Sziasztok!

Elnézést, remélem nem lesz nagyon OFF, de tanácsot szeretnék kérni és azt hiszem itt kapnék a legjobb választ a kérdéseimre.

Egy Bravo V2 típusú csöves fejhallgató erősítőt tervezek venni, használtan. Nem egy komoly rendszer, igaz 3 csővel adná a tulaj (Shu-Guang 12AU7, RCA Clear Top 12AU7, RCA Black Plates) de szeretném reális árak mellett a legjobb hangzást összehozni.

A kérdésem az lenne hogy ehhez érdemes befektetni egy csöves DAC-ba is? Mint laikus zenekedvelőnek az jutott eszembe hogy mivel a DAC a kiindulási pont, ezért fontos lehet hogy ez is csöves legyen. Számítógépen tárolom a zenéket, és a jobbakat FLAC-ban tartom, szóval a minőségre nem lenne panasz.

Ha érdemes hangkártya helyett egy csöves DAC alkalmazása, akkor mennyiért lehet egy ilyet összehozni? Egy egyszerűbbet ami megfelel a célnak. Optikai vagy koaxiális SPDIF jelet fogadóra gondoltam, amit aztán átalakít. Elektroncső.hu oldalon láttam cikket, de nem akarok 50-60 ezer forintokat rákölteni.

Előre is köszönöm a válaszokat, és remélem nem zavartam bele a topikba.

Lehet, hogy túl öreg vagyok, sokmindent láttam, de én még nem láttam csöves DAC -ot.

http://www.headfonia.com/uber-muzik-tiny-tube-dac/
Csak nekem nem fontos hogy USB legyen. A topikban korábban is volt hasonlóról szó, de ott egy CD lejátszó kimeneti erősítője lett csövesre "cserélve" IC helyet. Gondolom az előerősítést cserélte ki hogy az DAC chipből jövő analóg jel első erősítése is csöves legyen.

Akkor nem a DAC a csöves, piszok nehéz is lenne megoldani, jópár cső kéne hozzá. Csak az analóg erősítő része csöves erősítő, a DAC az a chipben van.

Sziasztok!!! Még nem építettem csöves erösitöt látom ebben a fórumban sok jo hozzászólást találtam. De megköszönném ha valaki akinek müködik az erösítöje vagy nagy tapasztalata van ezekhez az erösitökhöz segítsen nekem . Elsönek csak egy kicsi erösitöt szeretnék csinálni nem komplikáltat megbizhatot keves alkatreszböl hogy ha tudtok bekotési ábrákat linkeket vagy valami komplett forumot ahonnan meg tudom csinálni persze olyan alkatrészekböl amit még ma is be lehet szerezni Hozzászólásaitokat elöre is köszönöm

Igen, nem fogalmaztam pontosan. Végülis akkor ebben a topikban annyi érdekelne hogy érdemes egy ilyen erősítőhöz egy ilyenbe befektetni?

Ha igen, akkor meg keresek egy jó DAC tervet, aztán visszatérek majd egy erősítő tervért később

Szerintem ez nem befektetés, ez hobbi. A befektetésnek meg kell hogy térüljön, ez pedig sohasem fog, mert nem hoz hasznot. Csak ha eladásra gyártod, sorozatban. Akkor meg üzleti tervet kell készíteni. Ez csak olyan, mint a hirdetésben: semmi szükségem rá, de kell nekem.

Rácsáramosság oka a maradék gáz?

Kismértékű rácsáram mindig van?

Konkrétan nem az elfutó rossz nagyon gázos csövekre gondolok, hanem pl fogatam pár csövet és megmértem a rácsfeszültséget autobias ban.

Első körben 6550 eseket 325V anódfesz és 328V UG2 mert UL ben van, 26V Uk az Rk 250 Ohmon, azaz 104mA katódáramnál, 100kOhm rácslevezetőn mértem 260mV körüli értékeket. azaz 2,6uA rácsáramot.

Egy másik pédány 120mV ot egy harmadik 240mV ot produkált bemelegedés után 2 percel is 15 perig folyton figyelve, 30 pervc mulva is, azaz nem szaladnak meg, de van rácsáram.

ÚJABB 6550 eseket megmérve 30mV okat mérek.

Lehet az öregebb csövek 50-60évesek, de nem használtak és nem levegősödtek fel, de mégis az 50-60 éves állásban gáz szabadult fel a cső alkatrészeiből?

Aztán mikor másnap a 360mV os és 240mV osnak mért csövet ismét elővettem kb a felét produkálták.

Azaz 50 év állás után 360mV ot mértem majd félórás 35W on hajtás egynapos pihenés után csak 180-200mV körül.
Lehet a getter kicsit működik ilyenkor?

Aztán nem hagyott nyugodni a dolog egy lazáb SE ben elkezdtem 6L6 os családot faggatni.

275V tápról 224V Ug2 vel 220 Ohmos Rk azaz autobias
6P3S 1959 esek rendre dupla feszültségekre emelik a rácsukat, az 1973 asok szinte alig 5mV ra, ill majdnem nulla körüli értékek, a 6L6GA 195x évben gyártott fekete anódos TUNGSRAM ok is nagyobb rácsáramot mutatnak mint az újabbak.

Azaz rendre sok cső közt (mind régen gyártott de nem használt volt) a régebbiek nagyobb rácsáramot mutatnak, mint amik frissebbek.

Régen nem tudtak olyan jó vákumot? Kialakul ill az előzőleg getter által megkötött gázmolekulák, felszabadulnak?
Lehet ezt orvosolni? Kell-e orvosolni? Reggelig is bent volt most két öreg nagy rácsáramú cső, de nem futott el egyik sem, azaz nem rossz igazi rácsáramos csövek, csak mikroAmperes katagória, de az újabban csak nanoAmperesek, miért van ez?

Mitől csökkent a félórára meghajtott cső rácsárama másnapra?

Találtam két tk-s csövet is egy 6V6 os és egy 6550 est, mindkettő 5 perc alatt horror megfut, ill égne is a környékén minden trafó katódbias elkó táp, ha le nem kapcoslom, de azok nem mV ra henem 2-5 perc alatt Voltokra emelték a rácsot, azoknak a getter feletti fémkicsapódás is el van fehéredve, tehát gázosak, levegősek voltak.

Valamekkora rácsáram mindíg van. Azt írja egy katalógus (ipari csövekre), hogy az élettartam vége némelyeknél 1, nagy teljesítményű csöveknél 1,5 uA. A gázosságot a getternek meg kell kötni, onnan már felszabadulni nem tud. Lehet, hogy több üzemóra után a getter aktíválódik, (eredetileg is a gyártás végén indukciós izzítással kötik meg a maradék gázt) így csökken az igen minimális gázosság, ill. az ezzel okozott rácsáram. Rácsáram meg mindíg van, óhatatlan hogy néhány elektron az anódáramból el ne találja a rácsot, és ez a rács geometriájától is függ. Ezért is szokták maximálni a rácslevezető ellenállás értékét.

Helló !
Azt mondtátok múltkor, hogy a maximális anódfesz az az, amit az anódellenállás előtt mér az ember., szóval ami közvetlenül az anódot éri.
A maximális anóddisszipációt is ezzel a feszültséggel kell számolni ?

Én is így gondoltam, hogy kell, hogy mikroAmperes rácsáram legyen, pláne ha rendes 110mA es anódáramnál mérek.

Észrevehető, hogy a sosem használt 50 éves csövek ha fél órát max disszipáció melltt járnak másnapra csökkent rácsáramot mutatnak.

Csak valami érdeklődött megmértem, és azt hitt most rossz mert 0,5-2mikroAmper rácsáramot mértem.

(vákumtényező Ig/Ia)

Megint, a bűvös szó, adatlapon az anódáram, anódfeszültség görbesereg, munkaegyenes stb. Nem a munkaponti anódfeszültség a max. anódfeszültség, hanem a max kivezérléskor előálló csúcsfeszültség. Ennek kell minden esetben kisebbnek lennie a csőre megengedett max anódfeszültségnél. (a segédrácsnál hasonlóan) Ha a tápfeszültséget a csőre megengedett max feszültségnél kisebbre, vagy egyenlőre választjuk, sohasem tud előállni olyan üzemállapot, ami a csövet kivégezné. A max disszipációt nem léped túl, ha a munkaegyenes legfeljebb érinti a disszipációs hiperbolát.

De ez a kivezérlési csúcsfeszültség ez nagyjából annyi, mint emennyit mérnék multival az anód előtt, nem ?
Szóval:
tápfesz 300 V
anódellenállás 100 K
anódon mérek 150 V-ot mondjuk (előfokcső)
ill. folyik 5 mA nyugalmi áram
Akkor ez a kivezérlési fesz, ez 150 +/- 1-2 volt, nem ?

De ha teljesen ki tudnád vezérelni a csövet, és ha nagy negatív feszültséggel lezárod, akkor az anódon megjelenik a tápfesz. Nemde? Az anódáram ezesetben 0 mA. és Ua=Ut.

Tényleg.
Ez eddig eszembe sem jutott.

Nemrég én is mértem ilyesmi paramétereket. Igazából a feladat az volt, hogy 7 db EL84-est vizsgáljak meg, mennyire használhatók (Kolléga találta a neten - darabja 1200 - , az emberke azt állította, hogy reptéren üzemelt, és ott 300 óránként cserélték ezeket. Ahhoz képest elég ramatyul néztek ki, úgy, mintha csöves rádióba 15 éve üzemelnének. Gyanús volt az állapotuk, ezért is ajánlottam fel, hogy megvizsgálom őket!).
Az első 5 cső származott ebből a forrásból (eredetileg 6 volt, csak egy másik kolléga addig nézegette, míg a földön kötött ki, üvegruhájától megszabadítva), míg az utolsó 2 az én használt példányaim.
A mérést stabil 250V-os tápfeszültséggel eszközöltem, de 390k Ohm rácslevezetővel (jobban "kiugrasztja a nyuszit a bokorból", mint a 100k), a táblázat felvételekor az 1. három cső nem akart beállni (vagyis folyamatosan emelkedett a rácsfeszültség, ezek 3 perces értékek), ezeket én hibásnak minősítettem (40mAes áramnál mértem, ami - persze - folyamatosan emelkedett, de visszavettem mindig, ne haladhassa meg a 48mA-t.
Szóval ez nem az a kifejezetten jó vétel volt, még akkor sem, ha az eltörtet nem számítjuk bele, bár akár a hibásak táborát is növelhette volna (ez már nem fog kiderülni). Csak tanulságképpen írtam le, hogy nem kell mindent elhinni, amit mondanak (lehet, hogy az eladót is átvágták anno).

Én is ezeket tapasztaltam a használt PL36-ok vizsgálatakor. 470K rácslevezetővel (ez már ide lehet hogy sok volt). A legrosszabbaknál 0,5 volt is esett a rácslevezetőn és folyamatosan emelkedett. Amelyiken kevesebb esett és nem emelkedett azokat a csöveket megkíméltem a kukától. Te mekkora rácslevezetőt használtál volna?

330k-t használtam volna, ez a PL500 (504)-nél is bevált, meg a 6P45Sz-nél is. A GU-t kicsit kevesebbel fogom használni (kb 180-220k). Az EL-nél pedig a 390K (ebből van sok ).

Tessék itt van egy konkrét kapcsolás egy 200wattos csöves erösítöröl,igaz nem GU....csövekkel.

Ajánlom figyelmedbe Djhans EL84-ECC85-ös - mondhatni alap - erősítőjét. Ha van lehetőséged feljutni a Puskás-börzére (legközelebb 15-én lesz), akkor 10000 Ft alatt megúszhatod a tanulóerősítődet. Sanyi bácsinál szokott lenni trafó (kimenő, és hálózati), a kondis -néninél pár 100 Ft-ért kondik, valamint e csövek orosz megfelelői (6P14P, és 6N1P, 1000, ill. 300 Ft)

Te sem láthattál még mindent.
Tegnap ismét a kezembe került egy VT Munkácsy Color televízió, gyorsan le is kaptam a hátulját, és bizony abban vízszintesen áll a PL509. Amennyire emlékszem ez igaz a TS3202 család összes tagjára.

Köszi, nekem is azért volt 100k a mérésben, mert ez egy működő erősítő, amibe nem akartam beletúrni, amúgy a katalógus 6550 nél 250k maxot ad meg autobias nál, anno 470k val a Svetlanákat teszteltem én is ugyanilyen elgondolásból, csak azóta biztosabbra van fogva a récs, de ezekszerint jól látom, hogy valamennyi rácsáram mindig van.

Sziasztok!

Mennyire indokolt mondjuk TAD Orange Drop kondikat használni egy csöves masinában? Vagy tökéletesen megfelelnek a poliészter vagy polipropilén fólia kondik.
Üdv!

Ha a többi rész is jó alkatrészekből áll, akkor a kondikészlet is legyen jó.
Kérdés hová akarod azt a sok kondit, mert katód alá 47µF-470µF 40V nagyságrendileg, Csatolónak 47nF-470nF 500V-1000V os kondik kellenek, Tápban 47-220-470µF 400-500V elkók, hidegíteni ugyanez a feszültésű kell, szóval Orange Drop ból melyik elérhető?

Csatolókondi nagyon meghallatszik, pl amit most használok az oroszoktól a K75-24 jó, az SSG-3 még jobb, ha van hely és büdzsé, Remix C-3015 volt egykor a favoritom. Általában régi Remix olajpapírok, fémezett papírok megfelelőek. De ez csak az én és az én nálam megfordult fülek véleménye.

Szia!
Konkrétan az erősítőre gondoltam ott 8db 0,22uF, de a táp is szerves része a dolognak. A tápegységben mindenütt LOW ESR elkok vannak.
Az ellenállások 2W 1%-os mind, igaz a magyar kereskedők aranyárban adtak volna meg nem is foglalkoztak a beszerzéssel, de a hongkongi adta olcsón.

Néztem FT-3-as teflon kondenzátorokat csatolókondinak, mi a véleményed róla? A nyolc darab egyben a két oldalhoz kell.

Sziasztok!
Az 1-es képen szereplő kapcsolást szeretném megépíteni a 2-es képen feltüntetett csövekkel. Meg tudná nekem valaki mondani, hogy a 2-es képen a csöveknek melyik lábát kellene használnom?

Valaki tudna-e egy tetródás esetleg triódás élőfokot mellékelni? Úgy gondoltam hogy Trafó is van rajta nem pedig kondenzátor van lecsatolásként.

Bővebben: Link
:google:
Bővebben: Link

Miért lenne az jó Neked?