Sziasztok,
egy CMOS NAND logikai kapu (CD4093) működését akarom tanulmányozni. A kimenetet a feszültségmérés elvégzéséig szabad csak úgy üresen, a levegőben hagyni?

Szia!
Igen, szabad. Miért ne lenne szabad, még örül is a kapu, hogy nem kell áramot folyatni magából.

SG-3032JC 32768 Hz oszcillátort használok. Eddig 3 darab lett beépítve. November óta egy percen belül van az eltérés az órában, igaz a másodperceket nem nézem.

Azért ne feledd, hogy amit használsz, az egy hőmérséklet kompenzált oszcillátor. kb. ugyanaz, mintha kristály kályhában lenne.
Csupasz: azért még mindig elég messze vagyunk a DCF óráról, még kályhával együtt is legalább 2 - 3 nagyságrend.

Sziasztok!
Szerintetek egy PWM vezérlő frekvenciáját hány Hertz-re kellene megválasztani?

Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni. Kérdésem az lenne hogy egy 18v-os akkusfúró töltője egyenárammal tölti az akkukat? tda 2030 at szeretnék vele meghajtani
Köszi előre is

Egyenárammal, de arra kicsit zajos lesz.

Én arra értettem, hogy ha ilyen igények vannak a pontosságra, akkor célszerűbb a DCF óra.Azért annyira messze nem vagyunk...

Köszi

Köszönöm szépen!

Véletlenül felcseréltem egy CMOS NAND IC táplábait (12V). Biztos, hogy tönkrement, mert miután kicseréltem egy másikra, az áramkör megint jól működött.

Az a három nagyságrend elég kunsztos. Egy csupasz kvarc pontossága 10^-6 körül, egy kristálykályhás, vagy hőkompenzált 10^-8, 9, a DCF 10^-12 pontos. A többit ki lehet számolni. Egy évben 31536000 másodperc van. Ha az óránknak évi 3 másodperc pontatlanságot engedünk meg, az alaposzcillátor pontosságának 10^-8 -nál pontosabbnak kell lenni.

Persze közelíthetjük matematikai oldalról,vagy arról, hogy mire van szükségünk, és mit akarunk, vagy tudunk építeni.
Üdv:
Csupasz

Miért hogyan lehet még közelíteni. Egy közönséges vekker órának is nagyobb a pontossága, mint egy alap kvarckristályé. Kiszámolom, hogy mit szeretnék, és megpróbálom megvalósítani. Ha nem megy, engedek az igényeimből.

Köszi szépen, én is a gyorsra gondoltam, de azért kellett valami megerősítés. A másik, hogy ismertem a 7805-nek Csak most perpillanat, van beépítve egy 1A-es, természetesen hűtéssel, és arra gondoltam, hátha elbírja. De akkor inkább kicserélem.
Még egyszer köszönöm a segítséged.

Először megnézem mire van igényem, azután kiszámolom hogy mi is az, majd megpróbálom megépíteni.Ne felejts el, hogy a "Kezdő kérdések" oldalon vagyunk,és Te is voltál kezdő.Ebben a stádiumban még nem az számít, hogy ki tudom-e számolni, hanem hogy meg tudom-e oldani....Aztán később már ki tudom számolni.
Üdv:
Csupasz

HALI VAN EGY GRUNDIG V4200 AS ERÖSITŐM.A HANGSZÓRÓKIMENETEN ÁRAMOT AD.ÉRDEKLÖDNÉK HÁTHA TUD VALAKI SEGGITENI.MI LEHET A BAJA?

Szia!
Gondolom azt akartad írni, hogy egyenfeszültség van a kimeneten. A végfokban lesz néhány tranyó elszállva, méricskélni kell. A vétranyóval kezdeni, majd a meghajtók. A kis vékony panelon van a végfok. Gondolom a biztosítékokat és a tápot ellenőrizted.
Mennyire vagy tapasztalt az elektronikában?
Nem kell kiabálni, bőven elég ha csak a mondatkezdő betűk a nagyok!

Szia ! Igen a tápot és a biztositékokat megnéztem.Köszi a segitséget megnézem a végfokokat.Elnézést a nagybetüért beragadt a billentyü.

Szép estét!

Nem tudja valaki véletlenül az üveg átlagos elektromos átütési szilárdságát?
Mármint hogy hány kilovolt üti át.

Nem találtam sehol sem!

Szevasz!
Ilyesmivel tudsz kalkulálni, az átütési feszültség egyenesen arányos az üveg vastagságával, ezért V/m a mértékegység vagy MV/cm. Az üveg értéke 4-14MV/cm.

Szevasztok!
Segítenétek abban, miként tudok analóg kapcsolásban megoldani egy olyat, hogy 3 különböző helyről érkező jel teljesülése esetén kapcsoljon egy jelfogó?
Remélem érthető vagyok
Köszönet!

3 relé kimenetek bemenetek sorba a vezérlő meg a három jel. Így ha három megvan végigmegy a jel!

Szia elsősorban köszönöm a választ!
Másodsroban 4MV (megavolt?). Vagyis 4000 kV/cm? :O

Mega=1 000 000
Kilo=1 000

Sziasztok!
Nagyfesszel szeretnék szórakozni. Mikrótrafóra gondoltam. Az egyen és váltóáramú ívek miben különböznek? Mikrótrafó bemenetére jó 230v Hz? vagy nagyfreki kéne mert akkor másképp viselkedik? QAki tud erről vmit írhat nekem. Tapasztalatok stb. Milyen mikróból szedjem ki ha olyan helyen járok? Van esetleg amit tudtok ajánlani tipus gyártó... Sokszorozóra kötném szóval legyen egy kis árama is ne csak a fesz nameg használni is fogom. mindegyik egyforma feszkójú csak az áram változik?
Üdv!

Az egyen halálosabb!

Azt tudom! De ívméret stb? Feszkó nagyobb de melyik viszi könnyebben át e levegőt?

_{XD Teljesen igaz! Függőlegesen meg míg talajt nem ér..}

Hello!
Alapvetően nem az alkatrészekkel van baj, hanem a kapcsolástechnikával, és a zavarszűréssel. Megfelelő zavarszűrést általában akkor érünk el, ha a zavarkibocsátást is korlátozzuk, és a zavarjel bejutását is gátoljuk..
- A kapcsolásod, egy differenciál komparátor, pozitív visszacsatolással. A pozitív visszacsatolás, hiszterézist gyárt és egyben zavarvédelmet is jelent. De a zavarjel alapvetően csökkenti a hiszterézis értékét. Hiszen ha egy hiszterézis (holtsáv) pld. 1V nagyságú, de 600mV zavar van a jel van a vonalon, akkor a hasznos jelnek, nem egy, hanem már csak 400mV-ot kel elmozdulni, hogy megszólaljon a komparátor. Ha a zavarjel amplitúdója nagyobb mint a hiszterézis, akkor a komparátor a pozitív visszacsatolás ellenére "krepegve" vált át, vagy ha a zavarjel pld. az 50Hz-ből származik, akkor berregve, mint ha nem is lenne pozitív visszacsatolás.
- A pozitív visszacsatolás, egyszersmind gyorsítja a komparátor átváltását is, ogy pld. a relé átváltása Led-jelzés határozott legyen. De mint minden pozitív visszacsatolás növeli az erősítést, kártékony is, hiszen a zavarjeleket felerősítve viszi tovább, ha a kapcsolási határon belül érkeznek. Ha a differenciális jel messze a kapcsolási zónán kívül van, akkor nem lehet észrevenni a zavarok által gerjesztett folyamatokat. Nyilvánvalóan a hatás annál hatékonyabb, minél közelebb van a működési sávhoz.
- A zavarjel bejutását az érzékelő oldaláról is meg kell akadályozni, mint ahogy a tápfeszültség felől is. Ebben az áramkörben a bementi hidat, a tápfeszültség táplálja. Ha az érzékelő felől hálózati tranziens érkezik, és az nagyobb mint a hiszterézis értéke (vagy a jel éppen a holtsávban van) akkor bekoppanhat a komparátor. De a tápfelől érkezők is bejuthatnak. Azok ugyan elvileg nem, mert ha a hídtápfeszültség felugrik, akkor a híd mind két ága felemelkedik. Vagy is nem képződik differencia. De ez csak statikus állapotban lehet, amennyiben a híd ki is van egyenlítve. Hiszen ha a híd felborult állapotú (van a hídátlóban differencia), akkor a hídátló feszültsége arányos a tápfeszültséggel. Tehát ha a hídban az érzékelő miatt differencia van, és a hídfeszültség 10%-al megnő, akkor a hídátló differenciája is megnő 10%-al. Másik gond a híd kondenzátoros szűrése. Ha ez a két híd bemenetre nézve nem azonos értékű, akkor pillanatnyi feszültségváltozásra differencia jön létre. Hiszen a lassabb (nagyobb) időállandójú hídág később fogja követni a megváltozott feszültséget.
Nyilvánvalóan, legcélszerűbb megoldás a hídátló hidegítése (kondenzátoros szűrése) lenne, ami gyors változáskor mintegy "összefogja" a hídátló feszültségét. Így tranziens differencia nem képződhet. De a legtöbb műveleti erősítő kényes erre, és gerjedéssel válaszol. Ha negatív visszacsatolásban kondit helyezünk el, akkor a komparátor átváltása lesz esetleg lassú. De ezzel is lehet időállandó differenciát képezni, mert invertáló bemeneten vezérelve az erősítőt, az erősítés lehet egynél kisebb, neminvertáló bemenetnél, pedig nem lehet az erősítés egynél kisebb.

Nem tudom mennyire "ehető" az okfejtés, de a lényeg, hogy a termikus változások meglehetősen lassúak. Így a bementi jel lassításával lehet elérni kellő zavarvédettséget. Vagy is ha az erősítő integráló típusú, akkor a gyors bementi jelek a kimeneten, mintegy "átlagolva" jelennek meg, ezzel a gyors tranziens és periodikus jeleket az időállandó és a periódusidő arányában csökkenti. Csak ez éppen ellentmond a komparátor gyors működésének. Ezért talán a célszerűbb a kettő különválasztása.
Tehát vagy a differenciális hasznos jelet egy integráló erősítővel erősítjük fel és ezt vezetjük egy komparátor áramkörre, melynek relatíve a zavarjelekhez képest nagy a hiszterézise, vagy a komparátor után képződött gyors zavarjeleket integráljuk, és nem engedjük a végrehajtó fokozatba jutni.
Jelen kapcsolásnál, talán a második eset a legegyszerűbben kivitelezhető, vagy is szűrni kellene a komparátor és a tranyó bázisa közötti szakaszon, egy kondival. Legalább egy próba erejéig. A relére jutó lassú jel nem fog gondot okozni, köszönhetően a relé "hiszterézises viselkedésének", vagy is nem ugyan azon feszültségen (áramon) húz és ejt a relé.
Ezenkívül próbálkozni kell a bementi jel (hőérzékelő) szűrésével. De ha egy ellenállással helyettesítjük a hőérzékelőt, meggyőződhetünk, hogy a bementi vonal felől, a tápfelől, vagy a hálózat felől érkezik-e a tranziens zavarjel. (Vélhetően mind három feltétel igaz.)
A hálózati oldalon is célszerű zavarszűrő alkalmazása. De nem mindegy, hogy a hálózat felől érkezett zavarjel, milyen módon jut el a földelésbe. Annak útja rövidnek, és kerülve az érzékeny bementek körét kell eljutni a földelésbe.
üdv! proli007