A kommunikációt meg tudod oldani, MAX232->soros port, FTDI232R->usb. Ezenkívül csak az RST lábat kell felhúzni egy 10-47k ellenállásal, és már nem is kell a Launchpad.

A kommunikációhoz ezek közül is lehet választani. Vagy a ChipCAD-nél kapható MCP2200 is olcsóbb, mint az FT232RL.

Hmmm

Ezt az MPC2200-t programozni is kell? Első ránézésre az adatlapjából ezt szűrtem le javíts ki ha tévedek. Minél egyszerűeeben tudom megcsinálni annál jobb. Szorít az idő lassan.

Nem, de minimum Windows XP SP3 kell.
Illetve csak a TXD, RXD láb kompatibilis a soros porttal

Még mindíg adxl312. Már majdnem megy minden, de az offset-et valamiért nem tudom beállítani. Az X, Y, Z tengelyen 61200-64700-ig ugrálnak az olvasott értékek.
Ha valaki esetleg tudna segíteni, nagyon hálás lennék.

Van annak valamilyen számítási módja vagy táblázata, hogy bizonyos utasítások végra hajtása mennyi időt vesz igénybe a mikrovezérlőnek? Például volt valahol a cikkben, hogy beépített függvényt hívtunk meg és számolni kellett azzal, hogy időt vesz igénybe (persze nem számoltunk csak körülbelül belőttük). Van-e például különbség programutasítás végrehajtásnak idejének szempontjából, ha azt írom, hogy vagy ha azt hogy esetleg ?

Helló még nagyon kezdő vagyok , de megvan az alap programmer +már pár programot át tudtam tölteni(kész programokat amiket az internetről töltöttem).Most lenne egy olyan tervem hogy egy 6db 7-szegmenses kijelzőből akarok egy visszaszámlálót szerkeszteni úgy hogy az első kijelző az óra,a második kettő a perc,a harmadik kettő a másodperc és a legutolsó pedig a-tized másodperc.Hát ehhez szeretnék valami segítséget kapni mert már a kijelzők a panelban csak innentől nem tudom hogyan tovább.Előre is köszönöm.

Üdv!
Visszaszámláló alatt gondolom azt érted, hogy beállítasz egy bizonyos időt (óra/perc/másodperc pontossággal) és míg el nem éri a nullát. Ide biztos, hogy szükség lesz a 32khz-es kristályra. Viszont azon kell elgondolkozni, hogy ez 7*6 I/O lábat fog lefoglalni, ehhez pedig legalább 3db 20lábú ic kell. Esetleg lehetne olyat, hogy megírod egy kontrollerre, ami maximum 2db 7szegmenses-t hajt meg és gombokkal léptetsz, hogy épp mit írjon ki (másodperc, perc vagy óra), de a legcélravezetőbb lenne a multiplex vezérlés.
Bővebben: Link

Attól függ milyen pontosság szükséges. Nem biztos, hogy kell a quartz. 7x6 I/O pazarlás lenne. Egyszerű multiplexbe 13. Diódákkal megvariálva 10 (vagy 7). Shift regisztereket alkalmazva akár 4 I/O is elég lehet. Célszerű lenne keresned egy óra programot és azt átalakítani. De megírni sem túl bonyolult. Ha van rá időd és türelmed (manapság ebből van mindenkinek a legkevesebb...)

Erre szerintem így nem lehet válaszolni. Ne C++ kódból indulj ki. Függ a fordítótól, illetve a beállított fordítási paraméterektől, valamint az aktuális órajeltől. Fordítsd le a programrészt, amire kíváncsi vagy (mellette megjelenik az assembly kódja). Az utasítások végrehajtási idejét (megtalálható a family user guide-ban) összeadva, az aktuális órajelet figyelembe véve számolható a végrehajtási idő.
Amúgy szerintem a három lenti példát a fordítók ugyan arra az assembly kódra fordítják, bár függ a programkörnyezettől, illetve az engedélyezett optimalizálástól is (nincs telepítve itt IAR, nem tudom kipróbálni).

Négy számjeggyel és előre számlálva itt található egy projekt.

A www.43oh.com fórumán egy érdekes hőmérő tutorial található. A mikrovezérlő belső hőmérőjének kezeléséről szól, nem mellékesen az is hasznos, hogy a hőmérséklet Nokia 5110 kijelzős megjelenítésére is érdekes példát ad.

Szépen, részletesen leírta a hőmérséklet számítást.

Valószínűleg ezért nem maradt már helye leírni, hogy milyen mikrovezérlőre írta a programot.

Gratulálok a segway projekthez, szép munka! Az akkumulátorról mondanál néhány adatot? Milyen kapacitású, milyen típusú, mennyi üzemidőt bír egy töltéssel?

Köszi. kb 2év kitartó tanulás eredménye.
Az akksik, 12V 12ah -ak, de sajna, már nem tökéletesek. Az asszony elektromos kerékpárjában voltak, ami 36V-os, csak az egyik felrobbant. Amúgy 6 évesek, és kb 3-4km-t tudok velük menni, utána sípol a proci, hogy lemerültek.
Ja a segway-ben kettő van, mert a motorok 24V 360W-ak.

Na erre voltam kiváncsi, köszönöm. Már csak azt kéne megtalálni hol van. Valamit találtam mov.w alatt, de nem igazán sikerült visszafejteni mi is ez. Assembly-hoz nem értek így kínai. Kettőnél több pwm-et szeretnék előállítani és szabályozni szoftveres segítséggel, de kéne tudnom, hogy mennyi az a "holt idő" amíg a szoftveresen kiszámolt pwm érték eljut a timerig.

Hát én az IAR embended workbench-et telepítettem azzal próbálkozom.Nekem az msp 430 launchpad van meg az alap ic-kel(g2231,g2211).A programot magát c-main-ba szeretném megírni mert már abban van egy szikrányi gyakorlatom.A kijelző mérete fix azon nem szeretnék változtatni.Az ihletet (ha valaki látta a rövidzárlat 2 c. film adta ez az ötletet és ezért nem szeretném megváltoztatni a kijelző méretét).Ezért gondoltam hogy a vezérlő ic lehetne valami programmal elátott ic-is.

Megjelent egy új kiegészítő panel a Launchpad kártyákhoz: Audio Capacitive Touch BoosterPack. Ez némileg hasonlít a korábbi kapacitív érzékelős kiegészítő panelhez, de van rajta egy kis OLED kijelző modul, egy nagyteljesítményű C53x DSP (digitális jelfeldolgozó processzor), ami USB-re is csatlakoztatható, s van egy sztereo fülhallgató, s a panelon beépített mikrofon, valamint egy mikro SD kártya (arról bootol a DSP).

A panel mellé jár egy előre programozott MSP430G2553 mikrovezérlő (nyilván azért, hogy a régi Launchpaddal is kompatibilis legyen.

A kártya honlapja a fenti linken található. Ott érdemes a Learn More feliratra kattintani, s akkor egy felmérés kitöltése után van esely ingyen kártya nyerésére.

Egyébként 30 napig 30 dollárért árulják a panelt. Az MSP430 itt főleg felhasználói felületet kezel az audio processzorként használt DSP vezérléséhez.

Valaki ehhez tudna egy ötletet hogy milyen Ic-kell meg hogy körübelül a kapcsolása hogyan fog kinézni.Válaszokat előre is köszönöm.

Lehet hülyeséget írok, de shiftregister is szóba jöhet szerintem .

Hát én annyira nem értek hozzá azért kértem a segítséget nem tudom...

Sziasztok!
Lehet most egy nagyon egyszerű és triviális kérdésem lesz, de mivel én még ilyet sehol sem tanultam és az egész mikrovezérlő programozás új nekem illetve a kérdés az ezzel kapcsolatos cikk során fogalmazódott meg bennem, így itt teszem fel.
A cikkben a pwm hardveres támogatásánál van, hogy energiatakarékos üzemmódba váltunk, mert a főprogramra nincs már szükség és interruptban hajtjuk végre a kitöltés számolását. Itt volt, hogy hardveresen nem támogatja a mikrovezérlő a szorzás és osztás műveletét. Ekkor jött a kérdés, hogy mi a különbség egyáltalán a hardveres és a szoftveres programvégrehajtások között? Hogy kéne elképzelnem ezt a folyamatot a mikrovezérlőn belül?

A hardveres szorzó esetében egy utasítás a szorzás, és kész az eredmény. A szoftveres algoritmus pedig 70-100 utasításciklus alatt, kb. 50 bájtnyi programmal csinálja meg ugyanazt (egész típusú változókkal).

Hát akkor megpróbálom a sift regiszteres-megoldást csak az maradt előttem rejtélyes hogy milyen IC-t használjak ami elbírja a 6db kijelzőt...mert ezt úgy kéne megoldani hogy a g2231-es küldi az adatot meg az órajelet és azt egy másik IC átalakítja a megfelelő kimenethez feszültséggé.

Multiplexes led-ek vagy valami hasonló név alatt megtalálod a megoldást.

Ha shift regiszterrel szeretnéd megoldani, akkor, vagy kettő kell, vagy egy, plusz a g2231-es 8 kimenete, és marad két szabadon felhasználható ki/bemenet. (ha jól számoltam)
A shift regiszert SPI lehet vezérelni, és ellenálláson keresztül mehet a kijelzőre. De a shift regiszteren kívül, még az I/O portbővítők is jók.
8 bites shift reg: 74hc164, 74hc595.....
I/O bővítő: PCF8574, MCP23008.....

Közös katódú vagy közös anódú kijelzőt használsz?

Na most mégjobban megkavartál. Ez most akkor azt jelentené, hogy ha beírom ezt a sort a főprogramrészhez: b=b*c; (b és c pozitív egész változó) akkor ennek kiszámítása 70-100 ciklus alatt hajtódna végre?

Igen. Az IAR szimulátora szerint az alábbi szorzásnál maga a művelet 74 ciklus.