes billentyűző áramkört.
Előszőr a tápfesz szaggatása látszott jó ötletnek.
De ennek a mindenféle freki fel és lecsúszások lettek volna a következményei. TCXO-kat jobb nemrángatni tápfelől.Ők szépen felfűtenek és viszonylag stabilak maradnak. Igaz első 3 4 percben kissé csúsznak.
Kb.: 500-1000Hz között .
Ezért jött ez a külső billentyűzős diódás kapcsoló áramkör.
Ekkor is van némi frekicsúszás de minimális.
Amplitudóban jelentős változás van.
Nálam a függvénygenerátorom adta a n*Hz pulzát .
De a 4093 is megteszi más esetben.

Erről a csillapítós problémáról jutott eszembe a múltkori 5-10 perces alkotásom.
Hátha másnak is hasznára válik.

Hali, ha az MC1496-ot nézed, akkor annyit hozzátennék, hogy a modulációs bemeneten kívül az amplitúdó a 2-3-as közötti Gain Adjust-tal is szabályozható. (Vagy csak azzal, mert az "DC")

Van olyan készülék, amivel lehet mérni egy adott térben lévő rádióhullámokat?kHz,vagy Mhz-ben.És kiszámolná a hullámhosszt is méterben???

Pl 1600kHz---->187méter azt hiszem....

Hát szerintem vannak olyan programok számítógépre amelyekkel ez kiszámítható.Pl:hangbemeneten megméri és kiszámolja a hang hosszát.Nemtudom ha netán hülyeséget mondanék a többiek javítsanak ki.

A hullámhossz kiszámitására egy sereg program van (meg akár magad is irhatsz egy ilyet - nem müvészet, csak osztani kell!).

A frekvencia méréshez frekvenciaméröt használnak, de annak ritkán van olyan érzékeny bemenete, hogy a térben levö jeleket mérje. Ilyen mérésekhez egy spektrum analizátor kell - vagy legalábbis szelektiv voltmérö (aminek a kimenetéhez hozzákötheted a frekvenciaméröt).
Ha a szelektiv voltmérövel megtalálod a legerösebb jelet az éterben, akkor annak a kimenetén a frekvenciamérö megmondja, hogy milyen a frekvenciája (ha már ez nem olvashato le magárol a voltméterröl).

Van olyan készülék. Térerősség mérő. legfontosabb eleme egy (vagy több) hitelesített antenna, amelynek ismerjük a korrekciós tényezőjét. A másik egy széles sávú vevőberendezés, amely szintén hitelesített szelektív csővoltmérőként funkcionál, persze több kényelmi funkcióval, hogy a mérések a szabványoknak megfelelően elvégezhetők legyenek.
Például: Bővebben: Link
A hullámhossz kiszámolásához pedig egyszerű képlet:
A hullámhossz[m]= fénysebesség[m/s]/frekvencia[1/s]

Itt van egy sokkal olcsobb és egyszerübb (de hitelesitett) müszer a 400kHz - 1 GHz tartományba.
(azaz nem okvetlenül a középhullámu rádiokra valo - de olyan is van, csak nincs kéznél a képe).

Az egyes tüskék a jelenlevö frekvenciákat jelentik, a markerral lépni lehet az egyikröl a másikra és azonnal megmondja a frekvenciát és a szintet (dBuV).
A többit már csak számolgatni kell.

Szia snigebagoly!
Mivel a topic detektoros rádiókról és leginkább Közép hullámok vételéről esetleg Rövid hullám vételéről szól szerintem semmi műszerre nincs szükség , hanem a már itt is említett Lambda = C / f egyszerű számolgatással meg határozhatod, hogy az általad kedvelt frekvenciához milyen hosszú hullám tartozik. Esetleg a könyvtárban lefénymásolod a Rádióamatőrök kézikönyvéből a megfelelő nomogrammot. Az éterben jelen lévő milliónyi jelből a kis detektoros készüléked ki választja a neki valót....

Kedves Antennaman! Egyetértek a hozzászólásoddal. Én magamrészéről ajánlanám az ált. iskolai vagy középiskolai fizika tankönyveket. Ezekből kiderülhet a válasz.