Tökéletes megoldás! (az 5. sorban van egy kis elgépelés, de az értékek jók).

Párhuzamos/vagyes kapcsolás nem véletlenül nincs az összeállításban!
Találós kérdés direkt neked Vajon miért nincs?

Gondolom leromlik a Q-ja.

Nem, nem. Talán próbálj kiszámolni egy értket, ami eddig (szerinted) nem szerepelt...

"meguntam = lustaság, 13-ig elszámolni nem egetrengetően nehéz." Nos reggel nem restelltem csinálni pár mérést párhuzamos kapcsolással is: egyik tekercs 3,45uH, a másik 13,8uH párhuzamosan pedig 1,37uH. A 13 variációhoz eljutottam én is (az értékekben tévedtem, de a 13-on az nem változtat), már meg is írtam a hsz-t, de töröltem, mert akkor jutott eszembe a párhuzamos kapcsolás.

Tiszteletre méltó, hogy nekiálltál mérni, de inkább próbáld átgondolni, számolni. Tudod, csak a megfelelő kérdést kell feltenni, hogy eljuss az eredményig !
Vajon miért nem foglalkoztunk a párhuzamos kapcsolással?
Mi lehet az oka? (mert elég jó oka van ám)

Biztos, hogy nem szokás ugyan azon a vasmagon két különböző menetszámú tekercset párhuzamosan kötni, de itt a variációk száma volt a kérdés.

Az izzós kérdésben szereplő 25V ezek szerint nem 50Hz-es színusz, hanem valamilyen nagyfreki? Vagy esetleg nagyfrekis négyszögjel?

Esetleg 25V egyenfesszel eltolt 205V effektív szinusz? Ha DC állásban méred akkor az 25...

Az elérhető különféle induktivitásértékek - erről szólt a kérdés. (a variációk száma több lenne, de pl. minden tekercs fordítva bekötve is ugyanakkora induktivitású) Ha közös vasmagon két különböző tekercset párhuzamosan kapcsolsz, akkor az olyan mintha a lenne jópár rövidre zárt menet a vasmagon - ideális esetben ilyenkor (és ezt feltételeztük az egyszerüség kedvéért) a összes tekercs induktivitása nulla lesz (a gyakorlatban valóban marad egy kicsi parazita és szórási induktivitás). Tehát minden olyan kombináció amiben párhuzamos kapcsolás lenne, 0 induktivitást adna. Ezért próbáltalak rávezetni, hogy próbálj kiszámolni egy értéket - ha nekiállsz akkor rájöhettél volna, hogy valami nem stimmel...

Többféle jó megoldás is van. A lényeg, hogy a kábel hossza megfelel a tápláló jel frekvenciájához tartozó, kábelben kialakuló hullámhossz - negyedrészének. Ilyen esetben a kábel mint tápvonal, impedancia trafóként működik.
Pl. ha a kábel 50ohmos hullámellenállású, 7,5m hosszú és 10MHz-es 25V effektív értékű szinusszal hajtjuk meg, akkor pont 230V-ot kap a kábel végére kapcsolt izzó.
Azonban ez más frekvencián, más kábelhosszal is megvalósítható. RF technikában ezt a jelenséget gyakran ki is használják - persze nem izzólámpa meghajtásra, hanem impedancia illesztésre.

13!
Egy 5V feszültségű stabil tápegységre rákapcslok egy diódán keresztül egy kondenzátort, a csatolt rajz szerint, a kapcsoló bekapcsolásával. Mérem a kondenzátor feszültségét, és meglepetésre nem csak 5V körüli feszültségre töltődik fel, hanem 5V-nál nagyobb feszültségre. A kondenzátor a bekapcsolás előtt nem volt feltöltve (0V-ot mutat a műszer), és a tápegységet is ideálisnak tekinthetjük, és a műszer is pontosan mér (nincs mérési hiba).
De akkor, milyen logikus magyarázata lehet a dolognak?

Esetleg a műszer lengőtekercses, és a kondenzátorral együtt egy rezgőkört alkot? Viszont ez már mérési hiba lenne..

Feszültségsokszorozó lehet?

Mi az ami ha felfele megy lefelé mutat lefelé megy felfelé mutat jobbra megy balra mutat balra megy jobbra mutat mi az ?

Kiváncsi voltam mennyire reprodukálható a 13. találós kérdésben leírt jelenség, ezért összeraktam az áramkört! Először 14V tápfeszültséget és 2200µF-os kondit használtam - és nem sikerült feszültségtöbbletet kimutatni. Azután kipróbáltam egy 640nF-os fóliakondival, ez a bekapcsolás után felszaladt 17,5V-ig! Persze utána, mivel a műszer belső ellenállása nem végtelen nagy (10Mohm) szépen visszamászott 14V körülire. De a lényeg ebből: reprodukálható a gyakorlatban is a jelenség! Konkrétan 14V-os táp, 1N5822 dióda, és 640nF esetén 17,5V-ra töltődött fel a kondim - tehát a tápfeszültségneél lényegesen nagyobbra)

Nem, és nincs mérési hiba!

Nincs sokszorozó, csak a csatolt kapcsolási rajz!
A gyakorlatban kisebb kondival (640nF körüli) és nagyobb tápfesszel érdemes kipróbálni, úgy látványosabb a dolog!
Bárki ki is próbálhatja!


Ja és maradt a kérdés: mi lehet a logikus magyarázata annak, hogy a kondi a tápfeszültségnél nagyobb feszültségre töltődik fel?

Majd kipróbálom elemmel,számomra ez a kísérlet csak elemmel elfogadható ,a tápegység ki tudja mit csinál.
Esetleg a kondenzátor némi induktivitást is tartalmaz?

Akkor már inkább egy 12V-os akksival próbáld, az elemnek valószínűleg jobban letörik a feszültsége amikor a kondi töltőárama terheli, így esetleg eleve kisebb feszültségről indul a dolog.

A fóliakondi valószinűleg nem túl induktív, az elkó inkább az lenne.

A táp esetén úgy oldottam meg, hogy ne ingadozzon a feszültsége, a terhelő áram impulzustól, hogy egy jó nagy kondit (0,1F) kapcsoltam közvetlenül a kimenetére. Ez igen erősen megfogja az esetleges tranzienseket, a 640nF-os kondim töltőáram impulzusa így fel sem tűnik a tápnak.

A személyeskedést azonnal fejezzétek be! Nem véletlenül lettek hozzászólások eltávolítva. Több figyelmeztetés nem lesz, hanem drasztikusabb eszközökhöz fogunk nyúlni! (Ez nem fenyegetés, hanem ígéret.)

Remélem a Moderátor nem vette el senki kedvét, mert én igazán kíváncsi vagyok a kondis megoldására

A kondenzátoron felhalmozódott töltésmennyiség és így a feszültsége az áram idő szerinti integráljával arányos. Az üres kondenzátoron igen nagy áram képes átfolyni, talán ezért a "túllövés".
De Simpi megoldására még nem volt reakció, pedig nem tartom elképzelhetetlennek.

Szia!

Egy stabilizált, rövidzárvédett tápegységben két szabályzási kör van. Ha a kimeneten az áram kisebb, mint a rövidzárvédelmi küszöb, akkor csak a feszültség szabályzási kör működik, ha az áram nagyobb, akkor csak az áramkorlátozó hurok működik. A hurkok a stabilitási kritériumok miatt véges sebességgel képesek követni a változásokat.
- Nagy kondenzátor esete: A bekapcsolási áram nagyon nagy, a táp áramkorlátos üzembe kerül a kapcsolás pillanatában. A kimenő áram lassan csökken, a kimenő feszültség lassan emelkedik. Amikor az áram eléri a korlátozási határt a feszülség már majnem jó, a feszülség kör átveszi a szabályzást.
- Kis kondenzátor esete: Az áram gyorsan csökken, amikor az áram szabályozó hurok felszakad , a feszültség hurok még nem áll be a munkapontjára. Alacsony feszültség érzékeléséből éledve lassabban éri el a kimeneti feszültség tartásához szükséges munkapontot. Ez alatt az idő alatt az áteresztő tranzisztort / FET -et nyitásba vezérli - hiszen a kimenő feszültség túl alacsony volt... Kész a feszültség túllövés...

Egy periódikusan kapcsolgatott műterheléssel lehet szépen mérni, a terhelés vigye a tápot áramkorlátozó állapotba.

Nem véletlenül ajánlják a feszültség érzékeny alkatrészek adatlapjai, hogy az alkatrész közelében alkalmazzunk elektrolit kondenzáto(roka)t (tank capacitor(s)).

Nem a tápegység hibája okozza a jelenséget, ha az áramforrás pl. akkumulátor, akkor is feljebb megy a kondi feszültsége. (Nem vitatom, hogy speciális esetben egy viszonylag nagy túllövéssel reagáló táp is elkövethet ilyesmit - de ez nem eről szól)

A kérdésnek egyszerű magyarázata van, simpi ötlete járt a legközelebb, de akkor ugye elkóval, és nem fóliakondival lett volna jobban kimutatható a dolog.

A megoldást ideírom szürkével, aki kiváncsi kijelöli és meg tudja nézni:
A jelenséget egyszerüen a vezetékek induktivitása okozza. Amikor a kisütött (ez lényeges) kondival bekapcsoljuk az áramkört egy igen nagy áramimpulzus fogja tölteni a kondit. Az átfolyó áram miatt a vezetékek parazita induktivitásában energia tárolódik, ezért amikor a kondi feszültsége eléri a táp feszültségét, még tovább folyik az áram, egészen addig amig ez a tárolt energia kb. 0-ra csökken. Ezután persze megfordulna az áramirány, és egy lecsengő rezgés után beállna a kondin levő feszültség, a táp feszültsége közelébe, de a dióda miatt ez nem történik meg. Igy a kondi feszültsége egy magasabb értéken állapodik meg, és jórészt a műszer belső ellenállása miatt fog csak lecsökkenni. Ez a jelenség nehezen mutatható ki elkóval, mivel annak nem az induktivitása, hanem a soros veszteségi ellenállása dominál (ESR), hasonlóképpen nagyobb belső ellenállású táppal sem fog menni. Olyan áramforrás kell a kísérlethez, aminek nem törik le számottevően a kimenő feszültsége, amikor egy kondit rákapcsolnak. Vagy úgy is megfogalmazható a dolog, hogy ha a kondi,a vezetékek induktivitása, és az egyéb veszteségi ellenállásokból álló rezgőkör jósági tényezője 1-nél nahgyobb, akkor a kondi feszültsége is nagyobb lesz mint a tápegységé. Még anyit, hogy szimulátorban is jól modellezhető a dolog, csak be kell építeni némi veszteségi ellenállást és parazita induktivitást is sorosan a körbe.

14. Egy 12V-os dugasztápról kipróbálunk egy LED szalag darabot. Szeretnénk eldönteni, hogy a tápból jövő feszültség jól pufferelt sima DC, avagy csak egy sima trafó+graetz van a tápban, és a ledek emiatt 100Hz-el villognak (ami ugye szabad szemmel nem látható).

Hogyan lehet a legegyszerűbben, műszerek nélkül, néhány pillanat alatt eldönteni a kérdést? (a tápot sem lehet szétszedni, hogy megvizsgáljuk)

Mozgatni kell a ledszalagot.

Szia!

Régebben erre gyanakodtam a kiégett féklámpával kapcsolatban. Az égőben a szál függőlegesen lógott, az alsó kivezetésről le volt szakadva. A másik féklámpában az égő sokszor tönkrement. Az izzó belső felületére kicsapódott a fém, mintha túl nagy feszültségre kapcsoltam volna. A szakadt égő egy szaggatóként működött, az áram mágneses tere miatt az izzószal összehúzódik, megszakítja saját áramkörét. Miután mindkét égőt kicseréltem, a hiba megszünt.

15. Ez most nem elektronika, lesz...
Egy hajó hosszának, az árboc magasságának, a
kapitány kisfia életkorának és a kapitány életkorának
szorzata 303335. Hány éves a kapitány?
::(mielőtt valaki azt mondaná ez hülyeség, szólok, hogy ki lehet számolni a megadott adatokból!)::

31